Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-20 / 41. szám
7? I IF. N 7 PK 19 36 t ehr uAr 2(1. Több, mini egy évig iarianalí az uj angol király megkoronázásának előkészületei Kord ekes részleiek a koronázás formaságaiból MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ ]Viw, Termés, M3niu, 1 Óiéul. Szavazat l N1VERSU1.: „Nem ceten; három naPH. s. ;i ,í'.\>mon ellopták a cipőmet. iftV 0 C^1 kellős k vf|vn mezítláb maradiam N*nc\ semnai ,rc- n.. y m, n;\ ön^vilkoss.ii’Ot követek e' "" *'J?* lvu-om n.ipp.1 i kW' Chirii Soli uz Orhci-i Ulrto. Sn;ü >;azcks;ici iskolát vészért tKiukmber svutelnek, mikor l.tsi-i sz-áH;..sin öngyiU«*sáspt köve- tett d. Minden ainu; kopogtatott a hakil küsvö- b, i- s mindenütt ugyanazt a verset hallotta, _ smj a/t.in e'4'ette kedvet az élettől. A gazdasági iskolát végzett fiat•'■!ember öngyilkossága vsuk crv kis láncszeme a mai ifjúság tragédiájának. 1 o|v- ton I élsz inén tartottuk ezt a kérdést, de nem h; Ugattak meg bennünket, mert a kormány politikával van elfoglalva. Rámutattunk -tj. hogv gazdastgi iskolák növénytenyészete csak o hivatalos szobák érdéként szolgaija s dlkimi hiv.iLalnokok, nem hivatásos gazdák lesznek a tanítókból A gazdasági válság nem újság. Iz.ze ,í izmokban is találkozunk. A különbség esak a2, hogy oi; mindent megtesznek cnyhité. sére Három napon át nem evett Cliirila Soltú?. Ugyanakkor Orghidan — a kereskedelmi és iparkamarák országos szövetségének k épen sclőpe — azt á 1 i*t)*. hogy csak 3 millió 6oo ezer lelt fordítottak segélyezésre a 1 8 millió 7'1 Jyjc" leire rugó munkanélküli .napból, mert megalapították. hogy nincs munkanélküliség Romániában. le'4 a többi pénzt más célra fordítottak. Az egészségügyi miniszter tagadja Orghideán állítását. Bármit is mondanak, tény ez. hogy van pénz, csak nem használják fe! -j nép boldogot.!, si ra DIMINEAŢA: A termények világpiaci ára a te méskilátásoktól és meglevő készletek nagyságától függ. Európára a? orosz termés döntő, s tengeren ud. pedig az amerikai, kanadai, argentina; és ausztráliai termés a fontos. — e rt csőié- .síink szerint legnagyobb készletek a mult évről voltak fölhahnozv., ezeket ?. készleteket azonban amerikai mulJmok vásárolták meg az utóbbi hónapokban. Úgy látszik hogv az uj termés g Kanada minden készlete kifogy. Romájában a verések helyzete sokat javult a hóesés ^óra. — Ha nem lesz szárazság, bőséges cvre számíthatunk. Ez azonban nem elég. Jó piacokról, fő árró! is kell kellő időben gondoskodni. Az utóbbi napokban kedvező hírek érkeznek az árak kialakulásáról. Úgy látszik eljön az. idő végre, melyre gazdáink oly régóta várnak. PATRIA: A Duce tagadó politikája, mely főleg Franciaország ellen irányult. megakadályozta a dunai-államok összefogását. Csak most látszik tisztán az olasz külpolitika gyászos hatása, midőn módot keresnek Tardicu tervének megvalósitására Maga Őfelsége, Károly kirá>y dk élére ennek a mozgalomnak. Ez a helyzet súlyosságát bizonyítja s szükségessé teszi Maniu ten-ének megra lórira sár Büszkeséggel tölt el, hogy egy ily fontos nemzetközi kérdésben pártunk volt elnökének terve jelöli meg c helyes utat. Két lángeszű államférfi találkozik ezen az oton. őfelsége szabadon és bátran teszi meg a kezdeményezést, melynek sikere tekintélyét nemcsak az országban; de mindenütt ai világon emelni fogja. Tiszta szívből teljes sikert kívánunk uralkodónknak. — A terv minden nemzeti erő igénybevételét kívánja Most már egyedül csak sikerről lehet szó. Az ország és e Korona érdeke, hogy a román diplomácia ne veszíts: el a Jia-r. cot. Minden eszközt fel kel! használni. A legelső feladat az, hogy minden politikai intrikát elhárítsunk utunkból. Maniu közreműködésének igénybevételéhez nem szükséges az, hogy a kormányelnöki széket elfoglalja. Értékes cs nélkülözhetetlen az ő munkája, mikor a dunai terv legnagyobb akadályának. a budapesti ellenállásnak leküzdéséről van szó. Ki tudná őt pótoln4? Ki ismerné nálánál jobban a magyar politika látható és nem látható oldalait s a gyöngébb pontokat? Ki ismerné jobban a magyarság lelkét s a budapesti gondolkodást, a tradíciókat? RAZA: Dan Zahar ia tengernagy maga îs részt vett a Mehedinti-i választásban s tiltakozó táviratokat küldött a belügyminiszternek, csend- őrfőfeKigyeiőségnek és Vartolomeriu püspöknek. A három táviratban banditáiénak, gonosztevőknek nevezi Plostina község vezetőit. Két dolog tükrözik ezekben c táviratokban: r. Visszaéléseket követnek e] a községek vezetői, z. A bojárok által használt szavak látnak napvilágot. Nem kételkedünk Zahsria tengernagy szavaiban M: is ismerünk pnmárokat. akik átkozott dolgokra vetemednek választások alkalmával. Ez a kuitu. ra és polgári önérzet hiányát bizonyítja. A tengernagy a csendőrmestért és a falu papját is megvádolja. Az inteliektuelek sokszor elvesztik helyes itélőképecsségüket s elfelejtik, hogy a nép. nevelés még nem ment végbe a falvakban. Dől. goznunk keli, begy eljussunk a nyugati színvonalra. A Plosítírna-i primare csendőrt és papot neveim, gyógyítani kel; elcsapás helyett. Ők a ötéteség rabjai s jó szóval kel: őket világossághoz szoktatni. A nép orvosainak jó idegekre, fegyelemre és megértésre szükségük A három teltétel nélkül demokrata v«zéer nem Hhnr elképzel ni. ARGUS: Nincs elég idegen valutánk! — hangzik míndennünen s különböző megoldási módot ajánlanak. A legkönnyebb az: vegyük e! e pénzt másoktól és ne fizessük ezt vissza. Bár pénzt csak munkával lehet keresni, a háború után mégis arra törekednek, hogy munka nélkül jussanak vagyonhoz, i-şis-ban — a háború előtt — a nagybirtok idejében 418 millió 936 ezer arany-lej értékű mezőgazdasági terméket exportált Románia. A háború urán aztán tizenkét évvel — . /30-ban — midőn t:z év telt cl a földreform végrehajtás-.;tó! kezdve: s az ország a magyar éléskamrákkal gyarapodott;. 288 millió no ezer arany-lejre, esett a kivitel értéke, hogy aztán 248' millió 9T 5 ezer arany-lej legyen 1931-ben, 166 millió 4C2 ezer aranv-lej 1932-ben és végül 24 millió 650 ezer craip'.lcjre zsugorodjon a mc- z-őgazdasági termékek kivitele 1935-ben. Az érték lej zürichi árfolyama szerint van aranyleire átszámítva. Ha nincs export, nincs idegen valuta. A fő az, hogy szavazat legyen. yáiaszráson. LONDON |A? Ellenzék tudósítójától.) Az udvari ékszerész mér léket vei! Vili. Eduard király fejéről, hogy n birodalmi korona lielsö karimáján a szükséges akikilásókat elvégez ze. A koronázást valószínűié# 1937 májusára tűzik ki. Etáim a király Ediughurghba (Skócia). BelLustba (Északi Írország) és (kimar vonba (Walesi látogat el. majd Indiáim utazik, hogy Delhiim; ünnepéiyosen India császárává koronáztassa magát. A koronázás előtt a lordkancellár ősi alkotmányos szokás szerint összehívja a titkos tanácsosok l»ól ós az ország legfőbb biráiból álló „udvari igén ybiró.sá got', amely « koronázás körüli szerepekre vonatkozó igényeket dönti cl Síkúig vitás volt, hogy Newcastle hercege vagy Shrewsbury grófja nyujtja-c n királynak a kesztyűt, vagy, hogy melyik főCLUJ. (Az Ellenzék tudósitójálól.) A város liázsongárdi részén elterülő utcák lakói között óriási az elkeseredés a vizmiiigazga- tóság önhatalmú rendelkezése ellen, amely- ivei három utcában cs pedig a Marinescu, Vânătorilor ás Zorilor-on lezáratta a vizet és ezáltal télni: idején minlegg 150 családot hagyott viz nélkül. Érdekes a rendelkezés előzménye. Tudni illik <az egyik utcában valaki — szándékosan-e vagy véletlenül, még nem bizonyos •— megrongálta a főcsapok A vízmű igazgatósága vizsgálatot indított az ügyben, de ez mindezideig még nem vezetett eredményre. Amikor 0 víz nélkül maradt lakosok tiltakozni próbáltak a vízműnél, ott egy Giurgiu RÓMA. (Az Ellenzék tudósitójálól.) A napokban kezdődnek a pontusi mocsarakban az ujabb kiszáritási munkálatok. Eddig már három várost alapítottak a mocsarak lecsu- polása és kiszárítása utáii nyert földeken; a most meginduló munkálatok egy negyedik uj város megalapítását teszik lehetővé. A városnak ,, Apríllia“ lesz a neve. és még az idén meg akarják kezdeni építését. Előre eiké-ziLONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) A skót hatóságok nagyobb csendőrtőlönitményt vezényellek ki a Stirling közelében fekvő Doune városkába, hogy véget vessenek a Strathcarron kereskedő temetése óta feldúlt békéjü városban szakadatlanul folyó zavargásoknak és egyelőre kiszabadítsák rabságból a szabadságától ncpitélettel megfosztott járásorvost. Hat embert, aki tettlegességekro ragadtatta magát az elmúlt napokban, letartóztattak. John Strathcarron 58 éves kereskedő már hosszabb ideje betegeskedett. Dr. Glawyn körorvos, aki betegsége alatt kezelte, egy Iléttel ezelőtt megállapította a halál beálltát. A körorvos kiállította a lraJottlevelet és a temetést kitűzték. A megállapított időben a kisvárosnak csaknem egész lakossága megjelent a temetőben, hogy elkísérje utolsó útjára a köztisztelel- ben álló kereskedőt. A temetés rendjét azon- | ban megdöbbentő jelenet zavarta meg. Ami- i kor a temetői -szolgák, a koporsót éppen a sir mélyébe akarták ereszteni, kopogás hallatszott a koporsóból. \ szolgák úgy megrémültek, hogy elejtették a koporsót, amely hangos robajjal zuhant a sir fenekére. A temető közönsége körében pánik tört ki. Egy-kél férfi azonban nem veszítette el hidegvérét, gyorsan kiemelte a koporsót a sírból és felnyitotta a fedelét. Ekkor kísérteties jelenet játszódott le. ,4 ,,halottfelült a koporsóban, majd kimászott belőle. rend játsza a koronázás alkalmává] av udvari borkóstoló, a főélé.sknmrainestcr, vagy az ez üst nemück őrének szerepét. A mennyezetet valószínűleg az öt Kikötő Bárói fogják a király feje fölött tartani. Nem utjitják meg az udvari fösolvinász. továbbá az illatszerliintö (aki illatos füveket .szórt a király elé) és az udvari löbnjnok (King's Champion) méltóságát, aki a koronázási lakomán élet-halál párviadalra hivott ki mindenkit, aki kétségbe vonta a király jogait. A canterburyi érsek helyezi a király fejére a koronát, aki a Westminster ajátság ősrégi koronázási székében ül, amely a történelmi emlékű „Gondviselés Kövén“ áll. Eblxrn a székijén koronáztak meg minden angol királyt llitvnlló Eduard óta. nevezetű mugasrangu tisztviselő szószerint a következőket jelentette ki nekik; A inig nem tudom meg, hogy ki rontotta el a csapot, nem adok vizel! Mindenesetre elég különös, hogy egy em- ]>e.r miatt láO család szenved és egy sereg háztulajdonos, akiktől busás vizdijókat sajtot ki a vizmüigazgatóság. A'em is beszédünk arról, hogy Isten tudja, mi történnék egy esetleges fűz esetén. amikor a tiizoltókocsik a síkos, meredek utón nem tudnának felkapaszkodni ezekben az utcákba és a tűzoltáshoz a vizet egy kilométer távolságról4 kellene lvordaniok az embereknek. Ezen az állapoton sürgősen változtatni kell. Így kivánja a polgárság érdeke «« a vizmü tekintélye is. tett tervek szerint építik fel az egész várost. A kiirt tervpályázatna tizenhat pályázat érkezett be. amelyek közül egy e célból alakult vizsgálóbizottság már ki is választotta a győztes tervet, amelynek alapján csakhamar felépül a negyedik város is a pontusi mocsarak helyén, a lecsapolt és kiszárított ingoványon. A feliér halotti ingben lévő halálsápadt ember láttán a temetés résztvevői teljesen elveszítették fejüket és rémülten elfutottak. Egy perc múlva Strathcarron, aki 1 szó szoros értelmében az utolsó pillanatban féri vissza az életbe, cg vese gyed ül állott a temető kellős közepén és meztelen lábbal, gyalogszerrel indul! el hazafelé a havon. Aki szembetalálkozott vele, a rémület kiáltásával futott el. Végül is a városka lelkésze és orvosa, Glawyn vette gondozóba. Amikor beszélni akartak Strathcarnmnaí, nem kaptak összefüggő választ. Családját sem ismerte fel többé az élőhalott. Azalatt a néhány másodperc alatt, amely tetszhalottságából való feléledése és a koporsó felnyitása között ellelt, a szerencsétlen megőrült. Folyton azt hajtogatta, hogy átment a tisztitótüzön és harmadik személyben, mint ,,a halott emberről“ beszélt önmagáról. Amikor dr. Glawyn a feldúlt család házában megjelent, hat férfi megtámadta, véresre verte és bezárta a pincébe. A helyi rendőrség ncrn tudta kiszabadítani, mert gyengének bizonyult a tömeggel szemben, amely hangosan helyeselte a család eljárását. A környékből érkezet! csendőrság most kiszabadította az orvost, de a hatóságok előtt kell majd igazolnia, hogy szabályszerűen megvizsgálta-e 3 bet^e* f b44do' >vé’ kiállítása előtt. AÍKTKET hajszol a mindennapi kenyér gondja s éjjel-nappal azon verejtékeznek hogy a lefölözött tejbe holmi apritanivalól szerezzenek, azoknak kitűnő tanáccsal szol gálhutiink arra nézve, hogy legalább a hol nap aggodalmától megszabaduljanak. Ku tassanak fel egy dobra kerülő szeszgyárai amint azt egy jónevü részvénytársaság tette, árverésen vegyék meg hitelbe, keressenek egy olyan járásbíróságot, mely a vételár kifizetése nélkül a tulajdonjogot átkebelezi; a többi aztán gyerekjáték. Akár hozzáfognak a szesztermeléshez - ugyancsak hitelbe, akár felparcellázzák a gyár földjeit s áruba bocsátják — de ezt már készpénzért; a számításuk nem fogja cserbenhagyni. * Í1ÖVID SZÜNETET kérek Hölgyeim és Uraim abban a lázas munkában, melyet arra pazarolnak, hogy az illatterhes találkákon egészen stílusosak legyenek, hogv a kártyacsatákra kellően felfegyverkezzenek, hogy a járommá vált rózsalánctól könnyebben és hamarább megszabaduljanak. Nem azért kérem ezt a szünetet, hogy azalatt meginterjúvoljam önöket forró gőzös élményeik felöl, hanem csak azért, hogy e pár percnyi pihenő alatt újból bemutassam az „Elvált gyermekek“ intézetéi. Olyan csemeték ezek, akik elvált szüleiktől vannak elválasztva. akikről a melegszívű riporter könnyfakasztó részvéttel irja, hogy „a Mamának is van valakije, a Papának is van valakije, csak éppen nekik nincs senkijük4'. Akiknek a gyermekei ott vannak, másnemű, fontosabb elfoglaltságuk közepette is pillantsanak be a világnak ebbe a legszomorubb intézetébe s kérdezzék meg, hogy azok az árvábbnál árvább teremtések mi után siránkoznak nappal s miről álmodnak éjjel; hogy az utolsó jelenet, melyet még „otthon“ láttak, miképen marcangolja megriadt lelkűket. Gondolják meg, hogy ki, vagy mi képes kitörölni azt a rettenetes képet, mely a gyermekszívben az intézet rideg, lélekölő falai között kialakul. És nézzenek be ide azok a gyermekes stülők is. akik válni készülnek s csak azután menjenek ügyvédhez... De végét is szakítom már a szünetnek, nehogy valakinek a lelkiismeretét ok nélkül megpiszkáljam. fiivégre vannak ennél kellemesebb dolgok is, meg talán hely sem volna a további tetemrehivásra, mert az a válóperek szines.leirását várja, mely ennél kétségtelenül kedvesebb olvasmány. Majd egy másik szünet alatt folytatni fogjuk, ha az érdekelt szülők — ugv kívánják. • AZ ÚGYNEVEZETT „sikerült“ házasság előfeltételének biztosítása mindig komoly feladat tárgyát képezte s csak örvendünk azon. ha e kérdéssel olyan világhírű lélekbúvár is foglalkozik, mint dr. Alfred Adler. A sok jó tanácsa között azonban van olyan is. melyet nem találok célravezetőnek. Azt mondja többek között a bécsi tudós, hogy egy leánynak sohasem szabad azzal a céllal férjhezmennie, hogy a férfi megmentse őt és eltartsa. Én pedig éppen ezt találom az eszményi hááhssSg egyik pillérének. Természetesen olyan nőről van szó. akit érdemes eltartani. Az ilyen feleségnek ugyanis a családi életben mindig van annyi dolga, hogy ne jusson ideje „mellékfoglalkozásra“. Figyeljük csak meg, hogy milyen az a házasság, melyben a nő is keres (hogy ne is említsük az olyan házaséletet, melyben hozomány. vagy egyéb kereset révén kizárólag az asszony a családfenntartó). A kitűnő professzor ama szenzációs megállapitása, hogy a szerencsétlen házasságok főoka: mindkét fél kapni akar, anélkül, hogy’ adna valamit, — nagyon is helytálló, csak egy kicsit — régi igazság, mely néha bonyolult képletekben éli ki magát, amint az egy legfrissebb esette] bizon3rithaló. A vőlegény ugyanis az esküvő előtti órában kámforrá vált s mikor buzgó keresés után rátaláltak, azzal védekezett, hogy menyasszonyának havi 240 pengő keresetet hazudott, holott a valóságban csak 80 pengőt izzad ki s ráadásul a szertartáshoz szükséges ruhával sem rendelkezik. A menyasszony erre gombostű- pénzéből megvetette a megfelelő számú díszruhát s tüstént elküldötle a vőlegény lakására. a frigykötés végső akadályát pedig az örömapa tüntette el a 80 pengő „megfeje lésével“. A menyasszony tehát uj nevet ka pott. de ez egy rend ruhába került; az após vőre tett szert, de egyelőre a leányánál is többet fizetett érle; a vőlegény hozzájutott az asszonyhoz is, meg a hozományhoz is-, de a legnagyobb árat is ő adta: bátor őszinteségét. Hogy aztán ez a több ismeretlennel teletűzdelt harmadfokú egyenlet boldog, vagy boldogtalan házasságot hoz-e ki, azt valószínűleg csak Alfred Adler tudná megfejteni. Omikron. NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat legolcsóbban és legnagyobb választékból az Ellenzék künvvosztályában. Cluj. P. UntriJ vásárolhatják, Bünket a vizmiiígazgalóság... Százötven dalából voniák meg az fiiéi — az ismeretlen károkozó miatt Felépül a negyedik város a pontusi mocsarak hely én striáüan liitörc®, megtttttt cs feazoTABszeréett a tefsziialoíí I m
