Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-03 / 51. szám

4

HLLFTN'Z fl K

I O 3 (> ni á r c I n n 3.

Üzletek bérleti szerződésének meghosszabbítása

Mit tartalmaz az uj törvényjavaslat?

BUCUUT'S I'I \ UlU'tr/ók ludi’wi'tójától.) A konivúm t41ial.iro. Ui, lu»g.\ a kereskedőik ev íjMrosok ű/J-eHx'r«-n«l-e/iSsc!t fokozottabb N1 d<\lemlx“n fojtja ivs/esiU-ni as megvédi t. t-k.n<.k a hosszabb időit ál egyazon ht4yen folytatott üzletvitellel', szorzott szellemi és anyagi jwvait. Gyakran mögtörIbiit, hogy a k lakoltalott lo're.skt'dü és iparos másnak s -vr ott hasznot munkájával: rés/Lxin az uj fx-rlunok, aki az előd állal gyűjtött vevökö- zönséget is átvette a helyiség hérrflebévét együtt.

Üzen iga/Náglalansagon akar segíteni a Y:u dul Cximercialról szóló törvény, mely ki- m mdja, hogy azok az üzlethelyiségek és mii- he Nők, amelyek lien egy kereskedő vagy iparos legalább öt éven át folytatta működését, csak ininösitett felmondással vehető el a régi bérlőtől. Az Íven kereskedő vagy iparos hat hónappal a bérlet lejárta előtt értesítheti a háztulajdonost, hogy bérleti szerződését megújítani kívánja s közölni köteles a felajánlott bérleti feltételeket is. A háztulajdonos ;-> hónapon belül nyilatkozni kötetes arról, hogy a felajánlott feltételeket elfogadja-:? vagy sem. Ha nem válaszol, a feltétetek elfogadottaknak tekillendők. Ha a háztulajdonos nem fogadja el a bérlő állal felajánlott félti leieket, a bérlő a helyibb törvényszék elnökéhez fordulhat, aki egyezkedésre idézi meg a feleket. Meg nem egyezés e-selén. a törvényszéki elnök a háztulajdonos akarata ellenére is meghosszabbíthatja a bérletet, de legfeljebb csak három évvel. Az elnöki határozat ellen a törvényszék illetékes tanácsihoz lehet feiebbezni.

A törvényszéki eljáráson kivid helye van választott b rói ítélkezésnek olyan esetekben, ha a felek elvileg a szerződés meghosszabbítása mellett vannak, de ennek feltételeiben nem tudnak megegyezni, valamint akkor is, ha a törvényszéki elnök döntése azért vált szükségessé, mert a felek csak a bérösszeg nagyságára, a szerződés időtartamára vágy- egyéb részlet-feltételekre nézve nem tudlak megegyezni. A választott bíróságba mindegyik fél, a bérlő is, a háztulajdonos is egy- egy tagot nevez, be, elnöke pedig a törvényszék elnöke, vagy ennek helyettese. A választolt bíróság határozata ellen felebbezés- nek helve nincs.

Ha a háztulajdonos In (Hordom,lóén igazolja, hogy az iizlelhH.yi.ségérl a régi bérlőnél jobb ajánlata van, a választott bíróság a régi bérlőnek ugyanilyen bérösszeg melleti itél• oda a helyiséget.

A ház tulajdonos, megszüntetheti a bérletet abban az esetben, ha a bérlemény területén maga. vagy családja tagjai akarnak üzletet vagy műhelyt létesíteni, vagy liw az ingatlant

alap<»s renoválásinak akarja alávetni. Ha azonban utólag kiderülne, hogy mindez e.sak űrügy volt a régi bérlő eltávol tiására, a ház- tulajdonos a kitett I»értövei szemben kárté- Iütésre köteles.

Mindezek a rendelkezések azonltair nem érvéuyevillu-tők a knzlula jdonban lévő hazakkal szemlieii. Alkalmazást nyernek azonban; mindazon keroskt-dők és iparosok javára, akik ez. év április 113-án Ix-lültik az öt éves bérleti időszakot ugyanazon holyisóg- ben. Ezeknek szerződési- a folyó év október 2ö-ig hivatalból tneghoswzabbi tot Inak lesz tekintendő.

A törvényjavaslat: már a legfelsőbb Tür- véniyel len őrző Tanács «-lőtt feleszik s így az. minden vall ősz inüség szerint még a folyó

ülésszakban parlamenti tárgyalásra kerül.

„ICrfltísií fim a a latinsâghoz, tijra

menérílicsscH egtfüsásl m cmiícrcM

€§ a Si€íHZ€l€Íí!“

BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.)'

till'let pátert, aki a Société de la Nouvelle rez.idoiáiló generálisa, ez az alacsony, erőteljes, nrarkánsvonásu, mély. prédikálásra .színezett, hangú, kivételesen meggyőző és megragadó stilusu francia szerzet« s hétfő délután tartotta meg budapesti előadását a latin kultúráról, amelynek alig van nála rokov szonvesebben és sz.uegesztivelüx-n élők' iö propagáitora. Zsúfoló,ig meglelt az. uj városháza közgyűlési terme, melyben Serédi Jusztinán bíboros hercegprímással, József Perene főherceggel és Anna föhereegasszonv- nyal élén a legelőkelőbb budapesti közönség jelent meg.

Gi'lel páe.rt, aki a Société de la Nouvelle Revue de ilongrie sorozatának első előadója, az elnöklő gróf Teleki Pál volt miniszterelnök üdvözölte a Neuvclle Revue de la Hon- grie szerkesztő hozott súg nevében, majd a domonkosrendi generális ismerteit«’ és definiálta a latin kultúra tula jdonságait, melyek a klasz- szikus kultúra és a katolicizmus együttes hatása alall alakultak ki ama népek körében, mélyek e kettő hatása alatt állottak. Kifejtette, hány fon tos alapvető gondolatot kapott az emberiség a görög kultúrától' és utódjától, a latintól. mely elterjesztette a civilizációt a barbár népek közt is, szociális világrendet és szellemi beállítottságot in-spirált. A reneszánsz óta az indiv dualizmus túlhajtasz folytán ettől az iránytól elszakadó uj tanok születtek — mondotta Gil'let páter, majd igv

I folytatta.;

Az utolsó század folyamán gyakorlati okokból, a gazdasági problémák eluralkodása Is bonvoílultságu következtében felhagytuk a hitin kultúrával. \ humaniórák és a klasszikusok tanulmány ozásának helyébe uj tanítási rendszert állítottak, amelyben! a reális tudományoknak és az élő nyelvek tanításának biztosították az elsőbbséget. Ezzel, a latin kultúra elhanyagolásánál aztán az cm- heriséy lassanként elvesztette azokat az általános eszméket, melyek a latin kultúrában élő népeknél közöseivoltc.k s melyek segítségénél meg tudtál; egymást érleni. Az európai zűrzavar a gazdasági érdekek ellentétén túl nagyrészt az általános és közös emberi gondolatok hiányából eredt — s hogy ismét megtaláljuk az európai rendet, c rend nyugalmát, vagyis a békét,

nissza kell términk a latin műveltséghez, amely voltaképen azonos az emberi műveltséggel. Nem arról van itt szó. hogy a modern dolgokat ne tanítsuk, csak arról, hogy a latin kuliura ismét elfoglalja a maga természetes helyéi s a maga általános eszméivel isméi tehetővé legye egyéneknek' és nemzeteknek, hogy megértsék egymást s olyan közös szellemi területek létesüljenek, melyeken egyesülhetnek.

Mindvégig mélységes figyelem kísérte Gil- let páter élénk gesztusokkal késért, lendületes és színes előadását, mélyért nagy taps ! közepette gr. Teleki Pál mondott köszönetét.

— ' ' . ' wwK«gs»g«PBff . .....

Charlie Chaplin i*©:;§§ filmic, az „Uj Mör

Mint Hollywoodban mondották, ,,a világon a legjobban várt film“ és kétségtelenül Chaplin legmélyebb, de egyben legkomiku- sabb müve. Egyesek megvoltak hatva drámai erejétől, mig mások el voltak ragadtatva humoror ész le.tei tői és azt hangoztatják,

hogy az ..Aranyláz“ legkomikusabb és ka- cagtatóbb jeleneteit messze felülmúlja az. uj film.

Egy évig tartott a film elkészítése, tehát Chaplinnek kevesebb idő kelleti uj darab, já- ; nak elkészítéséhez, mint amennyit a nagy művész más filmjeihez igénybe vett. A ,,Közvélemény“ előkészítése két évig tartott, a ,,Cirkusz“ 18 hónapig készült. Úgy látszik Chaplin munkarendszere javult e tekintetben is.

Az „Uj Idők“-nek egyébként ez már a kilencedik cime. Eleinte az „5 számú produkció“ nevet viselte, mert ez Chaplin 5-ik filmje az United Artists vállalat részére, azután egy hónapig a készülő filmet e szóval nevezték: „Tömegek“. Egy ideig „A legnagyobb műhely“ volt a cime, egy szép napon más kisebb cimek után „Uj idők“-nek keresztelték el és ezzel most már Chaplin is meg van elégedve.

Chaplin annak dacára, hogy a cselekmény főbb momentumai pontosan ki vannak dolgozva, soha sem használt írott szcenáriumot. Amikor egy díszletet építenek fel, senki sem tudja mi fog abban történni. Amikor minden készen van, Charlie csak akkor adja meg a jelenetre szükséges utasításokat. Ennek aztán az az előnye, bőgj- bármikor felvesz a darabjaiba egy-egy uj gondolatot, vagy eszmét, amit a véletlen vagy valamelyik lap szuggerált.

Egyesek szerint szocialista tendenciájú a film, mások azt állították, hogy az amerikai ipar módszereinek szatíráját dolgozta fel Chaplin. Charlie azonban most már nyilatkozott is: A tárgyam nem politikai. Egyszerű meséje két embernek, akik 1934-ben élnek. A társadalmi vagy gazdasági válság problémáiról nincs szó, célom nem az, hogy reformáljam az embereket: Meg vagyok elégedve, ha sikerül őket szórakoztatnom.

Ma, amikor már ismerik az uj film témáját, mégis kétségtelen annak szatirikus intenciója.

Az „Uj Idők“ tartalma a következőkben foglalható össze: Egy csavargó, miután egy

! nagyvárosba érkezik, munkát talál ama nagy gyárak egyikében, amelyeket a népnyelv

ipari börtönöknek keresztelt el. Sok ezer munkás között az a teendője, hogy örökösen bizonyos srófokat csavar be egyes gépalkatrészekbe, amelyeket automatikusan juttatnak a kezeügyébe az arra berendezett készülékek. Éppen ezeknek az örökké mozgó készülékeknek a sebessége nem engedi meg a szegény Charlienek, hogy pillanatig is kifújja magát és nem szabad fáradtnak sem lennie. Egyszerre azonban Charlienek tüsz- szentenie kellett és a hirtelen mozdulattól kiesett egy sróf a kezéből. Ez súlyos hiba, amit abban a pillanatban megérezték az óriási üzem minden sarkában, valóságos anarchia támadt, Charlie nevét hallja kiáltani, egyszerre megjelenik az igazgató dühöngő figurája és Charliet súlyos dorgálásba részesíti. Az igazgató egyébként úgy látja, hogy munkásai túl sok időt vesztegetnek az evéssel. Egy feltaláló olyan gépet szerez, amely automatikusan fogja etetni a munkásokat anélkül, hogy abba kellene hagyniok a munkát. Az igazgató az ijedt Charliet választja ki az uj géppel való kísérletre. Hősünket odaviszik a csodagéphez és egyszerre egy kanál automatikusan a szájába levest önt, de a leves nagyon forró és Charlienek nincs ideje azt rnegfujni. Megégeti a nyelvét, de már is jön a hús, még meg sem rágja és a gép már tésztát gyömöszöl a szájába, ügy látszik a gép még nem tökéletes. A feltaláló meg akarja javítani és két srófot. felejt a gépbe. Természetes, hogy amikor a kísérlet újból megkezdődik, Charlie megeszi a két srófot is.

Nem akarjuk itt részletezői a film összes humoros jeleneteit. Annál kevésbé, mert minden jól látható majd, hiszen nem beszélőfilmet készített Chaplin, hanem csak hangosfilmet. Annyi bizonyos, hogy az uj filmnek sikere biztos lesz itt is, mint ahogy nagy sikere volt Angliában is. A film hősnője Paulette Goddard, aki Chaplin uj felfedezettje és akinek művészete vetélkedik a nagy müvész produkciójával.

Mit hallgassunk meg^

Hétfő. március -,

BUCUREŞTI 18,j s: Rádiózenckar. 20,1s: Szerelmi dalok lemezeken. 2i.-jc: Mcr*ky scKLmmelnégycs 22.05: Strom-xu Kon.y-antjn énekel. 22.30: Hírek: 22,25: A ver.'.-baritok i.e. gyese Radulescu zongorám ü vésszel. 23,20: Vendéglői zene 23,4s: Ébrek külföldre német-.’ <s franciául. 23,jj: Hirck. 24: Vendéglői zene — BUDAPEST n: Hirck: 11,20: Felolvasás. 11,45: Indián mese. 15,45: Hírek: 14: S zárni o_ nikus zenekar. 15,4c: Hírek 18: Cigány zernr. 19,30: Oalánfíy.Hoo-. Erzsébet éneke. zz:

„Ambrus Zoltán emlékezete“. 20.40: A E:iha■ - mórjai Társaság han-gv: rsenyének közvetítése. 21,40: Hirck. 24: W-mpffcn Iván báró francia- nyelvű előadása. 24,25: J zz.-z.cne.

BECS. 23,10: Rádiózenckar. — KÖLN 24: Schubert: VII szimfónia. — LEIPZIG. 17,20: Beethoven: B.dur vonósnégyes. — .MILANO. 21,35: Szimfonikus hangverseny — RÖMA. 23,15: Fântâni cselló- cs Arnandi zongoraművész játéka. — VARSÓ. 23: Szimfonikus hangverseny.

Kedd. március 3.

BUCUREŞTI. 18,15: Lemez 20,15: Dirr.itriu Nella énekel. 21: Rádiózrnckar. 23: Hírek- 23,15: Katonaz.cne. 23.45: Hírek külföldre németül és franciául 23.55: Hírek. 24: Katonáin,. _ BUDAPEST 11: H-.rek. 11,2c: Felolvasás. 11,45: Fc'olvarás. 13-05: Mar/av Erzsébet énekel. 13,30: Hirek. 14,3c: Cigányzene. 15,4c: Hirek: 17,10: Asszonyok tanácsadója. 17,45: Himk. 18: Engel Iván zongorázik. 18,40: Egv népbetegség megelőzése. 19,10: Hanglemezek. 20.30: Hongjátéke'őrdás a Stúdióban. Szerencse fe’l

A SZ1VBUROK. A SZÍVBILLENTYŰK LS A SZÍVIZMOK MEGBETEGEDÉSEINEK KEZELÉSÉNÉL a rendkívül enyhén ható terme. •‘7.etes ..FERENC JÓZSEF“ keserű víz fontos .segédeszköz, mely reggel felkeléskor egy kis pohárra! bévé ve a- tápcsatorna tartalmit biztos: n fe'ihigitja és azt minden megerőltetés okozása nélkül -igen könnyen levezeti. Az orvosok ajánl- jík.

Szerda, március 4.

BUCUREŞTI. 18.15: Operalemezek 21,30: Serbcscu Sylvia zongorázik. 22,05: Petala Mia Schumann- és Brahms-dslokat énekel. 22,45: Kin rádiózenekar. 24: Zene a Boulevordból — BUDAPEST. 22: A csehszlovák rádió Európába ngversenyének közvetítése Prágából. 24: Hírek 23,25: A rad-ó szalonzenekara. 24: Előadás.

BECS. 20,30: Szimfonikusok. — RÓMA. 21,35: Respighi: A láng, 3 fev. opera — VARSÓ. 20,50: Szalonzenekar.

Csütörtök, március 5.

BUCUREŞTI 18: Kis rácEózenekar. 20,55: Hangverseny ismertetés, a r, 15: A filharmóniku- fok számfónikus hangversenye legifjabb Strauss János vezényletével. 23,45: Hírek külföldre németül és franciául — BUDAPEST. 11: Hírek. 11,20: Felolvasás. 13,05: Szmámov Szergej ba. lakajka zenekara. 14,30: A rádió szalonzenek-ra. 15.4c: Hirek. 17,10: A Zöld Kereszt munkája. 18: Előadás. 18,30: Hegyi Anna énekel. 19,30: Varga Lajos verseiből ad elő. 19,50: Hanglemezek. 20,40: A Fiatalok Rádiószjnprda elöadá* sában: Csongor és Tünde. 22,20: Hirek. 22.4c: Vanda Luzatto hegedül, zongoráin kíséri Herz Ortó dr. 23,20: Németnyelvű elősdár. 23,40: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar.

BECS. 23.1c: Rádiózenekar. — PRÁGA. 22,15 Rádiózenekar, — RÓMA. 21,35: Pietni: Csirkefogónégyes, 3 felv. operett — VARSÓ. 23: A lengyel zenekiadók társaságának hangversenye.

Péntek, március 6,

BUCUREŞTI. 18: Marcu-zenekar. 20,35: Közvetítés az operából.24: A rádiózenekar német hangversenye. — BUDAPEST. ír: Hírek. 13,05: Cigányzene: 14,30: Postászenekan. 15,40: Hírek. 17,10: Felolvasás. 18: Unay Margit magyar nótákat zongorázik. iS,3c: Előadás. 19: Sportköz- íemények. 19.to: Reisz Pál szalonötösének müsora 19,55: Felolvasás. 20,25: Gitár.est. 21,3c: Hírek. 21,50: A rádió szalonzenekara. 23,15: Az Osnen- de-kávéház 24 tagú kis cigányzenekara muzsikák 23.40: Kalmár Pál énekei.

BÉC-S. 20.50: Ünnepi hangverseny. — MILANO: 22: Szi-nüíónikus hangverseny. — RÓMA. 22.15: Mos eh érti orgonaimüvéiz és Coralii szoprán hangversenye. — VARSÓ 21: Szimfonikus hangverseny Prokofjev zongoraművésszel.

Szombat, március 7.

BUCUREŞTI. 1$: Katonazene. 19,15: Rádió- zenekar. 21,05: Jazz, 22.30: Hírek. 22,45: Vendéglői zene, 24: Motzoi zenekar. — BUDAPEST, ii: Hírek, 11,20: Felolvasás. 13,05: Rendőrzene-' kar. 13,30: Hirek. 15„50: Hanglemezek. 15,40: Hírek. 17,15: Hegedűs Lóránt meséi. Felolvassa' Lenkey Hedvig. 18: Látogatás a Műegyetemi Sportrepülők műhelyeiben. 18,45: A rádió szalonzenekara 19.55: Előadás. 23,30: Operstrelő- adás a Stúdióban. Leányvásár. 22,40: Hírek. 23: Közvetítés, a Hungária-száJUóból 24: Vajda Sándor—Pártos Ernő júzz-zenekara rak műsora.

BECS. 23,10: Opus-népzenenégyes. — PRÁGA. 20.40: Bénié? köztársasági elnök előadása. — RÓMA. 2ib3 5: Sajnt-Saens: Sámson és Delila. — VARSÓ 23: Rádiózenekar. — ZÁGRÁB. 21: Dvorz.sáik: Hat szláv ránc.

NŐI DIVATLAPOK a tavaszi szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályá- bau, Cluj, Piaţa Unirii.