Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-25 / 70. szám

B BLLfíN?fK I •) i (> ni ií r cl 1/ * 2 5. Csalás a ssseszmonopolnál „törött“ üvegekkel Az ügy szálai Erdélybe és a Bánságba nyúlnak HlK'URKSTl. (A/ Ellenzék tudósítójától.) Az Univcrsi»] tunmiseverini jelentése szerint Sergiev Bucunesii-i pénzügyi ellenőr viz.sgá- ..tot vr/icteix. be az ottani «r.cszraktár lőnök- seşpe ellen, .«melyről pontos adatok.il tartal­mazó ielje.lejQité.s ment a pénzügymi túszt é- : um hatóköre a km működő sze.iv.nionopo! vezérigazgatóságához. A feljelentés szerint az egyik főnök többszáz liter tiszta alkoholt, pálinkát és sok denaturált szeszt, valamint pénzösszegeket idegenitettt ol a, saját javára. A raktárból a szeszt nagy demijonokbon és .ivetekben adják el, de — amint a vád han­goztatja — a hivataíkas kimulutás'ba ke ve­rői'» üveget írtak be, mint amennyit betöl- i őriek. Ezzel az cfjárással többszáz üveg tiszta . .koholt, pálinkát é\s denaturált szeszt dke- riáit a cselekmény elkövetőinek tilos utón ne gszerezni. A írni n kősók fizetési listájába is a ténylegesnél több munkanapot irtok be és a különbözeti összeget az egyik főnök tulaj- donattotca el. Amikor értesült a vizsgálat cl- rndeléséről, eltüntette a munkásokat nyí l - »ánxartó jegyzéket, de még az eltört üvegek- rő! szóló feljegyzéseket is megsemmisítette. Az illető a itörötl twjcsv.es üvegek lejeivel is manipulált, mert a .szabályzat értelmében a törötten érkezett üvegeket úgy tekintik, mint amelyeknek tartalma kifolyt, tehát an­nak árával nein kell Bucurestilben elszámolni. Mivel a főnök állandóan sok törött üvegfe­jet tartott magánál, az ezeknek megfelelő szesz árát is eltűnt ette. Ez alapon csak a tö­rött üvegek i elhasználásával, 200 liter liiszta alkohol árár sikerült megszereznie. Ez év február 29-én 30 ezer üveget tar­talmazó vagont c>zállitottak Timisoarára és 160 üvegről úgy tüntették fel, hogy az el­tört. Ennek a szesznek értékét letétbe he­lyezték, de a törött üvegek fejét a főnök a szolgával- összegyüjtette és ennek megfelelő mennyiségű szeszt vett át. Az Universul végül azt is közli, hogy az egyik főnök a néhány hónappal ezelőtt he­lyettesítésével megbízott slatinai raktárfő­nökhöz levelet intézett, amelyben arra kéri őt, hogy a helyettesit és ideje alatt készüli szeszraktári okmányokat azonnal semmisítse meg, mert ez esetben fontos bizonyítékokat vonhatna ki a vizsgáikat anyagából. Százezer hektáros erdőkitermelési engedély egy erdélyi cég részére Miért utazott Tilea volt alminiszter külföldre? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kormány 30 éves koncessziót adott a Cluj s-zékheiüyei működő Sebesiul-Mic-i Întreprin­derile Forestiere Romane faipari vállalatnak arz Orsóvá környékén levő állami erdőkből kjhasitatx 100.000 hektárnyi terület k’ter- melésérc. Ez a koncesszió, aaunlyet a Tilea V iorel volt miniszter vezetése alatt álló cég kapott, nagy feltűnést kellett szakkörökben, mert hosszú idő óta az állam egyáltalán nem adott kitermelési koncessziókat magánválla­latoknak áftíami erdőségekre és éppen ezért hozták létre ,a C. A. P. S. elnevezésű állami jellegei t átérni elő vállalatot, amely' korlát­lan kitermelési jogot kapott az állam tulaj­donában levő erdőségekre. Ennek követ­keztében igen sok magánvállalat, amikor ki­termeire a régi koncesszió alapján kapott erdőket, kénytelen volt likvidálni és a fa­iparban foglalkoztatott külföldi tőke lassan­ként kivonult a román piacról, ami elsősor­ban hozzájárult a romániai faipar válságá­hoz ás a faipari alkalmazottak nagyarányú munkanélküliségéhez. Ez a folyamat, amelyet a nemzetközi fapiac válsága még rosszabb­ra forditott, kihalással volt Románia faki­vitelére is, amely az 1929. évi 2 milliárd fej­ről 1935-ben 600 millióra zsugorodott össze. Ilyen körülmények között az întreprinde­rile Romane részére kiadott nagy koncesz-- szió érthető érdeklődési váltott ki faipari körökben, mert azt hiszik, hogy az állam fokozatoson ismét vissza akar térni erdősé­geinek magánvállalatok által való kitermelé­sének a rendszeréhez. A koncesszió feltételei elég súlyosak és csakis nagy tőkével rendel­kező cégek vállalhatnának In sort. ló feltét cir­kot. A kitermelendő faanyagot :r/. întreprin­derile lorest ic re köteles les/ 3 évenként jik állapított árakon forgalomba hozni, mely árak csak akkor kerülnek revízió alá, ha 15 százaléknál nagyobb eltérés mutatkozna idő­közben. Emellett a koncesszió tulajdonosa köteles lesz a C. A. P. S. részére biztosat arai az összes ál lami hatóságok f aszáik '.égletét 30 éven keresztül, még pedig az Állami Erdő­pénztár és az illető hatóságok között ma fennálló szerződés feltételei szerint, vagy a jövőben megkötendő .szerződések alapján. A 30 éves koncesszió ellenében az. între­prinderile Forestiere kötelezi magát arra, hogy az. első öt évben megépíti a Turnu Se­verin és Targu Jiu közötti 150 kilométeres vasútvonalat, évente legalább egyötödrész hosszúságú vonal befejezésével. A koncesszió lejártakor ez a vasul vonal minden kártaLa- nit.ís néiküít az állam tulajdonába megy át. A vasút és a koncesszió kiaknázásához .szükséges ipari üzemek létesítésére külön részvénytársaság alakul, legalább 30 millió lej (ténylegesen befizetett alaptőkével. Az ai.ipitidxin hlokált külföldi Lövot/iétek kel, vagy friss külföldi tőkével i\ részi lr!i<-i venni Tekintettel arra, hogy r/ a tőkr nein I. Oh- r ./.;ó k idi 11ál IO/, Való'./,mi hogy az uj társaság, külföldi kök ont fog felvenni, amelynek törlesztésére és kama­toztatására joga lesz az általi exportált fa­áruk ellenért ékéből a kölcsön írjében beho­zott anyagok 15 százalck.r. erejéig terjedő de­vizát felhasználni. H;i a kölcsön effektiv de­vizában valósul mer,, az igy kapói I devizákat át kell engedni lej ellenében a banca Natio- nalának, lia pxsdig zárolt lejs/ámláró! fog kölcsönt felvenni . társaság, a zárolt köve- t elések fél szabadit ása az érvényben lévő de­vizarendszer alapján fog történni, figyelem­be véve ;i köle önszerződésben megállapított valuilaiszámitási árfolyamot. Az uj rész vény ti r sas ágnak legkésőbb hat hónapion belül meg kell alakulnia. Ezzel van kapcsolatban Tilea volt miniszter mostani külföldi utazása. Tekintetet! arra, hogy a koncesszió kiaknázására lctesitendő társaság székhelyének bucuresliben kei; lennie, úgy hírlik, hogy ez alkalommal az întreprinde­rile f orestiere Romane is ßu cu restibe- köl­tözik. Husiparasok forgalmi adója A bíróság és pénzügyminiszter ellentétes döntése ARAD. (Az Ellenzék tudósitójától.) Né­hány héttel ezelőtt nagy feltűnést keltett a törvényszék Ítélete, amelyet az egyik hentes és mészáros forgalmiadó ügyében hozott. A helybeli adókivetési pénzügyigiazgatóság ugyanis a forgailmitörvényt kiegészítő ren­delet alapján bírságot rótt ki a szóbmlcvő hentesmesterre, aki az általa rendszeresen készített felvágottakat saját üzletében áru­sítja. Az iparos megfelebbezte a pénzügy igaz­gat óság határozatát és a törvényszék elrendel­te a kirótt büntetési összeg törlését. Az íté­let indokolása azt tartalmazza, hogy a for­galmiadó törvény 9. paragrafusa szerint azok a kisiparosok, akik hét munkásnál nem al­kalmaznak többet, vagy nem dolgoznak több, mint öt lóerős gépiekkel, mentesítve vannak a forgalmiadó fizetése alól. Az elvi jelentő­ségű törvényszékit ítélet alapján a husiparo- sok szindikátusa lépéseket tett, hogy a pénz- ügymmisztériummal visszavonássá a forgalmi­adó törvénnyel ellentétben álló azt a rende­letét, amely kötelezővé .teszi a husipárosok­nak a forgalmiadó fizetését. A szindikátus kívánsága alapján a pénzügyigazgatóság fel­iratot intézett a pénzügyminisztériumhoz, amelynek figyelmét felhívta a törvényszék fenti ítéletére és kérdést intézett az iránt, 1 vájjon az Aradon és Arad megyében mükö- i dő, mintegy háromszáz husiparos beszüntet- I heti se a forgalmi adó fizetését? A pénzügyminisztérium válasza most ér­kezett le Aradra és bizonyára általános meg­lepetést fog kelteni. A 403.493. számú, már­cius 12-ikén kelt pénzügynünisztériumi leirat ugyanis az alábbiakat I-arta 1 mázza: „Válaszolva & pénzügyigazgatóságnak a mé­száros- és hen-t esi páros-szindikátus beadvá­nyával k-,t pcsolatos feliratára, értesítjük, hogy a mészárotsok és hentesek a felvágot­tak és a nyersbőrök eladása után kötelesek megfizetni a forgalmiadót, mert erre a szak­mára nem vonatkozik az adótörvény 9. pa­ragrafusában foglalt az a kedvezmény, hogy azok a kisiparosok, akik hét munkásnál nern több, vagy öt lóerősnél nem nagyobb géppé! folytatják működésűket, fel vannak mentve a forgalmiadó fizetése alól“. A pénzügyi adminisztráció a leírat nyomán elhatározta, hogy a törvényszéktől bekéri a szóbanlevő elvi jelentőségű ítélet hivatalos másolatát és annak felterjesztésével kapcso­latban ismételten kérdést intéz a miniszíié- riumhoz: hogy az ilyen határozott bírósági állásfoglalás után is célszerü-e a forgalmi- adót a jövőben is kérni a hentes és mészá­ros kisipárosoktól? Szakkörökben nagy ér­deklődéssel várják a minisztérium: újabb vá­laszát, mert valószínű, hogy a törvényszék kategorikus Ítéletének elolvasása, után a mi­nisztérium forgalmiadó-ügyosztálya mégis a biróság álláspontjára helyezkedik. LSL0B | j I A MÁSIK VILÁG 54. Forditotía: PINTÉR LÁSZLÓ Azután újra Bettyre gondolt. Mit fog mindehhez szóim, hogyan fogja tudomásul venni? Nyugtalan lett és megpróbált férfias nemtörődömséggel szembe nézni az elkövetkezendőkkel. Fütyül rá, mit szól. vagy mit gondol Betty. Ennek a komédiának, vagy tudj4 Isten minek, egyszer már amugyis véget kellett volna vetni. De minden határozottsága mögött mégis csak nyugtalani tóttá, a kérdés, hogy voltaképpen nyert, vagy vesztett ezzel a fordulattal? Tudata leg­mélyén tisztába volt azzal, hogy ezt Betty viselkedése fogja eldönteni. Mi lesz... ha Betty nem nyugszik bele? Ha ő van Beekkcl kezdődő játékot komolyan tagja fel? Mi lesz... ha... igen, ha... szereti van Bee- ket... és a férfi távozása kikényszeriti belőle a vallo­mást?... Elmondhatatlanul kinozta a sok bizonyta­lanság. De egyszerre csak megtalálta a megfelelő megoldást. Rábeszéli, hogy utazzék fel a hegyek közé, egy kis üdülésre. Őmaga természetesen nem kísér­heti el. De elmehet egyedül is. Ebbe biztosan bele­megy. Két hétre, vagy háromra. Megnyugodva gon­dolta: — Akkor semmit sem keli bejelentenem. EI- szégyeite magát gyávaságáért. — Akkor nem kell félni a búcsútól... Nagyon megörült tervének. Amikor azután visszatér, már minden lezajlott. Ez a leg­jobb, Bettynek is. * Két nap múlva elutazott Betty. Elutazása előtt már nem találkozott van Beek-kel. Kissé meg is sér­tődött, hogy nem mutatkozott náluk. Főként azért is fogadta el oly gyorsan Pieter váratlan ajánlatát. Rossz színben vagy, kedvesem. Gondolkoztam azon, amit Van Beek tegnap mondott... tényleg jót tenne •gy kis friss levegő... Ha egy kissé vigyázol a pénzre, nem is fog olyan sokba kerülni...44 Elutazott. Ezzel; akarta megbosszulni magái van Beek távolmaradásáért. Ostoba kölyök _ mi ütött belé egyszerre?!... És a szórakozás is csábította. Jó Istenem, végre elkerül erről az unalomszigetről. Em­berek közé megy... Egy pillanatra eszébe jutott Brink- man, de azonnal elfojtotta a gondolatot. Pieter nya­kába vetette magát és énekelve kezdett a csomago­láshoz. — Azért mégis fogok venni pár szép apró­ságot — gondolta. — Egy kis pénzt ki kell vasalni ö fösvénységéből! Másnap hajnalban, mikor még a tenger simán és békésen nyújtózkodott, nekivágott a Ids hajón az útnak... MII. Három hét múlva érkezett vissza, felfrissülve, vidáman. Pieter a kikötőben várta a kocsival. Mikor hazaért Betty, túláradó vidámsággal kezdte mesélni a három hét gyönyöreit. Pár apróságot is hozott ma­gával. Azannal kicsomagolt és hihetetlen rendetlen­ségben dobált mindent össze-vissza szobájában. „Nézz ide, milyen csinos gyöngysort vettem... És ez az aranyos terítő... És most nézz reám... hogy tet­szem ezzel?...4' A tükör elé állt, fején egy újonnan vásárolt kalappal és illegette magát Pieter előtt. „Hát nem elragadó?44 Pieter szótlanul nézte, ra­gyogó szemmel. Valóban elragadó kis asszonyka. Újra friss, kipihent, alig bir jókedvével. Három hétig sóvá­rogva nélkülözte... Szorosan átölelte, a dívány felé húzta, levette fejéről a kalapot. „Milyen pompás színben vagy... hát kapok már végre egy csókot?'4 Betty pajkosan ellenkezett. Kacagva kapálózott Pieter karjai között, fejét há [rászorította. Pieter is kacagott, de ez az ingerkedés még jobban növelte mohó vágyát. Egy erős rántással maga mellé kény- szeritette, szájára tapasztotta száját. Betty sikolto­zott, védekezett. Vad csata fejlődött ki közöttük. Végre az asszony megadta magát és pihegve hevert karjai között. Szemük egymásbe kapcsolódott. Betty incselkedve nézett farkasszemet Pieterrel, látta, hogy változik át pillantása az előbbi harcos keménység­ből, alázatosan kérővé. Közel hajolt az asszony ar­cához, belémeredt a mosolygó szempárba. „Betty...“ „Nagyon hiányoztam neked ?4‘ „Kimondhatatlanul.-, kicsikém.,/' Most az asszony is kinyújtotta felé karját, hozzá­simult, lehunyta szemét. Vad ölelésbe forrtak össze. Becsukott szeme mögött feltűntek a nem rég láíoti képek: A szálloda, táncterem, hangulatvilágítás, más férfiak... férfiillat, férfihangok, férfinevetések... át­engedte magát az emlékeknek. A zavaros képből egyre élesebben bontakozott ki egy arc, furcsán ösz- szeolvadva a többivel, de mégis különös tisztán, olyan tisztán, ahogyan még sohasem látta álmaiban: Van Beek arca... Valami nyugodt, jóleső, meleg érzés ön­tötte el, már i*égen nem érzett hasonlót. Még Pieter hangja sem zavarta meg álmodozásában: „Nem akarsz valamit inni, Betty?... Nem öltöz­nénk fel?44 Betty felnyitotta szemét, felült. Észrevette a félre­dobott kalapot, felemelte, fejére tette. Nevetve fordult Pieter felé, majd a tükörbe nézett, meztelen, ruga­nyos, fiatal testére, zilált hajára csapott kalapjára. „Kimegyek, hozok valami innivalót...4' Pieter nevetett: „Remélem, nem mész ki igy?..."' „Magamra veszem kimonómat.'4 Lehajolt a bőröndhöz és turkálni kezdett az össze-visszahányt holmi között. Kihúzott egy kirno- nót, feketét, mely fehér testének ragyogó gyöngyház fényét még jobban kiemelte. Magára kapta, az öv után kotorászott. Nem találta, igy hát elől nyitva maradt köpenye. Mikor a divány mellett elhaladt Pieter magához rántotta. Két karjával körülfonta csípőjét. Betty kissé hátrahajolt, igyekezett kiszaba dúlni a szorításból. Fehér teste csábítón feszült meg Pieter arca előtt. A férfi vadul kapott oda szájával, beleharapott, az asszony felsikoltott és Pieter fejéi hajánál fogva húzta el magától. „Megőrültél? Teljesen elment az eszed.?...44 ( Folytatjuk.) Ha síiért akar, hirdesse! az Ellenzék-ben!

Next

/
Thumbnails
Contents