Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-23 / 44. szám
€ rk'ftsuxsx 193 6 február 2 J. fí 1. L Fi N Z 6 K '<\ft • '\*r'* ' ■ t:r mw? mmmSédTOimMaMMHMrattrran^^ vrara SAV A« . -■ ■' ■* • a legideálisabb idegcsillapitó! Szüntet, gyógyít: Hülést, Grippát, fej- és fogfájást! .wr I mm i E immmshh i&ea£6íjfcáAív.T.Á>. iwi :>kmi ».rima« Fecsegő költő, aki most, századok múltán megpróbálom kibeszélni az ő litkát: dermedteu álltam az ö titoktartó kövei között. Csendesen cselekedni. Ez volt az ő lényege. Hajthatatlanul menni előre egy nagy, nemes célra szegzett szemmel — - lenni valaminek s nem törődni azzal, hogy közben minek látszunk. szerepeket vállalni tarkán és változatosan és hordozni a szivünkben azt az egy utolsó ütőkártyát, amely nem szerep többé, hanem élet és igazság, — várni ennek a beteljesedő idejét. Ez volt ő. Mohács után Erdélyt készítette elő. A nagy fejedelmek Keresztelő Jánosa, Utegyengető. Idegen névvel az első nagy magyar diplomata, az első erdélyi észjárású történelmi ember. A transzilvánizmus Ádámja. „Török- és németpárt“ között az egyetlen magyarpárti. „Fráter Georgius“, ahogy időtálló betűkkel falba és történelembe róva áll. A borát. Semmi több. Koronák, trónok ingadozása között egyetlen szilárd pont: Csendesen cselekedni. Milyen hangosan cselekszem énl Es mi mindnyájan! Mennyire nem bírunk titkot megőrizni. Nemcsak a költő nem tud, más sem tudja. Ö belehalt a titkába. A megőrzött. Titok embere. Az ő démona a titoktartás démona, a „néma ördög“, vagy inkább a néma angyal volt. Castaldo zsoldosai keresztiil-kasul jártatták gyilkos tőreiket a szivében, feleletet keresve rémült és dühös kiván- csiságukra. De a Titok emberének a Titkát mégsem találták meg. n. A Lindbergh-baby elrablásának idején ki gondol a mult század közepetáji alföldi betyár-romantikára? Pedig volt abban stilus. Talán több, mint a mai haramiák, bankrablók és mások fellépésében. Rózsa Sándor sirja is a nagy örmény központban, a kis erdélyi városkában van. Rózsa Sándoré, akiről én, nem tudom miért, azt hittem, hogy a szegedi csillagbörtönben halt meg. Hát nem ott halt meg. Onnan talán még kiszabadulhatott volna valamiképpen, haló porában legalább, hogy mint lóhátas kisértet beszáguldju mégegyszer a végtelen ró- naságot. Haló porában sem szabadulhatott ki többé a nagy betyár, aki 48—49-ben amnesztiái kapott Kossulhtól, hogy szol gkilhassa <> is a nemzeti fölkelés ügyét. Szolgálta is egy darabig. A nagy nemzeti háború után aztán folytatta tovább az, ő rég megszokott kis egyéni hadjóra tail s nemcsak az osztrák elnyomatás sál szemben. Folytatta a kiegyezés utón is. Külön véleménye volt a dologról, nemzet é.s király kibéküléséről. Akár Kossuthnak. A céljaik, szempontjaik és eszközeik ugyan egy kicsit mások voltak! Csupán a különvéleményben voltak egyek. Rózsa Sándor itt halt meg, ebben a fegyházban. Nekem úgy mulatták, hogy abban a börtön-részben, melynek a falai még Martinuzzi várához tartoztak. Igazában nem Ráday Gedeon fogta meg tehát Rózsa Sándort, hanem Mur- tinuzzi. Az ő falai közül nem volt menekülése az alföldi betyárnak. Körül a hegyek, magukban véve is börtön-falak az odavalósi ember számára. S a hegyeken belül ez a kétméteres, rettenetes vár-öv. Dupla fogság. Martinuzzi várából neuu volt szabadulás és nem volt feltámadás többé a betyár-lélekvándorlás semmiféle formájában. Micsoda „kitekintése“ lehetett szegény Rózsa Sándornak innen?1 Itt van eltemetve, a fegyház háta illegett, a Martinuzzi vár mögött. Állítólag fej nélkül. Mert a fejét, fel kellett küldeni Béc.sbe a „császárhoz“, megtekintés végett. Nem akarták elhinni odafent, hogy igazán meghalt. A fejénél nincs l’ejfa, csak egy orgonáimkor. Es még azt is borostyánnak hívják Erdélvben. Lehet-e tzidemányos módszerek aíkalm azásávaí iökéieiesíiení az emberiséget ? Előadás az eugénika adományáról BUDAPEST, (február.) Dr. Totis Béla or- vos-psziholófgus „A faj mitósza és Legendába“ címmel hirdetett előadást. Csak órás késéssel kezdhette azonban meg előadását, mert szüntelenül jöttek újabb és újabb tömegek. Előzőn]ötték a ruhatárat, a folyosókat. A falaknál álltak és a kályhákon ülitek. Ahonnan még valamit hallani lehetett, az összes oldal helyiségek réseit, ajtók telepre seit ék fejek. A kérdés láthatólag nagyon érdekli az embereket. Minden kényelmetlenséget vállalnak érte. Még <az egyesület elriasztó felirata se tartott vissza senkit. Az ajtókon óriás hetükkel áll ez a felírás: KAOSz. Megijedtem, hogy rossz helyen járok. De kiderült, hogy rövidítése az egyesület cinének s az ígér: káosz helyett Totis vlágosan beszélt. Az eugen lka tudományos megalapozójának müvet ismertette az előadó. Egy briimu barát, Gregor Mendel hetven évvel ezelőtt virágkertéssettel foglalkozott. Ez a szerzetes csöndes növényei között egy „mirabilis*“ nevű fehér virággal kísérletezett. Ez a csodálatos virág vör<fs nyilasokat is hozott. A sznek titkát kúráló haitit a .gitinabillis“ fehér és vörös virágát összehízasitotla. A második nemzedék erre rózsaszín lett. A rózsaszín iidsdt egymással újból párosította. A harmadik nemzedék egynegyede piros, egynegyede rózsaszín és kétnegyede fehér lett. I Mendel kísérleteit a szagos bükköny (laty- ; rus) nervii virágon folytatta, S az átöröklésnek, a színek visszatérő rendszerének ugyanezt « törvényszerűségét tapasztalta. Gregor Mendel bécsi szakkörökben be is számolt tapasztalatairól. Érdeklődéssel hallgatták, de felfedezése hatástalan maradt. Hamarosan el is ielejtettek. Kísérleteit jóval később Franc» Golton folytatta, aki Mendel fölfedezését megerokiét a- és újabb tapasztalatokkal támasztotta alá. Ekkor már felfigyelt az orvostudomány i-;. Uj területet nyert, melyből kiindulva, megengedett volt «, feltevés, hogy az emberi faj tulajdonsága: hasonló törvényszerűséggel mehetnek át az utódokba. S ha ez bizonyossá válik, akkor u tapasztalatok alapján tervszerűvé lehetne tenni az emberi palánták jobb) egészségesebb, legkedvezőbb virágzását. Egy ezzel foglalkozó tudomány, az eugénika feladat« lenne ezután az emberi faj nemesítése. Nemesítés? Álljunk meg eg)' pillanatra. A kérdés itt az értékelés bonyolult területére siklik. Mik a „nemesebb“ fajta testi-lelki, alkati tulajdonságai? Totis dr. egyelőre azt a homályos választ adja, hogy juttassuk érvényre mindama. tulajdonságokat, melyek az embere, az adottságokhoz való aikaünazkodásra artkaimassá teszik? De h-a ez a realitás ellentmond az emberi évesnek úgy tűnik, mintha Bori kilométereket emelkedett volna most fölé, c pillanatban arra gondol, hogy a naccsága, aki három éve van férjnél, hogy szeretne egy kisbabát és Borinak, aki még csak nem is asz- szony, inve már is lesz és most mégis kétségbe van esve miatta, holott... Persze. Vájjon ki lesz... vájjon kitől'?... Kitől? Bonka most szipogva hadarja el élete első igazi titkát Katikának, oki megesküdötrt a szentháromságra, hogy soha, de soha senkinek — és hogy az, aki végérvényesen tönkretette ennek a mosagatólészagu Bori- kának rongyos kis életét, az az utolsó, elvetemült ember a Butyka-sütődében, itt sré- vizávi, a sütőfiu, úgy hívják, hogy: Vincze Jani... na, most már (tudod. Azt rgénte, hogy elvesz feleségül, meg is vert, ott a sütődében, amikor levittem a kenyeret, — de :izt is csak azért (tette, mert szeret, így mondta és most már rám se néz hetek óta, azt mondja, hogy már más van neki és hogy bemondja az unalmast. Szórói-szóra ezt mondtai, pedig — és újra ráveti magát a párnára és fájó zokogással siratja mindazt, am.it jóvátenni többé nem lehet. Katika belesápadt a nemvárt vallomásba, amelynek tengelyében az ő kicsi-kis sovány világa all összetörve és most mondani kell valamit, valami vigasztalót, szépen, Bork« fájó sebére, mert most először életében hazudni kell é® fog: Janit nem ismeri, tehát nem tudhatja, hogy ki miatt mondja be azt az unalmast, talán a vitriné miatt. nem?... és egyáltalában ez a dolog őt nem érintheti, mert ők készen, sütött kenyeret vesznek és népi sütnek a sajátból Butyka urnái, tehát világos, hogy Janit ő nem ismerheti, ugyebár? Katikának is könnyes a (szeme, de Borinak nem szabad tudni máért és hogy ez saját ügy is, nemcsak részvét egy 17 eves kisoseiéd koporsója elolt. Katika hallgat. Most persze meg fog halni Bori ka. Mi mást tehetne a tények szomorú sorozatával szemben, hód lehetne megfogni, újra kezdem és elfeledni mindent, mint nyáron^ amikor Kötikávad együtt hancuroztak a kerti mulatságon, mikor még nem vök Jani és szerelem, csak nyílt, derűs nevetés a ringispli kopott határjában reggelig és az élet eme nagy misztériumából csak a lázas szavakra emlékezette a fonóbóL, még otthoni, ahol az erkölcs meg a szemérem szent dolog és ahová majd hónapok múlva, ha: itt már nem maradhat, nem szabad lesz visszatérnie, mert a község sokat ad a tisztességre, meg a hírnévre. Hát akkor hová?... — Katika', esküdj meg! — és Katika megesküdött, hogy élete végéig hallgatni fog orról, hogy ia másik kis cseléd, máért dobta el magától Vigasztalan életét ina este, míg az urék a moziban vannak, vacsora után. — Tudod, Katika, nem akarok... szódával, mert <az olyan, sokat fáj... és nem is biztos — hanem inkább —, át mélyet .sóhajtott Borika — gyufát. Katika hallgat. A nagy csomag gyufa ott áll a kredencen. Borika gyorsan kibontja, tiz doboz van benne, kinyitja az egyiket és letöri a gyufa fejét és belepötyögteti egy félpohár vízbe. Most már gyorsan dolgozik. — Kati, segíts — és íme, szörnyű: segít, mint ahogy harakirinél szokás és nem szói, semmit sem szól Katika. — Most sikkor men j, — suttogja Bo-rika később, megcsókolják és szorosan átölelik egymást szótlanul és kiszalad Kati, különben elbőgpe volna magát és már íöou is van: a paradicsomban. Szegény Borika. Janira gondol, aki jövőre talán elveszi és akiért az előbb feláldozta Borika éleiét a szerelem nevében — most melegszik biztosan a sparherten az a folyadék — és ő nem akadályozta meg, sőt segített, egyengette az utolsó utat a Jani érdekében,, aki jövőre biztosan elveszi, amikor felszabadul. A csengő megszólalt, öt hónap óta talán harmadszor. Csak nincs valami: baj? Lábujj- hegyen bemegy' a hálóba. A naccságának a háta fáj, már tegnap is ügyesen megmaaszi- rozta, legyen szives Katus... Katus? Ezt most hallja először, meg, hogy (legyen szives, azt is. Leül tehát az ágy szélére és dörzsölni kezdi a naccsága hátát, — milyen jó, Katas —, kihullj, a könnye, a naccsága hátára, ami tőd' az felsikit, — ez Borika hangja, gondolja hirtelen, — feljebb Katus, úgy, úgy!... — meg kellene akadályozni, nem szabad engedn:, hogy — istenem, most nem mehet innen, pedig azalatt lenn a földszinten, — erősebben Kaitus! — hallja, Janika elvesz, megígérte, nem szépedé jó és kedves fiú... majd ha felszabadul... Miatyánk, ki vagy a mennyekben, — Borikéin, nem akartam letagadni, de nekem... — szenteltessék meg a Te — nekem nincs sem apám... sem anyám — jöjjön el a Te országod — engem csak úgy találtak az ut szálén... és most a Jani, a Jani engem akar — legyen meg a — Katus lejjebb egy kicsid, úgy! — a Te okára... Borikám, isten ; veled, ne haragudj — mikép a Mennyben — hogy a Jani elvesz... — és ne vigy minket a kísértésbe — ha fel... szoba... — máért Tiéd az Ország, Hatajkwn, Dicsőség... képrrtégek terméweténck/ Ha ez a reáktáuz emberiág nagy tömője: számára dvticih' tétlen? Nem egyszerűbb, ha az. ember e reá Utóul áüttlakkja, a maga számára? Ez az J alakitólt környezet ügyi* visszahat az emberre és aJaiktija tovább, a tömegeket i-s, a/, egyént 1». A születésekbe beleszólni ruche zebb. Növények a^podeknevkednek a, pro kreációban idső parancsnak. De emberek? Az «, felső paranerv máyre hallgatnak — csak bennük lehet! Tegyük fel, hogy az eugénika kimutatja’ hogyan alkalmazhatók MendoL törvényei az. emberre. A nehézségiek a gyakorlatban állanak rögtön ellő. MenxLol és GaJton közö meg állapításai <*z»rmt a növényeknél j> csak egy tulajdonság módosítása történt c törvényszerűség szerint. Csak a színek tervszerű előállítása sikerült. Ám minél- magasabb- rendü lény kerül vizsgálót aiá, annál több tulajdonság módosításának szüksége merül fel, hogy a fajban és egyénben valódi változást idézhessenek elő. Az embernek például a bőrszánén kívül még végjeién sok, ezernyi n?ár, tulajdonsága van. Az örökölhetőség is néha csak látszólagos. Az emberi talajdonságoknak a környezet, éghajlat, munkamódszer, táplálkozás, az ember egész külvilágának összetételétől függnek. Az a kérdés tehát, mirt tapasztalt ezen a téren az eugénikai kutatás? Mit tartók a külvilág alakító erejéből, milyen nyomokat az öröklés rendjében? Tons dr. részletesen ismerteidbe ebből a j szempontból antropológiai kutatásokat. Ki- í emelte egy london. antropológus csoport j megállapitásait. Vizsgálati eredményeik szerint például a londoni zsidó csontaikati, ko- ponyamérési adatai pontosan megegyeznek a j londoni ősilakó angolszászfaj alkaté vizsgálatánál nyert adatokkal. Viszont: a londoni | külvárosi 'lengyel és orosz gettókból brván- j dorolt zsidók csontrendszerében föltűnő de- generációs jeleket találtak, a táplálék minősége, hiánya, zsúfolt lakások^ fogyatékos egészségápoiás nyomai képen. Totis fejtegetései alapján végül is arra az eredményre jutott, hogy a faji jelleget az osztályhelyzet, a társadalom, a környezet a fölvett, illetve föl nem vett vitaminok mennyisége módosítja döntően. Ennek bizonyítására fölemlítette a briinni Men-del-in^ tézeti egyik nagyon érdekes kísérletét. Egy néger ikerpár került itten összehasonlít ásna. Egyik közülük újságíró lett. Egy nagy nevv- yorki lap szerkesztője. Néger jellegét semmi sem árulja, el. A szokottnál egy árnyalattal barnább bőrszíne föl sem tűnik Totis szerint „bármelyik európai kp munkatársa lehetett volna“. Az ikerfivérből viszont gengszter -lett. Kalandos, bujkáló, üldözött ember. Külseje harsány néger jelleget mutafl- Négerebb lett, erősen kihangsúlyozott faji jelleggel. Az előadás értelmezése szerint a. faj- kutatásnak tudomásul keli vennie, hogy végső fokon az örökölhető tulajdonságok is a i társadalmi viszonyoktól függenek. Ezen a területen különben még nincs lemondva a végső szó. Nem tudjuk pontosan, mi a szerzett, mi az öröklött testi vagy lelki tulajdonság. Rengeteg tapasztalatot és ismeretet kellene még ehhez gyűjteni. A környezet hatásának alapos tanulmányozása, 0 bűnözők, betegek szociográfiája nélkül eu- géniika lehetetlen. De a faj megjelöléssel nézzünk még egyszer szembe! Szögezzük le: nem jelent értékítéletet. Darwin mondatai: „A faj szót értékként használni nem Lehet, mert fajt még senki sem látott.“ Csak emberi faj kutatásáról lehet szó. Erre döntő bizonyíték is ' adódóit a legújabb vérátömlesztési kísérletek kapcsán. Megállapítást nyert, hogy négyféle vércsoportba tartozik az egész emberiség. Ez a négy fajta vércsoport azonban minden fajon belüi megvan mindenütt a világon, Totis dr. dóadása befejezéseképpen 0 Helyesen értelmezeti eugén.ka célját mégegyszer tisztázta. Ez: « környezethez vaftó aJkehnazkodás képességét a legkedvezőbb formában, legmagasabb fokon biztosítani s ezt a képességet nemzedékről nemzedékre fokozni.. Szeghő JaKa. Svábhegyi Szanatórium Svábhegyi Szatnatérmm diagnosticai felszerelése tökéletes, cheraiai és microscopia; laboratórium. Vércukor etc. vizsgálatok. - Röntgen, Elektrokardicg aph, Krogh-féle alap- anyagcsere vizsgálatok. Európa legszebb, legelőkelőbb ryógy- szállója és orvosilag íegtö leteséb- ben felszerelt subalpin diétás gyógyintézete. — Klinikai kivizsgálás, gondos orvosi gyógykezelés, polgári árak. í Beámul, I
