Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-27 / 47. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMERAR Nou u\.s*\tu>»* & ÂRA3 Szirtes ztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 fjókkjadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9 ttátn. — TfÍdonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postsfiók So. LVII. ÉVFOLYAM, 4 7. SZÁM. 60perces nem sok perc. Cscrk egy óra. Rendszerint nem a világ. Igaz viszont, egy óra is elég, hogy hat vans zor kerülgessen a halál, vagy hatvan eset legyen megszületni. Sokszor viszonyla­gosan rengeteg idő. Nem győzzük a végét várni, ha borzasztó testi fájdalom kínoz, ha álom már lezárja szempillánkat, de még egy óra keli, hogy a gyötrelemtől való megsza­badulást megleljük. A 60 perces tanítási óra hosszadalmasságáról és kimerítő voltáról ki­apad hatatlanul tadna mesélni tanuló és ta­nár, aki minden nap reggel S—9-ig, a régi kor egyetlen teljes órányi óráját végigcsinál­ta. Kitűnő nevelés — tudósok régtől követel­ték, hogy ezt az első órát, amely annyira fájdalmas nyitánya minden iskolai munka­napnak, rövidítsék meg tiz perccel, mint a többit. Miért kezdődjék fárasztóan és inger­lőén tanítóknak és tanulóknak egyaránt a nap, amelyen korán kelve sem lelt még senJci aranyat? Folytak nagyszámmal kísérletek az egy erdősített, reggel hosszabbra, délfelé rövi- debbre nyírt órákkal, de kisült, hogy csak a régi rend a jó a háromnegyedes órákkal, a reggeli kerek egy órás tanítás kivételével, amelyet sok tanuló késéssel, pár kényelmes- kedő tanár a lassú bevonulással kurtított meg a lélektani szempontból helyes méiték- re. Közoktatásügyi miniszterünk azonban, aki már másfél évtizede ismételten bebizonyítot­ta, hogy túlságos nagyra értékeli a tanuló és tanár teherbírását, aki ismételt újítások­kal talán a világ legnehezebb tananyagu és vizsgarendszerü zord hajlékává szervezte út iskoláinkat, aki a fölösleges építkezésekkel és alapításokkal minden költségvetés kezdetén válságot szokott fölidézni, minderre nem vet ügyet és most azzal lepi meg a szülői házat és az iskolát, hogg hertvan percre nyújt ki minden órát kivétel nélkül és mert öt-hat óránál többet délelőtt még az orvos Anghe- lescu szerint sem bir el a tanár és tanuló idegzete, az órák egy részét délutánra he­lyen át. Borzasztó megterhelés ez és egészségelle- nes. Nemcsak a 60 percnyi megterhelést kell számbavenm, hanem egyebet is: hogy a taní­tási munkán túl is rengeteget követel az is­kola: katonai kiképzést, cserkészetet s ter­mészetesen, amiről nem is kell beszélni, az otthon való előkészületet irgalmatlan vastag könyvekből. A műveltség divatos áramlóim­ban a szülői ház ezt a terhet még nyelvi és zenei ,,ráfizetéssel“ is kénytelen tetézni. Mi­kor lesz érkezése a tanulónak minderre, ha elveszik a délutánját, emésztését és pihené­sét? Becsületes munka esetén még jobban megromlik a gyermekek idegzete, mint eddig, holott épp elegendő történt e tekintetben, nem tanulás esetén pusztul az erkölcsi alap, mely úgyis egyre kisebb az életben. Nost hát az nem lehet. Az ellenőrizetlen hirharang sze­rint a miniszter bosszút akar állni a tanár­ságon, amiért ez túlzó eszközökkel harcol az anyagi érdekei miatt. Nem akarjuk hinni. Ez méltatlan fegyver volna, különösen ha meg­gondoljuk, hogy az ártatlan tanulósereg és az amúgy is megpróbált szülői ház még job­ban szenvedne miatta, mint a tanítói rend, mely munkáját elhanyagolhatja. Nem. A mi­niszternek nem kell ürügy, hogy fárasztó újításait rázuditsa intézményeire. Szenvedé­lye ez már neki, amelyet a saját pártja, több miniszterelnöke sem birt megfékezni s ame­lyet csak az iskolához és tanításhoz értő utó­dok, mint lorga. csak utólag, gyorsan, töves- től kitépve háríthatott eh Most azonban hisz- szük, hogy ezúttal az újítás, ez a 60 perces árazási kísérlet dugába dől, ha megkísérlik, de még inkább hisszük, hogy már eleve meg­bukik, mielőtt próba történne. Vallás, nemze­tiségi, párt, társadalmi különbség nélkül minden tanító, szülői ház és politikai testü­let egyhangú felzúdulása és tiltakozása foly­tán. A miniszter tele van lángoló akarattal és makacs lelkesedéssel s ez a jórmaló fana­tizmus, mint minden hasonló, tiszteletre mél­tó. De a túlzás csak érzelmi, de nem gyakor­lati helyeslést érdemel a legtöbbször. Ezt a .szenvedélyt föltétlenül természetes mederbe kell parancsolni. Reméljük, megtörténik a miniszter megalázása nélkül, magasabb ér­dekből. I' ' MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS-CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 4*0. ér«** 640 lej. — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 10, éren* şa pengő. A többi külföldi államokba csajt a portókülönbözettoí többi wmmmmmaemusn&mmuimBKuatm 1 9 36 FEBRUÁR 2 7. BUCUREŞTI I ÁLLÍTJA Vita a parlamentben a kisebbségi kérdésről» — Mania nem vállai feleitiségei Aradon BUCUREŞTI. (Ar, Ellenzék tátrain.) A parlament tegnap délutáni ülésén megkezd­ték a közigazgatási reform tárgyalását. Wil­ier József dr. magyarpárti képviselő tiltako­zását fejezte ki ai javaslót ‘kisebbség-ellenes rendelkezésével szemben s kimutatta, hogy a közigazgatás terén maradt csekély önkor­mányzatot is megszünteti az uj törvény. Wilier dr. beszéde több ikörbeszólásra adott alkalmat s nagy vitát indított meg a ki­sebbségi kérdésben. Ezután G urán da kor­mánypárti válaszol a Gagero-ügyben szemé­lye elten elhangzott támadásokra. Beismeri, hogy tagja volt a* Mondiala nevű Cagerós- váHalat igazgatóságánaik, ugyanakkor azon­ban több nemzetiparasztpárti is helyet fog­lalt az igazgatóságban. Parnfil Seioaru, a Curentul főszerkesztője arra kiváncsi, mikor fog Grosz hazaszállítása megtör­ténni, mire Pop Valér dr. igazságügymi- niszter felvilágosítást nyújt a kiadatási tár­gyalásokról, melyek jelenleg még folya­matban vannak. Ccxstibescu miniszter visszautasítja az Univer­sul vádjait és kijelenti, hogy a deviza-kihá­gásokra adandó amnesztia nem fog Groszra vonatkozni. KÉRDÉSEK, JAVASLATOK Serbescu képviselő feltolhassa az interpar­lamentáris konferencián rászívott román kül­döttség beszámolóját. Radu Lascu a birák fizetési ügyében emel szót és a nemzeti műn- kaviédclemről szóló törvény megszegése miatt panaszkodik. Deleanu gheorghista kérdést intéz a kormányhoz, van-e tudomása arról, hogy Tanasescu Aristid tábornok a hadfel­szerelési minisztériumban viselt tisztségéről lemondott, m' után nem kérték ki javaslatát a rendelések kérdésében. Az ülés végén az igazságügyminiszter be­terjesztette a név-törvény javaslatot A Dimineaţa hosszabb cikkben fejti ki, hogy nincs szükség a javaslati'i, miután az érvényben levő név-törvény megfelel a kö­veteim én yeknek. Goga holnap mondja el a Mehedinti-i vá­lasztások ügyében interpellációját, melyre a nemzeti-parasztpárt részéről Mihalache, Lu­pii dr. és CaiDinescu válaszolnak. SZŐNYEGEN AZ OSTROMÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSE A Capitale című Bucuresti-i lap tegnap délben azt a szenzációs hirt közölte, hogy a kormány az ostromállapot és cenzura meg­szüntetése tervével foglalkozik. A Dimineaţa ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a ki­vételes állapotokra vonatkozó törvény hatál'ya március 15-én lejár s meghosszabbításá­ra! uj törvény javaslat ot kell készíteni. A lap úgy tudja, hogy ebben a kérdésben nem egységes a kormány tagjainak felfo­gása. Vannak a miniszterek között olyanok, akik­nek véleménye szerint helyes volna megszüntetni a kivételes reiid- szabályokat, mert ez a pártok közötti kö­zeledést szolgálná. Mások viszont azt állítják, hogy os­tromállapot és cenzura elrendelésének in­dokai ma i.s> fennálltának. A Dimineaţa meg­állapítja, hogy a kérdésben végső határo­zatot még nem hoztak. Politikai körökben azt hiszik, hogy az ostromállapot és cenzu­ra továbbra is érvényben marad s alkalma­zását csupán egyes megyékben fogják fel­függeszteni. MI LESZ ARADON? Egyes lapok azt a h:rt közölték, hogy rö­videsen kép viselő váltasz tás lesz Aradon, hol a nemzeti-paraisztpárt részéről Maniu fog jelölést vállalni s igy a Mehedinti-i esemé­nyek megismétlődésére lehet számítani. A Curentul jelentése szerint még meg sem ürült a mandátum ebben a kerületben. Mgtcus dr. kormánypárti képviselő ugyanis csak akkor fog mandátumáról lemondani, midőn a\ Banca Naţionala igazgatóságában helyét elfoglalja. így csak április közepén, vagy május hóban kerül majd sor az aradi választásra. A Raza jelentése szerint nem felél meg a vailóságnak, hogy Aradon Maniut léptetik fel a nemzeíiparas-ipárttek, A lap munkatársa beszélgetést folytatott ebben a kérdésben Maniuval ,aki kijelentette, hogy nem vállalja a jelölést, mert már van mandátuma. A nemzeti kereszténypárt még nem hatá­rozott a jelölés kérdésében. Voicu Nitescura s Emil Hatieganura gondolnak, az sincs azonban kizárva, hogy a nemzeti parasztpár­tiakhoz hasonlóan a helyi tagozat vezetőjét fogják felléptetni. IAMANDI MINISZTER A SZÉLSŐSÉ­GEK ELLEN PoffiUkai körökben nagy feltűnést kelteti Iaamndi miniszternek a Iasi-i liberális párt tagozati ülésén mondott beszéde, melyben beszámolt a belpolitikai helyzetről s a jobb­oldal elő törés évei foglalkozott. A Lupta Iasi-i tudósítása szerint Iamandi miniszter többek között a kővetkezőket mondotta erre vonatkozóan: — Offenzívat kell kezdenünk. A szélsősé­ges jobboldalt fel kell tartóztatni. Veszé­lyes lenne, ha bevárnánk az ő támadásu­kat. Láthattuk, hogyan terrorizálták a szélsőségesek Suceava-ban és Mehedinti- ben a régi pártoked. Minden faluban szük­ség van tevékeny csapatokra („echipe de acţiuni“), melyeket április 15-én meg kell teljesen szervezni, hogy támadással felel­hessünk a jobboldali támadásokra. Fogja­nak össze a nagy pártok a jelenlegi alkot­mányos rendszer védelmére. Nem „defen­zív“, de „offenzív“ szervezetre van szük­sége a liberális pártnak. Az Adeverii! jelentése szerint Iamandi mi­niszter a küszöbön álló franciaországi vá­lasztásokkal is foglalkozott s rámutatott ar­ra, hogy azon a Népfront fogja nagy harcát megvívni. — Nálunk is szükség van az összes poli­tikai erők összefogására, hogy megvédjük az állam jelenlegi berendezését, mert pusz­tulást jelentene, ha oda jutnánk, ahová néhány reformátor szeretné vinni az or­szágot, fejezte be nyilatkozatát Iamand miniszter. ©lasszország a szankciós politika ujraföivétéle esetén szakítani akar Franciaországgal 1 Holnap szavaa a pá?i$s kamatra a franc3a™“ssoviel®r©sz segély- nyssjtésí szerző«!és kérsüésébeini Á francia—szovjetorosz segélynyújtási egyezmény általános vitája Fiandin külügy­miniszter nagy beszédévé! tegnap befejeződött n párisi kamarában. Holnap valószínűleg szavazásra kerül a sor és alig merülhet föl kétely abban az irányban, hogy a szavazás jelentős többséggel fogja megerősíteni a mult évben Laval által megkötött egyezményt. Laval azóta az egyezmény rejtett ellenfelei közé állott, a froneia—orosz közeledés fő­képviselőjének, Heriot-nak azonban a baloldali többség élén minden jel szerint sikerült révbe vinni a nagy nemzetközi vitákra alkalmat adó egyezményt, A következmény alig hanem újabb hatalmi csoportosulás lesz, melyben Olaszország a német—lengyel együtt működéshez fog közeledni. Az olaszokat ugyan inkább a szankciós politika nyugtalanítja, mint a Páris és Moszkva közötti szerződés. A két dolog azonban párhuzamos nton ha lad 3 a szankciós törekvéseknek a szovjetoroszok főtámogatói közé tartoznak. Egyik római félhivatalos lap fenyegető hangon már meg is Írja, hogy a szankciós tevékenység ejabb felélesztése esetén — ami Eden angol külügyminiszter tegnapi beszéde után bizo nyosnak látszik — Olaszország revízió alá fogja venni eddigi álláspontját és ezt az állás pontváitoztatást megfelelő bátorsággal is fogja végrehajtani. Másrészt viszont a „Morning Post“ azt jelenti Berlinből, hogy Lengyelország és Németország között tegnap kölcsönös segélynyújtási egyezményt irtaik alá. Fiandin tegnapi nagy beszédében megint azt igyekezett kifejteni, hogy a francia— szovjetorosz egyezség mindenekelőtt védelmi egyezség, nincsen támadó éle Németország ellen sem és a megegyezés egész szövege össz­hangban áll úgy a locarnói szerződés elő­írásaival, mint a népszövetségi ajánlásokkal. A paktum bevezetése — mondta Fiandin — kifejezetten hangoztatja, hogy a megegyezés pontjai a locarnói szerződéssel nem kerül­hetnek ellentétbe és hogy a szerződő felek semmiféle támadást Németország ellen meg­kísérelni nem fognak. Franciaország — fe­jezte be czirányu fejtegetéseit Fiandin — továbbra is keresi az együttműködést Né­metországgal, mert szükségesnek tartja, hogy a német nemzet, melynek a civilizáció any- uyit köszönhet, visszakapja az őt megillető helyet a világ sorsának intézésében. A fenye­getettség érzésének megállapítása azonban mindenek előtt attól függ, aki fenyegetettnek érzi magát. És ez az érzés Németország és Franciaország között mindkét részről állar. dóan fennáll. (Folytatása a 8. oldalon) Megszüntetik március 15-én az ostromállapotot és eemzurát

Next

/
Thumbnails
Contents