Ellenzék, 1936. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1936-03-13 / 60. szám

] 9 ii»s2 iii:* •ceia âţswţan lîroWhixS wtiiiabVo iîl botei ä1 ttbl's id qnhá barrainA' «wümd 3» t ®> â J5\\big «8$ SO rra\ b&g ftsnoiö ■Öi jK <5 nöio?, -ou>S. ß sdsthL o ■ ndbsra taterm rQod ,ci ÍMT^ftob c \brt*A o ^ara fctii\szia raUimßt »■sqaTasi 1 fc-a. söVráári \tßl rrbi ►% — •"tirÄtry zţsţmtn iZBCVOß jrodro\ a zsş sAcîţo?. so od yü\5rmn MtZOqßf ■yt nad sînis?. .•Âozk o \bd ÄnuVtet si man M W> 6 SA ‘Aa~?. « jsm'isrA ^fnalla jüiom c Aan Inirn i ast&Rö i'Ä'Acso aodbd D£ßi\ a inni ~3yţ\>a lüA z rgada\-n ?.aţ> bbom ­*?snv ,cibî mri~ laba: áazi’A moH \z — man lil ß y\ißl MŰD AaA a ins?. Oüb :au zä »iaj X>ß P»\ ;ou fc Í9Í aq MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS 'm 'af^arf^—r*iMas«vaiMBffggWS^flM^6^^ iwtfăjMHfigWH8HywiInm>li^g PÉNTEK g^i Ám LEI Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 410, rreatal 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 2a, frenta ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküldnbÖMsrci ^b&? 193 6 MÁRCIUS 13. Szerkesztőség és kiadó hi vatal: Qa j, Calea Moţilor 4 F:ókkiadóhiv«tal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 sz£m. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, tv 11. évfolyam, 6 0. szám. TAXA POŞTALA PLĂTITĂ EN NUMERAR No. X4r.tt$fv9f4 Franciaország a Népszövetségből való kilépéssel fenyeget, ha elis­merik a németek által teremtett bevégzett tényeket  iépszovetség jövője f©a*og kockán a iondeisi tárgyalásokon. — Hitter tegnapi kiieíentései enyhítették a párisi hangulatot is. — Austen Chamberlain támadása a németek ellen „A határvidéki csapatok riadókészülíséghen állanak“ — jelentette ki a banda hadügyminiszter Londonban ina kezdődik a loearnói hatalmak képviselőinek a szerződést felmondó Németország kivételével tartandó értekezlete. A helyzet az értekezlet előtt változatlanul feszült, mert az eddigi jelek szerint Franciaország erélyesen kitart álláspontja mellett, hogy bármilyen ajánlatot is tett légyen Németország jövendő kötelezettségvállalásai tekin­tetében, a párisi kormány mindaddig nem hajlandó tárgyalni vele, amíg az általa meg­sértett nemzetközi megállapodást helyre wen« állítja, illetve csapatait nem vonja vissza a rajnai semleges zónából. A franciákat ebben az álláspontjukban teljes erővel támo­gatják a kisantant államai és Oroszország is. Az utóbbiak azonban csak a népszövetségi tanáes tárgyalásán vesznek részt, a loearnói hatalmak megbeszélésében nem részesed­nek. Itt a helyzetet főleg Anglia dönti el, mert Olaszország előreláthatólag inkább a megfigyelő szerepére fog szorítkozni, Belgium pedig kiegyenlítő megoldást keres Anglia és Franciaország között. Az angol álláspontról egyelőre a legszigorúbb titoktartást őrzik meg. A sajtóhangok után Ítélve azonban London közeledik Páris álláspontjához, amit egy olyan mérsékelt és erősen békés hangit nagy angol sajtóorgánum, mint a „Manchester Guardian14 is kihangsúlyoz tegnapi számában. A parlamentben pedig Austen Chamber­lain, volt külügyminiszter, a kormánypárt egyik vezére adott tegnapi beszédében hasonló álláspontnak kifejezést. Chamberlain szerint a németeknek nincs joguk az orosz—fran­cia megegyezésre hivatkozni, mert Belgium nem kötött megegyezést Oroszországgal, még­is megszállották a belga határ felé eső semlegesített zónát is. Párisi vezető körökben mindamellett valamelyes enyhülést lehet megállapítani a né­metekkel szemben elfoglalt álláspont terén. Ennek az enyhülésnek főokát Hitler tegnapi kijelentései képezik, melyek a negyedszázéves német megnemtámadási kötelezettségválla­lást kiterjesztik Ausztriára és Csehszlovákiára is. Ma már az a helyzet, hogy a franciák elvben nem zárkóznak el a Hitler indítványai alapján megindítandó tárgyalások elől. Feltétlenül kívánják azonban, hogy a tárgyalások előtt a megsértett nemzetközi jogi hely­zetet visszaállítsák régi állapotába. A közvetítést kereső angolokra vár tehát a hivatás, hogy erre az „integrum restiíutio“-ra megtalálják a módot. Viszont párisi kijelentések szerint sem a franciák, sem a velük menő többi országok nem hajlandók arra, hogy bármilyen ügyeskedő formulák árán is a németek által teremtett bevégzett tényeket el­ismerjék. Ezzel kapcsolatban szélső lépések hangoztatásától sem riadnak vissza. A lon­doni Reuter-ügvnökség tegnapi jelentése Párisból már azt a hihetetlenül hangzó hirt közölte, hogy Franciaország, ha biztonsági követeléseit nem teljesítik, kész kilépni a Népszövetségből is. Ugyancsak Reuter-jelentés szerint Franciaországot ebben a lépésé­ben követnék úgy a kisantant és a Balkán-szövetség államai, mint Oroszország is. Pa­risban mindenesetre az a vélemény, hogy a most meginduló londoni tárgyalásokon az egész biztonsági rendszernek és a Népszövetségnek jövője forog kockán. A népszövetségi tanács londoni tárgyalásaira meghívják Németországot is. Genfi je­lentések szerint ez a távirati meghívás már el is ment Beriinbe. Nem lehet azonban még tudni, hogy a németek képviseltetni fogják-e magukat. Valószínűnek látszik, hogy erre vonatkozólag csak a loearnói hatalmak értekezlete után hoznak döntési. Hitler egyik bizalmi embere, Hanfstengel külügyminiszteri sajtófőnök napok óta Londonban tárgyal. Ha az események megfelelőleg alakulnak, meglehet, hogy Németország képvise­letében Neurath külügyminiszter utazik Londonba. Olaszország álláspontjáról illetékes körökből azt jelentik, hogy a loearnói hatalmak megbeszélésén a legnagyobb tartózko­dást fogja tanúsítani. Olaszország szankciókkal sújtott állam lévén, természetesen ellen­fele minden szankciós politikának. Elvileg azonban nem tartaná igazságosnak, hogy Olaszországgal szemben a Népszövetség szigorú szankciókat alkalmazzon, ugyanakkor, mikor Németországgal szemben ezeket a szankciókat nem alkalmazza. A francia katonai csapatösszevonások tovább folynak, bár hivatalos kijelentés sze­rint, mozgósításról nincsen szó. Maurin tábornok hadügyminiszter a sajtó képviselői előtt hangoztatta, hogy a határszéli védő rendszabályok feltétlenül biztosítják Francia- országot minden támadással szemben. A helyzetet a következő rövid mondatban jelle­mezte: „A csapatok riadókészültségben vannak“. A kamara tegnap megbízottakat kül­dött a határra, hogy a helyzetet megvizsgálják. A szenátusban ma kerül tárgyalásra a francia—szovjetorosz kölcsönös segélynyújtási egyezmény, melyet az események hatása alatt valószínűleg egész rövid vita után nagy többséggel el is fogadnak. Franciát csapatok riadók észüiisége Fém napsugár —* Rasa '■— ez a neve orma]: a sza­badelvű párti napilapnak, mely a kisebbségek oldalára áNt az angemgelv használatáért foly­tatott nehéz parlamenti harcban, midőn Juca belügyi almimszter örvendetes bejelentése előtt leszögezett bizonyos igazságokat. Né­hány héttel előbb indult meg et a lap Bucu- resti-ben. Azt mondják, Dina Bratianu és Temered Constantinescu s a többi „öreg“ li­berálisok szócsöve, a hirt azonban a Raza cáfolja s rámutat arra, hogg pártokon felül áll s az áTtampolgárok üdvét egyformán szol­gálja. Ezért vette fel bizonyára nevét is, mert ctz igazságok épp úgy, mint -a napsugár vHú- gitó fényt, meleget adnak s életet, ragyogást, örömöt visznek mindenüvé, ethotHt eljutnak. A közigazgatási reform parlamenti vitája során vívott kisebbségi harc adott ajkaimat a Raza-nak arra, hogy szabadelvű felfogását a kisebbségi kérdésben akkor hangsúlyozza, midőn nem hangzott még el Juca belügymi­niszter nyilatkozata. Felhívta a figyelmei ar­ra, hogy asm oly egyszerű az anyanyelv kér­désének rendezése, mintha „jónapot“ köszön­tésről vokna szó a faluban. Igaz — állapítja meg a Raza — volt elég idő az államnyelv elsajátítására hasz év alatt, mikor románul tanulhattak volna azok, akik közigazgatási szerepre uáRalkosnctk. S mégis . . . Két székéig megyében járt a lap ismeretlen cikkírója s azzal dicsekszik, hogg igy is 'sz­tárt látja <i dolgokat. Nyíltan megmondjt — Nem szabad bántani a világháború „tra­gikus“ nemzedékét, melynek lábai alatt föld­rengésszerű robajjal mozdult meg a föld, a borzasztó történelmi igazságszolgáltatás nap­jaiban. Nem lehet, nem szabad, nem szüksé­ges a nyelvhasználatot kerékbe törni. Igaz- ságiakat, lehetetlen (abszurd) eljárás lenne, ha az államhatalom vasakaratával ennek az annyira korbácsolt nemzedéknek lelkét agyon­taposná. A Ciuc-megyei székelyek külön­ben sem rossz emberek, csendesen élnek a szinte v ált oz hatatl an szegénység átka alatt. Azok, akik községi tanácsosok lehetnek, ab­ból a nemzedékből valók, melyről említést tettünk. Tragikus-nemz ed ék ez, találóbb szót nem lehet reájuk vonatkoztatni. Befejeződött egy fejezet s uj korszakhoz értek életükben. Az ismeretlen — Ignotus — két évig élt a székelyek között s megfigyelte, hogyan al­kalmazkodnak. Drámai átmenetet látott, az ellentéteket azonban a közös sors lassan el­mosta. Csöndben folyt le a lelki harc, mely­nek végén az öregek ma már megértőbbek, mint a fiatalabbak. Látták, hogyan dőlhet össze egy egész világ s megfizették ennek árát azokkal az áldozatokkal, melyeket a négyéves háború folyamán hoztak. — Miért kell ezeket — kérdi a szabadelvű Raza — arra kényszeríteni, hogy románul írni és olvasni tudjanak? Nem volna össze­egyeztethető ez a román nép nagylelkűségével s különbem sem szolgálná a szemünk előtt lebegő célokat. Üldözőkké válnánk felesle­ges módon. A háborús nemzedék lezárta szá­madását. Amit ma tesz, nem egyéb, mint ter­mészetes törekvés létfeltételeinek biztosítá­sára. A román nyelvet fokozatosan kell beve­zetni arra az időre, midőn a jelenlegi nem­zedék kikerül az iskolapadokból. Ma már a kisebbségi iskolákban is románul tanulnak. Holnap — mikor majd felnőnek a tanulók — sió lehet a nyelvtudás előírásáról, midőn nem kell tekintetbe vennünk, mivel tartozunk a régebbi generációnak. Csak egy kis jóindu­latra van szükség, hiszen két hónappal előbb Ciiic-megyében igy köszöntőitek a gyerme­kek: — Sanatate l ... Jó egészséget! Egy kis jóakaratot, napsugárt hozott a szabadelvű lap s huszonnégy óm sem telt el, Juca belügyi almimszter a közigazgatási ter­vezet eredeti szövegét módosította. A magyar és német kisebbség összefogásának sikerét jelentette ez. Nagyszerű bizonyíték a nyu­godt lelkiismerettel, érvekkel, tényekkel fel- fegyverzett parlamenti munka eredményére vonatkozóan. Két megyét látott Erdélyből a Raza tiszte­letreméltó vezércikkírója s igy is világos ké­pet alkotott magának. Jöjjön közénk, járja be a többi erdélyi megyéket is. PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Az Intran- sigeant közli Maurin tábornok hadügymi­niszternek az amerikai sajtó részére adott nyilatkozatát. Az amerikai újságírók a fran- 1 cia részleges mozgósítással kapcsolatban kértek bővebb felvilágosításokat a hadügy­minisztertől, aki kijelentette, hogy mozgósításról nincs szó ugyan, de a fran­cia—német határon messzemenő bizton­sági óvintézkedéseket léptettek életbe. A határszéli csapatösszevonások feltétlenül biztosítják addig minden külső támadás meg­akadályozását, mig a tartalékok beérkeznek. Ez semmiesetre sem vehet többet igénybe néhány óránál. Általában a határvidéki hely­zetet legjobban igy jellemezhetem: A csapa­tok riadókészültségben állanak. Hitler legújabb nyilatkozatának hatása A francia kormányhoz közelálló körök­ben kijelentették, hogy a helyzet változat­lanul súlyos és Franciaország megy tovább a maga kitűzött utján. A francia kormány íeghőbb kívánsága, hogy az angol álláspon­tot a franciához közelítse. Megállapítják hi­vatalos körökben azt is, hogy a feszültség Hitler újabb nyilatkozata után, amelyet Ward-Pricenak, a Daily Mail politikai szerkesztőjének adott és amely­ben a megnemtámadási szerződéshálözatot kiterjesztette Ausztriára és Csehszlovákiá­ra Is, némileg enyhítette a helyzetet. A francia sajtó cikkei a megváltozott han­gulat ellenére sem vesztettek élükből. A Pa­ris Soir szerint Franciaország nem zárkózik el az elől, hogy a Népszóvestég keretében tárgyalásokat kezdjen, de követeli, hogy a nemzetközi jogrenden esett csorbáért kap­jon elégtételt. A légkör már kevésbé feszült, mint volt tegnap, de azért nincs ok a túl­ságos bizakodásra — állapítja meg egyönte­tűen a francia sajtó, amely szerint London véleménye az, hogy a rajnai zóna megszál­lása nem gátolhatja meg a béketárgyalások megindulását, mig Páris ugv véli, hogy ad­dig lehetetlen leülnie a tárgyaló asztalhoz, mig a rajnai zónába német katonaság ásta' be magát. A Liberté szerint a francia és; angol álláspont csak a kivitel módozataiban, és eszközeiben különbözik egymástól, célja: mindkettőnek ugyanaz. Lázas tanácskozások Londonban LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Eden külügyminiszter Halifax főpecsétőr kíséreté­ben tegnap visszaérkezett Londonba. Eden megérkezése után azonnal minisztertanácsot tartottak az alsóházban, amely másfél órái tartott. Párisból visszaérkező miniszterek részletesen beszámoltak tárgyalásaikról és az ezzel kapcsolatos helyzetről. A miniszter- tanács a nemzetközi helyzettel kapcsolatban semmiféle határozatot nem hozott. Ma reg­gel újabb minisztertanácsot tartanak. Politi­kai körökben a legkülönbözőbb feltevések keltek szárnyra a politikai helyzettel kap­csolatban. Egyesek szerint Anglia azt fogja ajánlani Németországnak, hogy jelképesen ürítse ki a rajnai övét és hogy vállaljon kötelezettséget, hogy nem épit erődítménye­ket ebben a zónában. Ezeknek a feltevések­nek azonban egyelőre semmi hivatalos jel­leget nem tulajdonítanak. (Folytatása a 10. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents