Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-24 / 69. szám

o ELLENIÜK I 9 36 nt A r c 1 u i 2 4. vmmtmmmmammmmmmmamwmmamBmmmmmaammmnmamummmam Gigantikus hidakat épit Dánia tengerei felé MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Béke. 1 amour. Nvugalom. — lovászok- — T»rdicu. CURENTUL: (londoni 'k-vél): K., limogaoja ma már a szankciós politikát? kérdez./ ü a londoni tárgyalásuk után. Azok közúti fordulok men, jkk nem togiokoznak pohtikiv-U s míR* Állapítom, hogy a pincérem. J liftes tm kacs- kőid, rikkancs az utca, mind a í®ankci6k érien vannak. 1 yen körülmények között néni csőd - kozom, hogy Vlünston Churchill saina I.l Ok zorszÁR ellen elrendelt1 szankciókat. Maion londoni tartózkodásom eis5 napján a parlament üléstermének karzatán hely« fogkltttm, egy as­szony leki.áhom a szónokló Ellen Vilkinixm képviselőnek: Akadályozzátok meg a háborút. — s hozzávágta a púderes dobozt, melyet keze ben t irtott. A Hyde.parkban régi ismerősömmel ta­lálkoztam. — Szankciók Németország ellen. — kérdezte. — Az olasz szankciókhoz. «R«n kelle­metlen emlékek fűznek A szankciók finomabb kiadásban háborút jc-'íentenek. Sokba kerua ne. künk Itália megbüntetése így «iát ma.Runk.at büntettük meg. Nem akarjuk megismételni ezt A s. nkció most abban testesül meg, hogy többe senki sem hisz nálunk Berlinnek. Aztán hozzi. tette: — Nem leltet megakadályozni a háború kj- törését Csupán elszigete'ésről lehetne szó. aztnn « nemzetközi tőke diktaturá jóinak kel1? kírzolg&l- tutni a vétkes felet. Ez. a legborzasztóbb büntet*®, amit cl lehet egy országban képzelni. Ang i® meg­akor» őrizni a békét együttesen szókkal «K ál­lamokkal, melyekre nézve fontos a béke fenntar. tÜ®. TARA NO ASTRA: A Chismau-i hadbíróság végre megfelelő felviügositást kapott Philippe L'-'mcur tanú száfájból ki Pirtsbó! jött nozzank tinusdgtétel végett. — Mielőtt jört, röpirarot adott ki „Le? Káros anufascistes de Roumame“ címmel Francisc lourdain és Henry Mineur ba* rátáival, melyben kexi a ..barbároktól , szüntes­sék meg a Constanţincscu-Jasi tanár ellen indított pert. Egy halom brzonyttékkal »«lent meg La- mour ä hadbíróság előtt. Be akarta bizonyítani, hogy a vádlottnak semmi köze nincs c kommu­nizmushoz... Lamour & ..Les amt de L Hurnani- té‘‘ M. O. Fi. szabadkőműves pah öv tagja me­lyet 1846-ban alapítottak. A „független“ mozga­lom. melyről emlitést tett, nem egyéb mint az ,,Internationale des trayaüleurs de 1‘énseigne- ment“ mely azonos az I. T E. 8. avenue Ma- thu-rir-M oreui Paris francia kommunista fiók kik amint ezt francia* kommunisták kiadmánya W- zol ja. Anatö’e de Monzáé szintén szabadkőműves s tagja az Emberi Jogok Liga jártak. Pierre ^Cot szántén részt vesz ennek munkájában. ttzert akarta a* francia repiilőszolgilator lefegyverezni. Lamour tehát semm-" újat nem bizonyíthatott ORDINEA: Nem ez volt az első botrány, melynek szemtanúi voltunk a parlamentben. —- Ami most történt azonban, minden határt felük múl. Nem sértésekről és fenyegetésekről volt fző, de közönséges verekedésről ütéssel, pofonokkal és vérrel, Szerencsére a parliament fegyelmi bi­zottság® közbelépett és drasztikus büntetésekét szabott. Nyugalom állt be, melyben megmozdult a lelkiismeret. Meddig fog a nyugim: állapot tartani? A par&nvent idejének háromnegyed ré­szét személyi viták tolták be. Fia nem vetnek ve­get ennek a rendszernek, akkor a botrányok rö. videsen megismétlődnek Már az őszi ülésszak fo­lyamán rámutattunk arra, hogy január t-ig csu­pán egy másodrangu tiörvétiyt szavazott meg a parlament. Nem titkoltuk, hogy éppen a komoly nagy partok közötti harc okozza ezt a szeren­csétlen helyzetet, melyek így a cükatúréra törő csoportok malmára hajtják a vizet. A legnehe­zebb időszakhoz értünk a háború után. A nem­zetközi helyzete általános bizonytalanságot okoz, ' mely minden ipf anartbin kirobbanhat. Az ország­nak nem annyira a kormány mint inkább a par­lament komoly munkájára volna szüksége Nem szabad ilyen körűimén vek között botrányokat mutatni a külföldnek. Egy órával előbb nyissuk ki szemünket. Latsuk be. hogy az országnak bel­ső nyugalomra van szüksége. EPOCA: Ghica és C=rp mondták volt, hogy nálunk ösztöndíjjal születnek, tisztviselőként élnek és nyugdíjasként halinak meg az emberek, Nyolc tanitái állás volt hirdetve legutóbb s 343 rzemely pályázott erre. Honnan került ki ez a tömérdek ember? 1921—22-ben 8911 diák volt a Bucureşti-* egyetemen, 1933-ben ez a szám 17.753-ra emelkedett. Az ország négy egyetemén 37.777 diák volt beiratkozva mult évben, ezen- kivir! 4600 a különböző főiskolákon. A lányok épp úgy törtetnek előre, mint ® fiuk. A bö1 csé­széd szakon 34.65 százalék a női hallgató. — Minden 523 lélekre egy egyetemi hallgató jut az országban. Joggal kérdjük, milyen tudásuk van ezeknek a fiataloknak? Az érettségizett if­júból nyomban államférfi lesz. A jogra beiratko. i kozik a diákok negyven százaléka, hogy aztán sztrájkkal fenyegessen. Az igazságügyminiszter se- gitségükre siet s uj félszázalékos adót vezet be segélyezésükre. Jól mondta Oragiale: — Fia ti­zenhárom fiam volna, mindet jogásznak adnám, hogy ügyvéd tegyen belőle. CURENTUL: Csöndesen mentek el a szén. zációs hír mellett hogy André Tardieu, francia államférfi, ki tizenegyszer volt miniszter és há­romszor miniszterelnök lemondott belforti man­dátumáról s kjekntette, hogy nem vesz részt olyan parlamentben, mely hazájának pusztulását okozhatja Tizenöt hónapig gondolkozott) ezen, mig elhatározását a ..Gringoire“ nevű lap ha­sábjain bejelentette. Három teljes oldalt irt tele s öt kötetet fog még írni arról, mi késztette el- határoccanára'. Olvassátok ezt a Cikket, amelyben Tardieu boldogan mond búcsút 3 parlamentnek. Feláldozza életét, hogy útmutatást adjon népé­nek. „Nem bízom már Franciaországban —- ír­ja — s nem bízom abban, hogy a parlament az ország sorsát megjavítja'. Fel kell világosi tani a népet, de ehez azonban az is szükséges, hogy ne le­gyek tagja a parlamentnek. Véget kell vetni az intrikának, a vak és zűrzavaros rabságnak és demagógiának. E’:egem volt a miniszterelnökség­ből, mely nem egyéb mint 900 koldus nyomása alatt való fájdalma® munka.‘‘ Ez a 'kijelentés a köztársaság magasságából érkezett hozzánk. Kopemhágából jelentik: A Kis Belten át ve­zető 825 méter hosszú túlié- Baelts-Bröen — Kis Bell Mid megépítése és a Sjaelloin- dot és PnIslert összekötő 3.8 kilometer hosz- szu Storeliioms Bröen gondolatának megva­lósulása után most ujal>l), gigantikus hídépí­tési temekkel foglaJkozik Dánia kormánya és a dán. szakkörök. Tiz eszlendö alatt közel egymilliárdnyi költséggel .1 legmodernebbül ki akarják épí­teni közlekedési főni vonalaikat s e célból 70() kilométer auUnilat s a tengerek felett két óriási összesen több. mint 30 kilométer hosz- szihságu hidat ' karnak építeni, melyek közül az. egyik Sjaelland és Fyn szigetet, a másik Sjaelland szigetet és Svédországot fogja ősz - szökő tini. A tervezet megvalósulása Dánia autófor­galmát és vasútvonalai! közvetlenül összekap­csolja nyugati, keleti, északi és déli szomszé­daival s technikai jelentőségén kívül óriási közgazdasági jelentősége is van. \ terv szerint a legmodernebbül elgondolt autóutak Kopenhágából kiindulva, összekö­tik az ország határait, kelet-nyugattal és tiél ­'PG.-MUJLEó. (Az Ellenzék tudósilójától.) Pár héttel ezelőtt budapesti híradás számolt be arról, hogy a Révai könyvkiadó pályáza­tán 37ö pályamű közül egy eddig ismeret­len magyar iró: Barabás Gyula nyerte meg a háromezerpengős Jókai-dijat. Barabás Gyuláról akkor még csak azt lehetett tudni, hogy erdélyi származású és mindenki örült Erdélyben, hogy' újabb tehetség bontakozott ki és találta meg a sikerhez vezető utat az eddig befutott erdélyi magyar írókon kivid a magyar fővárosban. Később aztán a buda­pesti lapok sorra meginterjúvolták az isme­retlenség homályából élre szökött irót. ki­nek regénye, a „Domáldi jegenyék“, a Tg- Mures-i Bólyaiak tragikus sorsát viszi az. olvasók elé. A nyilatkozatokból derült ki aztán, hogy Barabás Gyula, az egyik budapesti napilap eddig ismeretlen munkatársa Tg.-Mures-i származású. Innen, az irodalmi és művészeti tradíciókban gazdag székely fővárosból ke­rült fel több mint két évtizede Budapestre, hogy ott most, il éves korában pályadijat nyerjen. A regény', melyet a kritika egyhangúan méltat, még nem érkezett meg Erdélybe. Még nem olvastuk el Barabás Gyula Bólyai- regényét, amely Tg.-iMures-i egykori tapasz­talatok és budapesti tanulmányok révén vi­lágítja meg a nagy erdélyi matematikus láng­ész különös tragédiáját. Furcsa összetalálkozása a véletlennek, hogy a Jókai-dij pályanyertesének apja Tg.- Mures-en is a * lakott. Az 52. számú szerény ház, még szerényebb udvari egy szobás, konyhás lakásában találok reá az. öreg, 76 éves Barabás Józsefre, aki meg­lepő helyesírással éppen levelet ir. Az asz- talosmühely gyalupadján végzi Barabás Jó­zsef a levelezést, mert az asztalosszerszámok pihennek. Nagy, magas székely férfi ez a Barabás József, akit nem nézne az ember 76 éves embernek, bár sok szenvedésen ment keresztül életében. Olyan, mint egy' „jege- nve‘‘, hogy az iró meghatározásával éljünk, amelyet csak az élet vihara tépázott meg egy kicsit. Szép magyarsággal és meg-megcsukló han­gon beszél: — Tizenhét éve várok hiába levelet fiam­tól, Gyulától, aki újságíró Pesten a Nép­szavánál és mint hallottam, most „magán­író“ is lett, megnyerte a regényével a Jókai- dijat. — Miért nem leveleznek? — Megharagudott reám a fiam, pedig akkor igazán ártatlan voltam . . . Szerencsét­lenség érte a fiamat. A kollégiummal kirán­duláson volt és leesett a vonat karfájáról. Eltörte karját, mely aztán merev is maradt örökre. Hát emiatt történt az összeveszés kérem köztem és a fiam között. Ez indította el Barabás Gyulát az életnek. Testi hibája miatt a budapesti lőszergyár­ban alkalmazták mint munkást, a háború befejezése után pedig résztvett a szocialista mozgalmakban. Segítségére volt Budapesten nagynevű rokona: dr. Barabás Béla. — Most pedig azt hallottam, hogy meg­nyerte a fiam azt a nagy dijat. Háromezer pengőt kapott! ... Nagy pénz ott kinn, de még nagyobb pénz nálunk.,. Mert tetszik Az <'gyi:ik vonal Kopcnhágát a N;igy Belt-hí­don é.s .1 Kis Belt-hidon Evbjerggcl togja ösz- szokötni. lyllamd félszigeten déltől északig a Krusaa- Hirsthals vonalat építik ki, a Norvégiáival való közlekedés föülöcrét. A harmadik főútvonal Kopenliiágátó! a déli haitărg <;i Kopenhága—-Bödby vonal lesa. Bi­zonyos. tiogy a világ legszebb a-utóutai közé fogniuk tartozni. A Nagy Bell hid a Koreör melletti llals- kovból fog kiindulni s Nyborgnál éri el Fyn- sz ige let. Hossza 17 és félkilométer lesz. Ket­tős vágánya vasútvonal, autóul és gyalogjáró lesz rajta s á(hajózási mag sságn 4 5 méter. Az őre Sund-h d a középre eső Salthalm- sziget felhasználásával Malmönél éri el a svéd partot. Hossza 14 kilométer lesz. Az utak és -.i' hidak megépítése tiz év mun­kája lesz s a?. előirányzóit költségek 654 millió koronát teszinek ki. Ebből 684 kilomé­ter autóul építésére esik 219 millió korona, a Nagy Bolt-hidra 257, az őre—Sund-hidra 178 millió korona. Ez utóbbi hid építési költségeinek felét azonban Svédország fogja fedezni. tudni, én nagyon rosszul állok. Elmonda­nám, ha nem untatnám a tekintetes uraL.. A megiratlan regény Egy pillantás a szegényes, rideg lakásra, néhány bntordarabra, ez is elárulja, hogy az. öreg Barabás József nem a legrózsásabb anyagi és lelki viszonyok közölt él. — Az apám — mondja — hivatalszolga volt a tekintetes törvényszéken. Igen értel­mes ember volt, talán tőle örökölte fiam az irói tehetséget. Én asztalos lellem és egye­dül végeztem évtizedek óta az asztalosmun­kákat a járásbíróságon, törvényszéken és a királyi táblán. Nem volt szükségem magán­munkára, a hivatalok és biró urak bőven elláttak ezzel. Jól ment az ipar, szépen ne­veltem nyolc gyermekemet, akikből az évek folyamán három elhalt. Majdnem harminc éve szegény feleségein meghalt és magam ügyeltem a gyerme­kekre, akik aztán sorra elszéledtek. Egy leányom főápolónő, a másik leányom most ment férj­hez, a legkisebbik fiam vendéglős és Gyula fiamon kívül egy 31 éves szerencsétlen fiam itt él mellettem. — Három évvel ezelőtt — folytatja — kikoptam a bíróságokról, mert nem birom az államnyelvet és a hallásom is nagyon rosszabbodott. Azóla a leányom küld kisebb összeget havonta és a házbéremet a pesti legkisebb fiam fizeti. Semmi munkám sincsen. Ebben az évben még száz lej érté­kűt sem kerestem. Súlyos terhek — És még ráadásul itt. van mellettem a szerencsétlen fiam, Jóska . .. Három évvel ezelőtt véletlenül belesodródott egy munkás- tüntetésbe .. . Akkor a tumultusban súlyo­san megverték és azóta megbomlottak az idegei . . . Sokszor napokig csendes, de ami­kor rájön a roham, akkor megver . . . — Ez az én életem regénye — fejezi be a megrázó beszélgetést a Jókai-dijas regény­író apja. (b. b.) ISKOLÁBAN. — Na, Pista, mond meg, mi a szél9 — A szél ? A szél levegő, amelyik el­késett és fut, hogy megérkezzen ahová megy . . . A MAI IZGALMAS ÉLET KÜZDELMEIBEN KIFÁRADT EGYÉNEK, akik csaknem kivétel nélkül székszorulásban, bél fájdalmakban és fel­fúvódásban szenvednek, igyanak reggelenként egy-egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keseriivi-zet, mert ez az ideális hashajtó összes jellemző tulajdonságait egyesíti magában Az or­vosok ajánílfák. Ismét pénzhamisítókat fogtak Craiova-ban. Bucuresti-ből jelentik: A Craiova-i hatósá­gok tovább folytatják az irióháborut a me­gyében működő pénzhamisítók ellen. A rend­őrség emberei tegnap házkutatást tartottak Pantele Stancea gazdánál, kinek lakásán gé­peket és hamisításhoz szükséges anyagokat találtak. Kiderült, hogy Stancea több társá­val 100 lejeseket hamisított A banda tagjait letartóztatták és átadták az ügyészségnek. Az eljárás folyik. ns/nkkaJ. ErdéSy föEdje szüitfe a fókai-difjaá jutalmazott uj magyar regény irójái Látogatás a székelyföldi szülői házban Miki, o lökéleles genlieman Ha valaki azt kérdezné tőlem, hogy kit tartok tökéletes gentleinan-nek, gondolkozás nékül felelném, hogy feltétlen Mikit, aki igazán tökéletes gentleman, nem csak férfi szemmel, de női szemmel nézve is. Férfiak­nak gentleman az, aki korrekt, becsületes és jómódom és megtartja a szavát és ígére­tét és betartja a fizetési kötelezettségeit. De nők mást is kívánnak: kézcsókot és udva­riasságot és gyöngédséget és valami régi- módian gáláns tiszteletet irántuk. Ami olyan kevés és ritka, hogy csodaszámba megy. Ma már nem adják át villamosban férfiak a helyeiket és rohannak kocsiért egy színházi előadás után a nőnek. Hadd álljon a nő, azért van talpa és ha kocsin akar haza­menni, rohanjon kocsiért ő maga, ha atléti­kai versenyen gyorsfutó versenyt tud nyerni, akkor nyugodtan szaladhat kicsit... De Miki más. Tökéletes nevelésű és abszo­lút udvarias. Úgy csókol hölgyismeröseinek kezet, mint egy márki a 18-ik században. Rohan taxiért. Bókot mond. Igazi ur. Ezzel szemben 14 éves, annyinak mondja magát, de nagy a gyanúm, hogy fiatalabb. Magas, jóalaku. (Mamája szerint görbén tartja ma­gát, de ezt a szokást kinövi.) Tiszteletteljes. Névjegye van, amelyen rajta teljes neve, lakcíme és foglalkozása, amely egyelőre ter­mészetesen gimnáziumi tanulóság. Ha Miki látogatóba megy és a látogatott alany nincs otthon, vagy a hivatalában, hátrahagyja névjegyét, ahogy illik. Mindent tud az ud­variasságról Imádni lehet Mikit. Imádják is. Szülei, kik hires színházi emberek, hires papája és mamája, aki már nem játszik, pedig egész fiatal, de már nem akar hires lenni, csak a Miki mamája akar lenni és azt akarja, hogy Miki mérnök legyen. Illet­ve Miki akarja. Most már nem lehet tudni, hogy ki akarta hamarabb. Aztán imádják Mikit a nők is. Felnőtt barátnői vannak. A szubretprimadonna, a dizőz, a tanárnő, az egyetemi hallgatónő és az újságíró, aki most Mikiről ir, mert hosz- szu évek óta nem voll nála jobb barátja s nem talált nála nagyszerűbb úriembert, akit jellemezni kell. Nincs semmi hibája Miki­nek, legalább is, amiről tudnának nagyszá­mú barátnői és barátai. Komoly és céltuda­tos és jómodoru. Egyébként egyetlen mű­vészi hajlandósága a zeneszerzés, illetve slá­gerkomponálás. Fiat hónapi zongoratanulás után Miki remek tangót szerzett C-durban, ami meg fog jelenni. A karmester lekottázza és megjelenik. Nagyon gusztusos tangó, jobb, mint sok más, amit itt-ott dudorásznak. Miki kétségtelenül a világ legifjabb slágerszc-rző- je, múltban és jelenben. Ugyan Mozart is komponált ebben, sőt fiatalabb korban, de az nem volt tangó, hanem ménnél le s igy nem tarthat jogot a sláger elnevezésre. (Másik szenvedélye Mikinek az autogam- gyüjtés. Willy Fritschtől, Eggerth Mártától is van aláírása. Sigfried Arnova] egyenesen jóba voltak. Nagyon szeret tanulni. Újságíró barátja felirtn neki a gyorsírás főbb jegyeit s Miki a következő órára már leirta az összes hely­beli színésznő neveit gyorsírással. Bon-mot-i is vannak. Beteg volt és nem szeret kezelésre járni. Fekszik az ágyban és kijelenti, hogy nem megy kezelésre. Mire mamája igy' szól: — Ugyan Miki, egy ilyen nagy fiú, egy felnőtt férfi! Mire Miki szemrehányóan: — Látod? Ha beteg vagyok, férfi vagyok® Ha egészséges vagyok, akkor azt mondod»; hogy' kölyök vagyok .. . Majd elmeséli, hogy az epéjénél három* milliárd bacillus van s hogy ezeket a baciD lusokat látta is mikroszkópon. — Milyenek? — kérdezzük kedvenc ifjú gentleman-ünktől, mire szakszerűen vála­szolja: — Tudod, olyan, mint a bolha, csak ki­sebb ... (M. L-) női divatszalon tavaszi kollekcióm feltűnést keltett ! V. Doröttya-u. 3. I Telefon : ’ 810-96. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. .4 kisebbségi és emberi jogok elöharccsa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents