Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-25 / 70. szám
fí I, / BNZÚK mmmmm&ttmsm Kam» Akik eltávoztak városunkból, de méeis visszavágynak... Beszélgetés az aradi színház Cluj-i származású tagjaival. — Uj sikerek — az uj állomáshelyen VRAD (Az Ellenzik tudósitójától.) Vagyunk up},' olykor, ha más városba sodor a sorsunk, hogy visszagondolunk arra a helyre, ahol több-kevesebb időt ellöltöttiink, ahonnan elindultunk. vagy csak átszálltunk, mint egy közhejött állomáson szokás, mikor csatlakozást várunk egy uj állomás felé. Es hányszor vagyunk ugv, távol az. „otthontól**, amikor a hideg utcákat rójuk, nyugtalan figyeléssel jobbra-halra keresgélünk valakit, anélkül, hogy tudnánk, kit, talán csak egy megszokott, gyakran látott arcot, egy darab „otthonit“ s ha ismerőst fogunk, kiváltkép olyant, aki nem csak nekünk volt kedves, hanem a városnak is, ahonnan kiszakította magát, annak állnia kell a rengeteg kérdés pergőtüzét s beszélnie kell akkor is, ha történetesen nincs a legjobb kedvében. Színészeknél nem nehéz a jó hangulatot kifogni, ők mindig jókedvnek, j még akkor is, ha . . .; de náluk ez a ,.ha“ I magánügy s lezajlik a kulisszák mögött. Aradon kitűnő színtársulat működik. A J Szendrei—Róna direkció hozzáértő kézzel állította össze a tagnévsor!, a közönség hálás j is a jó előadásokért. De vájjon hányán tud- j ják azt. hogy a társulat vezetőtagjai közt i olyanok is vannak, akikbe örökre bevésődött | egy rövidke szó, az Cluj-nak, az ős szinész- ' városnak a neve. mert innen indultak el, j vagy itt pihentek meg, mig uj állomáshelyre vitte sorsuk: Aradra, Uj állomás Vájjon szeretik9 Hientz Hellyt nagyon szeretik A társulat körülrajongott primadonnája Hientz Helly. Iskolázott, szép hangjáért, finom játékáért, graciőz megjelenéséért ünnepli Arad. Úgy említik: „A megelevenedett drága porcellán*1. Nyiltszini taps nélkül már nem tudna élni. Meg is jegyzem:- Magát nagyon becézi a közönség. Ki sem jött a színpadra, csak lépéseit hallják és már zug a taps. — Ez tényleg igv van — feleli. — lls képzelje, mennyire kell vigyáznom, hogy ezt a szeretetet megtarthassam. Örömmel játszom, mert látom az elismerést. A közönség zeneértő, művelt igényes, bájos és aranyos. Nagyon szeretem. Különbséget tud tenni — hogymondjam — a különbségek között. — Egyetlen szórakozásom és dühöm: a kutyám. Tegnapelőtt Ujaradig szaladtam utána. Másnap kikötöttem rövidre és nem adtam neki enni. Ráadásul megverettem Felhő Ervinnel. De úgy, hogy aztán még ö is megsajnálta. Rizisten sirt. Hegyi Lili aradi élményei V. Hegyi Lili ezt mondja: — Szerettem Cluj-t és szeretni fogom mig élek. Olyan kapocs köt össze, amit egy asz- szonyszivből sohasem lehet kioperálni. Most Aradot szeretem, Aradnak ezt a drága, hálás közönségét. Olyan ambícióval játszom, mintha kezdő színésznő lennék. Amikor megemlítem, hogy szinte rendkívüli az, hogy minden jelenését taps követi, könny szökik szemébe: — Ilyenkor érzem életem értelmét Más örömöm úgy sincs. Csak azt sajnálom, hogy nem tudok még jobbat nyújtani ennek a kedves publikumnak. Egy alakítása eseményszámba megy’. Az Érettségi Szálkái nnccságájában olyan kabinetfigurát csinált amire Aradon még nem volt példa, — (Mit mondhatok még? Szeretem a szerepeimet és Gábor Marát. Elválaszthatatlanok vagyunk, mintha Sziámbán születtünk volna, Gábor Mara szerelmes — Aradba Gábor Marával baj van. Ő szerelmes. Megható, amikor boldogan mondja: — Mindig vágytam arra, hogy szeressek és hogy szeressenek. Most megjártam. Szerelmes lettem. — Reménytelen? DER KLEINE BROCKHAUS LEXIKON 818 lap, 6200 ábra, 91 feke'.e és szirtes tábla és térkép, 37, tabelh, félvászon kötésben, tokban Nem Vis/ontszeretetet kapok. De meg is dolgozom érle. Szeretem ezt a várost, ahol játszom. il)e a s/ó spirituális és materiális értelmezésében. Az embereket, mert közvetlenek, az utcákat, mert naposak, a házakat, mert szépek, a levegőt, mert mintha az én kedvenc illataimból lenne keverve, lligyje el, esténként, mikor holtfáradtan elcammogok a frissen nyírott fák előtt, úgy látom, hogy komplimentet csinálnak nekem. Tudja mi ez egy színésznőnél? Ezért dolgozunk. — Sokat játszik. — Nem számit. Ha nem játszanék, beteg lennék, viszont, ha beteg lennék, akkor is játszanék. Szeretem a pódiumot — és még tudja mit? A pénzt! Pénzért talán embert is tudnék ölni. Előfordul, hogy egy nap három előadást gvurok le a színházban s utána éjfélkor még elmegyek a klubba, hogy ének és tánemüsoromat leadjam. — Tudja, hogy magáért itt rajonganak9 — Tudom. Na és? — Nem fél, hogy egyszer leemelik a színpadról9 — ö, ha én ezt megérném! Hagynám, hogy dirdarabokba elhaljanak széjjel. Egyéb! ként. ha valami újat akar. szolgálhatok: operettszinésznő létemre imádom a prózai 1 darabokat. Fodor Érettségijében Horváth j Kató a legkedvesebb szerepem. Azt rnond- I ják. leegyszerűsítve és élethűen alakítom. A ! VHI. B-ben meg is bocsátanak érte összes vétkemet. (Gábor Mara! Egyetlen bűne, hogy eljött Clnj-ról!) Dalnoki Dudásból ünnepelt színésznő lett Figyeljünk fel egy uj névre: Dalnoki Du- dus. A színház kitűnő titkárának a leánya. Négy esztendővel ezelőtt, mint csjtri leányka szaladgált a Cluj-i színpadon azon a cinien, hogy ő szininővendék. Ma lesik az emberek a s/.inlapot, vájjon szerepel-e Dálnoki Dudás? Fiatal, csinos, talpraesett, lehetséges színésznő. Beszéde, hangja tiszta, kellemes, üde, meleg és magyai Puszta megjelenése már tapsot vált ki. Mindenki érzi, ez a város csak ugródeszka részére s rövidesen tovább száll Általános vélemény szerint tehetsége (iái Franci és Dajka Margit szerencsés keveréke. Megkérdem, tud róla? — Mondták, sőt írtak is rólam. És ezt éppen pénteken és 13-án közölték velem. Azóta Kabalám. Vagy álmom? Freud elmélete szerint? — Igen. Tudatalattin érzem és aztán megálmodom. Már Cluj-on bizscrgetl bennem valami, mintha belső kényszer kergetett, űzött volna tovább. Néhány vidéki nagyváros után kikötöttem Aradon. Rajongok az aradi közönségért s ha egyszer tényleg arrébb mennék, megbocsátanák, hogy tovább, hogy feljebb szálltam, hiszen a szárnyakat, amiket Erdély fővárosában oltottak belém, itt melengették, növelték és erősítették, hogy repülni tudjak. — Állítólag szubrett vagyok. Legkedvesebb szerepem Mosoly országában: Mi. Mindent játszom, de legjobban az énekes naiva szerepnek örvendek. Dajka Margit szerepeit én játszom, ó az ideálom. És még. .. — Na. ezt ne mondja ki, az magánügy... — De kimondom! Az alma! Az életem az alma! Egyszer azt álmodtam, hogy előadás után nagyon tapsolt a közönség és virág belvett almákat dobált felém. Már a vállalóig ért a rengeteg alma, amikor felébredtem. Aztán egy jó nagyot bőgtem. Nem volt otthon almám. Mi mindent adtam volna egy falatka almáért! Azóta állandó rnüsorszám otthon. Kozma Hugó — hazagondot A férfiak közül Kozma Hugót említjük meg először, öt busz éves mult köti össze Cluj-al. Mint kardalos kezdte, aztán bon- vivant volt, ma az aradi társulat egyik oszlopa. Olyan jó mindenes a prózai rendezőig. Kitűnő szinészegyéniség, kiegyensúlyozott. érett játékkal. Mikor azt kérdem, mi köti ahhoz a városhoz, ahonnan kiindult, csak ennyit felelt: — Minden. Mult. Emlék. Család. Gyermek. A fiam ott végezte a teológiát. Most pap a Számos-völgyén. a Hollywoodban Málta meg a boldogságát Bacuresti-i üzletember felesége 650 Lei Kérje LEPAGE 35 a lexikonok és atlaszok jegyzékét Lepagetól CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Miss Joan Tildnek pár hónappal ezelőtt még mágikus címe vof.it. A következő mágikus cime: RKO Studios 780 Gower Street Hollywood California. Miss Joan Tild ma jólismert Bucuresti-i üzletembernek a felesége. Amerikába származott román fiúé, akivel Los-Angelesben ismerkedtek meg néhány év előtt. Aztán hazajöttek mind a kelten, mert a fiút hazahívta a honvágy és különben is megkapta egy nagy amerikai cég romániai képviseletét. Nagyszerűen ment minden s Így most itt vannak, a magas barna férfi s a kicsi szőke, karcsú, amerikai asszony, akinek nem sikerűit filmkarriert csinálni, de aki nagyon boldog azért. Mindössze ai kaliforniai napsütést sajnálja, meg a nővérét, aki egyetlen hozzátartozója a világon. — Frances sokkal szebb és különb és okosabb nálam, tudja — meséli — ő is filmszi- nésznő akar lenni. Egyelőre double. Én is az voltam a Betty Comptson duble-je. Rémesen hasonlítok hozzá és az a legnagyobb baj. Sokan hiszik, bog}7 ha hasonlitnak egy filmszínészre, akkor karriert csinálhatnak. Pedig ez a legnagyobb hendikep, igg legfeljebb csak double lehet az ember, mint én meg Frances. — Szóval; Hollywoodban nem jó filmsztárhoz hasonlítani? — Conipson egyáltalán nem volt sztár. Ez is nagy tévedése az embereknek. Minden ismertebb hollywoodi sziniészt azonnal sztárnak neveznek. Tulajdonképen sztár nagyon kevés van. Csak az sztár, öleinek a neve a film cime felett áll, aki mindennél fontosabb s aki hivatalosan is sztár a gyárnál. A többi csak featured player, co-ssztár, vagy egyszerűen player. Talán érdekelni fogja, ha felsorolom, hogy a legfontosabb gyáraknál kik a legfontosabb sztárok ... (Őt magát is sztárnak nézném,, szürke, bő selyemblúzában, remek angol cipőjével, hibátlan bőrével és azzal a tökéletes ápoltság- gafl. ami a.z amerikai nők sajátja.) Amerika kedvencei — Szóval — folytatja — a Metrónál Garbó, Clark Gable, Joan Crawford, Wallace Beer}7, Lyonéi Barrymore, a. Foxnál Shirley Temple, akiért megőrülnek Amerikában, Janet Gavnor, Ronald Colman, a Paramountnál Mac West, Claudette Colbert, Sylvia Sidney, Gary Cooper, Marlene Dietrich, a W'arner Brothersnél — igen, Al Jolson, James Cagney és Marion Davies, a Columbiánál Grace, Moore. Myrna Loy és Edward G. Robinson, a Rádiónál Ginger Rogers és Fred Astair, az Universalnál Margaret Sullivan. Iréné Dirnne. Nagy lélegzetet vesz. — Ez igy unalmasabb. Érdekesebb, ha hires neveket mondok, akik nem sztárok: Johnny Weis mül Ier. Nancy Carroll, Gloria Stuart, Lukács Pál, Maureen 0‘SuIlivam . .. És mit meséljek még Hollywoodról? — Bármit, ami eszébe jut. .4 ,,double'1 keservei — Hát akkor először arról, hogy7 a double sokszor órákig áll a lámpák alatt, mig kipróbálják rajta a világítást s csak akkor jön dolgozni a sztár. Hogy7 a double esik mindig a vizbe s a doub- ie-é minden kellemetlen feladat. Viszont jól megfizetik. De sokszor nem csak a studió- han kap munkát. Borzasztó furcsa feladatokat kap ezenkívül. Ott volt a Garbó double- jának hires esete. Abban az időben, mikor egész Amerika Garbóról beszélt, egy nagy7 los-angelesi hotel szerződtetett egy fiatal lányt, aki éppen olyan volt, mint a nagyszerű svéd színésznő. Ez a lány a hotel tetőterraszán hetenként kétszer megjelent. Pontosan be volt tanítva. Inkább hasonlitott Garbóhoz, mint a nagy sztár maga. Felment a terraszra, valami svéd nemzeti eledelt rendelt s szó moru-szomoru szemekkel nézeti le a városra. Bercit volt rajtat, angol kabát, felhajtott gallérral. keze járás közben a zsebében. A hotel óriási üzletet csinált, amíg a Metro nem tett lépéseket a dolog ellen. — Az is érdekes — folytatja Joan Tild — mikor a gyár típusokat keres valamelyik jól ismert történelmi figura megszemélyesítéséhez. Emlékszem a Theodore Roosewelt film esetére. A gyár pályázatot hirdetett a szerepre, amelyet végül egy Frank Hopper nevű könyvügynök nyert meg, aki néha statisztált is és pontosam olyan volt, mint Roosevelt, csak egy kicsit kövérebb. Lefogyasztották. Megtanították lovagolni. A fogait egy7 ügyes fogász hasonlóra alakította az elnökéhez. Minden nap régi híradókat pergettek le / d 3 0 rn ú r c i n % 2 5 — Gondol néha Cluj-ra? Mindig. Életemnek legszebb v/aka‘zát ott éltem le. A másik felét ngy látom itt Örömmel dolgozom ér/ern méltányolják munkámat Felhő Ervin ha a színpadra lép, már nevetés tör fe| s amikor beszélni kezd harsog a nézőtér, Aradot nem lehet elképzelni nélküle. Ili "1 akarná hagyni a várost, talán megálli' k a vonatot. A keresztkérdések alól igv lm- vik ki: — Cluj-on Janovies egyesitelt társulatánál voltam. Szép sikereket vágtam zsebre. Öt éve vagyok Aradon. Az ellenségeim is jó barátaim. Csak ne kívánja, hogy neveket soroljak fel. Mindenkit szeretek. Hogy mondta kérem9 Szerepek? Ilyesmit én nem ismerek. Életlöredékek Egyéniségek. Átélések. Ha egy pillanatig megfeledkeznék magamról s arra gondolnék, hogy játszom, megbuknék. Amikor megemlilem, hogy a Kalz bácsi előadásán hol sirt, hol meg fergeteges nevetésbe tört ki a közönség, szerényen mondja: — Katz bácsi figurája a szivemhez van nőve. lligyje el, annyira átéltem, hogy voltak pillanatok, amikor rajtacsiptem magam, hogy sírok. Szeretném egyszer megmutatni a Cluj-i közönségnek Katz bácsit. Az én Katz bácsimat. A többiek És végére hagytam Dálnokit. aki ugyancsak az ős szinészvárosból indult el. Ma titkár és színész egyszemélyijén. Amilyen kitűnő az íróasztalnál, épp olyan jó a színpadon is. Javíthatatlan szinészapa: — Vágy? Terv? Élmény? Minden össze- kavarodik bennem és kicsúcsosodik a reményben: Dudus leányomban. És hogy teljes legyen beszámolónk, említsük meg azokat a kitűnő tagokat is, akik jóllehet nem voltak kapcsolatban Cluj-al. de az itteni közönség osztatlan szeretetet bírják. A mindenkor nagyszerű R. Horváth Mici, a kellemes és szép Hegyessy Magda, a férfiak közül a megbecsült Szendrei— Róna igazgatók mellett a mozgékony ifj. Szendrei, az intelligens Székely Bálint, a mindig gentleman Jávor Alfréd és a többiek. őrt álló katonák a határon. A magyar kultúra, a magyar színészet fáradhatatlan, szorgalmas katonái. Munkájukat a kötelességen felül — érdemes támogatni. (J. J.) előtte, amelyből megtanulta, hogy utánozza minden gesztusát. Ennyire törődnek Hollywoodban a pontossággal. WTarren WiUSamot azért választották o Kleopátrában Caesarnak, mert feltűnően hason!it Caesar antik szobraihoz. Viszont az uram honfitársa Edward Robinson, egyáltalán nem hasonlit Napóleonhoz és mégis el fogja játszani a szerepet, mert maszkirozáss&l tudja pótolni a hiányokat. Különben azt hiszem, hogy Napóleont minden jó férfi-«szinész eltudja játszani, feltéve, ha nem túl magas és sovány. És még miről meséljek? — Hírességekről, akiket ismer. Színészek babonái — Személyesen aránylag nagyon keveset. Claudette Colbertet, aki imádni való. Van egy furcsa: babonája. Pénteken nem lépne lépcsőre a világért sem. A lépcsős jeleneteket, ha péntekre esnek el kell miatta halasztani. Erről eszembe jut, hogy talán elmondhatnám, hogy kinek mi a babonája. Mindenik borzasztó babonás. Alem mernek sikereikről és szerencséjükről beszélni, csak leereszthetett újakkal vagy a fán kopogva, vagy üvegen kaparászva, vagy háromszor kelet felé hajolva. Jaj ezt ne írja, ez butaság, csak a fa igaz, igen, de annak sincs értelme . . . (Mert az embernek jó napja van.) (És Joan Tild szórakozottan kopogtat alulról az asztallapon,) És kabaláik vannak. Ruth Chatterston min>- den filmjében legalább egy jelenetben visel egy ócska basque sapkát, amely az első filmjében szerencsét hozott neki. Harold Lloyd abban a szemüvegben játszik, crmiben első sikerét aratta és erre olyan babonás, hogy az ócska szemüveget bebiztosította és egyszer, mikor Newyorkba felejtette, repülöpostán, gondosan beeső magolva küldette maga után, mini valami drága ékszert. — Általában mi a véleménye ® filmvárosról? — Nagy ipari centrum, persze a világ legérdekesebb iparának központja. Az extrák szebbek, mint a sztárok, akiket nem lehet felismerni az utcán. Isteni kiima. napsütés, tenger, a legérdekesebb emberek a világ minden tájáról És munka. munka, rengeteg munka. Megköszönöm a hallottakat, búcsúzom. Mire Miss Compson volt doubléja elmond egy hollywoodi történetet, gondosan megtudakolva, hogy ismerem-e. Nem ismerem és remélem más sem ismeri. — A Shakespeare-filmek nagy sikerén felbuzdulva egy amerikai műveltségű fLlmgvá- ros a következő táviratot küldte európai megbízott jártok: — Tudja meg, bogy ez a Shakespeare nevű fickó, mennyiért volna hajlandó eredeti szce- náriumot irni a részünkre? (M. L-)
