Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-13 / 60. szám

ELLENIÜK I U 3 fi ni Arc! u 1 / « ScüClQf az arra szoruld (iuSircmcnf, hcnycrteScn Kereshctiőifnch! A Targu-lliurcs-i Kereslíedö-T-'r*ula< liözgyüléte r.ÁRGU-MURES. (Az Elk.ny.ck tud.) A \ 1 Kereskedő fársudüct most tartotta Ro- • i:c-id Jenő elnÖkktóvel rendes évi -köz* - -ülései. Az elnöki beszámoló és tótitkári vn é< föltárta azokat a nehézségeket, me­rk kel a kereskedők küzdenek, miközben v. cuik súlyosbodik és ágy szükségessé vált sü.-.delemben dbukattak segélyezése. A ke­ked!) társadalomiban ma mindinkább meg- •okott, szomorú jelenség a segélyért ha­vi elbukott kereskedő, ciki szervezeti se- \- hijjan a kgimegeilázóbb módon kény te­ii fen tar taksáról gondoskodni. A kereskedők , z eltérőségeit mindinkább szükicő körűimé - :ivek arra kényszericik a Kereskedő Tirsula- A.vt, bogv nyugdíj ás scgétvuiopot teremt - ■nek, végső menedékről gondoskodjanak. Rose nácid Jenő elnöki beszámotója feltárta kereskedelmi élet nehézségest és helyi vi- unyiatban megáJJ-o^itoittn, hogy a tânstrlati értől a kereskedőket mindinkább vissza- irrja a suiyos gazdasági élet mindennap je- entkező gondja, mely csoiknem közönyössé ; ette őket az egyesüfcta élettel szemibem Ki- • ejt ette, hogy ép<pen a súlyos lieiyzec miatt van nagyobb mértékű összefogásra szükség. Beszámolt továbbá azokról a küzdelmekről, melyeket <a TácsnJbt különösön, az „ad vtdo- em-toxa“ efeen iksfejstett. Rámutatott a 'tár­sulat anyagi néhézaégjeáre, melyeket különösen az idézett do, Ivogy még jómódú kereskedők is vonakodnak a havi 20 fejes ‘tagság? dijait pontosan fezeim. Az elnöki beszámoló után Márk Miklós dr. olvasta feá tórákén jelentését, mely arról a nagy küzdökmsről nett tanúbizonyságé*, amit a Tánsu&at a helyi séréknekkd szem­ben kifejtett. Ezután Szőllősy Zsigmond dr., BUCURESn. (Az menzák, tudósítójától.) Az exporthiv-stal nyilvánosságana hozta az 1936. év januári és februári árukivrtefrőí szóló Idonntatásót mely azt igazolja, hogy februárban láO millió lejjel csökkent ex- Sportunk értéke. Ez év januárjában 1 milliárd 120 millió lej, februárban pedig csak 87-G millió lej értékű árat exportă!tünk. A feb­ruári exportból 200 millió lej esik a Német­országba száöitott ár.nkrt!. ez libát azt iga­zolj a, hogy a mait hónapban isoaét fesöeodiilt a román—német áruforgalom. A Külkereskedeknú Hivatal jelentése szerint 1935 januárjábÉSi 960 millió, februárban pe­dig 940 millió lej értékű árut exportáltunk, igy tehát a folyó évben némileg emelkedett a kereskedelmi testületek szövetségének főút kára túri óvta meg nagy beszédet. Szől- lősv dr. hangoztatta, hogy a mai nagy köz­gazdasági problémákat csak erős .szervezke­déssel lehet megoldani. Különösen a lehetőt le­nül magas adók kíméletlen behajtása okoz komoly bajokat a kereskedőknek, melyek­hez sokszor alap nélkül behajtó tat adók járul­nak, mélyeket csak hónapok után fizetnek vissza és akkor sem készpénzben, hanem olyan papírokban, melyek névértékűknek CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi időben több panasz hangzott cl bőr­kereskedők részéről arra vonatkozóan, hogy a nwretezések körül visszaélések történnek. A bőr- és cipőkereskedők erdélyi szaklapja a következő megjegyzéseket fűzi a pana­szokhoz : — Arról vsai szó, hogy főleg a box bőrök méretezésénél egyes gyárak oly eljárást en­gednek meg maguknak, amely' nemcsak a kereskedelmi tisztesség követelményeibe üt­közik, hanem .túllépi a büntetőtörvények ti­lalmait is. Mivel a bőrök méretezése speciá­lis készülékeket igényel, melyekkel a keres­kedők nem rendelkeznek, lehetőségük sincs arra, hogy a bőrökön feltüntetett gyári mé- retmegjefölések esetleges hiányait megálla­píthassák. — Mi érdekük van egyes gyáraknak ab­ban, hogy ezt -a sikanémát elkövetik és meg­honosították? az árukivitel <az érték szempontjából. Ez év­ben különösen élénk forgalmat bonyolítot­tunk le .Angliával, Ausztriával, Csehszlovákiá­val, Németországgal és Svájccal, de a több- közép- és nyugaté utó pai államokkal csökkent az árucsere forgalom. Szakkörök megállapítása szerint általá­ban kevés exportáru áll most rendelkezésre. Azonban remélik, hogy a közeli hetekben fellendül a kivitel, mert a dunai hajózás hivatalosan megnyílik, a kőolaj termékekből pedig Ausztriába és Magyarországba .viliét sokat fogunk szállítani. E két országgal ugyanis most fogjuk megkötni az uj keres­kedelmi és fizetési szerződéseket, amelyek alapján uj exportforgalom indul meg. csak i s százalékát érik meg. A/ a<lóbrhaj társ rendén sokszor lefoglalják a kereskedők üzletében, sör lakásában levő idegen árukat is és az. oil járás ellen jogorvoslattal csak ak­kor élhet a kereskedő, lia a bírságol vagy adói készpénzben előre letétbe helye/te. Ilyen év hasonló sérelmi e.verx-kl>en van hi vatva a szövetség a maga súlyával közben­járni és ehhez szükséges az, hogy a szövet­séget minden egyes kereskedő a legmesszebb­menőén anyagilag, is ilámog.ussa. Szőllősy dr. nagy tetszéssel fogadott beszé­de útin a Kereskedő Tártukat jövő évi költ­ségvetését tárgyalták le, majd megválasztot­ták az uj tisztikart. Köziéi kiáltással újra el­nökké választották Rosenield Jenőt, aki már évek óta bírja a kereskedők teljes bizalmát. Alelnökök: Erdélyi Emil dr., Várady Árpád, I’ckete Mihály, Háhner Adolf. Titkár Helmetp Adolf. Az elnökség melleit 46 tagú választmány, 5 választmányi póttag, háromtagú svánwizs- gáló bizottság és öttagú békéltető bizottság működik. (—dór.) — Megállapíthatjuk, hogy a méretezéssel való visszaéléseknek nem annyira az a cél­juk, hogy az illető gyár hasznát növeljék, hanem a kitűzött cél a verseny kiélezése és a konkurrencia letörése. Ezek a gyárak igy kettős veszélyt jelentenek a szakmára nézve: elsősorban tisztességtelen versenyt támasz- I tónak azokkal a bőrgyárakkal szemben, amelyek a méretezéseknél nem hajlandók ilyen csalásokba bocsátkozni) másodsorban pedig demoralizálják az egész szakmát. — A méretezésekkel való visszaélések megszüntetése nemcsak a többi gyárak ér­deke, hanem érdeke a kereskedelemnek is. Természetes, hogy a bőrkereskedők ki akar­ják használni a gyárak közötti árverseny nyújtotta lehetőségeket, természetesen kizá­rólag azzal az előfeltétellel, hogy az áren­gedmény, melyet valamely gyár nyújt a ve­vőjének, biztos alapon nyugodjék és nem az áru méretezésénél elkövetett visszaélések­ben lelje magyarázatát. A helyzet oda fejlő­dött, hogy sok kereskedő már bizalmatlan­ságot érez, ha egy bőrgyár a többinél mér­sékeltebb árakon kínálja eladásra áruját. Ez­zel bizalmatlanságot kelt a helyzettel visz- szaélő iparvállalat önmagával szemben is cs azt a hasznot, amit elnyerne a vámon, el­veszti a réven. Ez a tarthatatlan, káros és az egész szakmára nézve egészségtelen helyzet megérett -a végleges elintézésre. Irt az ideje hogy a magunk portáján végre rendet te­remtsünk, annál is inkább, mert ezekből a visszaélésekből még azoknak is csak veszte­ségük származik, akik elkövetik. A normális állapotokhoz való visszatérés előfeltétele abban áll, hogy azok a gyárak, melyek a méretezéseknél elkövetett vissza­élések ellen a maguk részéről tiltakoznak és kárát érzik ennek, egységes fellépéssel és ha keli, a törvény igénybevételével teremtsenek rendet a. bőr szakmában. Február hónapban százötvenmillióval volt kevesebb az exportunk, mint januárban Csalások a bőrszakmában Visszaélések a méretezés körül mmmmmmmmn’Twmmmmmmmnmttamvmmmr. a A níXiEBBJ \ J>6lf ATIIAEEKO'I iái. CSÖNKÖTVÉNYEKKEL KOMPENZAl IÁ Biinm-sliliöl j<-l<-ulili /\ pc'-ji/iigyni m ./l< / ..mi közölte a 1 m-hz ug víg11 zg.rtó.ágok k-.l lio*’ «»/<•!• :iz adófizetők akik a uiísoijik bálöMi köb sünből jí-gyi zN k, évik akkui kaplintjál iiK-g a N-!j<*s oss/x'gii kölcsön köt vények* I I / • iHUc.sciwk adóli dralckb'iii \iim-iiiivilx u íz adóval 1934 április nl.vjc cJőUi időből hát rolókban maradlak úgy ezt az adóhátiah-k .1 a kölesül iköl vényekkel kompenzálják \z adóhátralék összegének megfelelő kötvénv: kel v' sszalti rí ják és csak a különbözeiét szol gállatják ki kölesünkül vényben. A visszatar tolt kötvényeket pedig más kütvénylula jdo imsoknak fogják kiadni. A hivatalból végi hajtott kompe.nzáeióra vonatkozólag a pénz ügyigiizgató.ságok pontos utasítást kapnak EAGAHASI PIACI ÁRAK. Gabonaárak: búza 370 380, kukorica 180 200, zab 1 5 ■' árpa 200 krumpli 50 55. 'lűvaszbuza ve tümag 450. Általában az árak kissé csőkké - tek. Tavasz búza velÖTiuigot a gazdasági k - mura hozott forgalomba 000 Iejes ináz.s- éron, ennek hatása alatt a magángazdaságok és felemelték a tavaszbuza árát. Keresi -t azonban kevés volt mert a hosszú őszön kai lő mennyiségű őszi vetést érlek el a megye területén. Az enyhe télben a csaknem te - jesen hótakaró nélkül teleti vetések semmit sem szenvedtek, .sőt megerősödtek. Az egész megye területéről kedvező jelentések érkez­nek. A tavaszi szántás javában folyik. A m'i kivermelt krupli eddig 110 le jes mázsaáron kelt el, a nyári-iózsa pedig 180 lejen. A nagy kínálat azonban lemorzsolta az árukat 80 90 lejre, pedig mennyiségben kevesebb van a tavalyinál. A fagarasi hagyma, melyért az ősszel 4 lejt adtak kilónként, 2 lej. Leesett az ' ára a móroknak is. A hó és fagymentes tél miatt az erdei munka sok hátrányt szenve- , detí. A fűrészáru emiatt további áremelkedést ' mutat, ami valószínűleg kártékonyán befo- ' lyásolja majd a tervbe vett építkezéseket. Értéktőzsde-jelentés Bucure.fti-bői: Lanyh I irányzat kevés üzletkötéssel. Az .rrfolvamok j morzsolódást szens'ednek Mica i8ic—176ţ — Letea 815—795. — Resita s3S — — Creditui Industrial 585 — 575. — Astra Romana nee— 1040 — Creditul Mnnier 288—278. — Petrol- Blok 83—76. — Renta Stabilizării SjM. — Ex. proprierri 4c—39. — Consol-darii 55 (kis cimlet). I ţi. Adóbon 42 îej. Bőrpiac. Bucureşti-bői jelentik: A românia: nyersbőrpiacon szokatlan élénkség uralko­dik, amit igazol a romániai nyersbőrök újabb drágulása is és ami előreláthatólag fo­kozódni fog. Erdélyben és Bánátban: Mar­habőr piros 28 lej kgr. marha bő L fehér z(, pittling 20 kilógramig 3c, zwicker 12 kgr-ig 37, szopóbornyu 8 kgr.-ig 50, bivaly 20 kgr.-tói 20, bivalyzwicker és pitclitg 20 kgr.-ig 20, bivail3'.vzop>ó 8 kgr.-tól 25. A bu­cureşti vágóhíd nyersbőr árai: Bucovinai és bánáti piros tehénbőr i6ţ bucovinmi és bán- I sági piros ökörbőr 27, bivalybőr 18, tehén- '■ bőr 26, ökörbőr 25, szopóborjubőr 26 lej, az ókirályságban 36—40, ugyanez Bucov - nában 48—jo, sertésbőr 12 lej kgr.-ként. A juhbőr párja 180, berbécsbőr párja 200 lej. j Bucureşti készbőráruk árai: Talp kgr. icp I —125, croupon kgr. 125—145, Króm crou- ! pon kgr. 150—170, fekete box 39—46. fe­kete borjú velour 7c—75, s'zines borjú ve­lour 80—85, fekete chevreaux 40—46. * 1 * 1 Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. ^ 1 kisebbségi és emberi jogok elöharcoia. ?i4ű3o.©s 1 8 B A MÁSIK VILÁG 44 M Fordította: PINTÉR LÁSZLÓ „Nagyon ömlők, hogy maga itt van...“ üdvözölte van Beeket és a férfi érezte hangján, hogy az üdvöz­lés nem egyszerű udvariassági szólam. „Én is boldog vagyok, hogy maga itt van‘f, fe­lelte a férfi őszinte örömmel. Meglepetten nézett kö­rül. „Hogy megváltozott itt minden! Alig ismerem meg a házat?“ „Bizony, van Beek...“, szólt közbe Pieter, kissé fölényesen, „egy asszony... mindent megváltoztat az ember életében. Igyekezzék megházasoani, meglátja, milyen más lesz az élet.“ Igen. Megházasodni... Hir­telen Marie jatott eszébe. Nem... Marie... nem hozzá­illő feleség, nem találta volna fel magát ebben az életmódban. Marie a műhelybe való, Klaas mellé... Most látta csak igazában, milyen magasra emelkedett. Ez a pillanat mintha határkövet jelentene életében. Mintha megállana életutján, hátrafordulna, vissza­nézne a völgybe, ahonnan lassú kanyargással indult el felfelé vezető utján; most előre néz: jövője felé. Továbbjutni, fel a tetőre, ez töltötte most el; szinte ünnepélyes hangulatba került. És ebben a hangulat­ban elégedetten pihentette szemét a kerek asztalon, az ünnepi terítéken. Asztalneműk, akár Brinkmannál, ragyogó lenvászon, ezüst evőeszközök, kristálypoha- rak, kecses virágváza a középen, finom, aranyozott szélű porcellántáiak. Előkelő asztal. És előkelő ki­szolgálás, A boy vakitó fehér ruhában, merev kifejezés­telen arca fölött gondosan feltekert fejkendővel szol­gálja fel a halat. A halat is másképpen készitik most, mint ezelőtt. ínyenc módon, ahogy régi, gyermekkori emlékeiben látta; remegő kocsonyába ágyazva, zöld­séggel. friss paradicsommal körítve. Elégedett mo­sollyal fordult Betty felé. Egyszerre azonban meg­zavarodott. Szeme van Beek tekintetével találkozott. Akaratlanul egymásra néztek... Talán van Beek is Asminahra gondol, a rég! időkre, mikor a ropogósra sütött halat kezével szede­gette szét; a meghitt, barátságos alkonyi hangula­tokra... magányos életük vigasztaló óráira. Asminah jelenléte mindig közelebb hozta őket egymáshoz Betty, mintha elválasztaná őket. Mer ő fehér asz- szony. Mert ő csak egyikük asszonya, a másikat még jobban emlékezteti magányára. És mégis a másik számára is az egyetlen asszony. És ebben már va­lami veszélyt sejtett meg Pieter. Mindhárman érezték, minden szavukban benne- remegett ez a homályos tudat. Tartózkodón, közöm­bös dolgokról beszéltek. Tartották a formákat: az ieazgató ur és neje és az asszisztens ültek az asz­talnál. Elónapokig éltek igy. Uj életük ilyen alapokon épült fel. Mindegyikük kínosan ügyelt, hogy betartsa szerepét, főnök, asszisztens, háziasszony. Betty ebédutáni pihenése után bement az iro­dába, segített Pieternek a posta elintézésében. Azután együtt mentek a gyárba, vagy sétáltak egy kicsit, néha lekocsiztak a kikötőbe. Időnként ellátogatott hozzájuk van Beek, ilyenkor megbeszélték a helyi újdonságokat, egy újsághírt, Brinkman egy uj uta­sítását, a gumuiiárak alakulását, a jövő kilátásait... Egyhangú, színtelen élet, mely lassanként mindent bevon; az unalom és a nemtörődömség bénitó tunya­ságával, mely minden eseményt jeletékteleimé sor­vaszt. Betty sokáig igyekezett ellenállni a teljes ima- lombamerülésnek, mohón vetette magát a házi mun­kára, ápolta a kertet, gyakran bejárt az irodába, min­denhol elfoglaltságot keresve — végül az ő ereje is kimerült és kedvtelen, ideges feszültségben... valami tehetetlen várakozásban teltek el napjai... V. Múltak a napok, az éjszakák uj napokra virrad­tak, hetek hónapokká nőttek, eltelt két sivár, ese­ménytelen év. Életük nem változott. Csak a gurn^ni ára emelkedett, egyre vadabb iramban, ugrásszerűen. Valahol, egy már csaknem elképzelhetetlen világban hajtották felfelé az árakat. Semmi erőfeszítést nem lettek: és mégis egyre gazdagodtak. pénzük egyre gyűlt. Valahol messze lihegve vágtat az élet. többet és többet kínálnak az áruért; jólét, gazdagság tobzódik; vad diadalorditással vetik magukat az emberek az élve­zetekbe, megrészegedve tombol a konjunktúra, a csalóka boldogság. A szigeten azonban minden csen­des, a világnak e távoleső hajtókereke változatlan nyugodt ütemben forog tovább. Munkájuk egyre du- sabb szüretben termi meg gyümölcsét: húszezer, har­mincezer, negyvenezer forint tantiemet kapnak. Első időkben mámoros boldogsággal nézik a számokat, de mindent felöiiő, tompult életük, a hőség kényszerítő egykedvűsége hamarosan besorozta ezt is a szokott színtelen események sorába, életük továbbra is egy­hangú, mozdulatlan, mint az óceán a kis sziget kö­rül. " CFoistatptk.)

Next

/
Thumbnails
Contents