Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-09 / 32. szám
BLLBNZßK 193fi februar 9. botmii Németh László és az erdélyi magyarság írj«: VITA ZSIGMONDI llelek óta folyik a vélemények har ca Németh Lás/.lo romániai útirajza Körül. A birtokomban levő l'nini szám is kézről-ké/.re jár es egyre tovább szélesedik körülötte a felháborodás, hajé, sv.itkozódás gyűrűje. Egy romániai útirajz természetes, hogy megmozgatja az erdélyi magyar elméket, de a ka not ütés fájdalmából és didiéből ideje már felocsúdnunk, hogy a tiltakozó támadás után befelé is nézhessünk. Németh László ítéletet hozó írása meglepetésként érte az erdélyi magyarságot, mert olyan helyről érte, ahonnan talán a legkevésbé várta és a szokatlan. sértőnek tetsző hang igv azonnal legerősebb visszahatást váltott ki. Az erdélyi önérzet pártérdek és egyéni hiúság zudult fel igv először Németh László Ítéletére, hogy lassanként adjon he ivet a tárgyilagos önmagunkkal szembenézésnek. A felvihar/ó Németh László írása körüli vélemények nem egyedülállók, hanem már többször megismétlődtek más formában és jellemző, erdélyi jelenséget. lelkiállapotot mutatnak meg nekünk. Ideges érzékenységre vallanak, ami idegenek számára lehet nevetséges, Kicsinyes, de mi, akik az eredetit, fejlődését látjuk, megértjük és csak csillapítani akarjuk. A Romániához csatolt erdélyi magyarság az uj helyzetben elárvult gyermeknek érezte magát. Az árva gyermek először csak sajnálta magát, azután megpróbált a saját lábán járni, a saját kincseit felfedezni és kitermelni. Természetes, hogy ez az árva gyermek csak szeretetet, dédelgelést, be- cézgetést várt mindenfelől és amikor -erejét összeszedve, valamit már epiteni kezdett, elvárta, hogv azt mindenki in gbámulja. Az építő nagynak érzi azt. unit felépített és hősnek képzeli magát, aki hozzá mert fogni az építéshez. De az építkezés gyenge még és nagy hibái vannak és az építő ideges féltékenységgel ott áll mellette, minden kifogásolót, elégedetlenkedőt már azzal gyanúsít, hogy* őt magát akarja lebunkózni. Németh László és társai is — 1918 óta az első magyar írók. akik tanulmányútra jöttek le Romániába — ilyen zárt közvéleménnyel találták szem Le magukat. Az első erdélyi nemzedék, amely még minden erdélyi alakulatot a maga személyes érdekeihez, osztályához kapcsol, nem tudja még elviselni a kívülről jövő kritikát, azt rosszindulatú támadásnak minősiti és dühösen hördül fel. Szentimentális elfogultság lelkiállapota ez. mely’ még mindig azt hiszi, hogy csak suttogva, simogatva szabad a hiányokról beszélni és lekicsinyl! a támadót. hogy jelentéktelennek higvjék. De az érzékenyek után már megszólalt a lisztában látó és munkájában hivő nemzedék is. a kritikát ez is csak saját jogának tartja, de az idegeneket már meg tudja hallgatni, a vádat elutasítja, mert tanácsot, segédkezet vár. A nekünk nem tetsző vélemények fölött könnyű napirendre térni, úgy, hogy íz ellenfelet tapasztalatlan fiatalembernek nevezzük ki, az Írását, egyszerűen irodalmi póznak és a romantikus balál- várasnak minősítjük, de ezzel csak a nyugtalanító lelkiismeretet hallgattathatjuk el. Erdély magyar szellemiségének megmozdult a lelkiismerete a magyar Írók elitélő hangjára, erre a megmozdulásra szüksége van, hogy bátor vizsgálódásra, számotkérésre vezethessen. Németh László úti benyomásait saját lelkűidéből, eddigi munkásságából és utjának körülményeiből érthetjük meg, csak igv láthatjuk meg igazi jelentőségéi. Németh László az 1933-ban meg indított Tanú c. folyóiratával épített ki magának különálló és irányt jelző helvet a mai magyar szellemi életben. A Tanú az irodalmi kritika jegyében indult meg, mindinkább a nemzeti kérdések felé szélesült és egv uj nemzeti életért való harccá vált. Németh László a legteljesebb írói felelősségérzettel szentelte munkáját egv feladatnak: a széthulló nemzeti törekvéseket nagy hivatásgondolattól áthatva akarta szervezett csatarendbe állítani, hogy az élet jelenségeit egységben látó uj nemzeti lelkű let kikövetelhesse a gyökeres reformot. Igaza van az Erdélyből válaszoló Láscdó Dezsőnek akkor, amikor az uj munkára utaló Németh Lászlót keresi a ,,Tanu“-ban megjelent útirajzában, de nem látta meg, a valóság és a Németh László elképzelése közötti összeütközést, ami még az ö erdélyi útja előtt kő vetkezett be. Ez az összeütközés még akkor történt, amikor a magyarországi „reformpolitiká“-val ütközött össze. Németh László már ekkor csalódottan visszavonult a hivatalos állásoktól és azután Erdélybe jött, hogy elképzelését, az uj magyar reform-lelikületet itt találja meg. Az elképzelés előre kiformált gondolatot tartalmaz, a valóság pedig kiszá mithntatlan. meglepetéseket hoz és nem alkalmazkodik egy emberhez. De Németh László nem megfigyelő, szemlélődő tipus, akibe a látottak folytonos újdonságokként áradhatnak be. Képeket ragad lei. amelyek problémákként fúródnak belé és irodalmi témává szé- lesiilnek. Mint maga is megvallja. Erdélybe már fáradtan, az. élményektől kábultan érhetett, igv természetes, hogy csak a felszín pár szembetűnő jelensége ragadta meg. amit a kiábrándulás követett. Hiába irja azt Németh László, hogy Erdélyt nem az itt töltőit pár hét alatt ismerte meg. mert már Hz év előtt irt irodalmáról összefoglaló tanulmányt és azóta is minden jelentékeny Írójával foglalkozóit. A valóság az, hogy a mai erdélyi életet nem lehet az erdélyi irodalomból megismerni és elavult. romantikus képzelgés már az a hit. hogy az erdélyi magyar életet a magyar irodalom önmagában menti meg itt s ezért benne kell mindent megkeresnünk. Az erdélyi szellem ma olyan iminkatörekvések felé tart. amelyeknek csiráját őrzi az irodalom, de nem tárja föl különböző megnyilvánulásait. Erdélybe nem egy uj életért küzdő, harcos Németh László érkezed, liánom egy kifáradt. kiábrándult reformer nemzet-filozófus. Erdélyi megfigyelései szegényesek voltak, kevés dologra tértek ki, hogy azonnal általános, filozófiai megállapításokba torkoljanak. Az a benyomásom, hogy Németh Lászlónak szüksége volt egy Tanú számra, hogy abban elgondolásainak, - küzdelmeinek látszólagos csődjét és az ahhoz kapcsolódó nemzed újjászületés lehetetlenségéi, a kikerülhetetlen pusztulás rémítő hitét magából kibeszélje, esetleg kivesse. Az útleírásból úgy lett helyenként szinle öncélú, nemzet-temető, kesergő irodalom. Németh László elmarasztaló, lesújtó Ítéleteire már megfeleltek azok. akiknek a vágás leginkább fájt. Az Ö dolguk volna, bog}’ a cáfolatot a munkájukra rámutatva adják meg. Kevesen vették azonban észre, hogy itt nem a dzsentriről, zsidóról, Magyar Pártról, vagy egyházról van szó hanem az egész magyarság életéről. Mi az ítélete Németh Lászlónak az itteni magyarságról? Az, hogy a finomabb formák a romlandóbbak és ezért a kivénült kultúrájú, szerepét betöltött és uj erőt uj gondolat által nem kapó magyarságnak pusztulnia kell a fiatal románsággal szemben. Hivatás-gondolatot keres a magyarságban, olyan gondolatot, mely belső erejével hódit, ezért megy a Du- na-gondolat felkeresésére. Az erdélyi magyarságban nincs meg ez a hóditó eszme, az a hit, amely komoly hadrendbe állíthassa a nemzet erőit. Ezért fáj neki különösen a széthúzás, egymásra acsarkodás, az idegen gondolatok mögé bujás, mert mindebben a belső szervezetlenséget látja. Németh László nyilván a hegeli történetfilozófia felfogás hatása alatt gondolkozik így. Eszerint minden népnek megvan a maga hivatása, mindegyiknek megvan a szerepe az eszme fejlődésében. Amint egy nemzet betöltötte hivatását, kivénül és átadja helyét egy másik nemzetnek. Ezért keresi mindenütt a Duna-gondolat eszméjét, ami a küldetés erejével tartsa össze a szétszéledi magyarokat s minthogy ezt nem találja meg: kétségbeeselk. Németh Lászlónak ez az alapgondolata nem támaszkodik scmţni bizonyítékra, részlet tanulmányra, de rncgcú folni sem lehet adatokkal, csak egy erősebb életérzéssel. Ha magunk felé tekintünk, be kell vallanunk, hogy nem él köztünk az a mindenen áthatoló hit és eszme, amely a magyarság minden rétegét átjárja és szikla.szilárdan egymáshoz fűzi. Szervezeteink nem alkotnak zárt csatasort, hanem nagy hézagokkal egymás mellett álló csapatokat. Ebben a tekintetben sok, komoly figyelmeztetést ad Németh László, amiket szükséges is megszívlelnünk. A Duna-gondolatot hiába kereste Németh László Romániában és Erdélyben, azt a magyar szellemiség is csak mint szükséges rosszat, mint életlehetőséget fogadta magába. Ezek a megállapítások azonban mind nem jelentik azt, hogy a magyarság kivénült, betöltötte a szerepét, át kell adnia a helyét másoknak. Igenis, valljuk azt, hogy a kulturált megfiatalodhatnak, uj taHalommal. uj eszmékkel telhetnek mjeg, amelyek uj erőt öntenek a nemzeti testbe. De a megszülető uj hivatástudat és akarat körül nem szerveződik az élet mindjárt zárt egységbe, liánom sokszor a föld különböző pontjain és egymás ellen is nőnek ki a friss hajtások. Valljuk azt, hogy Erdélyben is kialakulóban van egy uj hivatástudat, ami nem felelt meg ugyan a Németh László várakozásának és nem hivatalos keretek között kell keresni, hanem az egyházak csendben dolgozó, szerény munkásainál. Ez a hivatástudat uj lelkületű ifjúságot nevelt és uj közszellemet akar formálni. Akarja pedig azt nemcsak szóban és írásban, hanem a hit áldozatkész fegyverének. a mindennap észrevétlen munkájában. Ez a hit és ez a hivatástudat ma még csak egy kis csoportban él. amely talán egymástól elkülönülve is dolgozik, de ez küldi el az ifjúságot fal vakba és szórványokba építeni, szervezni, gyűjteni és irni, lapot szerkeszteni, templomot, iskolát védeni. Ha sémimi egyebet nem látott meg Németh László uz erdélyi magyarságban, a nagyobb kötelességtudást, az áldozni, adni tudást rneg kellett volna látnia, amit a kisebbségi élet kifejlesztett. Hivalkodás volna az erdélyi munkáról most többet irni. Csak arra akartam rám utáni, hogy Erdélyben van építés és hogy az erdélyi magyarság tovább is építeni akar. Ennyit jó Németh Lászlónak is meglátnia, ha nem is ugv törlénik minden, ahogy ö szeretné. — A zúgolódás után pedig reánk hárul az őszinte számadás feladata. FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL A „Tehetségek Részvénytársasága“ Amerikában. Newyorkból jelentik: Az F gyesük- Államokban már hosszabb ideje működik az úgynevezett Tehetségek Részvénytársasága, mely a talentumos ifjak továbbképzését tűzte ki céljául. Ebből a célból azok az ifjak, akik a tudomány valamelyik ágában az átlagon. felül tehetségeseknek mutatkoznak, beléphetnek a részvénytársaságba, ahol megfelelő részvényjegyzés alapján befizetett tőkéjük arányában anyagi segítséget kapnak tudásuk fejlesztésére. A Tehetségesek Részvény- társasága természetesen az ifjak által befizetett Hokéket igyekszik különböző kereskedelmi vállalkozásokkal gyümölcsözletni, 1 melynek hozadékiból segélyezi részvényeseit. Az osztalékokon kívül1 igen szép összeget juttat az ifjaknak, mert a vezetők kiváló üzleti érzéke nagy hasznot hoz a részvénytársaságnak. Érdekes, hogy a lakosság körében is nagy szimpátiának örvend a Tehetségesek Részvénytársasága, — úgy, hogy azon gondolkoznak, hogy a részvényeket bevezetik a newyorki tőzsdére. A Tehetségesek Részvénytársasága a napokban statisztikában számolt be ifjaindk segélyezéséről cn a kifizetett osztalékokról!. Arra az eredményre jutott, hogy a részvényesei, akik tanulmányaik kezdetén, úgyszólván minden anyagi segítség: nélkül1 állottak az életben, nemcsak elérték céljaikat, hanem busás kamatok és segélyek révén gondtalan megélhetést 'biztosítottak maguknak, ami serditöleg hatott munkájuknál és többen előkelő helyet vívtak ki maguknak a tudomány 2 különböző ágaiban. hurt nélküli .zen. Angliaiban „coai u ti/ ven a szénnek egy modern változatát hozták moit forgalomba, melynek elégéténéj sem miféle ftivj nem keletkezik s igv c kályha b u kémény tisizádwa is teleslegrjfté válik. Ez a „coniité" nem más, mim bizonyos eljárásokkal mosott szén, amelyből a lumut bt egyéb tiíztáilalaoságokat krroixták. Sokká)! könnyebb az anltmci tnái ti a nálunk «méretes ezénfaj tiknál és jóval nagyobb melegír ad mindennél. A .szénből kivont anyagokból, amelyek különben kárba mentek volna, olajat készítenek <s ezt repülőgépek hajtására használják. Az angol hadi repülőpark egész sereg gépéi ilyen üzemanyag hajtja. Éhségsztrájkoló család a Fehér Ház. kapuja előli. Wash ngtonban a Fehér Ház kapuja előtt egy Farrell Vance nevű haditengerész ütött tanyái feleségével és két gyermekével, hogy a főváron szemel ártana éhségsztrájké kezdjen, miután nem kapott állást, amióta ei bocsa tolják a haditengerészet kötelékéből. Az összecsődült tömeg előtt kijelentette, hogy halálával be fogja bizonyítani, hogy Roosevelt világmegváltó újjáépítése éhhalál- ba kergeti az áakgos amerikai családot. A rendőrség letartóztatta Fanelit és elrendelte elmeállapota megvizsgálását. * Minden elejtett tigris egy ember életébe kerül. Londonból jelentik: Az angol vadásztársaságok érdekes kimutatást tettek közzé az 1934—35-ös vadászév zsákmányairól. Ebből tudjuk meg, hogy Indiában ebben az időben 1068 tigrist ejtettek el. Ennek az aránylag kis eredménynek értékét még az is csökkenti, hogy az ic68 tigris nagyrészét kelepcékkel- fogták el. Érdekes, hogy ez alatt az idő alatt a tigrisek is csaknem ugyanany- nyí embert öltek meg. 1934—35-ben ugyanis 1033 ember esett áldozatul a tigriseknek. Vagyis csaknem minden egyes elejtett tigris egy ember életébe kerüh. * Megvalósult „A jövő század álma“. Jókai „A jövő század regényé"-nek álmái, a repülőgépgyártásra használt törhetetlen üveget, az iró ,.Ichor“-iuk nevezett el, megvalósították Angliában. Az Angol Birodalmi Vegyiipari Trust laboratóriumában ,,Perţ>pex“-nek nevezet): teljesen átlátszó anyagot állitattak elő, amely törhetetlen, az üvegnél ötven százalékkal könnyebb, nagyon kemény, ruganyos és rendkívül erős. A feltalálók csak annyit árulnak el, hogy a készítéshez szükséges anyagot szénből, vízből s levegőből veszik. Az uj anyag különösen alkalmas repülőgép- gyártásra. Elsősorban a De Haviland-gyár egyik ,,üstökös‘‘-renclszerü gépének ötüléses utascsónakját készMk ebbői a törhetetlen üvegből. Az üvegrepülőgépek különösen értékes légi fegyverek lesznek, miután, repülőik m/nden irányban láthatnak és bárhonnan jövő ellenségre tüzelhetnek. * Lahdanagyságu gyémántot találtak. A déíafrikai Pretoria közelében tennisziabdanagy- ságu gyémántot találtak, melynek a súlya 1268 karát. A lelőhely Yonke holland paraszt birtokán fekszik, nem messze attól a helytől, ahol két évvel ezelőtt a hires Yonkers-gyémántot találták. Az uj gyémánt kétszer akkora, mint, a Yonkens-gyémánt, egyelőre azonban még nem lehet megállapítani, hogy teljes értékű gyémánt-e, vagy pedig úgynevezett bort-fajta, amelynek az értéke jóval kisebb. Egy tenniszkbdanagyságu bort- gyémánt piaci ára ezidőszerint nyolcszázezer lej körül mozog, ha azonban bebizonyosodna, bog}’ az uj gyémánt teljes értékű, akkor megközelítően sem lehet megmondani, hogy mennyi a piaci ára, mert ilyen óriás gyémánt eddig még nem került piacra. * Műtét után nem varrták be a hasát, csak „bezárták“, Newyorkból jelentik: Morris Fishbe'n dr., az amerikai orvosszövetség hivatalos lapjának szerkesztője írja, hogy egyik csík ágói kórházban egy állandó belső kezelésre szoruló betegen az első hasmütét után. nem varrták be a sebet, hanem „Zip“-záró készüléket erősítettek ragtapasszal’ a sebnyi- lásra, amely nőitáska módjára egyetlen rántással zárható vagy nyitható. A sebész újabb műtét helyeit egyszerűen felnyitja a Zip-zár meghúzásával a hasüreget, amelyet kezelés után egyetlen kézmozdulattal ismét elzár. * Rádión tülkölhetnek egymás fülébe az autók. Berlinből jelenítik: A berlini rendőrségen érdekes kísérletek folynak újfajta készülékkel. amely legalább részben biztosithai- ja a zajtalan éjszakai autóközlekedési. A készülék rádió utján ad kürt jeleket a miniatűr leadóállomás négym átérés hullámhosszon közvetíti. így az autók összeütközése elkerülhető, anélkül, hogy 02 éjszakai csöndé: meg kellette mvsaxi.
