Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-22 / 68. szám
í 936 március 22. ELLENZÉK II P9 Magyar művészet És erdélyi művészei“ MOST ITT A PILLANAT Most, amikor a tői már a végét járja, amikor a tavaszelejei. esős időszak ál) be. a légkör nedvessége és a könnyű szellők sokkal veszedelmessebbek. mint a téli hideg és fagy. Mindazok, akik tüdőbetegségben szenvednek, valamint a vérszegények és mirigybetegek egy roppant kritikus időszakon haladnak most ái. Az elgyengült szervezeteknek soha máskor, mint ebben az időben, nincs oly nagy szükségük egy beható erősítésre, hogy jobban ellent tudjanak állani a szeszélyes légköri változásoknak. íme, miért fontosabb most, mint bármikor a március és áprilisi hónapokban egy To- noglobine-Irradié kúrát tartani. Sőt ez az az, időszak, amikor a Tcnoglobine-Irradié a legbiztosabb és legtartósabb hstási biztosítja. Ezt a páratlan ionizáló szert, amely mint Ismeretes, bor és szirup alakjában találhalő, mindenki erős regeneráló tulajdonságaiért becsüli 8 ami különösen vérszegénység, ideges depressziók, roirigymegbetegedések, iüdöbaj stb. eseteiben érezteti hatását. KINDE L?S I BON tar casa“ Baenreţiî, Strode Episcopul Radu, îi Szíveskedjenek címemre egy i'vec- itel a Tonogiobine Irradié mintábdl Küldeni. Csatolom a 20.—leit po- stnbídyeKbcE szállítási költségárt. Kizárólagos eladási jog : FARCCSÂ Bocurejti Kopható gyígystt rtó- rskbasi is árogueriákisaa „Magyar müvészel és erdélyi művészet“ című múlt vasárnapi számban közö’fc cikkünkre dr. Coriolan Petranu egyetemi tanár, *b. muzeurm felügyelő ur az alábbi hozzászólást küldte be, melyben éles hamr gon támadja a cikkben szereplő fiatal művészet történészt. Petranu professzor ur hozzászólását természetesen kötelességünknek tartjuk leközölni. Meg kell állapi tanunk azonban, .hogy tudomásunk szerint a hozzászólásban szereplő dr. Bíró Józsefet elismert hozzáértők értékes és megbízható szakembernek tartják és hozzá kell tennünk azt is, hogy az „Erdélyi Muzeum" -ot szintén olyan, folyóiratnak tudjuk, amely felelősséggel tudja megválogatni a leközlendő kéziratokat. A magunk részéről pedig, mint laikusok, nem egészen értjük a hozzászólásból, hogy meny- műben befolyásolhatja művészet történeti állítások helyes, vagy helytelen voltát az, hogy Biró József dr., a volt Oradea-i zsidó ’líceum igazgatójának, Braun-nak a fia. Bár természetes volna, hogy a hozzászólásban aposztróf álltaknak is megadjuk a válasz lehetőségét, mégis azt hisszük, hogy helyesebb, ha bezárjuk a vitát, mert nem ■látjuk lehetőségét annak, hogy az objektiv tudományos vitatkozás fegyvereivel legyen meson tatható. Dr. Cori olan Petranu professzor ur hozzászólását itt adjuk teljes szövegében: Igen íiszffieít Főszerkesztő Ur! B. (Lapja mire. 15-i számában Kovács József ur Biró József urnák egy füzetét jóhiszeműen, de több tévedéssel kivonatolja és kommentálja. Eltekintek attól, vájjon helyén való-e tudományos vitákaft átvinni a napilapokba, miután azonban a cikk személyemet érinti, a:z igazság kedvéért a következő megjegyzéseket óhajtom Mimi b. engedekné- vel: Nem igazságos Kovács- ur, amikor az egyik fél állításait készpénznek vészi s a másiknál tévedéseket feltételez anélkül, hogy állításai! közvetlenül ismerné. Bíró József ur (tévedések elkerülése végett: az Oradéa- Maire-i zsidó líceum igazgatójának a fia, volt Braun) nemrég egy füzetet adottt ki- a fenti címmel, melynek célja nézettem szerint az, hogy népszerűsítse Budapest nézeteit az erdélyi művészetről s román müvészettörtérté- j székét támadjon. A füzet tartalma rossz értelemben polemizáló, qi friss budapesti doktor azáltal akarja >t. személyét emelni, hogy vitát provokál az itthon és külföldön is elismert román szakemberekkel. Ezt a meg- tísztelttít'ást nem tehetjük meg neki a következő okok miatt: 1. Nem lehet vitába szállni oly egyénnel, aki nem tudja betartani az ülő tónust. 2. Hiábavaló rosszhiszemű embereket felvilágosítani. Bíró ur it. i. egy zseniális módszert talált fel, amellyel sikerrel lehet megdönteni nemcsak a román tudósokat, hanem Einsteint és a Nobel-díj nyerteseit its: abszurd áflitásókat? talál' ki, amelyekről azt írja, hogy a román- (tudósok müvei- ; ben lelhetők, hogy aztán részletesen és élvezettel megdöntve őket. Nem kevesebb, mint tízszer használja fel 24 oldalas füzetében e módszert. így természetes, nem lehetek felelős az állításokért, amiket nekem tulajdonit. 3. Bíró ur ezen kívül felhasználja a tudományban tiltott műveletek egész sorozatát:' idézeteket csonkit oly ügyesen, hogy megváltozik az értelmük, vagy módosításokat eszközöl rajtok, nem adja az idézett tudósok utolsó nézetét, mások hipotéziseit, mini biztos tényeket állítja be, stb. A koncepció hiányáról, szándékos és nem szándékos súlyos tévedéseiről, amelyektől hemzseg apró röprrata, nem is szólunk. 4. Nem tárgyalhatok olyan román állampolgárral, aki nekünk példának állítja azt a magyarországi művészettörténészt, kiről bebizonyitotttam, hogy ia tudományit a revizionízmus szolga- j 1 aráiba állította és más népek műkincseit 111 in 1 iif Tnrr iiiiwii nini iiiani jj.inut-... ------r Néhány órajaíaít megtanulhzi könyveim, ha megveszi és áttanulmányozza a Neuländer—Maroevich-féle „Útmutató a kettős könyvvitel gyors és könnyű elsajátítására" könyvecskét. Kapható 30 lejért az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, PiaU Unirii. Vidékiek 35 lejt küldjenek be pénzben vagy poi" tabéiyegbeíU akarja eltulajdonítani rosszul felfogott hazaszeretetből. Bíró urnák lehetnek sikerei a jóhiszemű magyar dileMárusok körében hasonló elvekkel, módszerrel és tónussal, de a tudomány kapui bezárulnak előnie. Eddig sem vitáztam vele, a jövőben sem fog-ok. De ha netalán tán akadna neves magyar szakember, aki munkáim tanulmányozása után is lenn tartaná Biró ur módszereit és állításait, kész vagyok részletesen és bizonyítékokkal válaszolni. Mindenkit meg lep, hogy Bíró ur e szárnypróbálgatása először az „Erdélyi Muzeum“ című folyóiratban jelenhetett meg, amelyről úgy tudtuk, hogy „a legkomolyabb erdélyi magyar folyóirat, amely a magyar- román közeledést szolgálja". Szép kis közeledés és szép ^tudományos" erkölcsök! Minit aki ismeri az „Erdélyi! Muzeum“ publikációit’, sajnálattal ál lapkőm meg, hogy ilyen felsülés -még nem érte a 40 év óta megjelenő folyóiratot. Ezekután azt hiszem Kovács or is velem egy nézeten van: nem érdemes kezdőket oly hosszan kivonatolni', főleg ha támadnak. Giuj, 1936 március íj. Kitűnő tiszteld!teî Dr. Coriolan Petranu egyetemi ny. r. 'tanár, tb. muzeum-i felügyelő i »»»a»—g—aMHHSMBSBBWW—— ■——» D I V A T _________Fovatve-rptő : JUT ES EROS. Párisi divatlevéi A természet nem igen tud még róla, a divatban azonban már elintézett dolog, hogy irtat a tavasz. Megjött noha az erdők, mezők alig vettek még tudomást róla-. Most zajlottak. le Parisban a divatbemutatók, nagy divatházak most mutatták be tavasza és nyári kolleltciójukat s ezeken a bemutatókon a ruhatervezésnek és csinálásnak olyan pompás megnyilatkozása ejtette ámulatba a világ minden tájáról Párásba seregietteket, amilyenre már régen vök példa. Ilyenkor nem- ' csak azt határozzák el az elegancia boszorkánykonyháján, hagy milyen vonal vagy szín lesz divatos 1936 tavaszán, de azt is eldöntik, hogy a tavasszal az elegáns nagyvilági nő a világ minden részén karcsú vagy móléit lesz-e, szőke vagy gesztenyeszinü hajat fogre viselni és hogy divatos púder színe halványrózsaszm vagy napsütöt lesz-e? Általában, megálliapi thatjuk, hogy a tavaszi és nyári divat jelTegzetessége a nappal rövi- debb ruhák. Térdtől 23—30 centiméterre végződik a szoknya. Reggeltőí-estig kosztümök, ruhák kabáttal kötelezők. Általában mindenhez kabátot viselnek. Délelőtt éppen- ugy viselik az angol kosztümöt, mint a bőven pfidsszirozotr szoknyát, testhez álló, csípőig érő vagy testhez álló háromnegyedes kabáttal. Érdekes, hogy míg más évben a kosztümökhöz rókákat vagy szőrmeszegélyezést mutattak, idén csak a kosztüm színéről teljesen dütő furcsa sálakat látni. A nappali szoknya egy arasszal takarja térdet,, nem többet. Az estélyi szoknya hossza minden szabónál más. Van, aki királynői uszállyal lát el bennünket, van, aki bokáigérő szmokingban. mutatja a divatot. A prémujjak, amelyek a vállra felgombolva, a ruhát „kabátruhává" változtatják át. Remek ötlet a tavaszi szövetruhához. A keppről elterjedt az a vészhir, hogy már nem divatos. Nos hát, ezt megcáfolhatjuk — sőt Pari® inkább sok uj változatát találta ki isméi a közkedvelt pelerinnek. Vagy a sálképp, mely elől nagyobbfajta körgallérra emlékeztet, hátul pedig két térdhajl'ásig, sálban folytatódik. Virágos estélyi ruhához, nagyon dekoratív, szép viselet a földig érő túliképp. A blúz fontos tényezője az uj divatnak. Anyagja, ba- tiszt, organdi, vászon, kasmír, nyakkendő- selyem és virágos karton, moly különösen a sportkosztümöket vidítja fel élénk és parasztos színeivel. A plisszének nagy jövője van. Főleg estélyi ruhákat, blúzokat és délutáni kabátkákat plissziroznak. Kitünően hat ugv virágos, mint egyszínű anyagból, egy bő, csípőig érő plisszirozott kabátka, estélyi vagy délutáni ruhához. A tavaszi díváit pasztellszíneket hoz. A legerősebben hangsúlyozott barna és zöld színeken kívül a hal van y- rózsaszin, a husszin, & pezsgőszin, za- firkék, a szürke és a halvány sárga a vezetőszinek. Az élővirág idén is rendkívül divatos- Gardéniát, orchideát, gyöngyvirágot! láttam kitűzve ruhán, hajban egyaránt. Aki úgy érzi, nem viselhet fején virágot, lábain kárpótolhatja magát. A fekete antilóp cipőket, aranyporzós, pici, fekete ; anitilóp-virágokkal diszitik. Ami az anyagot ! illeti, szövetben a sima, posztószerüek vitték j a favoriüszerepet. A szövet a divat alapja. A I szövet és nem a szabás, amely csak másod- jj rendüen fonitos. Ki hitte volna valaha, hogy | a kókuszdió kemény szálai képezik majd ita- 1 vaszi szöveteink báját. Pedig igy van. A j gyapjúszövetbe kókuszezáiakat szőnek s ve- i i lük adják meg az anyagnak azt a keménysé- I get, amelyre az igazi sportszövet oly büszke, I mint a sportoló az izmaira. Nem haltak meg kedvenc tweedjeink sem. Nyersszinü szálak váltakoznak bennük mustár—, citrom-, spe- nótszinü szálakkad. Távolról azonban szép, egységes, halványzöld, halványdrap tónusnak ezek a szövetek. A sok, sok uj vászon azt mutatja, hogy felvirradt a vászonruhák hajnala is. És a vászonkosztümöké. Az uj vásznak gyűrhetetienek s ezzel a tulajdonságukkal mindörökre bevették magukat sziveinkbe. A masamódok bemutatóin a legtöbb uj tavaszi kalap muszlinból készült. Tűzpiros, levendulák ék, sötétkék és sötétkékkel beborított, hláshatásu muszÜnkalapokal mutatnak. Van olyan kalap, amely egészen fejtetőn á!í, szabadon hagyva a homlokot. Látunk cilinder magasságú kalapot, azonkívül újra viselni fogják a délutáni elegáns toalettekhez, a merev vonalú egyenes kalapot. Az örökké élő világ- irodalom képviselői 70 százalékos ideiglenes árleszállításban! Dosztojevszky: Afélkegyelmü (672 old.) Lei 80 „ A játékos (löi cld.) — — , 8 * Goly kin ur hasonmása (167 0) » 8 „ A kamasz '660 old.) — — „ 80 9 Kamarazcv testvérek (1074 old) » 120 , Megmét?ly9zettek i780o!d.)— * 24 , Szegény emberek (142 old.) — » 40 , özvegyének emlékiratai (600 0) » 72 Tolsztoj: Háború és béke (1700 old.) f-ve , 180 „ H iboru és béke (1700 o’d.) kve „ 260 Gei-the: Életemből, Költészet és valóság » 32 Francé Anatole: Ludláb királyné. Boar ard Sylvester vélke — — * 48 Turgenyev: Apák és fiuk — — — » 48 Zola E.: A üld ~ - — — — , 4 „ A mestermü —. — — — „ 36 * A pénz — — — — a 60 „ Az álom — — — — — »48 w Az emberi duvad 4S „ Az ossz omlás — - - - , ffl „ Csal di tüzkely —■ — — » 48 , Hölgyek öröme — — — » 36 James: Három különös lány története „ 20 Mauriac: A mér gkeverő — — — »32 Ost nso: Szállnak a vad'iudak — — »48 Se nitzler: Ut a szabadba (2 kötet) — »66 Wharton: Felálomba r — — — — »40 WH er: Az ndrosi láűf — — — » 32 Wells: Wi 1 am Clissold (2 kőt. kötve) , 70 Wells: Szenvedélyes barátok (2 k. kve) » 70 Minden kötet kitűnő papiron jelent meg. — A fenti árak csak március I ó 25-éig érvényesek. — Korlátolt példányszámban kaphatók az Ellenzékkönyvosztálijába , Cluj, Piaţa Unirii 9. sz. Vidékre azonnal száTUlnk, nf'nvétt 1 ri! ■exasmatacH i rw w Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa.
