Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-26 / 71. szám

( ELLESZEK iWă 1 9 3 fj murei u ( Ores padsoroh mellel! fârggaija a szenátus ai ipartanéiig tervezetet Pop Valér Jr. iqa / t«iqiigyininifííjérele <i n<iaqyar («aládupvek védelmére BUCUREŞTI. (A7 Ellenzék tudósítójától.) V kamara a foganatosított kizárások után rendbontás nélkül kezdte meg e heti mun­káját. DumitreseuAlilitnn a textiláruk ár­emelkedést' ellen kér védelmei, Petresen- l'reea a Cinj-i egyetem nehéz helyzetét is* merteti. Cnrlan n hesszarábiai adószedők túl­kapásai ellen tiltakozik, Iamandi a kékkő olcsóságát sürgeti, majd Sassu földművelés- ügyi miniszter szólal fel és bejelenti, hogy az iparügyi miniszter 250 vagon kékkövet bocsátott olcsó áron a szőlőtulajdonosok rendelkezésére és ezt szükség esetén további szállítások fogják követni. Az est folyamán több kérdést intéztek a kormányhoz. Rizescu képviselő Dumitrescu- Miütarinak a gynpotknrtell ellen intézett tá­madásaival foglalkozik és azt mondja, bogy Dumitrescu túlzott, mert nem a kartell sújt­ja a kereskedőket, de a konlingentálási hi­vatal protekciói. Cosma beszámol a londoni interparlamen­táris kereskedelmi konferencia eredményé­ről. Radn Lasen kéri az igazságügyminisztert, legyen sürgős intézkedést a fogházak egész­ségügyének helyreállítására. Ghita Pop a zsilvöígvi bányászok megsegítését sürgeti. Hasnas és Bursan csatlakoznak ehhez a kér­déshez. Negus gheorghista kérdezi, miért mondtak le a Resita alapszabályainak mó­dosításáról. majd tovább folytatták a szőlő­javaslat részletes vitáját. A szenátusban Gyárfás Elemér sajnálatát fejezte ki a köz- igazgatási törvény meglepetésszerü megsza- \ ozása fölött A javaslat szerint ugyanis csak románul beszélők választhatók községi taná­csosoknak és feloszlatás! indok valamely ki­sebbségi nyelv használata. A kisebbségi szem­pontból sérelmes rendelkezések ellen akart tiltakozni. A községi tanácsok jogszerinti tagjai között szerepel mindig a többségi val­lásfelekezetek képviselője, de ki vannak on­nan zárva a kisebbségi vallások reprezentán­sai. Ugyanígy van a kisebbségi tantestületek tagjaival is. Köszönetét fejezi ki Iorga pro­fesszornak, hogy' a közigazgatási javaslat vi­tájában a kisebbségek mellé állt és ezzel a lelki közeledést szolgálta. Ezután Nistor miniszter ipartörvényjavas­latára kerül a sor. Ioanitescu sajnálatát fe­jezi ki, hogy a szenátus padsorai üresek, mi­dőn ily fontos törvényjavaslat kerül tárgya­lásra. Ismerteti a romániai ipar történetét s hangoztatja, hogy a kormány segítségére van szükség, mert az ipar a kisebbségek kezében van. beszéde közben Gyárfás szenátor több­ször félbeszakítja s cáfolja állitásait. Az ülés folyik. Ismét a névkérdés A kamara törvényelőkészítő bizottsága a családnevekről szóló javaslattal foglalkozott. A vita során Wilier József dr. a térítések és névváltoztatások körül tapasztalt túlka­pásokkal foglalkozik. Attól tart. hogy olyan eljárások fognak megindulni, melyekre at illetők nem Is gondoltak és olynn neveket fognak románositani, melyek sohasem vol­tak románok. Pop Valér dr. ignzságügymi- niszter válaszában kijelenti, hogy az erőszak«knnág ellenkezik a törvény szel­lemével, különben jogorvoslat áll az érdekeltek ren­delkezésére. Wilier József dr. azt is kifogá­solja, hogy a törvénytervezet egyedül a ro­mán neveket védi. Külön szakasz felvételét kéri arra, hogy a hivatalok az összes család­neveket a valóságnak megfelelően kötelesek az anyakönyvben és kivonatokban feltüntet­ni. Pop Valér dr. igazságügyminiszter kije­lenti, hogy a parlamentben következő vita során a magyar párt ily értelmű javaslatát el fogja fogadtatni. säum APR0HIRDEIESEK Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. Allástkercsőknek egy szó x lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 23 azá- zalék felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi és vidéki bizományosainknál, bármely hirde­tési irodában. Csak válaszbélyeges kérdezősködésre válaszolunk. Cimet tartalmazó hirdetésekre a vá­laszt közvetlenül a megadott címre kell irányítani levelezés GYERMEKKOCSIK legszebb kivitelben Bod- ner Áruházban, Calea Victoriei ţ. Gy. 1952 ER-KA szalon kószát legszebben, legjulányosab­ban gyermekruhát, kabátot Emincscu 11. F. 93 üdás-vétel 3. EGY aEg használt kitűnő kereszthuny1, maha­góni zongora eladó. Megtekinthető a magyar konzervatórium helyiségében. Ser. Iuliu Maniu 9., I. cm. K. 83 EGY jó karban levő „Stingi" zongora bérbe­adó. Cím: kiadóhivatalban. K. 90 Alkalmazás IPARVÁLLALAT keres abszolút megbízható “erélyes nőt, akit otsztályvezetővé kiképezne. — Ajánlatokat Iparvállalat' jeligére könyvosztály- ' be. Ko. 337 Átfási+keres INTELLIGENS, románul (pxdó betegápolásban jártas, 27 évep nő privát beteg ápolását vállalná. Megkeresést: ,,Azonnaflra'c jeligére. Ko. 333 Ingatlan-lakás B üü I BBSS IRODAHELYISÉGNEK vagy lakájnak gyö­nyörű tágas szoba k^dó. Értekezni lehet délután 2 és 4 óra között a Piafa Mihai Viteazul 21, szám alatt, G, 1035 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG keres május 1-re _ há­rom helyiségből álló irodahelységet központban, lehetőleg kéz jak tárral, A ján'átokig bérmegjclö- léssel a kiadóba „Május x" je Li gérc,________K,_3^ 3 SZOBA, konyha mellékhelyiségekkel, nagy kert és udvarral azormalra kiadó. Sr, Vulcsn 13. Külön telek, ___________ G. 1036 STR, Regma Maria 7, szám alatt kiadó 1 szoba, konyha, és külön egy 1 szobás lakás, földszinten az udvaron, ________________G, 1034 AUTÓ-SZÍNEK, műhelyek, lóistálló, ötszobár lakás kiadó. Regele Pro! 118. ___________Ko. 336 EGY szoba, előszoba, kertes házban, bútoroz­va, vagy üresen, nagyon olcsón kiadó. S'f. Fán- tánelei 37. G. 1038 Mozgószinházak miisora: SZERDA: CAPITOL-MOZGÖ: A jelenkor legnagyobb filmje. 'PARRAS BULBA. Gogoly orosz iró regénye. Fősz. Harry Baur és Da­niile Darieux, a francia :/inés/et büsz­keségei. EDISON-MOZGÓ: l. A FOGOLY TITKA. Fős/. Gustav Fröhlich, LM Dagover, Luise Ulrich. II. A GANGSZTEREK EL­RABOLTAK A GYERMEKEMET. Doro­thea Wieck-el. MUNKÁS-MOZGÓ: I. DON JUAN MAGÁN­ÉLETE. Főszerepben Douglas Fair­banks és Merle O'Brien. II. ALATTUNK A POKOL. Főszerepben: Robert Mont­gomery és Madge Ewans. Előadások 3, G és 9 órakor. BOYAJL-MOZGÓ: Ma és holnap utoljára: MAZURKA. Fősz. Pola Negri. Csütör­töktől két .slágerfilm egv helyárért. I. KALAND A BÉCSI UDVARBAN. II. ANTÓNIA. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Csak két napig, cna és holnap olcsó helvárakkal Darvas Lili világslágere. BASK1IICSEV MÁRIA SZE­RELME. A RomAn Otîcm műsora Szerda, március 25: PARASZTBECSÜLET, BAJAZZÓK (Nicu Apostolescu tenoris­tával). Péntek, március 27: CARMEN. (A hires Cris- toforeanu Florica szopránénekesnővel. Milánói Scala tagja.) Künyvujdonság, mindenkit érde­kel! Az egyetlen román zseb- szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát, amely minden román sző nyelv­tani alakját pontosan feltűnteti DR. CHERESTESlü VICTOR: ROMANMAGYAR VJ zsebszótAra Ára: fűzve 60, vászonkütésben 75 lej. — Kapható az Elienzók könyvosztályábau Cluj, Piaţa Unirii 9. szám alatt — Vidé­kiek pénzt előre küldjék be, plusz 10 lejt portóköltságre i motion liiiors g § 1 AMAsrcmAt 55. Fordította: PINTÉR LÁSZLÓ Pieter nem engedte ki karjaiból, arcát belete­mette csípőjébe. Egy ideig igy maradtak, mozdulatla­nul, szótlanul. Betty arca komolyra vált. Valami cso­dálatos eddig nem ismert érzés mozdult meg benne, szélesen ömlött el egész lényén. — Anya érez igy gyermeke iránt — gondolta — ilyen adakozón, elné- zőn, lemondón. Becsukta szemét, átengedte magát uj érzésének. Pieter is megérezte az asszony elérzéke- nyülését, behunyt szemmel pihent, arcát az asszony ölébe rejtve. Pihent és elfelejtett küzködést, féltékeny­séget, megalázást. Csak nyugodott a meleg asszonyi ölben, ezen a titokzatos életforráson, a születés rej­telmes titkának hordozóján. És érezte, hogy ő csak egy gyermek, gyermek marad örökké, aki a nélkü­lözött anyai szeretetet keresi mindenütt és keresni fogja, amig éL És most szerelme felülemelkedett vá­gyakon, nem akart soha többé mást, csak fejét bele­temethesse asszonya puha ölébe, élvezze az anyás­kodás dédelgető simogatásait. Sokáig maradtak igy, elfeledkezve minden egyéb­ről. Végre az asszony gyöngéd mozdulattal kiszaba­dította magát, összevonta félig csupasz teste fölött a kimonót. „Hozok valami finomat...“, mondta és kiment a szobából. Behívta a boyt, hogy segítsen a koktél­keverésben. Egyik kezében a keverőt, a másikban egy tálca apró süteményt tartva ment aztán vissza a szo­bába. A boy csodálkozva nézett kalapjára, melyet elfelejtett levenni fejéről. De azért komoly maradt Még magában sem kuncogott. Betty volt a ház úr­nője, a Tuan Besar asszonya... Még egyszer-kétszer megrázta az italt aztán töl­tött és odanyujtotta Pieternek a poharat. Saját poha­rával kezében leült a dívány lábához, kettőjük közé helyezve a süteményes tálcát. Lassan rágcsálta a sós pereceket, nagy szomjasan kortyolgatta a koktélt. A pohár mögül Pieterre pillantott: „Finom?... Mi?... Látod, megmondtam már az első napon, hogy úgy jösz majd egyszer hozzám lá­togatóba, mintha valami találkára jönnél. Akarsz még egy pohárral? Jó keverék? Mi?“ Felugrott, ön­tött Pieter poharába és mikor átadta a poharat, meg­csókolta. „No, most képzeljük el, hogy én a szeretőd va­gyok, nem vagyunk férj és feleség. Megbújunk vala­hol az emberek elől... vigyázni kell, nehogy észre- vegyenek...“ Újra kacagott, csiklandósan, kacéran. Rágyújtott egy cigarettára, egyet-kettőt szippantott, majd odaadta Pieternek. És Pieternek is kivirult kép­zelete, ö is beleélte magát a kaland izgató meséjébe. Úgy érezte magát, mint egy csábitó, szép asszony sze­retője. „Nem furcsa?...“ — szólalt meg Betty, „hogy, amit megtiltanak, az kétszeresen jobban esik...“ Pieter nem válaszolt. Egyszerre közéjük állt van Beek emléke. Pieter nyugtalanságot érzett, szorongó bűntudatot... Meg kellene most mondani... Bettyre nézett. Ő is elkomolyodott. Szeme mintha a távolba révedezne... Vájjon mire gondol? Talán van Beekre? Vagy egy másikra? — Vájjon mire gondol ilyenkor mindig, mikor igy maga elé bámul. Valami titka van előttem, amire sohasem fogok rájönni. Egyszerre valami szédülés fogta el, érezte tehetetlenségét. Szé­gyen és düh öntötte el. Vad vágya támadt, hogy egyszerre rombadöntse az asszony ábrándjait és hir­telen megszólalt: „Tudod, hogy van Beek elment?“ Betty felkapta fejét, arca elkomolyodott. „Elment?... Hogyan...?“ Pieter maga is meglepődött saját szavaitól. De most már nem vonulhatott vissza. „Elbocsátását kérte. Már több mint egy hete el­utazott.“ „Oh...“ Betty arca csaknem mozdulatlan maradt. Va­lami halvány pirosság öntötte el, de az is rögtön eltűnt. Idegesen végignyalta ajkát, „Úgy,,. 11-ugy?... Csak úgy* minden előzmény nélkül?“ „Igen. Magam is meglepődtem...“ Pieter meg­próbált közömbös maradni. Halgattag. Óvatosan ta­pogatóztak egymás érzései felé, vigyáztak, nehogy elővigyázatlan megjegyzést ejtsenek el. „És miért ilyen hirtelen?“ „Nem tudom. Azt mondta: nem birja tovább az itteni életet..“ „Oh...“ Nem birom tovább, ő mondta mindig van Beek- nek. Van Beek is mondta neki. Hogy játszottak ez­zel a kijelentéssel. Nem birom ki ezt. De, mit nem birt? A magányt? Az egymás után való vágyódást? A kisértést? Amit tilos megtenni? Erre sohasem ad­tak választ. Nem merlek. Miért? Pieter miatt? Vagy mert olyan magától értetődő volt? Vagy, mert a vá­gyakozás, a beteljesedés előtt álló várakozás olyan édes kin volt? Talán féltek, hogy a beteljesedés meg­semmisíti álmaikat? Vagy attól féltek, hogy az első nyílt szó után nem tudnak gátat vetni érzéseiknek...? Vagy... talán nem volt elég komoly? Csak a magá­nyos élet következménye, valami változatosság utáni vágy az örökös egyhangúságban...? Most pedig min­dennek vége. Nem történt semmi és mégis vége. „Sajnálod...?“ Sunyin fürkészve, aggodalmasan hangzott Pieter kérdése. Betty elmosolyodott. „Ugyan...“ Vállat vont. „Hát miért?! Van Beek... vág}7 más... milyen az uj?“ Pieter egyszerre felvidult. Arca csupa ráncba szaladt. Betty ránézett és arra gondolt, mennyire csú­nya ez az ember, ha nevet. „Oh, az uj? Hát aztán furcsa figura! Félbo­lond. Az ördög tudja, hol szedte fel Brinkman? Már nem fiatal. Közel a negyvenhez. És nem normális. Emberkerülő. Naphosszat nem szól egy szót sem, este ki sem mozdul házából. De jó munkás.“ „Hm... és hogy hívják?“ „Baling...“ Betty felnevetett. „Milyen furcsa név.“ Egy pillanatnyi csönd, majd Betty gúnyosan megkérdezte: „Ő lesz az utódod?“ Pieter elképedt. „Úgy gondolod, hogy szabadságom alatt?...“ „Igen... vagy... talán továbbra is. Brinkmannál sohasem lehet tudni hányadán állnak a dolgok. Nem igaz?“ „Nem. Nem. Nem hiszem. Semmi oka...“ „Talán... tényleg nincs...“ Újra hallgattak. Már sötétedett. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents