Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-07 / 30. szám

IO Bt rvirztK mmmrmsmmm 1136 február 7. Hz oîasz âilâsponi (Flsö oldali cikkünk folytatása) A Mtr.in Flamliii közölte (>­rnllival a londoni és párisi tulálkir/ÜNok eredményét ás a/.t Ls kijelentett»", hogy Ola.s .-ország nélkül nem lehet megoldani a Dunn völgyi kertléseket. Cerutti a/.t vá­lás alta Fliimlin-nek, hogy Olaszország mindig komolyan vetlc európai hivatását, nmely föllép abban áll, hogy őrt állott a tîrenneren, Ív/ a hivatás ma sem változott meg és Olaszország ma is éppen olyan mértékben követel részt az európai politi­kából, mint afrikai büntető expedíciója előtt. Fi tervekről a Duna-medonce rendezésének kérdésében nem lehet beszélni. P ARIS. (Az Ellenzék távirata.) Jőlértesült körökben úgy tudják, hogy Flandin külügy­miniszter nem hajlandó a Dunn-medence kérdésének rendezésére olyformán, hogy Olaszországot a szovjetek rovására kihagy­ják az osztrák függetlenséget garantáló álla­mok közül. A párisi tárgyalások állítólag nem ver-e-t- tek sikerre, mert azokon Jugoszlávia szov­jetéi lenes magatartást tanúsított. Pál régens-herceg és Flandin sokat tárgyal­tak ebben a kérdésben és Flandin arra sze­rette volna rábírni a régens-herceget, hogy Jugoszlávia újra vegye fel a diplomáciai kapcsolatokat a szovjettej. A régens-herceg erre azt válaszolta, hogy Jugoszláviának nincs kifogása a csehszlovák—szovjetorosz megnemtámadási szerződés megkötése ellen, de Belgrad nem vállalhat tovább kötelezett­ségeket és nem léphet be az osztrák függet­lenséget garantáló államok soriba. Nyilatkozik a magyar külügy­miniszter BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Kánya Káinján msigyaa- kdidiügymhrisizbeir, «ki Párád­ból jövet Bécsbesn folytatott raegihestzéíéscket Berger Wákienegg k i'drügynxiiiüszterrel. tegnap déhííián Kérész tes-Fischer Lajos tábornok, Csáky gróf követségi tarááicsos és tiilíkár ki- séretében visstoaérkezebt Budapestre. A pálya­udvaron az angol követ, a magyar küll/ügy- miHUbztértiEm helyettes vezetője és két követi- ségi tanácsos fogadták a visszaérkező külügy­minisztert, alti a magyar távárpti iroda roun^ kaiársáiaak a következő niyilalkorortot adta: — Londoni! tartózkodásom alatt sikerült kibalígatlást kieszközölnöm VIII. Eduard an- gof! királynál, azonkívül megbeszélíéseket folytattam vezető angol körökkel és azoknak az államoknak képviselőivel, amelyek Ma- gyairorszá'ggaJ baráti viszonyt tartanak fenn. Wayy megelégedésemre szolgált, hogy al­kalmam volt ismertetni döftük a magyar külpolitika irányát és célkitűzéseit. Londonban haüottam és> haza felé ntaztam- bam olvastam, hogy egyes államok képvise­lői uj tervek uitján akarják megoldani a Duna-medence kérdéseit. Ki kell jelentenem, hogy ez a törekvés Olaszország részvétele nélkül lehetetlen. Olaszország pedig mindaddig nem vehet részt a középeurópai kérdés rendezésében, amíg a keletafrikai háborút be nem fe­jezte. Ami pedig a dranavőlgyi probléma magyar álláspontját illeti, az már ismeretes a kül- fölid előtt. Hajlandóak vagyunk minden olyrn tervet megvizsgálás tárgyává tenni, amely az összes érdekelt hatalmak bevoná­sával akarja megoldaná a Duna-medence kér­déseik — mondotta Kánya Kálmán, majd (így fejezte be szavait) : Berger Waldenegg gróf osztrák külügymlniszteTTel bécsi tartóz­kodásom alatt közöltem azokat a benyomá­sokat, amelyeket a londoni megbeszélések során szereztem és megvitattam vele az uj külpolitikái lehetőségeket----------’TKE'.M........................— MEGHOSSZABBÍTOTTÁK AZ ALKAL­MAZOTTAK BEJELENTÉSÉNEK HATÁR­IDEJÉT. A kereskedelmi miniszter az alkal­mazottak bejelentésének határidejét február 15-ig meghosszabbította. Az alkalmazottak névjegyzékének elkészítésére, felbélycgzésére és rövid utón való beiktatására ingyenes fel- - ágositást ad a Comin-iroda. Jorga 2. Tele­fon 602. TAMÁSI ÁRON: Iván püspök utolsó uíja Feje Jel sub pompával leineiik a görolíkeledi piifpüliöl CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) ívun püwpök muctcsénck szertartása ma. délfcl&tt kilenc órakor kezdődött meg. A Regele Fer­dinand-on, a Piaca Uniri>n és Regina M«ria-n gy Íszjí .íityallal boritottlúk be a lám púkor, mert a temetési menet a G»l. Reg. Eerdinand-i görögkeleti templomból ezen az útvonalon halad végig a kát cd ralisig, ahol a püspök holttestét örök nyugalomra fogják he­lyezni. a» A görög kellet; templom előtt gyülekeznek a katonai ús polgár; előkelőségek és katonai csapatok, hogy a végtisztességet, megadják a halottnak. Az Urániától a Mariónumig ter­jedő útvonalon elzárit-ik a jármüvek közle­kedését!. A pályaudvaron Dunca megyefőnök, Puiícu rendőrkveszrOT és Dragon« primnár várjak a temetésre Bucii resti-bői érkező elő­kelőségeket. A oometési szertartáson résrt- vesznek az összes kisebbségi felekezetek fő­papjai cs a diplomáciai testület városunkban működő tagjai, azonkívül városunkba érke­zik Bocriu dr. is, a szenátus alelnöke, aki a szenátust képviseli a temetésen. A St. Ima tempioen előtt a gyászszerffiar­PÉHTEV (tás tanwná afeti fdîsorkozort a gyászoló tö­meg. Az Üzletek lehúzták rollóikat, a menet előtt a kenesztet viíuték, utána következitek az iskolák a kórus tagjai, a koporsó után haladlak a családtagok. Őfelsége és a kor­mány kiküldöttjei, kulturális egyesületek, n tórparancwinokság tisztikara, a városháza, az ítélőtábla, az egyeltem kiküldöttjei. A gyász­menet nyofloa« *orokfoa fejlődöuti fel egymás­tól örtílépésnyi távolságra. A gyászszertartás után, melyet nagy segédlettel dr. Bălan Sibiul met napolta végzett, fél ii órakor megindult a menet a kated- rális felé ahol a holdestet utoljára fölszen­telik és az oltár alatti kriptában helye­zik d. M A koporsó elhelyezése után kezdődtek meg a gyászbeszédek. Az első beszédet dr. Bálán mondotta, utána a kormány kikül­döttje beszélt, majd az akadémia, a szenátus, az egyetem, a városháza, az Alba-Iulia-i és helyi püspökség kiküldöttei beszélnek. A re­formátus egyház képviseletében gróf Bethlen 'György főgondnok, dr. Vásárhelyi püspök- helyettes és Laar .Ferenc igazgató tanácsos vettek részt a temetésen. Lapunk zártakor a temetési menet a katedrális felé halad. PÉVTEK A VIVÓttí?BF*S mndári —- /t A • »éA .-T MAP.V mmm i m .-»-«im madár11 című premierje után NAGY INGYEN TOMBOLA Nvereménytárgyak megtekinthetők Rigó Lajos posz óáruház ki­ír •r’xuxatsrs rakatáb n Citii, Piaţi Unirii 5. szám alatt ikss^khubx k :.;íi Svájcban Gusloff német nemzeti .? ; . jeá 3 BerISíibsn már jelznSkeznel: a megtorló intézkedések BERN. (Az Ellenzék távirata.) Gusloff dr.­rsaik, a Svájcban élő német nemzeti szocia­lista vezérnek meggy i! ko!ásn egy jugoszlájvjaS származású zsidó diák által, komoly izgal­mait kelt svájci vezető körökben, is. Attól tar­tanak, hogy német részről a kérdés jelentőségét túl akarják emelni a politikai szenvedélyek által dagadt egyéni merénylet jellegén. A szabadságon levő berni német követ n merénylet hírére azonnal visszaérkezel* Bem­be, ahol a svájci kormány egyik tagja mély megdöbbenésének adott kifejezést a megve­tendő merénylet fölött. A német követ megköszönte a svájci kor­mány részvétét és azt kérte, hogy szigorú vizsgálatot indítsanak főleg annak kiderí­tésére. hogy a gyilkos Frankfurter Dávid mögött nem állottak-e felbujtó körök cs. A svájci távirati iroda közleményt1 tesz 1 közzé, mely szerint egész Svájc terű’élén súlyosain eliité&ik a merényletet. A közvéle­mény különösen sajnálja, hogy a merénylet Svájcban történt, ahol mindig tiszteletben tartották a külföldiek menedékjogát. Svájci i'aipok hasonló hangon imák, megjegyzik azonban, hogy a Németország által hozott antiszemita intézkedések mindenesetre hoz- zájáirultak ahhoz, hogy az elkeseredés sú­lyos szenvedélyeket váltson ki. A merénylő kihallgatása Az elfogott merénylőt a vizsgálóbíró több­ször kihallgaMat. Frankfurter elmondta, hogy jugoszláviai származású, Vinkovcén született és 1929-ben a lépesei gyógyszerészeti fakul­tásra iratkozott be. Innen a nemzeti szociálistők uralomra ke­rülése miatt kénytelen volt elmenekülni és a berni egyetemen folytatta tanulmányait. Davosba egyedül ment azzal a határozott céllal, hogy Gusloffot meg fogja ölni. f R fM ff ©gioro Siti fi; Á székely mese és székely való­ság le'ke ttitröződik Tamási uj könyvében. — Szépm. Céh ki­ad ísa --------------------Lei 100 R E M É N YI K SÁNDOR uj verskötete: jjRomon virág“-------Lei 100 éks ÖLŰI. Postán utánvéttel. — Kérjen tel jes jegyzéket L E PAPÉTÓL. Áldozatát nem ismerte, sőt nem is látta so­ha. Azért öble meg őt, mert mint a nemzeti szocialisták svájci megbízottja, kezdte meg- mérgezni a svájci légkört is. Golyóit igazában Hitlernek szánta. Hitler- Itez nem tudott eljutni, de a merénylet szándéka olyan erővel élt benne, hogy nem tudott róla lemondani. Egyedül hajtotta végre a merényletet. Nem volt tagjai semmilyen szervezőinek. Elhatáro­zása három hót előtt fogant meg benne, nem szólott róla senkinek. „Habár semmi sze­mélyes okom nem volt, amiért Gusloffra ha­ragudtam volna, mégis megöltem — mondta a merénylő —, mert olyan ideológia szolgá­latában állott, amely lehetetlenné akarja ten­ni hittestvéreim számára a rendes emberi életmódot“. Hitler részvéte; BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Gusloff meggyilkolásának hire mély benyomást kel­tett Németországban. Az áldozat egyike a nemzeti szocialista mozgalom legrégibb ve­zetőinek. Hitler különösen becsülte Gusloffot. Amint a gyilkosság bire hozzá megérkezett, azon­nal részrréttáviratot küldött Gusloff özve­gyének és intézkedett, hogy a megfelelő diplomáciai lépéseket megtegyék. Németországi zsidó körökben rémülelleljes megdöbbenést keltett a svájci merénylet. Attól tartanak, hogy következményképen a német birodalomban még nagyobb erővel lángol fel a zsidóellenes mozgalom. Már jelentkeznek is az első megtorló in­tézkedések, A berlini kormány tegnap rendeletet adott ki, hogy a zsidó kulturegyesület és irodalmi szövetség további intézkedésig nyilvános elő­adásokat nem tarthat Évelt hosszú során ál szett vedtem gyomor- és bélbajban, az első üt13ft „GjsVo D“ c - használása után teljesen gyó­nyaltnak érzem ma^nm... írja Bejan loan CFR ruktúríőnök Tere blacúról (Bucovin*). — Bejan ur .-sorai má­nyira világosak, hogy a ,,Gstro D” hatásá­ról egyebet nem is kell irmunk, hiszen fenti .sorok mindenben megerősítik azt, amit mi eddig eme nagyszerű gyógyszerről KöoM- tü-nk. Csiszár E. gyógyszertára, Bucureşti; Calea Victoriei 124., a ,,Gastro D"at 130 lej után­véttel küldj éa a kételkedőknek százszámra bocsátja rendelkezésére a beérkezett köszönő leveleket, amelyekből megállapítható, hoyy minden reklám ituJiszerény a lelkesedéssel teli levelekhez és eme kiváló gyógyszer páratlan hatásúhoz képast. Oradeain aiz adóhivatalok beszámítják a túl­fizetéseket. A helyi adózók tudomást szerez­ve erről, mozgalmat inditó'.'tak a pónzugy- miníszter rendeletének megváltoztatása ér­dekében. A Kereskedők Tanácsa és az Ipar­kamara megbízásából dr. Muica iparkamarai és Romnnovici Valér a Sfatul titkára 01 hét eléjén le ulti ztak Bucurestibe, hogy a pénz- ; ügyminiszteniól eJjárjamíik. A kiküldöttek Bucurestiből még nem tértek haza, de Bucu- rest'-i Htjuknak most már nincs is nagy fon­tosságai, amenaaviJien o helyi járásbíróság itéletileg kötelezte a pénzügyigtTzgaJóságot, hogy a túlfizetése­ket az idei odúk javára számítsa be. Baucli Ernő lielyi kereskedő adott he ke­resetet a pénzügyigazgatóság eUeí), azért, mert egy 33 ezer álejes túlfizetést az I. kerü­let’' adóhivatal nem voll1 hajlandó idei adójá­nak javánai imi. A tárgyalás Ratiu bíró előtt folyt le és a-zon a Kereskedők Tanácsának kép viselt lében dr. Tutelea Victor ügyvéd fejtette ki nagy beszédixm azt, hogy a pénz­ügy igazgatóság rendelkezése helytelen. A pi éniz ügy igaz gat ósá g képviseletében dr. Dom- sra Comél ügyvéd vett részt, aki igyekezett a pénzügy-min szter álláspontját védeni. Kihall­gatta a biróság Munteamu Vladimir I. kerü­leti adóhivatali főnököt is és utána meghoz­ta döntését. Kötelezte a pénzügyigazgatóságot, hogy a 33 ezer lejes túlfizetést különbeni követ­kezmények terhe alatt írja a felperes ja­vára. Kötelezte továbbá arra is, hogy a perbeli költségeket viselje. A bíróság Ítélete széles körben nagy megelégedést keltett és az lesz a következménye, hogy mosí!) az összes helyi adóhivatalok kötetesek lesznek a; túlfizetése­ket beszámítani. Uliii îfclcffcl lll€l€lf€l a pillllf l|iiiil©sl|®l ai ilîlilllicfCscl lifiiriiira CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A he­lyi adófizetőknek sok gondot okozott az adó­túlfizetések ügye. Amikor Tosa Iul'iu pénz­ügyi vez-érfelügyelő átvette a pénzügyi! kerü­let vezetését, leutazott Bucurestibe, hogy a 'túlfizetések elismerését a pénzügyminiszté­riumban kieszközölje. Közben járásai _azom­hfltn nem járt sikerrel, mert Ántonescu pénz­ügyminiszter ragaszkodott álláspontjához és csupán annyi kedvezményt tett, hogy a pénzügyminiszterhez beadandó külön kérvény alapján volt hajlandó a túlfizeté­seket beszámítani. Az ország más körleteiben! így példáiul1 Pleins!! Ltirüiczg Dénes unitárius esperes TURDA. (Az Ellenzék tud ásító játóL) Sú­lyos gy’ásza- van a város és megye magyar­ságának: meghalt az unitárius egyház nép­szerű és közszeretetnek örvendő esperese, Lőrínczy Dénes. A kiváló egyházfi vezető Székelyföldről ke­rült a helybeli umtárius kollégiumba, itt vé­gezte teológián tanulmányait is. 1897-ben ke­rült a Turda-i unr’ttlátrius egyház élére, ahol rövidesen az esperes; széket megkapta,. Tag­ja volt az egyházi főtan!ácsnak és élérui tevé­kenységet fejte'.it ki városa és megyéje ma­gyarságának minden megmozdulásában. — Egyike volt a magyar párt megszervezőinek. Hitvei mindig a legnagyobb ragaszkodással vették körül a kitűnő szónokot és lelkes szervezőt. Az utóbbi években azonban régi cukorbaja mándinkáhb erőt vett raj'ía s teg­nap hajnalban, 69 éves korában ki szenvedett. Lőrínczy Dénes temetése holnap, pénteken fesz a Turda-i unitáriusok ősi templomából. A szertartást Vary Albert teológiai tanár végzi, miig az egyházi főtanács részéről Vargha Béla püspökhelyettes mond búcsúbe­szédet. A temetésen! Turds és Erdély számos kulturális Qntézménye képviselteti magák A Dávid Ferenc Egylet, mint már emlitrttük, közkedvclcségü kultur-délutánjait csak március első pénteken fogja tartani. Addrţ; február hó 11-én rendes, nagyszabású háziestélyt fog rendez­ni az unitárius püspöki lakásban, melyre a kü­lön meghivók már szétküldettek. Sót loptak. iBucuresti-ből jelentik: A Sla- nic-i monopolhivatal régtől megállapította, hogy ismeretlen tettesek lopkodják a kincs­tári sóraktárakat. A csendőri nyomozás so­rán kiderült, hogy Slanic-i földművesek vol­tak a tolvajok, kik a több mázsát kitevő lopott sót szénaboglyák alá helyezték addig, mig azon túladtak. Letartóztatták és átadták őket az ügyészségnek. ______________________ felelős szerkesztő: Dr. GROIS LÁSZLÓ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK BT. — A* Ellenzék „Concordia“ műiniézetének körforgó nyomása. CENZÚRAt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents