Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-03 / 51. szám

o / 9.16 m urdui 7. MIT IR A ROMAN SAJTÓ iT.lRF.NTUl.’: Aminek mfs kellett történni, nnv.twteut. \ ixkitika veszélye iteti ay egyetemi nuiv.vuSmi.it. lvAnnutatMuik ana, hogv vannak t I tok akik a/vrt buktatnak, mort a viu,kok iv'm vo.v ik mrR csom.i'goló.pi'pirnak alkalmas :mvc könyveiket. McjjíPtuk, hogyan ki no/ ik különböző tanfolyamokkal, svcaninirmmok ­k.t xr. ••IjuORoc. Ez sem Jenné bai. K» nem bukkant volna, fej o tanárok magántulajdonát képező tanszékek beiöln-senek kérdésé. A/ cutii ' aló cvo’^temj Uu'arsegádekcv a >,napotiz.mus i:;v háttérbe szorítja. Cluj-on c\z egyetemi ta. ni es kihirdeted. hogv Sudrt etmu tanár legíikail. masabb a megüresedett .szociológiai tanszék be­törésére s mégis mát, jelöltnek adták ezt a tanszéket ugyanazon « nipon. Nem a Cluj-i de . Bucureşti.• lelólc győzött tehát a valóság­ban. A diákok gyanúperrel éltek és tüntetni kezdtek, hogy igv adjanak kifejezést íelhábo. rudasuknak. Tettlegesen bántalmazták « ta­nács egyes tagjait, pedig magában a tanári kar­ban van oi hiba, mert. alattomosok s nem ti!ta. koznak. Az ilyen tăi n te rést a tekintély hiány'a okozza. Jó lesz fontolóra venni a Cluj.i figyel, mertetést. EPOCA: A Tribune des National érdekes cikket közöl Jetin de Rovera szerkezei tollá­ból: ,,Flcndin — írja többek között — pr,ak- fkus kérdést intézett az újságírókhoz: — Mi volna, lián német segítséggel ál lames in v történne Ausztriában? A kisantan: erre azt válaszolja, hogy ott lesz, ahol Franciaország hadteregc he­lyet fogai. De menjünk tovább és tegyük fel fgv uiabh kérdést: — Vájjon nem lesz ott Ro­mánia, ahol hiányozni fog Franciaország? Mert nehéz elképzelni, hogy Ausztria érdekében moz. gósiqson a francia kormány.*• Köszönjük az őszinteséget. Úgy lehet csak megegyezéshez cl. ■v rni, ha nem dugjuk fejünket struc módjára 4 homokba Ez uz igazság, amit több vez-ető fran­cia politikustól is 1-«állottam: Franciaország nem mozgósít a mai körülmények között Lavaf po- litikólja után akkor sem, ha Becsben Némeror- s g halyet fogla1. Lay,:J terve szerint Otavz.or. ágnak és q- klsemtantnak lett volna kötelessé­ge Trieszt védelme. Ezer köszönet Az osztrált kérdés: — a középeurópai egyensúly kérdése, meiy egyiormán érdekli Romániát és Erancjoor- szágot. Helyesen mondta Őfelsége TI. Károly kiráéy, hogy ,v-j romin hadsereg ott lesz, ahol a francia hadsereg.“ Az cgyezményékbe fel kell venni a mi határaink biztonságát is amit so­hasem engedett meg Itália PREZENTUL: Ismét a külföldi tőke elhelyez­kedéséről beszélnek. Különös dolog, hogv az a töke, mely ekkor szaladt cl, midőn nem volt kontingentáló:“, most a megszorítások ide­jén térne vksza. Mindenekelőtr szögezzünk le néhány igazságot. Lehet-e „hazafias tőkéről“ beszélni? Nem: A tőke úgy szalad, mint a, hi­gany oda, ahol haszon van. Az angol kormány elhatározta, hogy kizárólag angol vállalatok- ba és sarát területén engedélyezi a tőkebefekte­tést. Csak kivételes ereiben lehet ettől eltérni. Even volt Jugoszlávia esete; midőn nagy angol tőkét fektettek rézbányákba Mi történt velünk ugyanakkor? Hamar eltűnt a külföldi tőke és csak gz maradt* meg. ‘mi zátonyra futott. — Most ez a pénz: külföld: tőkét hív segítségül. Nincs semmi kifogásunk ez ellen; csupán egy kikötésünk van: zárják ki a közvetítőket és a csalókat. Az állam kötelessége, hogy az eden. őrzéso gyakorol iA ÎNDREPTAREA: Manoiescu-Strunga volt miniszter szenzációs kijelentést tett a képviselő, házban Azt mondta, hogy -az állam nehézségek­kel küzdött és egy milliard lei előleget kért és kapott Grosz Jenőtől külföldi devizában. — Vagyis Grosz kinek kiadatását kérte a. román igazságszolgáltatás, értékes munkatársa volt a kormánynak. Lehet, hogy azért megy oly nehe­zen a kiadatása. — Ezzel párhuzamosan Costin Stoicescu a jagvbank igazgatóságának egyik vezető tagja uzt óELitja, hogy 1930. 1931. és 1932. években a román tőkések x7 milliárd értékű aranyat szállítottak külföldre, ami megfe­lel az 1929. évi stabilizációs kölcsönnek Ilyen tőkekiáramlás természetesen ártalmára volt pén­zünknek és nemzEtgaízdatságunknak. Midőn a rta- bihzációs kölcsönt megkaptuk, a külföldi szak­értők jól tudták, hogy erre a pénzre szükségünk van s csak igy menekülhetünk meg a pusztulás­tól Hogyan következett, volna be fellendülés, midőn bírom év alatt szivárgott ki <az a T7 mil­liard lej, amit a kölcsön feltételei szerint 40 éven belül kellett volna letörleszteni? Szemünk előtt szivárgott ki külföldre a jegybankból az omny. VIITORUL: Nagy figyelemmel kísérjük a paj— l'imenti tárgyalásokat é® a politikai harcot. Or­szágonként más érceimet adnak 5, parlamentariz­mus fogalmának A népek vérmérsékletétől és az intellektuális felkészültségtől függ ez a harcot a pártvezérek nevelésének foka is befolyásolja. Nem tagadhatjuk, hogy sértegetéseket s nem éppen parlamentáris szavakat haliunk s báj- az angol periamentben is előfordul ilyesmi, mégsem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt a határt, mely az emberi tekintélyt csorbítja s sokat árt annak a pártnak is. melynekvezetői túllépik a megen­gedett határokat. A mi népünk az ellenségeske­dés felé hajlik, liá.boru előtt minden összecsapás dacára sem lépték keresztül a szem előtt tartott vonalat, megőrizték a szónoklat szépségeit és a parlament méltóságát. A háború után rosszabbra fordult a helyzet, ami mát magát- a parlamenta­rizmust és az ebben lefektetett demokrata ren­det is veszélyezteti. Nem akarjuk ezzel az álta­lános váWzójog szükségét tagadni. A szavazó tö­megeket azonban nevelni kell és .erre időt kell engedni Amíg ez eltelik, -addig az ellentétek ki­robbanását s 2) készületien elemek érvénye süllését nem lehet kikerülni. A parlamenti tárgyalások mai színvonala fájdalmat süllyedést jelent közbe. r-zólásaíval és rágalmaival. Hogyan lehetséges az, hogy oly emberek rendezik ezt, akik kormá­nyozni akarnak? Az ilyen politika az ingek és gárdák bevezetésének elmaradhatatlan következ­ménye, melyek csak gyűlöletet terjesztenek Min denekelőtt tehát a bunkósbotokkal és színes in­gekkel fölszerelt csoportok ellen kell eljárni, me­lyeknek működése nem egyeztethető össze egy civilizált: ország alkotmányával és dohaíadásával. /; /. /; ENZt.K Lum inába" íne^jiPiércgeiFie magái Siavisky özvegye Veioyork. (A: Ellenzék Indősitójértvl.) St«vi>kv özvegye öngyilkosságot Kísért II meg. NVwyorki lakásán nagy adag luminat vett be. Műt eszmélelJen volt, amikor ráakadtuk. Nyomban kórházba .szállították és most már Iul van a/ életveszélyen. V fozürkiráJy özvegye még azon a napon, amikor az esküdtszék felmentene férje segí­tőtársai elJtsn indított nagy biinporben, repii- lőgéjK'ii Le Haviéba ment és onnan áthajó­zott Newyorkba. Távirataikig kölött szerző­dési Newyork egyik legnagyobb mulatóhelyé­vel, a Casmoval, amelynek műsorán szere­px'lt eltol kezdve. A mukilóhely óriási rek­lámot csinált ,, minden idők legnagyobb csalója őr i>e- g gének'“, ugylálszik azpmbon, hogy Sluvi.skyné szerep­lést“ mégsem váltotta !*• a hozzáfűzött re­ményeket, annyira, hogy a napokban egysze­rűen levették a műsorról. Staviskync: öngyilkossági- kísérlete elült Ini- osu lőve let irt, amelyben teltének okául a: elszegényedésiül naló félelmei jelölte meg. Két gyermekét, akiket Francia- országban hagyott, „a francia nemzet ke­gyel mébe “ ajánlotta. ,9T engerészhormányos és hírlapíró vagyok!** Kalandos per a biinteSójárásbiróság előtt BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A budapesti büntető járásbíróság érdekes ügyben tartott tárgyalást. A kalandos bál- terű ügy vádlottja Réthy Gyula, aki ellen Landesz Lajos tengerészkapitány tett felje­lentést. Még mull év február végén történt, hogy a magyar lobogó alatt hajózó Tisza- gözösön Génuában Landes/, hajókoruianyos- nak vette fel Réthyt, akiről, miután a hajó már a nyílt tenge­ren járt, megállapította, hogy nem ért a kormány oss ágh oz. A tengerészkapitány erre a fedélzethez osz­totta be, mint olajozót Réthyt, aki azonban, ugylátszik. nem volt ezzel megelégedve, mert Istambul közelében kijelentette, hogy kilép :i szolgálatból és elhagyja a hajót. Landesz megtiltotta Réthynek azt, hogy elhagyja a hajót, figyelmeztetve, hogy a szerződése oda köti őt. A feljelentés szerint azonban Rustsuknál Rélhy Gyula megszökött és egy kikötői alkalmazott kisérte vissza a hajóra. Landesz szerint Réthyt a kikötői ha­tóság meg is büntette és mint toloncol, bíz­ták őrá, hogy Magyarországba érve, az eljá­rás Réthy ellen megindulhasson. Amikor Mohácsra ért a gőzös, Réthy állítólag megint engedelem nélkül akarta elhagyni a hajót, kijelentve, hogy elég volt már a kapitány „szemtelenségéből“. — Ln — irta feljelentésében Landesz — felháborodásomban arcul ütöttem. Réthy kihallgatása során kijelentette, hogy ő tengerész-kormányos és hírlapíró. Réthy a leghatározottabban kijelentette, hogy ő igenis ért a kormányossághoz, amelyhez semmiféle előzetes vizsgát letenni nem kell. Neki mindössze kereskedelmi érettségije van, de már francia és török hajókat is kormá­nyozott a tengeren felettesienek általános megelégedésére. A bíró most a vádlott elé tárta, hogy a vád szerint ő szökéssel és az engedelmesség megtagadá­sával van vádolva. Réthv kijelentette, hogy soha nem tagadta meg az engedelmességet és szökni sem akart, de a Dardanellák tájékán vakbélirritációi voltak, többször összeesett és ezért akart valamelyik kikötőben orvosi segítséget kapni. Egyébként becsültsértés eimén ü maga is kérte a hajóskapitány megbüntetését, mert a z arcul ütötte őt és lecsirkefogózla. Landesz hajóskapitányt hallgatták ki. aki beismerte azt, hogy felháborodásában Réthyt arculütötte és fenntartotta a feljelentésében foglaltakat, hogy Réthy többször is szökni akart a hajóról. Az ítélethozatalt későbbre halasztották. ' il y János törvényszéki Imi n ■ Inol. \ • /'•!•' sír vei ü bíróiéig. A folyosón száz (‘H szűz ember várta a | bfl n ii gy I á rg v ti I á«áf, bár előrelátható voll, hogy annak < ■,;«'■ / tnr Iunióra kizárják a nyilvánosságot. A tárgyalás megnyitása után az elnök mindenekelőtt a vádlott személyi adatail vette lel. K szerint Szabó József 1ÍMX1-ban! született és eddig büntetve nem volt fog­lalkozása keresk erdőség éd. A vádirat felolvasása után dr. Schröder! királyi ügyész a tárgyalás egész tartamára a nyilvánosság kizárását kérte, hozzátéve azt is, bogy már ennek a kérelemnek indo­kolását is csupán zárt tárgyaláson adhatja elő. Dr. Kes/i Zoltán védőügyvéd szintéi hozzájárult a kérelemhez, mire a bíróság zárt tárgyalást rendelt el. ítélet a délutáni órákban várható. Caraniü légügyi atmmíszfer lemondása B U C U R E S T I. (Az Ellenzék távirata.) A Dimineaţa jelentése .szerint Ga ran fii lég­ügyi alminiszter lemondtasának ügye nem nyert még végleges elintézést. Az alminiszter tegnap hosszas tanácskozást folytatott Tata- rescu miniszterelnökkel. Elhatározásának in- doka az, hogy a pénzügymin szfer nem haj- landó az áltáfti igényelt összegeket kiutalni légügyi alapokra. Itt írjuk meg, hogy hiva­talos helyen cáfolják Sassu földművelésügyi miniszter 'emondását. A miniszter tegnap visszaérkezett Brasov-ból a fővárosba fis u késő esti órákig dolgozott hivatalában. EMÉSZTÉSI NEHÉZSÉGEK. gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés. rosszuliét, fejfájás, idcgizgalmak, álmatlanság esetén a természetes „FERENC JÓZSEF' keserüvjz megszünteti az. emésztési zavarokat fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra terek és felfrissíti a szellemet. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkohoésrák a FERENC JÓZSEF víz h-sználata folytán ét­vágyukat majdnem teljesen visszanyerik. ÖRÜLÜNK orrnak, hogy feltalálták a for- radalombiz.tos ló páncélszekrényt, mely a fel­hatalmazott tartalék-kincseket megóvja ava­tatlan kezek prédájától, de még jobban örü­llek annak, ha olyan zárkát készítenének, mely a forradalmak okozóit még idejében el­nyelné. S légjobban annak örülnék, ha olyan szert találnának fel, mely a kilengéseket csi­rájukban megfojtja. Sokszor egy darab jó­ízű kenyér i-s megtenné ezt az üdvös szol­gálatot. Boltiszoiga és uriiány halálos szerelmi tragédiám Zári ajtók mögött tárgyalják a szé& Márky Hédi halálának bün&örét GYULA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ■ utóbbi évek gyilkosságainak legérdekesebb­jét most kezdte tárgyalni a gyulai törvény- 1 szék. A mult év november 3-án .Szabó Jó­zsef, egy egzaltált boltiszolga, agyonlőtte Márky Hédit, a gyulai úri társaság egyik kedvelt, gyönyörű hölgytagját. Márky Hédit édesapja, dr. Márky Imre nyugalmazott pénzügyi tanácsos és édesanyja, báró Lim- mersperg Marianna hároméves kora óta Gyulán neveltette nagynéniénél, özvegy Vargha Gézáné született Márky Kornéliánál. A fiatal leányt 1933 karácsonyán elje­gyezte Scheibert László könyvkereskedő, aki következő év nyarán nyitotta meg könyves­boltját Gyulán. Ebben az üzletben alkalmaz­ta boltiszolgaként Szabó Józsefet, egy cse- nevész, beteges külsejű fiatalembert. Schei­bert László boltjában dolgozott Márky Hédi is havi 30 pengő zsebpénzért. Szabó József és Márky Hédi között mindennapos volt az érintkezés és a boliiszolga halálosan beleszeretett főnö­kének szép menyasszonyába. Állandóan magánál hordta ideáljának fény­képeit, azokat az apró ceruzarajzokat, ame­lyeket a leány unalmában firkált a könyves­boltban, sőt egy szőke hajfürtöt is sikerült neki megkaparintania a leány hajából. Mult év november 3-án, egy vasárnapon Szabó József jelentkezett a gyulai rendőr­kapitányságon és nyugodt hangon bejelentette Borsoss Béla rendőrkapitánynak, hogy megölte gazdája menyasszonyát. A megdöbbentő bejelentés után a rendőr- kapitány letartóztatta Szabó Józsefet és nyomban elrohant a gyilkosság színhelyére, ahol valóban ott feküdt 3íárky Hédi a konyha küszöbén, nagy vértócsában, kék pizsamá­ján pörkölt szélű lyuk, amelyet a közvet­len közelből elsütött revolver golyója oko­zott. Az ügyészség gyilkosság bűntettével vá­dolta meg Szabó Józsefet. A mai főtárgya­lásra tizenkilenc tanút idéztek be. Reggel kilenc órakor vonult be dr. Ungh­VALÓBAN. semmi uj nincs a nap alatt. Csak ezzel magyarázhatom meg azt a meg­döbbentő eseményt, melynek főhőse a targo- vistei adófőnök, Emílián Zane — írjuk ki még egyszer a nevét elrettentő például —, aki egy nyomorúságos embertársának utolsó vagyonát nemcsak, hogy cl nem árverezte, hanem ki is fizette helyette a hátrálékot, sőt nemcsak kifizette az adóját, hanem két árva gyermekét is magához vette. Az bizo­nyos, hogy ez az ember nem végrehajtónak ■való. Ha tőlem függne, azonnal elcsapnám a hivataléból. Nem is hiszem, hogy ezt a könnyelmű kirándulást szárazon megússza. MIKOR Péter megkérdezte az Urat, hogy hétszer is megbocsáss on-e felebarátjának, Jé­zus azt felelte: nemcsak hétszer, de hetven­hétszer. — Ezt a krisztusi parancsot az Isten szolgáinak fokozott mértékben, illene szem. előtt tartaniok. El is hiszem, hogy uton-ut-. félen hirdetik — másoknak, de abban kétel­kedem, hogy maguk mindig aszernt csele­kednének. Beszédes példa rá Vasile Grigoras tisztelendő ur, aki egyik hivétől megtagadta a temetést azon a dinen, hogy a megboldo- 4 - gull nem annak a politikai pártnak a leve-, göjét szívta, melynek ő, már mat a Tiszte-' lendő ur, az elnöke. Ilyent megtehet az írás­tudó, de nem a — tanítvány. Rossz példa. Veszedelmes példa. * A RÉGI időkben az asszonyokat élve te­mették meghalt uraik mellé. Izgató látvány lehetett, de a halálba menő feleségek utolsó1 szív dobbanásait valószínűleg nem mindig a; meghatottság uralta. A sárgák birodalmában is szokásban volt a. nők haraklrija megbol­dogult férjeik tiszteletére, de ez is legtöbb­ször a hagyomány parancsszava volt. Annál feltűnőbb a Bucuresti-i mérnökné cseleke­dete, aki nem tudta elviselni férje halálát S egy pisztolylövéssel utána menekült. Mi, mi­kor a földhöz verjük magunkat az gyeke- zettől, hogy halálosan megunt házastársunk nyűgétől megszabaduljunk -— zavarba hoz ekkora hitvesi hűség látása. Ha el is kell Ítél­nünk azt a. módot, melyen ennek kifejezést adott, meleg részvétünk feléje vonz, mint a í megszégyenítő ellentét kivételesen ritka ese­téhez. Omikron4 ÁLLAMI SORSJÁTÉK 10. JÁTÉK I. HÚZÁSA 1936 MÁRCIUS Í 5-ÉN Sorsjegyek árai : Negyed sorsjegy 200 lej, fél sors­jegy 400, egész sorsjegy 800 lej. Húzás márc. 15. Az ország legszerencsésebbfőelárusitója: Banca Pogana de C^ip?rl Bucureşti — cluji képviselete az: Ellenzék líf*niFa§iWi?a a február hó 15-iki — kilencedik játék negyedik húzásán is a nyeremények százait fizette ki szerencsés játékosainak PRÓBÁLJA Ki SZE­RENCSÉJÉT NÁLUNK VETT SORSJEGGYEL Vidéki rendelése­ket a pénz és 7 lej portó-köitség előzetes beküldé­se mellett azon­nal intézünk ! ! ! Azonnal vegyen __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents