Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-18 / 64. szám
nr. MNZfiK t 9 J 6 m a r c I « * / #. tjna MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ PĂRERI LIBERE („Szabad ^nd<'l«tok*‘. a liberii 'is párt türalabb képviselőinek .ipiab Mez,-- ruV\uk*ii * naoonal^t.i moíR^lom .u* chch íja* rom év ulutr, miközben egyesek űzi Á'htoci ,jk. hogy a liberális par; nem képviseli a náción« iz* must. mások meg avasa.! állónak elŐ, hogy az Alkotmány Aliul vont Kát.iivonalon ttilmenve 4 nacionalista mozgalmakat segjti. l'ly-tt u/ ideje annak, hogy o kormány és a párt felfogását t'-sz-- n;zuk. Nem akarunk Ion C. Bratianu uralmára visszatérni, a liberális párt azután is meggyőzött mindenkit arról hogy a fejlődést és egybeolvadást nacionalista terv ab'Pfá'n szolgálja. Nézzük meg a mixik vádat Azt mondják, hogy a hberá is párt politikája érdekből bizonyos jobboldali csoportok mozgalmát sxolga'i«. Ha ezt tenne, akkor letér is veszélyeztetné.. A jobboldali mozgalmakat kkgenből importálták Romániába ahol nem tud gyökeret verni ez a demagógia- Nem képes ígéreteit beváltani és diktatúrára tör, ami a szerencsétlenséget fokozza — A dikptur* mindenekéiért pártok kiküszöbölésér kívánja, igy ! Iilxe-áV-.ts pírt érdekét nem szolgálhatja. Próbál, ták mir ezt a pírtot pusztáéin de nem sikerült. Nem a tagok száma * döntő, de a taktika ,« az, hogv mindenütt legyen a pírtnak tagozata. A diktatúra segítése öngyilkosságot jelentene ma, mert a hosszú időn át kiépuetr tagozatok elpusztulnának LLTTA: Egyes politikusaink Rómába mentek, hogy Mussolininak tapsoljanak. mások Berlint kerecték fel, hogy lássák a Führcrt és kérdjék meg. nem tudna esetleg nekünk is adni egy titkos receptet a jobboldali diktatúrára’? Vo'tak, akik Beckhez utaztak Varsóba, mert _ tudják, hogy Berlinre figyel hosszú idő. — Nem vö t semmi haszon ezekből a látogatásokból. Akik Rómába mentek; elfeledték Mussolini -okon. azenvét Magyarországgal szemben; ••'■kik Berlinben jártak, azok gyanúsak maradtak. A varsói látogatást pedkr a mai körülmények között nem tartottuk a jóizléssc! összeegyeztethetónek Különleges szempont ke: etc vezesse Ghcorghe Bra- ttinut Berlinbe akkor, midőn ’egnogvobb^ erő. feliteseket tettük a legyőzőttek összefogásával szemben a béke fenntartása érdekében azokkal a hatalmakkal, melyek nem igényelnek területet s nem imperialista politikát szolgálnak. — Gheorghe Bratianu nagy erkölcsé tőkére! ren. dcHtezék. Jón Bratianu fia. nem lehet kétségbe vonni hazafiságát. Épp ezért ns\rv csodálkozást váltott ki bcr'ini látogatása Fák, mikor I ttuk, hogy az .■ fiatal pobftkus hibázik, akire szép jövő vár Nie. Filipescu ts volt Berlinben de nem hozott hireket onnan s nem fordulj Tkelefcu ellen hazajövecele alkalmával Ghcorghe Bratianu pusztulást lét abban, hogy tovább fejlesztjük az orosz—román szövetséget Miért jelentene ez ka. tasztrófát, hj* — tegyük fej — az 1916. évi szövetségi front feltámadna? Hiszen ennek a révén jobban jártunk, mint bvrmclv más ország a világháborúban. Miért hiszi Gheorghe Bratianu, hogy Németország elárulja kedvünkért Magyar- országot. s miért nincs meggyőződve ennek el. !érkezőjéről? Neurath többször kijelentette hogv Németország nem hagyja el Magyarországot fi ha nem igv volna, akkor is; — helves-e a németbarátság épp ebben a pillanatban? Gheorghe Bratianu tévédére gyanút kelt és demoralizál. — Meghiúsítaná diplomáciánk munkáját, melynek helyességéről többször bizonyságot szereztünk. Reméljük, hogv rém fogja támadásait tovább folytatná. ■» NAŢIONALUL NOU: A parlament vitája során az antifadscí mozgalom is szóba került Goga rámutatott arra, hogy nem egyéb ez, mint kommunizmus r a cég csak arra jó, hogv befurakodjék a polgári államokba. Az ant-farismus szó valóban helyet föd0-' :■ kommunisták szótárában, hol egybe foglalja mindazokat, akik nem hivei a kommunizmusnak. Moszkva a po'gárj államokat is a- fasismus eüenrégei közé sorozza. A múlt évi moszkvaiii kongresszuson megengedték a kommunistáknak, hogy nemzeti és demokrata kormányokban helyet foglal imák a különböző országokban Hogyan történt aztán az dka*- mazkodás? Nép-frontokat alakítottak francia mintára me1 vek ben a szocií Lifta k összefogtak a kommunistákkal. Az eredményt majd az áprilisi francra választások fogják megmutatni. Nálunk Dobrescu. volt Bucuresti-| po gármester próbálkozott Nép-front alakításával de kísérlete megbukott. Még Iunian, ez 'gazán demokrata politikus sem csatlakozott le Dobrercuhoz — Miért mondja mégis a nemzeti-parasztpárt. hogy anti- fasista? Úgy látszik, a fogalmak terén valami zavar van: Ne játszunk az e-nrifasizmus-soJ, mert megjárhatjuk. UNIVERSUL; Érdekes tmu vallómért tettek Popescu-Prahova Jasi.i teológiai kari dékán és Popescu-Mosoaliö lelkész-tanár Cons tantinescu professzor-bűnügyben a hadbíróság előtt Ch;$i- nău-ban. Tulrágba vitték vádlottad szemben érzett rokonszenvük kifejezését. Az előbbi azt mondta, hogy a Háború eüen való izgatást semmiféle törvényes intézkedés nem tiltja Más a szó s rnís a tett s nem tud arról, hogv a teo'ógfá'n C o-n sta nt i n eseu - T aşi és elvtársai gyűlést tartottak volna. Az elnök szakította, félbe a tanút és igy szólt hozzá: „Mát szólna ön ahhoz, ha én kommunistákkal mennék el gyűlés ezni a teológiára? Constantinescu-J-si kijelentette, hogy kommunisták is réíztvehetnelt az antifasista mozgalomban. Tehát azokkal dolgozhat, kik a vallás* és egyház dien állást foglaintúc Nem sérti ez a teológiát? Jobban tennék, ha letörölnék a teológiaszó: a Jasi-i palotáról" Ugyamlv fölindulattal beszélt Pc-pescu-Mo$oaia tonár is kollégájáról: ,,Attól függ. hogv támadó, v-gy védekező háborúról van szó — mondotta, — A vádlott kötelességét telje;;' -te." Olyan eszmét szolgálnak, mely az állam jelenlegi rendjét felforgathatja s ellensége'. * keresztény vallásnak. Alkotmányos monarchkták akarunk maradni, nemzeti állam, ke-cszténv nemzeti állammal, összes jelenlegi intézményeinket fenntartva. Súlyos jelenség midőn teológiai tanárok kommunista eszméknek hódolnák s nem bélyegzik meg bűnös társaikat. Jusson eszükbe a most érkező spanyolorszgi hír: — Az ifjú kommun Étik Madrid mellett felgyújtották és kifosztottak egy templomot VellecaS nevű faluban ş tüzbe dobták papjukat. Ailéiinie^OTSzág i»3iiái poJiiiikáifa Rií«igyíeÍeEiiiőségli torJIicla^ elóíi KöieleJés Li^<íniúlio]r, liésőkb Lc^í* és Es/tfországlioz. — Lengyel- ország is liöiremiiLödiL — Berlină l>éhe4árgy«s!ásol<! Rcrfftt, március közepe. (Berlini munkatársunktól.) Az utóbbi napok serény diplomáciai tevékenysége alatt, a párisi, majd londoni tárgyalásokkáI párhuzamosan egyre inkább mozgásba jön a német külpolitika gépezete is s kezd kialakulni a minapi wémet országgyűlésen 1 lejelentett program körvonala. Hitler beszédének az a pontja, melyben lejelentette Hl. Birodalom közeledési vágyát a haiti országokhoz, neon kisebb feltűnést keltett, mint a memorandum rajnai övre, népszövetségi visszatérésre s megnemtámadási szerződésekre vonatkozó része. A balti tervekre vonatkozó német bejelentés már is o megvalósulás állapotába kezd lépni. Németország ugyanis a legszélesebb alapon közeledést keres Litvániához s eltökélt szándéka n litván kormánnyal egyetértésben felülvizsgálat alá venni eddigi balti politikáját. A birodalom s az egyik eddig legélesebben vele szembeforduló északkeleti ország legutóbb is, éppen a niemeli választásoknál újból kicsúcsosodó feszült viszonya jutna ezzel jelentős forduló ponthoz, melyen keresztül egy' csapásra más képet nyerne az egész keleteurópai helyzetkép. Németország a francia—orosz szerződés ellensúlyozására kész eddigi álláspontjával is szakítani s amint azt megtette már Lengyelországgal is, Litvániánál hosszabblcjáratú megnemtámadási egi/ezménijl fog aláírni. A litván kormaiig is kifejezésre jutatta békülékeng álláspontját s pozitiv tantijeiét adta ennek, amikor már a memeli direktórium megválasztásánál is hirtelen, meglepő engedékenységet mutatott, majd, midőn például a február 16-i litván nemzeti ünnep alkalmából, 4 súlyosan elitéit înemeli német politikust helyezett szabadlábra. Németország ezzel szemben újból fellépne a tőle bulajdonképen erősen függő litván piacon vásárlóként, tehát nem fogja majd folytatni eddigi Litvániával szembeni gazdasági szankcióit. De főleg együttműködést keres a Wilhelrmtras-se Litvániával a mindkét országot egyformán érdeklő kommunista kérdésiben. Á litván kormány eddig főleg a német piac elvesztése következtében előállott helyzetből (kifolyóan, gazdaságilag igen erős függő viszonyba került a Szovjettel Ezt az együttműködést Berlin, Kannáson keresztül később a Litvániáival szoros politikai antantban álló Lettországra és Észtországra is kiszerelné terjeszteni, érdekkörébe próbálja tehát vonni mindazon országokat, melyek közötte és Oroszország közt elterülő 11. n. ütköző-államok. Németország uj külpolitikája észak kelet felé semmiféle területi terjeszkedést nem ke- res, kizárólag ottani határait kívánja befelé megerősíteni, nem kétséges viszont, hogy e reánézve életbevágóan fontos kísérletnél semmi nehézségtől sem fog visszariadni. A német külpolitika további terve az, hogy a (sikeres Berlin—Varsó közötti bilaterális eredmények után) a Lengyelország és Litvánia közötti rossz viszonyt is felülvizsgálás alá véteti, mivel a Németország és Lengyel- ország közötti 10 éves megállapodás értelmében, mindkét szerződő fél köteles egymást, minden őket közösen érdeklő dologiam tájékoztatni. A német fővárosban már a legközelebbi hetekben megindulnak a berlini kezdeményezésre megkezdett nvilt tárgyalások. Legelsősorban is számítani lehet egy német —litván gazdasági konferenciára, de az sincs kizárva, hogy Beck külügyminiszter e tárgyalások befejezése után rövidesen viszonozni fogja Berlinijén Gőring tábornok minapi látogatását. Doros Ferenc. AZ ÚJSÁGÍRÓ ÚTI NAPLÓJÁBÓL Látogatás az uj küküüöi megyeszékhelyen Csöndes és elhagyott Blaj — az erdélyi románság kulturális és politikai életének régi gócpontja. — Évszázados román oktatás emlékei a falukban BLAJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Blaj városka Kisküküllö legújabb székhelye, mely jogot heves és hosszas küzdelem után Dicio- sanmartin-tól vették el az érdekelt felek. Aki nem ismeri ezt a várost, azt hinné, hogy nagyobb hely és azért került sor a székhely áthelyezésére. Nézzünk azonban kicsit szét a városban... Éppen hetivásár napja van. A főutca, amilyen széles, olyan járhatatlan, mert úgy tele van szekerekkel, állatokkal és falusiakkal, hogy- alig lehet közlekedni. Egy tehén majdnem a ház falához lapitotl. Ez a főutca piactér is, mert itt zajlik le minden vásár. Azt beszélik, hogy rövidesen úttestet fognak építeni, de az is igaz. hogy ezt a munkálatot már több mint egy éve ígérgetik a Blaj-iak- nak. akik hisznek, mert székhelyen laknak. Kereskedők és iparosok véleménye Érdeklődtem a kereskedőknél s iparosoknál. hogy mit szólnak ők a megyeszékhelyhez. Nem kaptam elragadtató választ. — Kellett is nekünk megyeszékhely! — mondja az egyik kereskedő. — Ezzel csak a terhek és kiadások szaporodtak, mert az állami s városi adókat három, sőt négyszeresére is emelték. A haszon ellenben semmivel sem emelkedett, legfeljebb a bélyegvásárlás nagyobb. Más üzleti forgalmunk egyáltalán nem növekedett, különösen nem azoktól a szegény rosszul fizetett tisztviselőktől, akiket idehelyeztek. Megyeháza sincs, csak nagy összegért kibérelt emeletes ház. íEnnek a tulajdonosa örül legjobban a szerencsés változásnak. Â mult Amint Blaj utcáit járom, önkéntelenül is. eszembe jut, hogy ez a városka volt az a hely, honnan évszázadokon át a román nép minden politikai és kulturális mozgalma kiindult. Itt. ezen a kis helyen születtek a román nemzeti eszmék. A XVIII, században két kimagasló egyé- i nisége volt itt a román népnek: Klein Micu Jnnocentius és Áron Péter. Mindketten görög katolikus püspökök. Az előbbi a román nemzetiségi törekvéseknek volt az előharcosa, az utóbbi a román kulturális haladásnak. Áron Péter alapítja és nyitja meg itt 1754- ben a gimnáziumot és a papi szemináriu- * mot, melyek még ma is működnek. Szintén ö alapítja 1760-ban a román nyomdát is. Klein Innocentius eszközölte ki Mária Teréziánál. hogy a Făgăras-i püspöki uradalmat a jövedelmezőbb Blaj-i Apafi-uradalommal cserélték fel, melynek kastélya püspöki lakásul is szolgált, sőt még ma is az érsekség székhelye. Az érsekség mögött elterülő rét a Szabadságmező (Câmpul Libertăţii), hol 1848-ban két gyűlést is tartottak Barnutiu Simon és Baritiu György elnöklete alatt. Ezen a gyűlésen született meg a 16 pontba foglalt politikai program. A második gyűlésen Avram Tancu is megjelent hatezer felfegyverzett hívével s megszervezték a felkelő hadsereget. Még ma is olt látható a tanitónőképezde feletti magaslaton az a kereszt, ahonnan láncú beszélt és bárom kilométerre hallot- szott el a szava. Régi román iskolák Mária Terézia a Blaj-i iskolán kívül a görög katolikus románok számára tiz népiskolát állított fel. II. József császár 1782- ben Sincai Györgyöt nevezte ki az erdélyi román iskolák felügyelőjévé, ki tizenkét év alatt 300 népiskolát állított fel. A görögkeletieknek II. József uralkodásának első éveiben csak négy népiskolájuk volt. A császár aztán 1786-ban kelt rendeletével minden község számára létesített egy-egv görögkeleti iskolát. Ezeket az iskolákat adakozásból, tandijakbó’ és a magyarországi tanulmányalapból tartották fenn. Ma is itt állanak ezek a régi iskolák részint régi helyükön. A vasútvonal melletti iskolák már mind uj építkezések. Itt tanult, dolgozott Maniu Gyula is, ki pályafutását itt kezdte el< * Ma már csendes kis városka Blaj. Az ősz- szejövetelek, a megbeszélések eltűntek a város falai közül. Akik e helyen régen csaknem mindennap együtt voltak, terveztek és szőtték az álmokat, ma már talán be sem néznek Blaj-ra, ha csak valami fontosabb egyházi, vagy iskolai ügy nem kényszeríti őket erre. Blaj-nak ma már csak az emléke és történelmi nevezetessége van meg, mert az eszméket 111a már Cluj-on kovácsolják és fejlesztik tovább. (v, e.) fcvek hosszú sorún út szenvedtem gyomor- és bélbajöan, az első üveg ,,G islro D“ elhasználása ut n tettesen gyógyulnak érzem magam... írja lkján loan CFR raktárfőnök Tcrc- blacáról (Bucovina). — lkján ur vara. any- nyira világosak, hogy a ,,Gstro D“ határáról egyebei nem is kel! Írnunk, hiszen fenti -sorok mindenben megerősítik azt, amit mi eddig eme nagyszerű gyógyszerről közéltünk. Császár L. gyógyszertára, Bucureşti; Calea Victorie, 124., a ,.Gastro D‘‘-t 130 lej utánvéttel küld. és a kételkedőknek százszámra bocsátja rendelkezésére a beérkezett köszönő leveleket, amelyekből megállapítható, hogy minden reklám íulszerény a lelkesedéssel teli levelekhez és eme kiváló gyógyszer páratlan hatásához képest. Ke vn lehel adói és köz- munihái is köveseim a iafosíalc^ó! Turgu-Mures. (Az Ellenzék tudósítójától.) A székely falvak életére jellemző eset utolsó felvonása zajlott le inast a Tg.-Mures-i Ítélőtáblán. Az első felvonás színhelye Ebesül község Odorheiu megyében, hol az időközi bizottság 1934 szeptemberében közmunkára rendelte a lakosokat. Az egybedobolt falusiakat arra kötelezte az időközi bizottság elnöke, hogy az elromlott hidat ingyen javítsák ki. A gyűlésen jelen volt Forró Béla, a falu feloszlatott tanácsának pénztárosa is, aki ismerte a község költségvetését, melyben a hid kijavítására bizonyos összeg volt előirányozva. Felszólalt az intézkedés ellen és kijelentette, bogy a z időközi bizottságnak nincs joga a pótadót is behajtani és ugyanakkor ingyen közmunkát is követelni és ezért nem hajlandó a hidjavitási munkában ingyen részt venni. Követelte, hogy a munkát a község fizesse meg. Forró Béla ellen ezért az időközi bizottság bűnvádi feljelentést lett, melynek következtében az Odorheiu-i törvényszék 2 hónapi fogházra Ítélte. Forró felebbezése folytán az ügy a Targu-Mures-i Ítélőtábla elé került, hol védője Nánássv János dr. kifejtette, hogy Forró nem izgatott semmiféJe rendelet ellen, mert a föszolgabiróságnak a hidjavitásra kiadott rendelete a gyűlés tartása után egy nappal később kelt s a községi elöljáróság i-s csak 2 béllel azután vette tudomásul a rendeletet, mely szerint csak azok voltak kötelesek hidjavitási munkát ingyen végezni, akik adófizetési kötelezettségüknek még nem tellek eleget. A vád és védelem után az ítélőtábla Forró Bélát felmentette. Az Ítélet jogerős. A GYOMORFÁJÁS, gyomornyomis, belsár. pangás, alhasi vérbőség nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelvlepedék, kábultsíg, füízu- gás. halvány arcszin, migrén, kedvetlenség a ter- mészeres „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata által igen sok esetben hamarosan elmúlik. Az orvosi sfilág azért nyilatkozik s legnagyobb elismerésiéi a magyar FERENC JÓZSEF vizró;, mert hatása izgékony bélrendszere egyéneknél is megbízható és rendkívül enyhe. FOGORVOS-KONGRESSZUS BÉCSBEN. A Fédérotian Dentaire Internationale IX. nemzetközi fogorvoskongresszusa ez év augusz tus 2—8-ig lesz Becsben. A romániai szervezőbizottság elnöke prof. dr. Ion Aleman, a' stomatologiai klinika igazgatója, titkára dr.' Vass Zoltán kórházi főorvos. A jelentkezést dij Románia számára 60 S. A kongresszusra jelentkezők számos utazási- és egyéb kedvezményt, valamint vizummentességet élveznek. Prospektusokkal és mindennemű felvilágosítássá*! a titkár szolgál. NŐI DIVATLAPOK a tavaszi szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályá- ban, Cluj, Piaţa Unirii. Ä magyar ftönyYftiaclás c»o<Ujä TOLSZTOJ LEÓ: naborn es Az orosz regényóriás már évek óta nem kapható a magyar könyvpiacon. Uj kiadása Bonkálő Sándor kitűnő eredeti szövegből készült fordításában^ kötet, közel 2000 laBMíaMBMWBI A könyv ára fűivé 180 lei három kötetbe kötve, v.í- szonkötésbe csak 2GQ lei oldaion, kiiünő papíron!! ■ ,1 Péiizelőzetes be k ii 1 dósé melleit portó-mentesen szállítjuk! j Kapható: az ELLENZÉK könyv-osztá- ]|| Iyábac Cluj. Piaţa Unit i 9. szám aiact
