Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-04 / 27. szám

Mu n ka nélküli ség 1 \ fiatal ügyvédjelölt, mivel nem tudott álláshoz jutni és ig\ nem hirta megkeresni a mindennapi kenyeret a nyomor és s/rn- vedt-s olul a 11:> 1:111>;\ ment kiül. Városunkban > gv fiatal mechanikus hiába szaladgált mun­ka lilán rs nein voll pénzt*, hogy egy falat kenyeret vehessen, mire villanyárammal vé- ;a / lo ki saját magát. A kél hirt egy és I aaiia/nn nap olvastam. Kél országról és Kél knlónbö/0 foglalkozású emberről van s'o. \z egyik intellektuel volt, a másik szak­munkás 'Mindkettő közös vonása, hogy fia­tal és életerős volt. Aztán meg a halál oka is mindkettőnél egy és ugyanaz: a munka­nélküliség. Igen. a munkanélküliség, biz a inai gene­ráció réme Mert nem szabad figyelmen ki­vi:! hagyni, hogy mit jelent a munkanélküli­ség az esetek túlnyomó részében. Nyomort, kétségbeesést, megalázást, szenvedést és vé­gül éhhalált jelent. Két. életerőtől duzzadó és élete v irágjában lévő ember nem azért dobta el magától az. életet, mert munkakerülő volt. Nem. Sőt éppen azért, mert hiába keresett munkát. Kél rossz közölt kellett választani. Nagy belenyugszik abba, hogy egy kínos és az embert lealázó balálnemlől pusztuljon el. vagy maga vet véget életének. Se szeri, se száma ..a nyomor elől a halálba menekült" híreknek, vagy e hírek ritkábban előforduló még borzasztóbb változatának: ..a nyomor miatt egész családját kiirtotta1'. Ki mond­hatná meg a napvilágra nem hozott, vagy nem került, de ugyanezen okból lóriéin") tra­gédiák számát? . . . Nem tünik-e fel senkinek, hogy a gazda­sági válság mindegyre mélyül és ennek fo- lyománvakép a megélhetés lehetősége mind szélesebb rétegeket állít megoldhatatlan fel­adat elé? E ténnyel az illetékes tényezők nem foglalkoznak eléggé s a közvélemény is elsiklik mellette. Mintha az emberi nemre oly szomorú fényt vető, kétségbeejtő, tragi­kus helyzet nem bennünket, a föld lakóit érintene, hanem valamely idegen égi lest la­kóinak ügyéről volna szó. Pedig végeredményében az országok, vagy az államok sem egyebek, mint egy nagy csa­lád. Legalább is emberileg véve, egy ország egy nagy családot képez. Az országok élén álló kormányok tehát azt a szerepkört kel­lene betöltsék az ország összes lakóival szemben, melyet a jó családapa tölt l>e saját családja körében. Ugyan, mit mondanánk egy oly családfőről, ki hagyná, hogy a csa­lád egyes tagjai önhibájukon kivül éhenhal- janak, mikor más családtagok tobzódnak a jóban? Ami egy családfőre vonatkozik, ugyanaz áll az országok kormányaira is. Mert végtére is nem azért áldotta meg a ter­mészet. az embert ésszel, a valóságról helyes képet alkotni tudó józan gondolkozással, hogy azt ne javára fordítsa. Legfőbb ideje tehát, hogy a népek arra szorítsák kormá­nyaikat. sorsuk intézőit, hogy minden mást félretéve, oldják meg a megélhetés súlyos feladatát. Vessenek már egyszer véget az eddig követett eljárásnak, mely szerint a való helyzetet eltakarni igyekeznek és amennyiben ez nem sikerül, akkor ellentétes színben akarják ezt feltüntetni. •Mily furcsán hangzik az országok sorsát intézők szájából az a hazafiasnak mondott buzdítás, hogy „minél több gyermeket!“, amikor a világra hozott, kínnal felnevelt gyermekekkel nem törődnek. Hagyják őket, hogy éhen pusztuljanak, vagy a nyomor elől halálba meneküljenek. Főbenjáró bűn em­bertársainkat nyomorultul elpusztulni hagy­ni akkor, amikor mindenkinek bőven jut­hatna minden. Pocol Victor. PgOBUBBn ______________ gí iun liimni} Könyvujdonság,mindenkit érde­kel! Az egyetlen román zseb­szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát, amely minden román szó nyelv­tani alakját pontosan feltünteti DK. CHERESTESIU VICTOR ROMÁN-MAGYAR VJ ZSEBSZÓTÁ Ára : fűzve 60, vászonkötéísbda 75 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám alatt. —• Vidé­kiek pénzt eió're küldjék be, plusz 10 lejt portóköltségrá ■' Nincs népkonyha az idén Tárgu-M üresen TitrţrnMitrrs. i'.ílrn ck Itidi'isitójiHól.) Munkás korok l>en nagy a/ elkeseredés amiatt, hogy az idéji, télen nem ny íl meg a népkonyha. \ város a látványosságok, hálok c.s kérvények illan szedett munkanélküli se gr Ivek révén minden eszlendőlven tetemes összegbe/ jut s a munkásság ezért .sürgeti kenyér nélkül maradt társainak városi segé lye/.esel. \/ ügyet a/ időközi bizottság mel­lett müküdö munkanélküliek segélvbizollsága intézi, mely január végén tartott értekezletei a munkásság bizalmi embereinek .sürgetésére. Az értekezlet határozata azonban e.sak újabb elkeseredést vált ki meri a népkonyha ebben az évlsm a sáros nagyszámú munkanélküli jel sem lógja meleg ételekhez segíteni. El­Élefvesxéiyesen magsebes íeife őrét a téiöriiít tialálraitélt. Halálosan m: gsebesiilt a merénylő is NKWYOHK. (Az Ellenzék lndósitójálól.i A z Egyesüli-Ál la mok Alá ha ma ál la m á na k <*gy félreeső vidékén újra fellángolt a fehér és a fekete faj közti gyűlölet, miután a Scottsboro-tragédia kilenc néger foglya közül az egyik, Povvel Orie dühöngési rohamában a törvényszék ülésterméből a birminghami fogházba való visszatérés«' közben gyilkos merényletet követett o' őre ellen. Mint emlékezetes, a kilenc négert 19,'II-ben hörlönözlék l>e két fehér asszony ellen eíkö- ve at! merénylet miatt. Négy izlr-n tárgyalták már az ügyet az amerikai bíróságok és négy ízben ítéltek « négereket halálra. A napokUm megint tárgyalták az ügyet s a tárgyalás lilán a foglyokat autókon vil ék vissza a birmingluun fogházba. Az egyik autón két fegvhá/ör felügyelete nlatt ült Po­j vv <• 1 Orie. A néger fi'•Inriilten n: ül i‘szl ende je tarló fogság miatt, egg olyan hónért, melynek elköve­tését layitiljn, tlühruham fogta cl s dacára annak, hogy keze össze volt láncolva, si- keriilt nelzi ci/y hirtelen megvillanó kés­pengét az egyik ür mellébe döfni. Az őr élettelenül omlott az ülésre s a né­ger vérlven forgó szemmel s habzó szájjal másik őre ellen fordult. De az villámgyorsan olörántnlla revolverét, lőtt s a néger halálos golyóval a fejéln-n esett össze. \ké'. sebesült emberi a legnagyobb gyor­sasággal kórházba vit ék, hol az operációs asztalon eltávoütották a golyót a néger fejé­ből. Úgy a fegyházör, mint a néger állapota sulyos s kétes, hogy valamelyikük is tuléli-e a sebesülés veszélveil. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: J egyzete 1. DE SENECTUTE. — Mit olvasol■? — Ciceró-t Az öregségről. — O — szólt az. öregember, rázogalva tö­rékeny. asz fejét — milyen jellemző, hogy a mi nyavalyánkról a legnépszerűbb müvet egy szónak irta. aki a szavakból bokrétát tud kötni bármily alkalomra, sőt egy ügyvéd, egy védőügyvéd, aki hivatásából kifolyólag még olyan elvetemült, semmi irgalmat meg nem érdemlő vádlottat is védelmébe vesz, mint az öregség. Ne hidd, hogy bármit is megtudsz majd belőle, mi vár rád a követ­kező évtizedekben. Sima, elmés lzörmondatok ezek, szónoki hasonlatok és ellentétek, érvek csoportosítása, ügyvédi remeklés egy remény­telen, előre elveszett ügy érdekében, de a lé­nyeg, a kérdés veleje ezután is rejtve marad előtted. Arról bizony csak hallgatni lehet,, barátom. Az írók, a: igazi vallók, akik le­i mezt elenii ették magukat az életük minden I idejében s föltárták gyermekségüket, ka- maszságuk lángoló borzalmát és férfikoruk Uisáit is, szintén hallgattak az öregkorról, mert egyebet nem tehettek. Idézték idilljeit és rémképeit, képzelegtek felőle mindaddig, ómig a közelébe nem értek, de akkor hirte- lenül elnémulta]:. Ez pedig természetes. Az öregkor már nem közlékeny. Sokat tud. Tu­dását azonban megtartja magának, elviszi a sírba. Nem érzi érdemesnek, hogy bármit is föl jegyezzen az utazás utolsó szakára vonat­kozólag. amikor már becsomagolta bőrönd­jeit s a végállomást lesi, hogy leszálljon. Nincs erre a kirándulásra se megbízható útirajz, se tájékoztató idegenvezető. Ki neje­idnek magának kell nekicsapni, mint egg északsarki útra, szánokkal és kutyákkal, is­meretlen jégvidékekre, vaksi ködbe s óráról- órára kell látnia, hogy fagy be utolsó szánja, hogy pusztul el utolsó kutyája, míg egyszer­re csak egyedül áll a didergő világban, a vörösben lángoló, komor napkorong alatt. 11. CHARLES HENRI MELTZER 0 ford Holta le angolra Az ember tragé­diáját. mégpedig remekbe, igazán madáchiul). Most távot tőlünk meghalt Newyorkbcui. Ba­rátom volt. Szeretnék róla egy kis emlékér­mei kikalapálni, mert élelemben kevés oly finom, érdemes embert ismertem, mint ezt í 1“2S a rajongó angolt, a zene és az irodalom sze­relmesén, aki korának egyik jelentős zene- birálója volt. annak idején még Hugó Vik­torral is beszélt s mint ihletés művész Dau­det Alfonzot, Hauptmann Gerhardot szólal­tatta meg angolai. Evekig élt körünkben. Hogy került ide:’ Úgy, ahogy mások véletle­nül találkoznak egy nővel, aki végzetükké tesz, aztán követik ismeretlen országokba, öt egy szellemi-lelki kaland sodorta földünk­re: Prágában egyszer végignézte Ar ember tragédiáját s az alsósziregovi költő annyira megbabonázta, hogy nem nyugodott mindad­dig, ómig verseit vissza nem zengette töké­letes hűséggel és zeneiséggel Shakespeare nyelvén. Ha bandukolt ill magáiban a Teréz- köruton a téli szélben, kigombolt kabátjával és repülő nyakbavetö kendőjével, ha egg kávéházban Madách szövegéi csiszolgalta, ha otthon, szegényes hónaposszobájában hig teácskáját főzte, akkor bölcs öregségében nyilván eltűnődhetett arról, hogy egy irodal­mi ábránd is életalkotó sorsokká válhat. Kii- löncnck tartottál:. A társaságban gyakran maga elé mormolt egy Browning sort s Wag- ner-t és Verdi-t fütyörészte. Valószerűtlenül halott akkor is. amikor élt. Ma úgy hat rám. mint valami lélek, akit még a tizenkilence­dik század telivér eszményisége röpíteti át ezen az életen. Munkatörvény és végrehajtási utasítása eredeti szövege és szabatos magyar fordítása, azonkívül a végrehajtási utasítás ismertetése 40 leiért kap­ható az Ellenzék könyvosztáfyában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek 45 lejt küldjenek be pénzben vagy postahelyegben. OlEVOSI IMiy/ll IV. kö/Jcmény. A ni ló fi leg homofycibb orvosi folyó­irata, így ir a ,,Gastro I). “ uj ameri hai gyógyszer csodálatos hatásúr.: A ,,Wiener Medizinisch" Wochcn.se!) ü töblvck közöli ctí irja: A „Gastro 1 yl kc/.clés Itatásnak bízó nyúlt az. emésztőszervek ideges zavarainak eseteiben, ahol a klinikai és chcniio-fízik1 vizsgálatok nem mulattak ki .emminciuü anatómiai elválta/.!1.!. — Ezeknek .1 mc br- tegedéseknek az alapja a túlérzékenység, mc!y könnyen megszüntethető .1 „Gastro \)‘ Ive /.eléssel. A i,Gastro D“ előseg;: az epe ki­ürülését. Vastagbclgyuiladás (Col ti») é; epe görcsök eseteiben kielégítő eredményeket ér­tünk cl. A vakbélgyulladás által okozott v .>- tigbéllájda-lm-ak a belek perit.iltiz.ir. uTmak (mozgásának) .szabályozása következtében -- csillapulnak c.s megszűnnek. A vizelet vissza­tartásával összekötött vese- és hólyaggörcsök eseteinél a „Gastro D“-nek azonnali hatása van. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a „Gastro D“-nek csillapító és azonnali hatá­sa van a következő cselekben: az összes gyo­mor- és bélfekélyeknél; a gyomor- és bélel­jék' görcsöknél, gyomorsavtultcngés vagy működési zavarokból eredő lájdaimaknál, a vegetativ idegrendszer szempontjából ’abiií> egyéneknél, valamint operációk után előfor­duló összenövéses fájdalmaknál. — A „Gas­tro D“-kc/.clés ajánlatos még a gyomorka- csok görcseinél, a vizelet és cpeutak görcsei­nél, coiitisnél, ér- és hörgőgörcsök né!. A „Gastro D“ rámutat arra, hogy görccsel, .szervi sérüléssel, vagy .szűkülettel á!ünk-e szembe. Tehát a „Gasbro D“ egy nagvértékü görcs­oldó és cs.ilap :ó szer. Figyelje a fente ml iter! folyóiratból itt meg­jelenő további idézeteket. A Gastro D“ gyógyszer! 130 lej után­véttel küldi az európai vezérképviselő: Csá­szár E. gyógyszertára Bucureşti, Calea Vic­toriei 124. ■awtHi-iTii—wiwi ii 11 min imn mu ...... mw Megtalálták Pál apostol levelének papyrus kéziratát. Beatty amerikai milliomos nem­régiben negyvenhat oldalas papyrust vásá­rolt Egyiptomban, melyet vizsgálat céljából Londonba küldött a British Múzeumhoz. A múzeum szakértői megállapították a kézirat­ról, hogy az a harmadik századból szárma­zik és Pál apostol leveleit tartalmazza. A negyvenhatoldalas papyrus tulajdonképen egy ókori kéziratcsomónak befejező része, amelyből harminc oldalt már régebben meg­találtak. Ez a harminc oldal, mellyel a kéz- iralcsomó teljes egészet alkot és Pál apostol összes leveleit magába foglalja, egy ameri­kai egyetem birtokában van. Beatty semmi közelebbi felvilágosítást nem tudott adni arról az egyiptomi emberről, akitől az érté­kes kéziratot vásárolta. ’ No. 34187—935. Primăria Municipiului. Cluj. HIRDETMÉNY. Az időközi bizottság 34187—935. számú hatá­rozata értelmében, a kisajátítási bizottság a kö­zönség. ez érdekeltek, valamint a Cluj-: Zsidó Nőrgvlet tudomására hozza hogy a Munka- és Közlekedésügyi Minisztérium 70379—935. számú értesítése felhatalmazta a közoktatásügyi minisz­tériumot, hogy a Cluj-i „Principesa Ileana“ leánvdiceum részére & Calea. Marecha! Foch 85. szám alatt levő és a Cluj.i Zsidó Nő egylet tu­lajdonát képező telket icoi négyszög öl terület­ben. amely a telük könyvben 4763. sz.. 4- ord. sz. 1116/1., 1116/2. és 1117/1. top. sz. alatt sze­repei Az időközi bizottság által a kisajátítás végett kiküldött bizottság, tudomására nozva ezt, érte­sít! hogy a tárgyalás 1936 február 24-én délután 15 és fél órakor a helyszínen lesz megtartva, amelyre az ősz es érdekeltek meghivatnak, hogy esetleges jogaikat érvényesítsék vagy megjegyzé­seiket megtegyék A kisajtitás: bizottság az érdekeitek megjele­nése nélkül is meghozza határozatát. A kisajátítási tervek a vonatkozó kellékekkel a város főtitkári hivatalában a hivatalos órák abtt tekinthetők meg, február i.től február 24-ig. Cluj. 1936. január 21.- Comisiunea pt. expropriere. JO csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha az ELLENZÉK-ben jele­nik meg ! Apróhirdetések feladhatók a kiadóhivatalban, helyi és vidéki bizományosainknál, valamint az ország összes hirdetési irodáiban ! ! i határoz;!«) a bizottság hogy lennés/ellxMii se­gélyeket fog kiosztani és ezért árlejtést kért • i(> ezer kg. kukoricalisztre és 1 ezer kg. babra s mihelyt a népjóléti hivatal a kellő pénzhez log jutni, a szétosztást, megkezdi. I'rsica, nárosi fősziünvevő egyik helyi lap­nak úgy nyilatkozott, hogy a segély jegyekből a múlt évlwn mindössze ltr> ezer lej folyt lM*, melyet 1 LM) vagon fa vásárlására < s szét­osztására fordítottak. Tekintettel arra, hogy ez az összeg nem volt elegendő, azt a városi köllségv'elésből kipótolták ÜK 1 ezer lejre. I / teliál az. egyetJen segély, melyben a nagy­számú Tg.-Muresi munkanélküli részesült a tél folyainán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents