Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-26 / 46. szám
2 ELEBNZÉK I 9 ,'i 6 február 2 f>. MIT IR A ROMAN SAJTÓ \RGUS: \ nu*'.-iVv Javáról irt cikkünk mw, támadnak. A kcrcskrddrmÜKvi mmjszu- 1 nun cv,\ k \cicto I /tvisvK>iomk: Virgil Voce« M.mvdkai igazgatónak jelentéséből vettük av ‘átülünk ielh.u-m.itt aüatok.u. melyek nu^-Aţişi'/dacunk »ms,tulxsit IrwoHA. A löklinüvelfauey. minmzici cl>smen, heg' Romania mezojpy d.tsrigi kivi role nem emelkedett icrülctnóvckedesevc egyenes aranyban. hmmulyor-M a/onban. hegy ennek nem terményeink mmcVégc vj^ oka, s abban kell keresni a bujt, hogy az. ország egyet- vívókéin nem tud kik előteremtem az öleimet n lakosság eltartására, t v a felvilágosítás csak n04V embereknek szólhat. Igaz. varnak ilyen vuk-kek ts de a reu« területien kivid irt van a bánság h BesrzarábLa, melyek kincseskamrák voltak. V,tán ne feledtük el azt sem, hogy éppen .1 tol<l- mivclésüiey minisztérium ifién mse szerint 1929~ 1934, időközben, tehát hat év akut a következő mcnnvség termett átlag az országban egy hektáron: Sió kg. buzx, 1065 k£ kukoricái. 760 kg. árpa, 790 kg, rozs, 825 kg. zab 86ţ kg köles. legkisebb átlagos eredményt jelent egesztu- 10piában S a búza minősé«? Kertije meg a ţ°‘d- müvelésügyi miniszter saiat mi nőség-kutató intézetét és megállűipitja, hogy nem is oly reg, buzink r ez.ta volt. mint az arany. Hova jutott szégyenünkre? Vannak olvan megyék, ahol 41—46—50 százalékos idegen elem van a búzában Ameny- miben csupán 7 százalékra asszuk az idegen elemet akkor * 21 ezer vagont tesz ez ki a közepes évi 300 ezer vagonos termes mellett, hz a mi mezőgazdaság' hátramxradottságunknak bt- /onyitéka. 21 ezer vagon: 630 millió lej kart jelent', ennyit dobunk ki a szemétre évente. Hasonlóan vagyunk a kukoricával is. l egkevesebbet termelünk'ebből is egv hektáron egész Európában. A földm.velésügyi min.szter is elmen, hogy kevés az. amit eddig tettek a mezőgazda- ságért Milyen eszközökkel akarnak harcolni? A háború előtt a nagybirtokos k.yitte mezőre tv földművelőket. Ki viszi ma ki őkett Nem törvényre, de tekintély: van szükség a mezőgazda- sági Ynunka irányításában. ADEVERUL: Úgy látszik, emelni foglak az ..indirekt adókat“. Azt mondják, 90c millió lej többletet várnak egyedül a ,>c.fr* de ataCeri emeléséből. A bélyegilleté-kck emeléséből szinten 900 millió lejt remélnek. A fogyasztási, forgalmi, proporcionális élet ekek cm:ikc.dese pechg szinten ennyi bevételi többletet feg biztosítani. Nem tudjuk, mi lesz ennek az eredménye. — B zonyos azonban, hogy -az ilyen tehertételek az arakat is befolyásolni fogják s így áremelkedésre kell számtani. A pénzügyi pol.tika irányát a jelenlegi viszonyok parancsolják Ez parancsolta a kiviteli iutalm:k és valuta-faárak bevezetését is, ami nincs előnyére valutánknak. Az áSUm: költségvetés kiadási tételei nem az anyagkiadásokra, de * személyi f zenésekre von,atkoznak elsősorban. Az állana által fizetett fogyasztók nagy tömege fizeti meg az áremelkedéssel az uj taksákat... A hatas má—s érezhető. Jó lesz. ha iiietekes helyen kel 1 o időben megvizsgálják az uj állami költségvetés várható következményeit. VIITORUL: Azon a napon, midőn a- román nép’ Őfelsége II. Károly- király- dicsőséges visszatérését ünnepelte, — a Romania Noua — a sóvár, sták és Maniu lapja — cikket közölt Man ni politikája érdekében, mely szerint a nemzcti.pa- rasztpárten most már nincs egyéb hatra,, mint nvomban és maradéktalanul csatlakozni Mamii politikájához. aztán k.tér a lap bizonyos csyl. szö vényekre, melyek megakadályozták Maniut beszédének elmondásában. Végül rámutat *rrxt, hogy vége már a Mihalache környezetében található kis csalóknak, Ez a cikk két dolgot bizonyít: i. Az ellentétek 3 nemzeti-pa*aszcpárton nagyobbak, mint valaha. Maniu, akit megakadá- ■ óztak, hogy a párt végrehajtó bizottságánalk ülésén és a népgyülésen felszólaljon, elvesztette türelmét. 2. A nemzeti-parasztpártiak felerésze, — a/ erdélyiek — anarchiát, purztitis-t akarnak a regattákkal*'az országgal szemben. Miha'ach; tehetetlen és kis csalókkal van körülvéve, akik nem őszinték s a pártnak kárt okoznak. Ez a párt volt az, mely győzött a részleges választásokon. PREZENTUL: A csalisok leleplezése során lépten-nyomon halljuk, hogy ezt ; gazdasági életbe történt túlságos állami „beavatkozás“ okozta. Idézni akarunk az Ufov.i törvényszék vizsgálóbírójának 1936 január 23-án kelt határozatából, melyben ezzel a kérdésre! foglalkozott. „Sok igazságtalan dolog történt a kontingentáláisi engedélyek kiadása körül — irja a vizsgálóbíró határozatának indokolásában. A kontingentálási- hányadot az. 1931. év: behozatal adatai szerint szabták meg s nem nézték, hegy a kérdéses cég mily helyzetbe került időközben, nincs-c erőd, vagy kény-szer egyezségi eljárás ellene folyamatban? Látszat szerint ítélték meg a- cégek jóságát, ahelyett, hogy biztos adatokat kértek volna. Igv aztán a cégek könnyen félrevezették s legfőbb bizottságot. Egy és ugyanazon bizonyítványt használta minden fiókváilalatj, aztán az engedélyen jó pénzért túladott Különböző befolyások érvényesültek s véletlentől függött egy kérvény jóváhagyása a behozatal elrendezésére felállított legfőbb hivatalban. Minden, ellenőrzés hiányzott, egyes ügydarabok ma is hiányzanak. A kiadott engedélyek érvényét anélkül hosszabbították naeg. hogy ezt nyilvántartásba vették volna. Az ipari miniszter rendeletet adott ki, melyben a legfőbb kontingentáJásí hivatal hatáskörét körülírta, ezt a hatáskört mégis túllépték állandóan/1 így működött ez a hivatal, melybe a Va>- siiescu—Cantalup és Cagero-ügyek bekapcsolódtak. Ez a rendszer 6991 millió lei kárt okozott az .államnak-. Ennyit tesz ki értékben az a külföldi valutamennyiség, melyet a csalók a Banca NationaUtól elvontak. Ebből 4000 millió lej értékű idegen valutát a petróleum.vállalatok loptak. Ugyanakkor ezek a vállalatok^ előnyöket csikartak ki az állom tói, midőn külföldi tartozásainkra idegen valutában előlegeket folyósítottak. Jó üzletet csináltak midőn =gy adták vissza a lopott valutáikat. Maga Monoi esc u Strunga ia azért adott 1000 milliós kompenzációs engedélyt Grosz—Gageronak, hogy ez a Banca Roma. neasca utján 50 millió lej értékű idegen valutát folyósítson az államnak. A lej közben szenvedett. Más annak a nev-e, nem ,,túlságos állami beavat- kozás“. Beszerzési szövetkezetei alakítanak a szabó-iparosok Önvédelmi harc — a megélhetés érdekében CLUJ (Az Ell.n/ók tudósítójótól.) A kisiparosok helyzete i* 'pról-uapra rosszabbodik. Alig von az iparnak olyan ága, amely ne érc/né :i gazdasági válság súlyos követ,kr/- ménvi'il. Az iparosok 111a már csak önmagukra vannak utalva s ezért gazdasági irányban szervezkednek. Belátták, hogy csak közös erővel lehet legyűrni az egyre tornyosuló nehézségeket s ezért beszerzési szövetkezeteket aldkitanak, hogy a közvetítő kereskedelmet kizárva, első kézből kapják meg azokat a cikkeket, amelyek iparuk gyakorlásához feltétlenül szükségesek. Klső látszatra kereskedelemellenes jellegűnek látszik ez a .szervezkedés, azonban ez korántsem az, mert csapám önvédelem egyes kereskedők ellen, akik a kispénzű iparosok helyzetét kihasználni igyekeznek. Az ipar testület kebelében a közelmúltban megalakult a dims: és csizmadia iparosok beszerzési szövet kezet e. Ezt most nyomon követte a szabóiparo- sok mozgalma, akik vasárnap az. ipartestület nagytermében nagy lelkesedéssel, mondották ki a beszerzési szövetkezet megalakítását. Az alakuló gyűlésen Corondan, Gheorghe, a szabói párosok szakosztályának az elnöke elnökölt és azon nyolcvannál több iparos jelent meg. Az alakuló ülésen; a felszólalók a szahópar nehézségeire rámutatva a lieszer- zési szövetkezel megalakulásának szükségességéi hangoztatták. Ezután előterjesztették az alapítása tervezetet, amely szerint félmillió lej alaptőkével alakítják meg a szövetkezeiét és egyenként 500 lej névértékű részvényekéi adnak ki. A félmillió lej alaptőkéből 180.000 lejt nyomban lejegyeztek, úgy, hogy a szövetkezet, amely egyelőre csak bélésáruk és szabin pari kellékek 1Indusára rendezkedik be, még a tavasz folyamán megkezdi működését. A beszerzésé szövetkezet megalapítása csak első lépés a szabói párosok gazdasági megszervezéséhez., meri ezután hitelszövetkezetet létesítenek, amely kölcsönökkel fogja ellátni tagjait. Ugyancsak folyamatban van az egységes munka-árszabás megálllapitása és több, a .szabóiparosok érdekeit sértő rendelkezés megs zürnte lése. Az alakuló gyűlésen, bár ez nem volt a tárgy sorozatra véve, több felszólalás hangzott el a súlyos adóbehajtások ellen. Panasz tárgyává tették egyes iparosok, hogy a túlbuzgó adóvégrehajtók legfőbb munkaeszközeiket, a varrógépeket is lefoglalják és elszállít jak. Előre Delelenfeltc öngyilkossági mMíMt a üatiapcsii iifság- ironak a merlinisla essioisy Szélhámosnő, vagy szerencsében bdeg a luxus-szállóba éSeíuníja? BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) A budapesti Carllon-szállodában az egyik éjszaka 32 centigram morfiummal megmérgezte magát Csonka Gyula magántisztviselő 2.S éves felesége. Szobát bérelt magának, éjszaka egy levelet adott át a szobalánynak azzal, hogy reggel a nappali portásnak kézbesítse. A levélben Csonkáné megüzente a portásnak, hogy a 305. számú szobában megmérgezte magút. Azonnal feltörték a szoba ajtaját és a mentők Csonkánét életveszélyes állapotban a Rókus-kórházba szállították. Csonkáné drámája rejtély. Szombat délután telefonon jelentkezett az egyik budapesti lap szerkesztőségénél. Randevút kért az egyik újságírótól a Palace-szálló halijában. Ismertetőjel: az újságíró a Pesti Naplót tartsa a kezében. Rosszul öltözött, középtermetű, szőkehaju, megviseltnek láLszó asz- szony várta ott az újságírót. Nem akarta megmondani a nevét, csendes helyre akart menni. A Metropol-szálló éttermében mondotta el zavaros élete történetét azzal, hogy egy óra múlva már halott lesz. Zavaros élettörténet A furcsa történet szerint az asszony egy részvénytársasági igazgatónak a leánya. Évekkel ezelőtt férjhezment egy ismert sportemberhez, akit később lopások miatt elitéltek. Elvált a férjétől, Zentára ment, ahol megismerkedett Csonka Gyula cipőkereske- dővel, aki később feleségül vette. Felköltöztek Budapestre, az asszony apja mintagazdaságot bérelt számukra, a házaspár itt dolgozott, egyszerre csak az asszony eladta a gazdaság bérletét és ekkor szülei kitagadták. Első házasságából született gyermekét az öregek örökbe fogadták, de megtiltották, hogy az anya a kisleánnyal találkozzék. A történet itt egyre zavarosabb lett. Állítólag egy- régi üggyel kapcsolatban az asszonyt a hatóságok keresik. Férje ekkor elhagyta, mert nem akart tettestárs lenni a régi bűnügyben. Csonkáné férje eltűnését bejelentette a rendőrségen s azt is közölte állítólag Dóra Sándor főkapitányhelyettessel, hogy Csonkát távoli rokonai, egy újpesti bútorgyár tulajdonosai rejtegetik előle. A rendőrség kinyomozta a kereskedő tartózkodási helyét. Kiderült, hogy Csonka tisztviselője lett az újpesti bútorgyárnak. Az asszony ekkor kérte férjét, ne hagyja magára. Január elején álnéven albérleti szobát béreltek a Rákóczi-ut.51. szánni házban, azután a Népszínház-utca 22. számú házba költöztek, végül innen is elment a férj. A zavaros történetben az is szerepelt, hogy Csonkáné ellenségei azt mondották: az asz- szony morfinista lett. Bonyolulttá tette a mesét az is, hogy elmondotta az asszony az újságírónak: sorozatos szélhámosságokat követeti et csak azért, hogy- fenn tudja magát és férjét tartani. Egy belvárosi porcellániizletben álI néven hitelben vásárolt értéktárgyakat s azt ! pár pengőért elkótyavetyélte. Egy zentai ! származású újpesti szabómesternél hitelben j ruhaszöveteket vett és pár pengőért azt is j eladta. A szabómester feljelentést telt ellene. I Csonkáné jelentkezett telefonon az újpesti , rendőrségen Babó kapitánynál, az Temes- I váry László rendőrfogalmazót hívta a telefonhoz, a rendőrtiszt azt üzente az asszonynak, hogy sürgősen jelentkezzen, mert komoly' az ügy'. — Most én öngyilkos leszek — mondotta Csonkáné az újságírónak — irja meg, hogy az újpesti butorgyáros-család kergetett a halálba . . . Morfium! Az újságíró megpróbálta lebeszélni az asz- szonyt végzetes szándékáról, de hajthatatlan maradt. Niég aznap este jelentkezett a Glück- szanatóriumban, azt mondotta, rosszul érzi magát, morfiumot kért. Innen a Therápia- szanatóriumba ment ugyanezzel a trükkel. Taxiját nem fizette ki, a szanatóriumban erőszakkal elfoglalt egy szobát, onnan felhívta a főkapitányság sajtóirodáját és Molnár Lajos rendőrfogalmazótól azt kérte, hogy küldje el hozzá az egyik lap munkatársát és Hain Péter detektivfőfelügyelőt. A szanatóriumban megállapították, hogy nem beteg, csak morfinista. Néhány óráig ott tartották, mert különféle meséket adott elő, hogy' ki fogja kifizetni helyette a szanatóriumköltségeket aztán amikor látták, hogy nyilván szélhámosnővel van dolguk, elküldték. így' került a Carlton-szállodába. A főkapitányságon nyomozás indult, hogy megállapítsák: tényleg keresi-e az újpesti rendőrség. Ha kiderül, hogy a feljelentések a mese világába tartoznak, elmegyógyintézetbe kerül az asszony, ahol majd leszoktatják a morfiumról. NŐI DIVATLAPOK a tavaszi szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már liataimas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. ftfonttorul CMscäaS., CorespoBíIeiítta bucureştii hivatalos ’apókban, va'amint mérlegeket, közgyűlési meghívókat és más közleményeket terminusra, FELELŐSSÉG MELLETT MEGJELENTET a legideálisabb idegcsillapitó! Szüntet, gyógyít: Hülést, Grippát, fej- és fogfájást! Kél Lssebhségí közjegyzői elmozdított az sgazságiigyminíszler Tg.-Mures. (A: Ellenzék tudósítójától.) Az igazságügymini.szler 1935 julius 15-ón rend«-' letet küldött a táblához, melyben eLrendedte, hogy a kisebbségi közjegyzők kötelesek nyelvvizsgára áltenú, A rendelet alapján a Brasov-i tábla nyelvvizsgára idézte julius 25-én dr. Fraetschkes Herman, Benedek János dr., valamint Jancsó Gábor dr. Covas- na-i közjegyzőket. A közjegyzők arra való hivatkozással, hogy a rendelet nélkülözi a törvényes alapot, nem jelentek meg a nyelvvizsgán. Augusztus közepén egy másik gaz- ságügyminisziteri rendelet arrai kötelezte a táblákat, hogy a közjegyzőket újra szólitsák fel a nyelvvizsga léteiére azzal, hogy ameny- nyiben nem jelennének meg, állásukból el lesznek mozdítva. A megidézett közjegyzők közül néhányon már az első idézéskor közigazgatási perrel támadták meg az igaz.ság- ügyminiszleri rendeletet. Az igazságügyminiszter most Fraetschkes Herman dr. Brasov-i és Benedek János dr. Targul-Secuese-i közjegyzőket felmentette hivataluktól. Mindkettőt a törvényes fonnák betartásával nevezték ki a köz.jogú változás után közjegyzőnek. BÁGYADT, LEVERT. DOLGOZNI KÉPTELEN EGYÉNEKNÉL reggel éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz cakhamar megélénkíti, az emésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkeringést szabaddá teszi én a gondolkodó- és munkaképességet emeli Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a FERENC JÓZSEF víz gyomorsavas szellemi munkásoknál, ncuraszrén.ás embereknél cs betegeskedő asszonyoknál is rendkívül jótékony határt feje ki. Iorga nyilatkozata a Mehedinţii választásról és a faji elméiéiről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Jor- ga professzor most tért vissza nyugati útjáról s ebből az alkalomból nyilatkozatot-adott a Dimineata-nak. Kijelentette, hogy örül a Mehedinli-i választás eredményének s Lupii dr. győzelmének. Jobb, hogy így történt mondta — a választásnak nagy jelentősége van, melyet nem szabad figyelmen kivid hagyni. A faji elméletre nézve a következő nyilatkozatot adta: — Nem hiszek sem az elméiéiben, sem azokban, akik be akajúk nézetni ezt a gyakorlatba. — Tudományos alapon nem állhatnak meg az ilyen tanítások. Csupán a családi eredetről lehet szó. kultúráról és bölcs magatartásról. Hasztalan minden oly törek- ués, mely nem a munka hasznosságát tanítja. Jorga professzor végül kijelentette, hogy a testi erőnél, a lélek fontosabb. Földszintes és emeletes 1-, 2-, 3-, 4-, 5-, 6-szobás családi házak, villák, lakóépületek, tervei, alaprajz, homlokzat, metszet és rész,etra'zok- "54 tábla f;ÄeiLd LIsPÂflE! Cluj. — Postán utánvétiel. Kérje a szakkönyvek teljes jegyzékét!!! Economics, Buletinul Bancöf j|| B UL ETI IUI. JiJSTUiEI be« i S. A. fiókja — Telefonszám: 14—11. CItsf, íaifea üegeie szám alatt. Teleloü: &4-1
