Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-13 / 60. szám
ELLENIÜK I U 3 fi ni Arc! u 1 / « ScüClQf az arra szoruld (iuSircmcnf, hcnycrteScn Kereshctiőifnch! A Targu-lliurcs-i Kereslíedö-T-'r*ula< liözgyüléte r.ÁRGU-MURES. (Az Elk.ny.ck tud.) A \ 1 Kereskedő fársudüct most tartotta Ro- • i:c-id Jenő elnÖkktóvel rendes évi -köz* - -ülései. Az elnöki beszámoló és tótitkári vn é< föltárta azokat a nehézségeket, merk kel a kereskedők küzdenek, miközben v. cuik súlyosbodik és ágy szükségessé vált sü.-.delemben dbukattak segélyezése. A keked!) társadalomiban ma mindinkább meg- •okott, szomorú jelenség a segélyért havi elbukott kereskedő, ciki szervezeti se- \- hijjan a kgimegeilázóbb módon kény teii fen tar taksáról gondoskodni. A kereskedők , z eltérőségeit mindinkább szükicő körűimé - :ivek arra kényszericik a Kereskedő Tirsula- A.vt, bogv nyugdíj ás scgétvuiopot teremt - ■nek, végső menedékről gondoskodjanak. Rose nácid Jenő elnöki beszámotója feltárta kereskedelmi élet nehézségest és helyi vi- unyiatban megáJJ-o^itoittn, hogy a tânstrlati értől a kereskedőket mindinkább vissza- irrja a suiyos gazdasági élet mindennap je- entkező gondja, mely csoiknem közönyössé ; ette őket az egyesüfcta élettel szemibem Ki- • ejt ette, hogy ép<pen a súlyos lieiyzec miatt van nagyobb mértékű összefogásra szükség. Beszámolt továbbá azokról a küzdelmekről, melyeket <a TácsnJbt különösön, az „ad vtdo- em-toxa“ efeen iksfejstett. Rámutatott a 'társulat anyagi néhézaégjeáre, melyeket különösen az idézett do, Ivogy még jómódú kereskedők is vonakodnak a havi 20 fejes ‘tagság? dijait pontosan fezeim. Az elnöki beszámoló után Márk Miklós dr. olvasta feá tórákén jelentését, mely arról a nagy küzdökmsről nett tanúbizonyságé*, amit a Tánsu&at a helyi séréknekkd szemben kifejtett. Ezután Szőllősy Zsigmond dr., BUCURESn. (Az menzák, tudósítójától.) Az exporthiv-stal nyilvánosságana hozta az 1936. év januári és februári árukivrtefrőí szóló Idonntatásót mely azt igazolja, hogy februárban láO millió lejjel csökkent ex- Sportunk értéke. Ez év januárjában 1 milliárd 120 millió lej, februárban pedig csak 87-G millió lej értékű árat exportă!tünk. A februári exportból 200 millió lej esik a Németországba száöitott ár.nkrt!. ez libát azt igazolj a, hogy a mait hónapban isoaét fesöeodiilt a román—német áruforgalom. A Külkereskedeknú Hivatal jelentése szerint 1935 januárjábÉSi 960 millió, februárban pedig 940 millió lej értékű árut exportáltunk, igy tehát a folyó évben némileg emelkedett a kereskedelmi testületek szövetségének főút kára túri óvta meg nagy beszédet. Szől- lősv dr. hangoztatta, hogy a mai nagy közgazdasági problémákat csak erős .szervezkedéssel lehet megoldani. Különösen a lehetőt lenül magas adók kíméletlen behajtása okoz komoly bajokat a kereskedőknek, melyekhez sokszor alap nélkül behajtó tat adók járulnak, mélyeket csak hónapok után fizetnek vissza és akkor sem készpénzben, hanem olyan papírokban, melyek névértékűknek CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi időben több panasz hangzott cl bőrkereskedők részéről arra vonatkozóan, hogy a nwretezések körül visszaélések történnek. A bőr- és cipőkereskedők erdélyi szaklapja a következő megjegyzéseket fűzi a panaszokhoz : — Arról vsai szó, hogy főleg a box bőrök méretezésénél egyes gyárak oly eljárást engednek meg maguknak, amely' nemcsak a kereskedelmi tisztesség követelményeibe ütközik, hanem .túllépi a büntetőtörvények tilalmait is. Mivel a bőrök méretezése speciális készülékeket igényel, melyekkel a kereskedők nem rendelkeznek, lehetőségük sincs arra, hogy a bőrökön feltüntetett gyári mé- retmegjefölések esetleges hiányait megállapíthassák. — Mi érdekük van egyes gyáraknak abban, hogy ezt -a sikanémát elkövetik és meghonosították? az árukivitel <az érték szempontjából. Ez évben különösen élénk forgalmat bonyolítottunk le .Angliával, Ausztriával, Csehszlovákiával, Németországgal és Svájccal, de a több- közép- és nyugaté utó pai államokkal csökkent az árucsere forgalom. Szakkörök megállapítása szerint általában kevés exportáru áll most rendelkezésre. Azonban remélik, hogy a közeli hetekben fellendül a kivitel, mert a dunai hajózás hivatalosan megnyílik, a kőolaj termékekből pedig Ausztriába és Magyarországba .viliét sokat fogunk szállítani. E két országgal ugyanis most fogjuk megkötni az uj kereskedelmi és fizetési szerződéseket, amelyek alapján uj exportforgalom indul meg. csak i s százalékát érik meg. A/ a<lóbrhaj társ rendén sokszor lefoglalják a kereskedők üzletében, sör lakásában levő idegen árukat is és az. oil járás ellen jogorvoslattal csak akkor élhet a kereskedő, lia a bírságol vagy adói készpénzben előre letétbe helye/te. Ilyen év hasonló sérelmi e.verx-kl>en van hi vatva a szövetség a maga súlyával közbenjárni és ehhez szükséges az, hogy a szövetséget minden egyes kereskedő a legmesszebbmenőén anyagilag, is ilámog.ussa. Szőllősy dr. nagy tetszéssel fogadott beszéde útin a Kereskedő Tártukat jövő évi költségvetését tárgyalták le, majd megválasztották az uj tisztikart. Köziéi kiáltással újra elnökké választották Rosenield Jenőt, aki már évek óta bírja a kereskedők teljes bizalmát. Alelnökök: Erdélyi Emil dr., Várady Árpád, I’ckete Mihály, Háhner Adolf. Titkár Helmetp Adolf. Az elnökség melleit 46 tagú választmány, 5 választmányi póttag, háromtagú svánwizs- gáló bizottság és öttagú békéltető bizottság működik. (—dór.) — Megállapíthatjuk, hogy a méretezéssel való visszaéléseknek nem annyira az a céljuk, hogy az illető gyár hasznát növeljék, hanem a kitűzött cél a verseny kiélezése és a konkurrencia letörése. Ezek a gyárak igy kettős veszélyt jelentenek a szakmára nézve: elsősorban tisztességtelen versenyt támasz- I tónak azokkal a bőrgyárakkal szemben, amelyek a méretezéseknél nem hajlandók ilyen csalásokba bocsátkozni) másodsorban pedig demoralizálják az egész szakmát. — A méretezésekkel való visszaélések megszüntetése nemcsak a többi gyárak érdeke, hanem érdeke a kereskedelemnek is. Természetes, hogy a bőrkereskedők ki akarják használni a gyárak közötti árverseny nyújtotta lehetőségeket, természetesen kizárólag azzal az előfeltétellel, hogy az árengedmény, melyet valamely gyár nyújt a vevőjének, biztos alapon nyugodjék és nem az áru méretezésénél elkövetett visszaélésekben lelje magyarázatát. A helyzet oda fejlődött, hogy sok kereskedő már bizalmatlanságot érez, ha egy bőrgyár a többinél mérsékeltebb árakon kínálja eladásra áruját. Ezzel bizalmatlanságot kelt a helyzettel visz- szaélő iparvállalat önmagával szemben is cs azt a hasznot, amit elnyerne a vámon, elveszti a réven. Ez a tarthatatlan, káros és az egész szakmára nézve egészségtelen helyzet megérett -a végleges elintézésre. Irt az ideje hogy a magunk portáján végre rendet teremtsünk, annál is inkább, mert ezekből a visszaélésekből még azoknak is csak veszteségük származik, akik elkövetik. A normális állapotokhoz való visszatérés előfeltétele abban áll, hogy azok a gyárak, melyek a méretezéseknél elkövetett visszaélések ellen a maguk részéről tiltakoznak és kárát érzik ennek, egységes fellépéssel és ha keli, a törvény igénybevételével teremtsenek rendet a. bőr szakmában. Február hónapban százötvenmillióval volt kevesebb az exportunk, mint januárban Csalások a bőrszakmában Visszaélések a méretezés körül mmmmmmmmn’Twmmmmmmmnmttamvmmmr. a A níXiEBBJ \ J>6lf ATIIAEEKO'I iái. CSÖNKÖTVÉNYEKKEL KOMPENZAl IÁ Biinm-sliliöl j<-l<-ulili /\ pc'-ji/iigyni m ./l< / ..mi közölte a 1 m-hz ug víg11 zg.rtó.ágok k-.l lio*’ «»/<•!• :iz adófizetők akik a uiísoijik bálöMi köb sünből jí-gyi zN k, évik akkui kaplintjál iiK-g a N-!j<*s oss/x'gii kölcsön köt vények* I I / • iHUc.sciwk adóli dralckb'iii \iim-iiiivilx u íz adóval 1934 április nl.vjc cJőUi időből hát rolókban maradlak úgy ezt az adóhátiah-k .1 a kölesül iköl vényekkel kompenzálják \z adóhátralék összegének megfelelő kötvénv: kel v' sszalti rí ják és csak a különbözeiét szol gállatják ki kölesünkül vényben. A visszatar tolt kötvényeket pedig más kütvénylula jdo imsoknak fogják kiadni. A hivatalból végi hajtott kompe.nzáeióra vonatkozólag a pénz ügyigiizgató.ságok pontos utasítást kapnak EAGAHASI PIACI ÁRAK. Gabonaárak: búza 370 380, kukorica 180 200, zab 1 5 ■' árpa 200 krumpli 50 55. 'lűvaszbuza ve tümag 450. Általában az árak kissé csőkké - tek. Tavasz búza velÖTiuigot a gazdasági k - mura hozott forgalomba 000 Iejes ináz.s- éron, ennek hatása alatt a magángazdaságok és felemelték a tavaszbuza árát. Keresi -t azonban kevés volt mert a hosszú őszön kai lő mennyiségű őszi vetést érlek el a megye területén. Az enyhe télben a csaknem te - jesen hótakaró nélkül teleti vetések semmit sem szenvedtek, .sőt megerősödtek. Az egész megye területéről kedvező jelentések érkeznek. A tavaszi szántás javában folyik. A m'i kivermelt krupli eddig 110 le jes mázsaáron kelt el, a nyári-iózsa pedig 180 lejen. A nagy kínálat azonban lemorzsolta az árukat 80 90 lejre, pedig mennyiségben kevesebb van a tavalyinál. A fagarasi hagyma, melyért az ősszel 4 lejt adtak kilónként, 2 lej. Leesett az ' ára a móroknak is. A hó és fagymentes tél miatt az erdei munka sok hátrányt szenve- , detí. A fűrészáru emiatt további áremelkedést ' mutat, ami valószínűleg kártékonyán befo- ' lyásolja majd a tervbe vett építkezéseket. Értéktőzsde-jelentés Bucure.fti-bői: Lanyh I irányzat kevés üzletkötéssel. Az .rrfolvamok j morzsolódást szens'ednek Mica i8ic—176ţ — Letea 815—795. — Resita s3S — — Creditui Industrial 585 — 575. — Astra Romana nee— 1040 — Creditul Mnnier 288—278. — Petrol- Blok 83—76. — Renta Stabilizării SjM. — Ex. proprierri 4c—39. — Consol-darii 55 (kis cimlet). I ţi. Adóbon 42 îej. Bőrpiac. Bucureşti-bői jelentik: A românia: nyersbőrpiacon szokatlan élénkség uralkodik, amit igazol a romániai nyersbőrök újabb drágulása is és ami előreláthatólag fokozódni fog. Erdélyben és Bánátban: Marhabőr piros 28 lej kgr. marha bő L fehér z(, pittling 20 kilógramig 3c, zwicker 12 kgr-ig 37, szopóbornyu 8 kgr.-ig 50, bivaly 20 kgr.-tói 20, bivalyzwicker és pitclitg 20 kgr.-ig 20, bivail3'.vzop>ó 8 kgr.-tól 25. A bucureşti vágóhíd nyersbőr árai: Bucovinai és bánáti piros tehénbőr i6ţ bucovinmi és bán- I sági piros ökörbőr 27, bivalybőr 18, tehén- '■ bőr 26, ökörbőr 25, szopóborjubőr 26 lej, az ókirályságban 36—40, ugyanez Bucov - nában 48—jo, sertésbőr 12 lej kgr.-ként. A juhbőr párja 180, berbécsbőr párja 200 lej. j Bucureşti készbőráruk árai: Talp kgr. icp I —125, croupon kgr. 125—145, Króm crou- ! pon kgr. 150—170, fekete box 39—46. fekete borjú velour 7c—75, s'zines borjú velour 80—85, fekete chevreaux 40—46. * 1 * 1 Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. ^ 1 kisebbségi és emberi jogok elöharcoia. ?i4ű3o.©s 1 8 B A MÁSIK VILÁG 44 M Fordította: PINTÉR LÁSZLÓ „Nagyon ömlők, hogy maga itt van...“ üdvözölte van Beeket és a férfi érezte hangján, hogy az üdvözlés nem egyszerű udvariassági szólam. „Én is boldog vagyok, hogy maga itt van‘f, felelte a férfi őszinte örömmel. Meglepetten nézett körül. „Hogy megváltozott itt minden! Alig ismerem meg a házat?“ „Bizony, van Beek...“, szólt közbe Pieter, kissé fölényesen, „egy asszony... mindent megváltoztat az ember életében. Igyekezzék megházasoani, meglátja, milyen más lesz az élet.“ Igen. Megházasodni... Hirtelen Marie jatott eszébe. Nem... Marie... nem hozzáillő feleség, nem találta volna fel magát ebben az életmódban. Marie a műhelybe való, Klaas mellé... Most látta csak igazában, milyen magasra emelkedett. Ez a pillanat mintha határkövet jelentene életében. Mintha megállana életutján, hátrafordulna, visszanézne a völgybe, ahonnan lassú kanyargással indult el felfelé vezető utján; most előre néz: jövője felé. Továbbjutni, fel a tetőre, ez töltötte most el; szinte ünnepélyes hangulatba került. És ebben a hangulatban elégedetten pihentette szemét a kerek asztalon, az ünnepi terítéken. Asztalneműk, akár Brinkmannál, ragyogó lenvászon, ezüst evőeszközök, kristálypoha- rak, kecses virágváza a középen, finom, aranyozott szélű porcellántáiak. Előkelő asztal. És előkelő kiszolgálás, A boy vakitó fehér ruhában, merev kifejezéstelen arca fölött gondosan feltekert fejkendővel szolgálja fel a halat. A halat is másképpen készitik most, mint ezelőtt. ínyenc módon, ahogy régi, gyermekkori emlékeiben látta; remegő kocsonyába ágyazva, zöldséggel. friss paradicsommal körítve. Elégedett mosollyal fordult Betty felé. Egyszerre azonban megzavarodott. Szeme van Beek tekintetével találkozott. Akaratlanul egymásra néztek... Talán van Beek is Asminahra gondol, a rég! időkre, mikor a ropogósra sütött halat kezével szedegette szét; a meghitt, barátságos alkonyi hangulatokra... magányos életük vigasztaló óráira. Asminah jelenléte mindig közelebb hozta őket egymáshoz Betty, mintha elválasztaná őket. Mer ő fehér asz- szony. Mert ő csak egyikük asszonya, a másikat még jobban emlékezteti magányára. És mégis a másik számára is az egyetlen asszony. És ebben már valami veszélyt sejtett meg Pieter. Mindhárman érezték, minden szavukban benne- remegett ez a homályos tudat. Tartózkodón, közömbös dolgokról beszéltek. Tartották a formákat: az ieazgató ur és neje és az asszisztens ültek az asztalnál. Elónapokig éltek igy. Uj életük ilyen alapokon épült fel. Mindegyikük kínosan ügyelt, hogy betartsa szerepét, főnök, asszisztens, háziasszony. Betty ebédutáni pihenése után bement az irodába, segített Pieternek a posta elintézésében. Azután együtt mentek a gyárba, vagy sétáltak egy kicsit, néha lekocsiztak a kikötőbe. Időnként ellátogatott hozzájuk van Beek, ilyenkor megbeszélték a helyi újdonságokat, egy újsághírt, Brinkman egy uj utasítását, a gumuiiárak alakulását, a jövő kilátásait... Egyhangú, színtelen élet, mely lassanként mindent bevon; az unalom és a nemtörődömség bénitó tunyaságával, mely minden eseményt jeletékteleimé sorvaszt. Betty sokáig igyekezett ellenállni a teljes ima- lombamerülésnek, mohón vetette magát a házi munkára, ápolta a kertet, gyakran bejárt az irodába, mindenhol elfoglaltságot keresve — végül az ő ereje is kimerült és kedvtelen, ideges feszültségben... valami tehetetlen várakozásban teltek el napjai... V. Múltak a napok, az éjszakák uj napokra virradtak, hetek hónapokká nőttek, eltelt két sivár, eseménytelen év. Életük nem változott. Csak a gurn^ni ára emelkedett, egyre vadabb iramban, ugrásszerűen. Valahol, egy már csaknem elképzelhetetlen világban hajtották felfelé az árakat. Semmi erőfeszítést nem lettek: és mégis egyre gazdagodtak. pénzük egyre gyűlt. Valahol messze lihegve vágtat az élet. többet és többet kínálnak az áruért; jólét, gazdagság tobzódik; vad diadalorditással vetik magukat az emberek az élvezetekbe, megrészegedve tombol a konjunktúra, a csalóka boldogság. A szigeten azonban minden csendes, a világnak e távoleső hajtókereke változatlan nyugodt ütemben forog tovább. Munkájuk egyre du- sabb szüretben termi meg gyümölcsét: húszezer, harmincezer, negyvenezer forint tantiemet kapnak. Első időkben mámoros boldogsággal nézik a számokat, de mindent felöiiő, tompult életük, a hőség kényszerítő egykedvűsége hamarosan besorozta ezt is a szokott színtelen események sorába, életük továbbra is egyhangú, mozdulatlan, mint az óceán a kis sziget körül. " CFoistatptk.)
