Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-02 / 26. szám
p&lff • • ísMaKS&í Szerkesztőség és kiadóin varai: Cluj, Calea Moţilor 4 piókki adóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 fzám- — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postsfiók So. LVII ÉVFOLYAM, 2 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési inak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éveat« 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettei több 1936 FEBRUÁR 2. ARA 5 LEI TAXA POŞTALA PLATTTA ÎN NUMERAR No. ni.rtdt<na kezd a kék egekből a valóság barna földjére leszállóm. Az álmodozó közírók, a pihent agyú politikusok és a kényszer-képzet vádján átpillantó igazi államférfiak már nem hányják egyedül a borsot a falra és nem kiáltanak magányosan komoly visszhang nélkül a shrányba. Egyre inkább érzik már, hogy a történelem az osztrák—magyar monarchia romjain, amelyek tragikus végű politikai, de csodálatos nagyszerűségü gazdasági' egységet bontottak el, valami összegezésnek, valami \ uj közösségnek, valami egészséges szövetkezésnek az ideje érkezett el. A gazdaságai válság ezt a területet sebezte meg Európában a leginkább és ez a terület egg pár föl és letü- nedező enyhühel szerint nem bir igazán meg- gyógyulni. Aztán súlyos politikai válság ellentétei néznek vasvilla szemekkel egymásra és nyugtalanítják az általános békére való vágyakozást. .4 komoly történelmi tárgyilagosságnak és gyakorlati józanságnak a szükségét és a lehetőségét mindenki érzi, de tulajdonképen senki se kezdi a mámor és gyűlölködés ködében, a változtatás és a megrögzítés állandó ellentétében igaz valóság képzettel szorgalmazni. Csak szavaink vannak tettek nélkül. Sajnos, eddig hasztalan volt a csehszlovák politikusoknak mindjárt ? békekötés után fölvetett Duna gondolata. ~ Tardieu terv, amelyet állítólag Maniu sm ■■■'. !"'t- j mozgalom, amely a Bríand-féle páneurópai < tervezet regionális elvében gyökeredzett, 77- tulescu határ-szellemitő szólama, Mussolini föllépése a dunai értekezlet indítványával és hasztalan folyóirat, cikk, politika, röpirat. Csak a kész és általános eszmét „népszerűsítették és terjesztették4‘ — itt a legelőször és a leghatározottabban épp az Ellenzék. Pedig az utódállamok ismétlődő szakértekezletei, agrár összejövetelei, most a Budapesten készülődő ualuta-kongresszus bebizonyították, hogy a Duna-völgy népei és országai összefüggnek, hogy a természet és történelem szövetségre való utalásait a politikának végül föltétlenül és helyesen nyomon kell követnie. Most váratlmtul a dunai kérdés, ez az óriási árny minduntalan élénkbe áll, egyre szilárduló körvonalakkal és egyre nyomasztóbb kiáramlásokkal az egyetemes közélet fontos pontjaira. Hiába van háború, meg- torlásos rendszer, angol trónváltozás, a gazdasági egészséggel járó rengeteg tennivaló, a dunai szövetkezés szüksége keresztül kiált minden zmraron és szövevényen. Napról- napra szaporodnak a biztató jelek, amelyek elárulják a Duna-völgyi mítosz gyakorlativá kristályosodását.- < ■ rendezkedni kell itt: átmeneti vagy végleges módon. Gyógyul a világválság, csak itt lázad egy mélyenfekvő tályog. Nemcsak osztrák kérdés és magyar ügy, nemcsak kisautóid és Balkán-szövetség, nemcsak jobboldali áramlat és szabadelvű-demokrata hűség van itt, hanem a mezőgazdasági válság kórháza, a kisebbségi kérdés, nagy elfogadó j piac és az összhangzatos termelési egység 1 óriás üre ngpról-napra növeli az emberiség veszélyeit. A Duna nemcsak vizet hömpölyget hajók hordására alkalmas medrében, hanem történelmi eirendeitetést és parancsokat, mert egyben vérere hat országnak, amely partjai körül fuldoklók és amelynek népei hosszú török uralom alatt örökre közös sors láncaira kerültek. Se a Dunávcd, se a Kárpátokkal, se az alpi nyúlványokkal, se a délközé pkelet európai szelekkel, sem a kontinentális éghajlati viszonyokkal, se talajjal, földalatti kincsekkel, búzával, rokon népművészettel, sem a tömérdek tényezővel nem lehet már sokáig packázni. Szerződés, fegyver, átmenetű politika olykor megállíthatja egyelőre a természet és a történelem akaratát, de végül is ez érvényesül. Amit II. Fülöp makedón elővédje, a keltaság, Róma, a népvándorlás és azután se bárki egyedül nem tudott megoldani, a Dunn-mitoszt meg kell fejteni most valahány Duna-völgyi nép megegyezésével és közösségével. Károly király Őfelségéi ««©lege® ügSvözIb a francia sa|lé- — Közép- etafópa helyzete is alapos megvitatás alá kerül a párisi tárgyalásokoai —————B———-----Lebrun liilirsislü dnOH ma ciclci líffa vendégül m uro’ifodíi Károly király őfelsége Párisba érkezésével a diplomáciai tárgyalások központja Londonból áthelyeződött a francia fővárosba. Flandin külügyminiszter tegnap Londonból szintén Párisba érkezett és azonnal belekapcsolódott a Parisban folyó francia— román tárgyalásokba. Ezek a Londonban megkezdett tárgyalások nyilvánvalóan széleskörűek lesznek és diplomáciai körök általában nagyjelentőségűnek is tartják. Parisba érkeztek tegnap Litvinov orosz külügyi népbiztos és Starbemberg herceg osztrák alkau- eellár is. Mára várják Iíüsdi Árász török külügyminisztert és rövidesen a francia fővárosban lesz Boris bulgár király. Londonban továbbra is ott maradi Tuhacsevszky marsall, a szovjet hadsereg legfőbb parancsnoka és megbeszéléseket folytat Duff Cooper angol hadügyminiszterrel, aki tegnap ebedet adott az orosz hadseregfőparancsnok tiszteletére. Az orosz marsall a jövő hét folyamán végiglátogatja Anglia hadiszergyárait. Minden arra mutat tehát, hogy Károly király párisi látogatásának úgy Románia és Franciaország viszonya, mint a nemzetközi politika szempontjából nagy jelentősége van. Â francia sajtó és a francia közvélemény kivételes melegséggel fogadja Románia uralkodóját. Á lapok szerint ez a látogatás minden bizonnyal rendkívül fontos cilpln- máeisrmegbeszélésekkel áll kapcsoia.hr 1, amelyeknek során Közép-Enrópa helyzetét is alapos megvitatás tárgyává teszik. Előreíaíhatóiag szóba kerül a tárgyalásokon a román-orosz egyemény ügye is, mely most. a Sarraut-kormány parlamenti győzelme után időszerűvé vált, minthogy a francia parlament is rövidesen ratifikálni fogja az orosz—francia köcsönös segélynyújtási egyezményt. Beavatott párisi körök szerint ugyanis Románia eddig arra az álláspontra helyezkedett, bőgj' a román—-orosz egyezmény megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha a francia törvényhozás már jóváhagyta a francia—orosz egyezményt. Ez rövidesen megtörténik és igy a kérdés román szempontból Is időszerűvé vált. Őfelsége párisi tárgyalásai Károly király'párisi látogatása különben j Románia szempontjából már meghozta az 1 eredményt, hogy a régóta húzódó román— francia pénzügyi tárgyalások rövidesen eredményes befejezést fognak nyerni. Az uralkodó tegnap a Ritz szállóban, ahova kíséretével megszállott, ebéden vendégül látta Ila- sievici udvari marsallt és 'Dinu Cesianu párisi követet. Délután fogadta Denain tábornokot, a francia hadirepülés legfőbb vezetőjét és Franchet despera;7 marsallt. Ma délelőtt koszorút tesz a diadalív alatt lévő Ismeretlen katona síremlékére, majd háromnegyed tizenegy órakor Flandin külügyminisztert fogadja és délben Lebrun köztársasági elnök vendége lesz ebédre. őfelsége párisi nyilatkozata PÁiRLS. {Az Ellenzék távirata.) A Paris Soir Luc Valti asszony tollából interjút közöl II. Károly őfelségével, amelyben többek között a következőket irja: — Károly király mindenekelőtt megelégedését fejezte ki, hogy ismét Franciaország földjére léphetett. Az uralkodó visszaemlé- ; kezett Bucuresti-ben lefolytatott beszélgetésünkre, amikor Londonba utazásának előestéjén szives volt kihallgatáson fogadni. „Mit mondjak még?‘f — mondta az uralkodó — „be kell valJjam, hogy sokkal jobban meg vagyok hatódva, mint ahogy képzeltem volna. Minden kő, minden utcasarok Párisban megfiatalító erővel hatnak rám“. A cikkíró ezután részletesen leírja II. Károly királlyal Bucuresti-ben folytatott beszélgetését, kiemeli fáradhatatlan tevékenységét. Majd megkérdezte az uralkodótól, milyen érzelemmel viseltetik Franciaországgal szemben. A király a következő választ adta: — Ka valaki tiszta latin tradícióktól áthatott, latin faj fölött uralkodik, egyedül a latin ideál lebeghet szemei előtL Ha az ember szivének felét Franciaországban hagyta, ahol életének legszebb éveit eltöltöíte, lehetséges az, hogy ne érezze magát a franciák testvérének? Ezt hangoztattam abban a pillanatban, mikor trónraléptem. „Két ország és egy sziv’:t —• Ugyanazt mondom most is, amit öt évvel ezelőtt is mondtam: „Két ország és egy szív. Ami ezenkívül van. mind csak fikció és értelem nélküli szó. Az ujságiró megkérdezte, hogy őfelsége lát-e egy kis fényt megvillanni a világ horizontja fölött? A király a következő választ adta: — Bizom a béke eszméjének győzelmében. Nem vagyok próféta, de állíthatom, hogy mi, románok mindent, ami hatalmunkban áll, el fogunk követni a béke érdekében. Pacifizmusunkról egyébként mindenki meggyőződhetett. Arra a kérdésre, hogy a világ sorsában jobbra fordulást jelenthet-e VIII. Eduard király trónralépése, aki a modern idők embere, az uralkodó meggyőződéssel válaszolta: — VIII. Eduard király rendkívül kiegyensúlyozott ember és mélyen gondolkodó. Éu is nagyon bizom benne, éppen úgy. mint ahogy az átlagos angol ember. Most azonban még nem érkezett el az idő. hogy vele szemben bármit is megállapíthassunk. EísSizben szavaztak kommunisták Is a hanem kormány mellett —~ Ki áíi a Creuzoi-legyvergyár szolgálatában? PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A Sarnurt- kormány tegnap szinte példátlan győzelmet aratott a francia kamarában. Az egész baloldal, beleértve a szocialistákat és a kommunistákat is és a középpártok egy része bizalmi szavazattal támogatta. Ez a nagy többség természetesen nem egységes és az első válságos pillanatnál széthullhat. Egyelőre azonban a választások lezajlásáig alighanem a Sarraut-kormány mellett fog maradni. A kormány túlnyomó többségét főleg a Leon Blum vezetése alatt álló szociáldemokraták biztosították, miután Sarraut kormányelnök a választások pártatlan levezetésére nézve kielégítő választ adott. A kamarai 361 szavazattal 163 ellenében szavazott fnzalmat a kormánynak. A szavazásnak és a vitának egész sor érdekes momentumát jegyzi fel a mai reggeli párisi sajtó. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a francia kamara történetében első eset, hogy kommunisták a kormány mellett szavaztak. Más k érdekes dolog ^z a vád. amely a vita folyamán hangzott el, épp jobboldali részről, hogy Maurin tábornok hadügyminiszter szoros kapcsolatban áll Greuzot-val, a. nagy francia hadfelszerelési vállalattal. Maurin, tábornok kijelentette, hogy tévedésről van szó, a gyár műszaki tanácsosát tényleg Maurin-nek hívják, de nem azonos vele. A dolog érdekessége azonban ott kezdődik, hogy’ a Creuzot érdekkör eddig közismerten inkább a francia parlament közép és jobboldali pártjaival állott kapcsolatban. A jobboldalról érkező támadás arra mutat, hogy ez a helyzet bizonyos fokig megváltozott. Az uj kormány különben a most következő naplókon » gyors megs zavarzásra váró javaslatokat terjeszti a parlament elé és február 11-én készül beterjeszteni a francia—szovjetorosz kölcsönös segélynyújtásról szóló kormányjavaslatot. Ezt az alkal- mat az ellenzék előreláthatólag éles támadásokra fogja fölhasználni. (Folytatása a 16 oldalon.) A Dana-völgyi mítosz M $ i5' _ _ * A pur isi kamara tumyomo többséggel bizalmat szavazott a Sarraut-hormánynmk
