Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-27 / 47. szám

r ■Twanmm’' * VVEENZÉK I93h t eh már 27. Apró vonások Etiópia portréjához Romlatlan faluk Must, hou'v ;i nein-éti paraszt párt gyö/ivtt a Mehedinţi i ús I limed*mrai-i pótválas/lá- Mvkon. ikíjív <»/ öröm ;t d«-nlókraIák sorában. Dicsnek a parasztok józan eszét, akik nem ültek fel a gyűlöletet hirdetők programjinuik. l'.s tényleg a parasztságot illeti dicsére!. A Yaii.amo, : ;1<» ii kezdetekor leszögeztem a/ címből szer el l személyes tapasztalatok alap­ján is azt az igazságot, hogy purasztnépünk inán idegengyűlölő. Vz események igazoltak. A \'aidaano/.ga!om, a paraszt tömegekben nein bir! gyökeret verni. Parasztságimk ugyan s nem szumjuhozik más népek rom­jain elérendő kétes boldogság után. A paraszt nép egyszerű eszével, egész biztosan tudja - ezt egészséges ösztöne diktálja . hogy az ö életsorsát ki, vagy kik intézik. Ö csak azt tartja ellenségnek, aki öt elnyomja, aki neki nem szolgáltat igazságot, aki elveszi életlehetőségét, vagy nem adja meg neki ezt, habár módjában volna; Az, hogy az ország­nak jól vagy rosszul megy a sora s hogy az a természet esetleges mosloha.ságán kívül a kormányok által folytatott egészséges, vagy egeszségielen poüt kától függ, a paraszt jól tudja. F.zt az igazságot igazolják az 11)07. évi pa- ras/.tlázadás és az 1918-ban Erdélyijén le­folyt forradalom. Megmaradtak helyükön mindazok, akik jól bántak a néppel, anélkül, hogyr legcsekélyebb bánlódásnk Jeli volna, bármely fajhoz tartózlak. Meg kell csak nézni a vegyes lakosságit falvakat. Ha nincs, aki izgassa őket, a leg­nagyobb békességgel élnek egvmá' mellett. A parasztsággal', nincs baj. A baj az iskolázott emberekkel van, akik után igazodik nagyrészt a városi polgárság is. E jelenség oka az egyoldalú iskolai neve­lésben keresendő. Az a szellem, mely úgy a múltban, mint a jelenben is. az iskolák s az egyetemek falain belül uralkodik, nemcsak nem kedvez, de egyenesen ellene van az álta­lános emberi eszméknek. Innen van az. hogy7 a harcot, a gyűlöletet hirdetők, híveiket a zsenge tanulóifjúság, meg a« in tel lek ti telek köréből) toborozzák össze. Az ember nagyon s jól gyúrható anyag. Ugv lehet formálni, ahogy az anyaggyuró épp akarja. Kiszabadulni e légkörből és fö­léje emelkedni csak azok tudnak, akiket nem elégít ki a hivatalos tudomány, hanem meg­hallgatják, elolvassák és tanulmányozzák az ellentétes felfogásokat, világnézeteket is. Ment csak igy7 lehet egy. a valóságnak meg­felelő. vagy legalább is ahhoz közelálló élet­felfogást alkotni. Az úgynevezett intellektue- lek többsége nem saját eszével gondolkodik, de az iskola padjain magába szívott szilem­nek vagyis annak a felfogásnak megfelelően, melyet az általa olvasott újság hirdet. Elég tudni, hogy ki. milyen lapot olvas előszere­tettel' és már egész biztonsággal lehet követ­keztetni az illető világszemléletére. A nemzeti-parasztpárt győzelmét a paraszt nép romlatlan, egészséges, demokratikus gon­dolkodásának és érzületének köszönhette. Pocol Victor. VÉR., BŐR- ÉS IDEGBAJOSOK igyanak né- tenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ kcserüvizet, mert ez mindig «laposan kitisztítja ép méregte. leniti a gyomorbé!csatornát s ezenkívül az emésztést és az anyagcserét is jótékonyan befo­lyásolja'. Az orvod tudomány egjelesebb képvi­selői mát régóta hangoztatják, hogy a FERENC JÓZSEF vtz hatásával minden tekintetben meg vannak elégedve JEGYLSLK KÖZT. Nő: Esküdj meg. hogy rém o pénzemért ,veszel feleségül, vem azért, hogy kifizesd az adósságaidat. Férfi: Esküszöm, sose volt szándékom­ban kifizetni az adósságaimat. Rendszer ítéli. ül. mofni kszerüen állítottunk üsse néhány adatot Étin piáról. IIvnagok óla áll az érdeklő <lés középpont jóban Afrika utolsó ahszohrt monarchiája, tucertivyi könyv, ezeregg cikk jelent meg erről a témáról. Azt hisszük, hogy mégis sikerült néhány érdekességet alábbi sorokban össze foglal ni. * Blatingct® 1 Ierni etióp külügyminiszter a hcidelbergi egyetem diszdoktora. 0 a hires német egyetem egyetlen ,,s'/ines" honoris causa doktora. * Az első autót a német lloltz mérnök 1908 hun hozta Ix- Alxvss/iniába. * Az afjcsszin nemzeti sziliek: züld-sárga- vörös. ik Hailé Szekisszi négus 1930 július 23-án lesz. 45 éves. * Az ötvösmesterek, fegyverkovácsok varázs­lók hírében állnak. Éjszakánként hiénákká változnak át és üvölt ve keresik áldozataikat, így tartja a népiét. Nagy becsben áll ezzel .szemben a levélhordó, aki hasított pálcába szorítja a levelei s gyakran egyetlen levéllel is 10—50 kilométert tesz meg. Személye ta­bu. sérthetetlen s ezt még a portvázó rab­lók is tiszteletben tartják. , Amikor az első repülőgép Abesszíniába ér­GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szer­dán este mulatja be a Magyar Szinház Szig­ligeti örökbecsű alkotását, A cigányt. Kádár Imre átdolgozásában. Csiki Endre uj kisérő zenéjével. Az ünnepi bemutató iránt nem­csak a közönség körében mutatkozik nagy érdeklődés, hanem irodalmi és zenei szak­köreink is nagy kíváncsisággal várják az ú j­szerű kísérletet, amely a régi népszínművek modern átdolgozását tűzte ki céljául. Érdekesnek tartottuk megkérdezni Csiki Endrét, a neves erdélyi zeneszerzőt és esz­tétát az átdolgozás szempontjai felől, Csiki a következőket mondotta A cigány uj zené­jéről és uj táncairól. — ,. A cigány“ zenéjét annakidején nem ki­sebb zeneszerző állította össze, mint 'Dopp­ler Károly s épp ezért nagyon is érzem, hogy a zenei rész teljes kicseréléséért engem sokkal súlyosabb felelősség terhel, mint a szövegrész átdolgozásáért dr. Kádár Imrét, aki voltakép lényegbevágó módosításokat a szövegkönyvben alig eszközölt. Mi indított engem a zenei rész uj feldolgozására? Két komoly ok: ezek egyike az. hogy Szigligeti idejében a valódi népzene úgy­szólván ismeretlen volt s ezért Doppler I — bár jóhiszeműen — kevés kivétellel az akkori, népdal elnevezés alatt elterjedt Híddalokat használta fel a darabhoz. Ennél súlyosabb indító okom is volt azon­ban. Úgy érzem, minden alkalmat és lehe­tőséget meg kell ragadni, hogy az ősi, vég­telenül becses és elragadó szépségekben gaz­dag népzenét a közönség számára minél hoz­záférhetőbbé tegyük. Nagy öröm számomra, hogy e ponton felfogásom találkozik a szin­ház munkatervének egyik sarkalatos pont­jával. Arra a kérdésünkre, hogy a zenei rész I ke zott, .1 kormány nagy öröinélxu'i külön bé- lyegsorovjutol adott ki eblw'íl az alkalomból. Előkelő fötiraknáil a ranys/cgélyes menü­kártya sorolja fel a fogásokat és szimirany tányérokról eszik fiz ujjúkkal a • nyers húst. * Minden főrangú abesszin mögött ott áll aiz 'asztalnál az ételkósfoló. A mérgezések azonban ennek dacára is gyakoriak. Kedvelt, mert lassan, de biztosan ható jncrényletniód: púder finomra tört iivegporl az. étel lie ke­verni. * Az újszülött neve? Az első szavak, ame­lyeket az anya a szülés után kiejt. így a négus neve, Tafari, annyit jelent, mint ,,a rettegett“. * Az előbb már említett Blat ngela Merni külügyminiszter alacsony sorból küzdötte fel magát. A francia követség állatorvosának volt a segédje. Állítólag kitűnő hipnotizőr, aki megérdemli a Rasputin II. jelzőt. (Assz.vérháton nyargalva n> lábaknak csak a nagynjját dugja a kengyel vasba az elegáns illesszél lovas. Igaz. hogy a nogyujj hosz- szabb, mozgékonyabb, mint az. európaiknál. Akárcsak minden előkelő amhara uraság, a császár is havonta egyszer kosszonapot tart, ami a nyer.shuscvéstül keletkezett bélférgek eltávolítására szolgál. A nép igen büszke ar­ra, hogy Maillé Szellaszi ebben is ,,százper­cent os’■ muharai és ur. összeállítása milyen anyag felhasználásával történt, a válasz ez volt: — Elsősorban a Bartók, Kodály és érde­mes társaik gyűjtéséből használtam fel ősi székely és csángó dallamokat. A jeles gyűj­tök máris olyan gazdag, változatos anyagot halmoztak össze, hogy abban nehézség nél­kül és bőven találtam olyan dallamokat, amelyek úgy szöveg, mint zene tekinteté­ben a darab cselekményébe szervesen bele­illeszkednek. De felhasználtam ezen kívül sokat a magam gyűjtötte cigány dallamokból, eredeti ci­gány szövegekkel együtt s ezek közül kü­lön megemlítek egy elragadó szépségű ősi halottsirató éneket, melynek dallama már a darab élőzenéjében felcsendül. Felhasználtam továbbá Biharinak, a múlt századbeli hires zeneszerző cigányprímásnak egyik toborzóját. Ami pedig az utolsó felvo­násban előforduló székely körtáncokat illeti, ezeket zenéjével együtt Parádi Katus hozta a darab számára abban az eredeti formá­jukban, ahogyan azokat a Ciuc-vármegyei falusi székelyeknél látta és hallotta. Annál érdekesebi) meglepetés volt számomra az a figyelmeztetés, hogy7 a székely táncdallamok egyike már szerepelt a színpadon és pedig a pár évtizeddel ezelőtt nagy sikerrel ját­szott Lotti ezredesei cimü külföldi szerző­től való operettben. A kérdés érthetően iz­gató volt számomra, hiszen szavahihető for­rásból úgy tudtam, hogy ezeket a táncokat ugyanezzel a zenével a falusi székelyek már hatvan évvel ezelőtt is táncolták. Némi utánjárással végül sikerült a rejtélyt felde­ríteni: az inkriminált tánczenét t. i. Fedák Sári számára betétképen alkafmazta az opo retthez Zerkovitz 'Béla, aki ugyancsak a helyszínén, Citiornegyci székelyek ko/t b i kant ra erre u zenére. Még egy kérdést intéztünk a szerzőim/, hogy a darabhoz valótlan csak idegen /<*in k<-l használt föl és semmit sem a auil •/• 1 zeméuyeiböl 7- illa már ilyen egyenesen feltett kéidi > elöl ki man térhetek volt a válasz le vallom, hogy az egy ik gyöny örű székely dallam két stró fája között felhasználtam összekötő zene gyanánt egy rövid melódiát, amely rsa!: ugyan saját invencióm. Van ezenkívül egyetlen <gy dal a darabban, amely egészen a saját szerzeményem. De legyen szabad kitérnem az elöl. hogy ezeket közelebbről megjelöljem Sőt, legjobban sze­retném, ha szorosan vett szakembereken kí­vül senki sem venné észre, hogy ezek tőlem erednek: ez ugyanis azt jelentené, hogy leg­alább .stílusban sikerült teljesen Iliinek ma­radnom a darab hamisítatlan népi jellegéhez. hogy a Thália Rt Bnsi.vi vendégjátc In alatt bemutatja az IJrilcn.y <imii nagy si keiü lig- játékot, a nagyon tehetséges kényes Alire-al a főszerepben; hogy Abrnhám Pák Mozi hercegnő cimü nj operettjét, eredeti címén, mint Mesék a Grand Holtelben-t adják elő Budapesten február 28-án a Kamara Színházban. Ágay Irén, La- tabár Kálmán és Kertész Dezső játszók a fő­szerepeket; hogy uj operettet mutat be legközelebb a budapesti Operaház, Kása és Keleti Az hét lovagok cimü dalművét; hogy Bársony Rózsi legközelebbi bécsi filmjének címe: Hallo Wien; hogy nagy meglepetést kelteti a magyar fő­város művészi köreiben, hogy Góth Sándor és felesége Kertész Ella, kiléptek a Színész- szövetségből. Góth nem akar a kilépés okai­ról nyilatkozni, mindössze annyit mond, hogy kilépése egr/éni elhatározás következ­ménye; hogy Alpár Gitta legközelebb Hollywoodba utazik. A szőke énekesnő Dubarry filmjéről nem a leghizelgőbbcn nyilatkozott ugyan a londoni sajtó, de azért a r^mekhangu énekes­nő több amerikai filmajánlatot kapott; hogy Szeged lett ugylátszik a magyarorszá­gi ősbemutatók színhelye. Legközelebb Sze­geden mutatják be először Márkus Zsellér uj operettjét a Csodahajót. Valutazavarok a legsötétebb Afrikában. Parisból jelentik: Miközben az európai és amerikai országokban nagy vita folyik az aranyalapról, Középnyugat-Afrikában is háborúság támadt az ottani valuta alapja, a kagyló miatt. A benszülöttek pénze Tim- buktutól a benii öbölig, Niger és Benne egész területén eddig egy „kauri“ neve­zetű, porcellánszerii kagylóhéj volt, de most a pénzváltók, kereskedők és üzérek, teljesen a bevált minták szerint, rohamra indultak a kauri ellen és céljukat a fran­cia hatóságok is támogatják. A kagyló­valuta ugyanis bonyodalmakat okoz az adószedésnél. Csak Gaouaban, a francia kézen lévő Lobis fővárosában 750.000 frank az évi adó. Ez helyi valutában kife­jezve mintegy háromszázmillió kaurit je­lent. Azért ..mintegy“, mert ennek a pénz­nemnek az árfolyama is ingadozó, néha tizenkét, néha huszonnégy darabot adnak egy souért. A kereskedelem is szívesebben látja a külföldi forgalomban a bankjegyet, mint a csillogó kagylóhéjat, de a benszü- lötteket nem tudják meggyőzni igazukról. A fekelék azt tartják, hogy a kaurik gyűjtése nehezebben megy, mint a bank­jegynyomtatás, tehát az ö pénzük nagyobb biztonságot nyújt a túlságos higitással szemben, mint a papiros. NŐI DIVATLAPOK a tavaszi szezonra (ruha. kabát, kosztüm) már hatalmas válasz­tékban kaphatók az Ellenzék köuyvosztályá- ban, Cluj, Piaţa Unirii. • • Ünnepi keretek között matatja be „A cigányt“ a Magyar Szinház Csiki Endre, az uj zene szerzője, nyilatkozik a székely zenekincs feldolgozásáról Fiminwi Ind. I 6-—'S3-— érk. 10-—i 17-— ind. 112*30! 17*— érk. j 15*30* 20*— ind. j 16*—j 20*-0 érk. ! i 7*30122-— II. III. 17-— 2E— Clllj Oradea Árad Timisoara Erk. ind. érk. ind. érk. ind. I. II. III. 10*— 15*— 19-30 6-—! 11-—115-30 6*— KE— ! 15-— i 7*— j 12-— 7-— j 12*— I 5-301 10*30 tlüjj-flradea« Saloitta - Árad- Timisoara kozott TARIFA: Cluj—Timisoara szimpla Lei 300, retour Lei 550 Cluj—Arad szimpla Lei 250, retour Lei 450 Cluj—Oradea szimpla Lei 150. retour Lei 250 Kényelmes uj kocsik. Részletes felvilágosítást az Autóbusz Állomáson. — TELEFON-SZÁM : 155.

Next

/
Thumbnails
Contents