Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-07 / 30. szám
TAXA POŞTALA PLĂTIT A îN NUMERAR No. î^t.i6ţ/»?î«. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám./— Teltfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók So. 3LVIÎ. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 110, félévre 420, évenm 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre ao, éven re 4a pengő A többi külföldi államokba ejak a portókülönbözettei röbb IO.Uí FPRP I] Á l? 7. SSB A párisi tárgyalások szenzációja a távolból... A jövendő üdvös lehetőségeire cikkázó fényjelek . .. Majdnem ezt irtuk lei jelzések a Marsról vagy a végtelen világűr egy közelebbi pontjáról. Ami tegnap vagy a történeti tegnapelőttbcn még szokatlan, meglepő, talán csodás káprázat lett volna, most pedig száraz és tárgyilagos távirati jelentés tanúságában egész valódi, gyakorlati, magá- tólértetődő, természetes és időszerű. Mert a heves változások, ingerült átértékelések, benső és külső ellentmondások mostani korában könnyűszerrel rá kenik az érthetőre, szükségesre, elkerülhetetlenre, jogosra, igazságosra: hogy boldogitóan uj, remek, nagyszerű, vakító. Pedig a legtöbb nem egyéb, iránt aminek már jó ideje meg lennie kelteit volna és megvalósítása több oldalú jótevő érdek, aminek az útját csak az elvakultság, a mámor, a veszéllyel játszás, a makacsvágy, az elkerülhetetlen fölt adóztatása céljából vágta be mostanáig, valahogy ható és éltető valóság ne legyen belőle, vagy ne legyen még sokáig. Bizony sok ily elháríthatatlan érdeke és szükséglete van mostani világunknak, amikor az emberi szellem helyére lépő nyers lelkiség a középkorban való visszahajlásokat és visszasóoárgásokat próbálja f-ötiámasztani, amikor a megölhetetlen egyéniséget a közösségi jelszó és tömeg hasznos orvén igyekeznek megsemmisíteni és mégis — oldhatatlan' ellenmondáskép — a kivételes jogú és erkölcsű vezér, a tévedhetetlen és önimádó nemzetiség kizárólagosságát sérthetetlenné s szentté avatni. Föltétien kényszerűségek sorába kezd sorakozni a kisebbségi ~"p" é'~ ’ czn, | amelyet lehet ideig-óráig megcsufolni, de nem lehet inaszakadtáig üldözni és nem lehet örökkévaló halálra ítélni: igen, helyre kell állítani, föl kell támasztani és minden jogból, igazságból, bölcsességből eredő sürgős j érdekét kielégíteni. A fényjelek, amiket most fölszürcsöl vidor szemünk, éppen, a kisebbségi balsorsra és jogvédelmünk romjaira sugárzónak. Ugylátszik kisebbségi jogvédelem igazi értelme, lényege, jelentősége, érvénye, szóval napja hajnalodik. A fényjelek ismételten Csehszlovákiából nsyilaznak. Massaryk elnök klasszikusan rövid bucsuiratában feltűnő hosszú sorokban utalt a kisebbségi jogvédelem szükségére és alkalmazására, az elnök, akinek irodája magyar beadványra magyarul válaszolt mindig, aki maga is megtanult magyarul s magyar helyeken a fogadtatásra magyarul válaszolt. Most nemrég leánya, ki jótékonysági intézmények élére kerül sorjába, egyszerre csak meglepte a szlovenszkói magyar kisebbségi közvéleményt, hogy megtanult és hivatalos helyeken megszólalt magyarul. Ismételten foglalkoztunk Benes Ede elnökké választásával és folyományaival, melyekben oroszlánrésze volt a magyar kisebbségi pártokkal való megegyezésnek és ennek során a prágai törvényhozásban magyarul beszélő, magyar politikusok írásba foglaltatták a letagadhaHatlán kisebbségi jogokat és a megmásitlíalatlan kötelezvényeket ezek érvényesülésére. A tárgyalás és minden megállapodás jelszava ez volt: magyar kisebbségi loyalitás, de a magyarnál< való megmaradás minden korlátozás és minden fönntartás nélkül. Ismételjük-e még Hodzsa Milán miniszterelnök kijelentéseit és föltűnő közeledését a magyar kisebbséghez, amelyet összekötő hídnak látszik fölhasználni külközéleti célokra is? Nem, hiszen ez a Hodzsa Milán, aki a történeti Magyarország törvényhozásában nevelkedett, mosd már I nagy jelentőségű lépéssel előbbre is ment. Nem regény, hanem valóság, hogy megjelent a csehszlovákiai kisebbségi újságírók kongresszusán, hol a magyar párt prágai hivatalos lapjának a szerkesztője, mint elnök, üdvözölte és beszédében megismételte a felvidéki magyar kisebbségi jelszót: államigenlés és állampolgári hűség, de változatlan s a szabadság jogai révén akadálytalanul virágzó magyarság! Hodzsa válasza nyelvi és tárgyi tekintetben az uj helyzethez és az uj érdekhez alkalmazkodott. Nincs mit magyarázni többet, mindezt egyszerűen a magyar kisebbségi szellemiség ható és alkotó tényezőjévé kell tenni, mint minden jelet, amely emberi és történelmi értékű. ■ Is m megjelent Parisban Diplomáciai körökben nem itsdiák mim vélni ©ff© királyfi meg- ieienését. —Startmmherg herceg szerint Ausztria a hatalmak megkérdezése nélkül nem gondol Habsburg-resiauráesőra FIAMOIM: „Olaszországnélkül lehal megoldani a Dana-völgyi kérdéseket* A Parisba összpontosult külpolitikai megbeszélésekről nyert kép ma zavarosabb, mint valaha. Az a látszat, hogy a már elért eredményekről szóló hírek szinte mindannyian alaptalanok voltak. Vau azonban a mozgalmas diplomáciai életnek mára egy szenzációja is. Parisba érkezeti Habsburg Ottó királyfi, akinek újabb ausztriai trónra- lépésérol nyilvánvalóan sok szó esett a londoni és párisi tárgyalásokon. Ottó királyfi megjelenése a francia fővárosban érthető feltűnést kelt annál is inkább, mert különböző jelek szerint a párisi megbeszélések az osztrák trón azonnali restaurációs lehetőségeire vonatkozólag nem végződlek kedvezőt ^ Parisban nem is igen tudják, mire magyarázzák öííó királyfi váratlan megjelenését.' nz osztrák követség hangoztatja, hogy ez nincs semmi kapcsolatban Starhemberg herceg, osztrák alkancellár tárgyalásaival. A sajtó azonban nem hisz ennek és párisi lapok szerint Starhemberg herceg tegnap is találkozott a Parisba érkezett trónkövetelővel és pár nappal előbb Wiesncr báróval tárgyalt, aki az osztrák legitimisták vezetője és kapcsolatfenntartója a Stenokerzeeleben élő volt császári házzal. Sőt, egyes párisi lapok arról is tudni akarnak, hogy Zita ex-császúrné és királyné titokban szintén Párisban tartózkodik. Az osztrák függetlenség garantálása körüli tárgyalásokról, melyek eddig nem nagyon látszanak eredményesnek, Starhemberg herceg, osztrák alkancellár tegnap szintén szükségesnek tartotta nyilatkozatot adni főleg a Habsbarg-kérdéssel kapcsolatban. Kijelentette, hogy Flandin francia külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiben hangoztatta az osztrák kormány megváltoztathatatlan álláspontját, mely szerint belpolitikai kérdéseklMMi, így a királyság visszaállításának kérdésében is Ausztria fenntartja magának elhatározásának és cselekvésének teljes szabadságát. Ez azonban nem egyértelmű semmi olyan lehetőséggel, mely veszélyeztethetné Európa nyugalmát. Az oszlTák kormány a külpolitikával kapcsolatos fontos kérdésekben nem készül dönteni anélkül, hogy előbb az érdekelt hatalmakkal érintkezésbe ne lépjen. A dunai kérdésre vonatkozó megbeszélésekkel kapcsolatban kijelentette Starhemberg, hogy ezek csak akkor lehetnek eredményesek, ha belevonják Olaszországot is, mint Ausztria függetlenségének eddig is bevált kezesét. Starhemberg kijelentései arra engednek következtetni, hogy az osztrák kormány a Habsluirg-restauráció tervét az eléje háruló nehézségek miatt kénytelen volt egyelőre elejteni. Hogy ezek a nehézségek miben állanak, arra élénk fényt vet Titulescu külügyminiszternek a prágai lap tudósitója előtt tett kijelentése, mely szerint Ausztriának a Habsburg-kérdésben ugyan szabad választása van, ha azonban a Habsburgok újabb trönraültetését választja, akkor három hadsereggel (nyilvánvalóan Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia hadseregeivel) fogja magát szembe találni. A dunai kérdés rendezése ügyében lefolyt párisi tárgyalások nyilvánvalóan azt is bebizonyították, hogy a kérdést nem lehet megoldani az elsősorban érdekelt két európai nagyhatalomnak, Olaszországnak, és Németországnak a tárgyalásokon kívül hagyásával. Oroszország behelyettesítése a másik két nagyhatalom helyeit már azért sem sikerült, mert erre a tisztán népszövetségi megoldáshoz ragaszkodó oroszok maguk sem mutatnak hajlandóságot. De nyilvánvalóan belátták a dolgot, legalább Olaszországra vonatkozólag, a franciák is és Flandin, aki annak idején résztvett a strezai front megalkotásában, tegnap kijelentette Cerntti párisi olasz követnek, hogy francia felfogás szerint Olaszország nélkül gondolni sem lehet a dunavölgyi kérdések megoldására. Cerutti a francia előzékenységre olasz kedveskedéssel válaszolt, kijelentve, hogy Olaszország komoly európai hivatását abban látja, hogy őrt álljon a Brenner-hágó előtt s ezen az alapon követel részt továbbra is az európai politikából. Ugyancsak Olaszország jelentőségét hangoztatta a középeurópai kérdések rendezésében a tegnap Budapestre visszaérkezett Kánya magyar külügyminiszter is. „Ki kell jelentenem — mondta Kánya külügyminiszter — hogy ennek a kérdésnek rendezése Olaszország részvétele nélkül teljesen lehetetlen. Olaszország pedig mindaddig nem vehet részt a középeurópai kérdés rendezésében, amíg az afrikai háborút be nem fejezte'6. anr Őfelsége átvette legnagyobb f randa kitü PÁiRTS. (Az Ellenzék távirata.) II. Károly király őfelsége Fnamchet d'Espareay marsall kezéből tegnap vette át a legnagyobb francia kitüntetésit, a katonai érdemkereszite 1. őfelségén graracsár tábornoki egyenruha volt és csupán egyetlen érdemrendet, a becsületrend nagyszaJagjlát v'selte. A marsall üdvözölte a királyt', minit a román hadsereg legfőbb had- urát, majd Maurin had ügyminiszter adott dfezebódet II. Károly király tiszteletére. A disizebéden a következő előkelőségek jelentek meg többek között: Franci vet d‘Esperay, Peftain marsall, NolOet tábornok, volt hadügyminiszter, GuilUvumi’n tábornok, a frani- cia hadsereg északi főparancsnoka a világháborúban, Gamelán tábornok, vezérkari főnök, Menni tábornok, Piccamdard tábornok, Braconmier tábornok, M-aroes ezredes, Titulescu külügyminiszter, Angbelescu Paul tábornok, román hadfelszerelésügyn miniszter, Dinu Cesianu párisi román követ, Ilasievici marsall, Urd akarni tábornok, palota parancsnok, Pietri francia haditengerészeti mini tsz tér és Paul Boncom tárcanélküli miniszter. Királyi sajtónyilatkozat Ii. Károly király Őfelsége az ünnepség után nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek, amelyben többek között a következőket mondotta: — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy az a fogadtatás, amelyben nemcsak a hivatalos személyiségek, hanem a nagyközönség is részesített, mélyen meghatottak. Ennek a fogadtatásnak kiemelkedő pontja a ma reggeli ceremónia volt, amikor a köztársaság kormánya szives volt nekem adományozni a legmagasabb katonai kitüntetést: a katonai érdemkeresztet. Ez a gesztus a szivem mélyéig meghatott. A francia hadsereg megtiszteltetését érzem benne, amelyet a francia—román fegyverbarátságnak hozott. Ez a fegyverbarátság mindig fennállott és fenn is fog állni a két hadsereg között. Ami a politikai szempontokat illeti, ki kell jelentenem, hogy Románia politikája mindig egyenes vonalat mutatott. Ilyen volt az utóbbi évek folyamán és ilyen lesz továbbra is, személyileg biztosíthatok mindenkit erről a dologról. Mellettem az én drága munkatársam, Titulescu áll. akivel teljes egyetértésben dolgozom a népszövetségi szerződések és a kollektiv biztonság szellemében, a béke megszervezése és fenntartása érdekében. Ez késztet arra, hogy közvetlen és közvetve érdeklődjünk az Összes, de különösen a középeurópai politikai kérdések iránt. Románia mindig készen áll arra, hogy közreműködjék Közép-Euró- pa gazdasági és biztonsági megszervezése érdekében. Szavaim befejeztével arra kérem Önöket, hogy juttassák el még egyszer úgy Párisnak, mint egész Franciaországnak méh megbecsülésemet és szeretetemet és ismételjék meg előttük azt az örömöt melyet akkor érzek, mikor hat év után újra ebbe a kedvelt városba tartózkodhatom. Olaszország nélkül nem lehet megoldani a Duna-kérdést LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol sajtó nagy fontosságot tulajdonit annak a hosszabb megbeszélésnek, amely tegnap délután folyt le a Quay D‘Orsay-n Flandin külügyminiszter és Cerutti párisi olasz nagykövet között. (Folytatása a 10. oldalon)
