Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-01 / 50. szám
ie KtLBHZÚK 79jT6 at éralom I. b Fámban, Londonba 1, Bécabcn, Rncun*- I Ub n n in den kl t*cr\' Rímet emleget: «1 i -j (ASZTALAK A REGIMEREK Claude fairére regénye nUm. — F6-/'- repclfben: Annabella, Vidor Francén. PáncéPaeitó és vizfecskenJő a szélsőségeseit ellen itrosi-Catfţero nem poSt^lni tigy, Je nemzeti SzerencséJenségi — ondid Costinescu tnraínisríer a parlameni^en. — Var Ja szem élye eSőíérben. — Sikeres 9iarc a kamarában a kisebbségi jogokért BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kamara tegnap délutáni ülésén tovább folyt a nemzeti-parasztpárt és nemzeti keresztény- párti képviselők között a hare. Napirend előtt Ghita Pop szólal fel és megcáfolja Gogának azt az állítását, hogy ö zsidó volna, 1 - után Hudiţa nemzetiparasztpárti n Baeau-i kilengések ügyében intéz interpellációt a belügyminiszterhez. Az ókirályságbeli városban ugyanis ugyanazon időben akartak nép- gviilést tartani a cuzisták és a nemzetipa rasztpártiak s felvonulás közben az utcán összekaptak. A jobboldaliak körülvették a nemzeti-parasztpárt klubhelyiségét, leszakították a zászlót és elégették. Aztán körüljárták a várost elverték a zsidó járókelőket es öszerombolták egy zsinagóga, valamint egy szövőgyár berendezését Urziceami nemzeti ke rész tény pár ti beismeri, hogy elégették a zászlót s azt állítja, hogy erre sarló és kalapács volt hímezve. Nagy zaj tör ki erre, alig lehet hallani a szónok beszédét. Sesianu Romulus, az Universul egyik szerkesztője bejelenti, hogy amikor húsz bcssz- arábiai antiszemita földműves átvonult egy zsidók által lakott falun, megtámadták őket s az egyiket közülük megölték. Pop Valér dr. igayságügyminiszter kijelenti. hogy Sesianu állításai megfelelnek a valóságnak. Példás vizsgálatot kér és megnyugtatja a felszólalót, hogy a tettesek bűnhődni fognak. Az utca Amíg a parlament tárgyal, a hatóságok az utcán mindent megtesznek a rend és nj’u- galom biztosítására. Az Adeverul jelentése szerint a csütörtökön alkalmazott erélyes rendszabályoknak nem maradt el a hatása. A lap tudósítása szerint a rendőrség élén két páncélkocsi haladt s az egyikben maga G. Marinescn Bucureşti-» rendőrehestor foglalt helyet. Ezeket túrsasgépkocsin elhelyezeti rend őrosztagok követték, végül egy meníokocsi zárta l»e a sort. Az egyik gépkocsiról vizet fecskendeztek a tüntetők közé, mire ezek elszaladtak a parlament környékéről. Miután a kamara üléséről a képviselők eltávoztak, Luput és politikai barátait egy Bueurcsti-i étteremben vacsora ntán megtámadták a jobboldaliak. A kirobbanni készülő verekedésbe a pincérek és az étterem vendégei is beleszóltak. Végül megérkezett a rendőrség, mely véget vetett a botránynak. A szenátusban Gafencu volt államtitkár interpellált a Ca- gero-ügyben s a felelősség megállapítását követelte azokkal szemben, akik lehetővé tették, hogy olyan szélhámos, mint Grosz Jenő, valóságos őöntőbirá.ja legyen gazdasági életünknek. Costinescn miniszter: Én nem voltam miniszter Grosz-Cagero idejében! Gafencu nagy zajban tovább folytatja támadásait, mire Costinescu miniszter a szónoki emelvény felé siet és teli torokkal kiáltja: — Nem engedem meg, hogy gyanúsítson! Kérem pontosan közölje vádjait! Ezután hosszabb beszédben válaszod Gn- fencu támadásaira. Megállapítja, hogy a liberali !s kormány mily súlyos helyzetben találta j a-z országot a hatalom átvétele alikalmávml. Belföldi s külföldi hiteléletről nem lehetett beszélni, o bankok egymásután buktak meg, nem fizet le senki tartozását. Zűrzavar volt a gazdasági életben. — A Grosz-Cagero ügy nem politikai kérdés, de nemzett szerencsétlenség. Megbüntetjük a bűnösöket s a parliament nyugodtan fog tovább dolgozni! — végzi Costinescu miniszter beszédét. Vnida ismét felbukkant Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoni tarnak annak, hogy Vaidn váratta anul Bucuresfc-be érkezett s a Curentul jelentése szerint kihallgatást kér őfelségétől. Az Universul 5zó.szerint közli azt a nyilatkozatot, melyet Vaidn a Bucureşti-i Rádió Central sajtóügynökségének adott a magyar revíziós * törekvésekre, a kisantajat együttműködésére i és Románia lie]politikai helyzetére vonatkozóan. A revízió ellen A nyilatkozat mindenekelőtt leszögezi, hogy Románia és a kiscmtnrrt sohasem fog hozzájárulni a békeszerződések revíziójához. Megállapítja, hogy a franciaországi és angliai óriási revíziós propagandának nem volt csak gyönge visszhangja s Őfelsége II. Kárai)/ király nyilatkozata után segítségre sehol nem számit Inának. — Az európai államok — mondja Vaida — sokkod fontosabb nemzetközi problémákkal vannak elfoglalva. A Népszövetségnél zűrzavar uralkodik s nem gondol senki revízióra. Kisebbségek Vartia ezután leszögezi, hogy a romániai német kisebbség nem akar magyar uralom alá kerülni. Iskoláik, polgári és politikai jogaik itt biztosítva vannak. A magyarsággal loglalkozva kijelenti, hogy a romániai magyarok sem akarnak revíziót, melynek a zsidók is ellene vannak. Néhány szóval Hodzsa csehszlovák miniszterelnök dunai paklumtervével foglalkozik s bizik annak sikerében. A belpolitikai helyzettel kapcsolatban kijelenti, hog^* a részleges választások után nem lehet sem győzőről, sem legyőzőmről beszélni. A földművesek nem értik a „paraszt- ország“ fogalmát. A nacionalizmus olyan eszmét jelént ezzel szemben, mely minden román erőt magába fogad. — Bízom a győzelemben. En, vagy más — mindegy. Addig azonban nem teszem le a fegyvert, mig célkitűzésünket meg nem valósítottuk. Az alkotmány ugyanazt a jogot biztosítja minden állampolgárnak. Az aránylagosság alapján kell ezt megállapítani. Nem vagyok a kisebbségek ellen, de arűnsdagosságot követelek, ez a többség joga. Kezet nyújtottam minden nacionalista csoportnak s felhívom őket, jöjjenek a Román Front (Frontul Romanesc) zászlaja alá. Tegyük félre a személyi érdekeket, becsületesen fogjunk össze s győzni igy célkitűzésűnket megvalós.lthatjtiki — végezte ny'BaJtűcozatát Vaida. A kisebbségi vita A parlament gyorsírói feljegyzéseiből Bu- curesti-il lapok több fontos részletet küzöl- i nék arról a vitáról, mely Wilier dr. magyar- ! párti képviselő felszólalása során folyt le a kisebbségi kérdés körül a kamarában. Wilier dr. igen helyesen ismét visszatért Titulesen külügyminiszternek a felirati vita során mondott beszédére s erre nézve leszögezte, hogy a magyarság , szerencsének tartaná, ha félreértésről lett volna szó, mert hiszen jóhiszemű emberek között minden félreértés tisztázható. A magyarság vezetői sohasem helytelcnitet- ték na államnyelv elsajátítását, csupán aztt nchézményezték, hogy azok sem kerülték el sorsukat, aldk a román ngelv tanulása körül dicséretes szorgalmat és jóindulatot tanúsítottak. Ugyanilyen félreértésről van szó az atnyn- nyelvért folytatott küzdelem leküntetében. A tárgyalás nLntt levő közigazgatási javaslat ugyanis nagy csapást mér a magyarság egész életberendezésére. A javasillat szerint csak azok választhatók a tanácsba, akik románul imi és oIvmmií tudnak s feloszlatásra ad alkalmat, lm a tanácstagok a tanácskozás .során anyanyelvű kön is tanácskoznak. így rekesztik Id a ben- szülött kisebbségi elemet a megyei éi községi tanácsokból. Wilier dr. beszédének során Mosoiu, Pam- fil Seicaru s több képviselő köz beszólására váUnszolt. Kimutatta a magyarság képviselőinek jóhiszeműségét minden vonalon. A k* 1- sebliségi szerződésre, Aliba-Juliánra s végül Maniu szavaira hivatkozott, aki annak idején megállapította, hogy az anyanyelv hasz- nálatának j'zga a személyi szabadság természetes következménye. A beszéd elhangzása irtán Juca belügyi államtitkár elismeréséi fejezte ki Wilier dr. képviselőnek. Pamfil Seicaru — a Curentul főszerkesztője —, aki az ülés során WLllert támadta, hozzálépett a parlament folyosóján s közölte, hogy egyetért több kijelentésével. a vívó r A VÍVÓ CLUBban Vasárnap BT »• - , délután: 3 ©rag tea tánccal! Clunhat1 KV ■ ' .TV. este: mim TOMBOL!f Hitler baráti viszonyt ajánl Söl a ^Franciaországnak csak akarnia keli s a német veszély mindörökre megszűnik számára“ PÁRTS. (Az Ellenzék távirata.) A Paris Midi című lap Bertrand de Jouvenel-nek, a nemrég elhunyt hires diplomata fiának tollából beszélgetést közöl Hitlerrel, melj' élénk feltűnést kelt francia politikai körökben. A beszélgetés még a francia—orosz szerződés megszavazása előtt történt, de csak a szerződés parlamenti elfogadása után jelent meg a lapban. Hitler ebben a beszélgetésben félreérthetetlen nyíltsággal szoros baráti viszonyt ujánl föl a franciáknak. De Jouvenel kérdéseire, hogy a Paris és Berlin közötti viszony további alakulását, hogyan képzeli el, következőképen válaszolt: — Tudom, hogy ön mit gondol. Bármit is mondjak, mindig azzal gyanúsít, hogy békés kijelentéseket teszek ugyan, a belsőmben azonban szenvedélyes ellenfele vagyok Franciaországnak. Nem lenne azonban helyesebb, ha lélektani rejtélyek helyett a hires francia logikát alkalmazná. Ehhez a józan logikához akarok én fordulni a nemzetközi kérdések minden terén és be akarom igazolni úgy a népem, mint a franciák előtt, hogy a két nép közötti áthidalhatatlan ellentét gondolata a legnagyobb képtelenség. Bertrand de Jouvenel közbevetette, hogy a német nép bibliának tekinti Hitler „Mein Kampf“ cimü könyvét, melyben Franciaország eltiprását jelöli meg mindenekelőtt való nemzeti kötelességnek. Hitler erre azt felelte, hogy könyvének írásakor fogságban volt s a megírás époen a Ruhr-vidék francia megszállásának idejére esett. Akkor úgy érezte, hogy a franciákkal szemben a németségnek minden erélyével kell föllépni. Ma azonban a két nép között már nincsen semmi kiegyenlithetetlen konfliktus. — Ön korrektúrákat kér a könyvemben — mondta Hitler. — Én azonban a korrektúrákat nem a könyvben, hanem a külpolitikámban végzem ek melynek eéi- ja a francia és német nép kölcsönös megértésének létrehozása. Az egész német nép nevében beszélek — folytatta Hitler — mikor kijelentem, hogy Franciaországnak csak akarnia kell és a német veszély mindörökre megszűnik számára. Vannak pillanatok a történelembe», amelyek többé nem térnek vissza. Hitler kijelentései érthető feltűnést keltenek francia politikai körökben. Általában azonban az a vélemény uralkodik, hogy a Führer szavai a francia—orosz szerződés elfogadását akarták megakadályozni és további céljuk, hogy a közeledő választások menetét befolyásolják. Kormánykörök szerint Hitler nyilatkozata, mint eddig mindig, ezúttal is csak általánosságban mozog. A londoni és párisi kormányok több ízben tettek Hitlernek indítványt egy olyan egyezmény létrehozására, amely kizárná a háborús fejleményeket. Német részről azonban ezekre az indítványokra! mindig kitérő válasz érkezett. Francia részről azt kívánják, hogy a németek kétségbevonhatatlan bizonyságát adják annak, hogy nemcsak -nyugat felé, hanem kelet felé sem keresik a háborús megoldásokat. Ennek' első bizonyiiéka volna Németország visszalépése a Népszövetségbe.. id. am P. Untili 2©. §20151 az állami osztálysorsjáték főelárusitója, örömmel értesíti a szerencsés játékosait, hogy a február 15-iki húzáson: a 4833 sz. sorstegg 3,®ö®.@e© lei?, a 6589 sz., 11,02® sz, 1061 sz. sersiegggei 1H.000-I96.t60 lelt ngerteü Ezenkívül a nagyobb és kisebb nyeremények százait juttatla a vevőinek ! Uj szerencsés sorsjegyek a március 15-iki I. oszt. húzásra már kaphatók ! wmm HvSIatkQZBt ( Az ..Ellenzék“ c. napilap ez év február hó [ 23-án kelt 44. számában megjelent cikizel j kapcsolatban, amely azt állítja, hogy dr. ■ Virgil Nistor rendőri segédlettel Iá nyitotta a ; pénzszekrényt a katolikus egyházközség iro- I dójában, amiből aztán kifizetett dr. Fersigan ügyvéd urnák 120.000 lejt, kijelentjük, hogy nem nyitottak ki egyáltalán rendőri segédlettel semmiféle pénzszekrényt, mi alulírottak éppen akkor érkeztünk oda, mikor már a pénzátadási művelet folyt. Dr. Ferágan ügyvéd urnák eszközölt kifizetésről nekürúi semmi tudomásunk nincs. Cin/, 1936 február 28. Virgil Nastase helyettes rendőrehestor. Dr. A. Draghiciu bűnügyi őszit főnöke. Á lutheránus templomban bőjtfővasárn&pján délelőtt; io értkor un-acsorsosztánsaj egybekötött istentisztelet lesz. Szolgál Szabó Géza cv. lelkész és R-app Károly ev.. teológus. A templom fütött. A Zsidó Nőegyiet folyó hó i-én. vasárnap d. u s órakor tartja teadélutánján a Pa!i-a*cc cerii mében. I NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat Icg- j olcsóbban és legnagyobb választékból az ' Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii vásárolhatják. Mit hallgassunk meg? Vasárnap, március r. BUCUREŞTI. i8: Mosdove «nu.zenekar. 19,15: Jazz. 20,15: Jazz. 21: Socbul: A színész a Í-Lamletben, hangjaték. 21,55: Roma Nya énekel. 22.45: A rádiózenektr tarka esője. — BUDAPEST ix: Református istentisztelet, 13,30: j Kamarazene. 14,30: Világhiradó 14,45: Hangle- j mezek. 16: Előadás. 16,50: Honvédzenekar. 17,30: Előadás. 18: A rádió szalonzenekara. 19,20 Cigányzene 20,20: Sporteredmények. 20,30: Modem áüarmesék. 21,05: A bécsi rádióállomás St ráüss _ hangversenyén ek közvetitése. Vezényel legjiffsibb Strsuss János. 23: Hírek. 23,35: Ilnjcz- ky László jazz-zeneltara,. 24,25: Cigányzene. BÉCS. 15,20: Az osztrák tibajnoksdgok közvetítése Ischlből. — BERLIN. 21: Rossini: A sze. villái borbély, 2 fdv. vigopena, — MILANO» 23,10: Deli‘Agnola zongoraművész járóka. — PRÁGA. 21: A fiUxarmónikusok hangversenye. HERMES UJ TÉLI MENETRENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályáipa Cluj, Piaţa Unirii. Zsebkiadás 16 lej. Felelős szerkesztő: Dr> GROIS LÁSZLÓ« «9 Kiadótulajdonos: ELLENZÉK. BT« ««■ 4» jEUcnsék „Concordia“ mfiiatézetének köríorgú nyomása.
