Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-19 / 40. szám
4 BLLBN 7 *K 193btébraár 19 BÚCSÚ GARMISCHTÓL biikk-voi sek, nyilván • valóban földünk egyik legfurcsább 1'elboritásii . . . egyébként a inúr megalapított ,,Olimpiai muzeuBi“ egvik leggondosabban félteit érdekessége. Próbálják mar a zenekarok a himnuszokat. - Broadway a divatrevü Garmisch- bun. • - ,,Balbo" levágatta szakállát. Szimbolum-e az újságírásnak a kacsa? — Cédula. - Tapéta és más emlékek a lezáruló téli olimpiász előtt... v, VKMisi.11-1 W'K 11 N'KlHClll.N. ti-bruár. (Kiküldött berlini munkatársunktól.' Vege a 1 \'. Véli Oliiupisis/nak . . . S/.éls/eled majd megint ;i nagyx ilágbu, északra, delre, keletre és nyugatra ~<S nemzet 11MH) fiatalja, hogy szivében azt itt eltöltött gyönyörű napok emlékével lásson ismét a napi munkához, felejthetetlen órák voltak ezek a garmischi események, mert megmutatták, hogy igenis lehetséges meg a mai annyi ellentéttől, üt kö alponttól hemzsegő világban is egy minden világszemléleten, napi politikán ieliil- enmlkedö összejövetelt megrendezni, bebizonyította ez a miting, hogy a mai ifjúság teste s szelleme milyen ép. micsoda hatalmas erők feszülnek a duz.zadó izmok mögül s hogy az olimpiai szellem, a lovagiassag s nemes küzdelem eszméje még ma is változatlanul él. Garmisch is magán hordja most már a lassú szétszéledés, a búcsú jegyét. A katonazenekarok napok óta tanulják szorgalmasan 28 nemzet himnuszát, már elkészültek htokban a hatalmas virágcsokrok, emléktárgyak s a nehéz elváláson könnyíteni akaró száz- nvi kis figyelmes apróság, megindult a hatalmas eserélgetési láz. hogy az oly szépen megkötött iij barátságok egész sorát pecsételjék meg a kölcsönös ajándéko/galasok- kal . . . Garmisch üzleteit formálisan kifosztották s a konjunktúra pedig az utolsó napokban olyan erőre kapóit, melyről meg álmodni sem mert volna ez a kis bajor városka tisztes kereskedő polgársága. /almával szokták meggyanúsítani, elmondjuk még, hogy <ia-Pa sajtófőhadiszállásán (civilben mozi) e napok egyikén, az ott összegyűlő tudósítókat legnagyobb meglepetésükre egy hatalmas, mennyezetről lelógó kék mezőnyben szálló, fehér kacsás zászló fogadta, bade kormánytanácsos, a berlini pro paga miami nisz téri um mindig gyanúsan jókedvű fiatal megbízottja ugyan kijelentette, hogy a kacsa nem is kacsa, liánom a rejiilo hir szimbóluma... hogy úgy mondjuk, az újságírói munka jelképe, ez.t azonban senki el nem hitte neki . . hiába, mert nem tartja az olasz: se non e verő, e ben trovato - ha nem is igaz. de jól van kitalálva! A sajtóiroda falai között különben is sok kuriozitás s felejthetetlenül kedves epizód történt, lgv például ma már az. egyik szoba í falait tiszta cédulatapéta borítja, az a sok ezernyi kis szelet papir. melyre az ill dob J gozó tisztviselők eleinte szorgalmasan mindig felírták Ga-Pa soke/.er idegenjének ösz- szes el s el nem képzelhető kívánságát. Ilt vannak a lejári lakáskiutaló utalványok az érkezési terminusok, telefonszámok, időjárásjelentések. hátrahagyott üzenetek, elveszett tárgyak leírása, elcseréli fülvédők meghirdetése, épp úgy. mint az itt időzött hírességek autogramjai (Hitleré s Gusztáv Adolf svéd trónörökösé főhelyen), karrikaturák s S az újságíró vallomása . .. S most pedig, amikor befejezés előtt áll az idei téli olimpiász, az újságíró is leleszi egyelőre a tollat ... \z újságíró, ki most mar leleplezheti magát s hex allhatja, hogy !i/ napon át aludt egy fürdőkádban, n fürdőkád feletti csap pedig sajnos nem igen tudhatott a rendes szigetelés csodájáról, különben nem lett volna az újságíró „ágya“ reggelre mindig kacsaúsztató. Az újságíró, kinek fényképezőgépe eltűnt, két pár cipü- tnlpal tett tönkre (számla a főszerkesztőhöz mellékelve), kalapját beverték a nagy tolongásban s immár a harmadik idegen pár kesztyűre cserélgeti ki akaratán kivid is hajdani saját szép bőrkesztyűjét. \z újságíró igen fáradl, de kividről tudja viszont már. hogy mi a slalom s mi a curling, holott még néhány héttel azelőtt azt sem tudta, hogy a sportolók címszó alá foglalt embercsoport miben különbözik a rendes földi halandótól . . . Az újságíró azonban örült, mert a garmischi gyönyörű napok m ki is legfelcjthetctloncbb emlékei lesznek s mindig szívesen gondol majd vissza arra a festői kis bajor helyre s derék polgáraira, kik tiz napon ál állottak mellette testcstől- lelkeslöl. Korok írója most valószínűleg utókorára megy valahová, ezt azonban sajnos, a szerkesztőség már nem fizeti meg... Pihen s erőt gyűjt az. eljövendő nyári olirnpiászra, az ifjúság s erő napfényes második nagy erőpróbájára. Viszontlátásra — Berlinben! Dóros Ferenc. Ady Endre édesanyja felutazott Budapestre halhatatlan fia emlékünnepélyére Színes emlékek a nagy költőről — az édesanyja megvilcigitúsciban Néhány sor a férjekhez Az utcákon olyan forgalom hullámzik, mintha nem is a Zugspitze, hanem legalább is a Broadway-n tartották volna meg az olimpiászt. az, utolsó napokon pedig még fokozódott az ideözönlö kiváncsiak száma. A legelegánsabb toilotlek, hermelin keppek vegyültek el a (limdlikkel s a legújabb párisi divata kalapok a bajorok fácán tollas pörge kalpagjával keltek méltó versengésre. Garmischban divatrevüket lehetett volna rendezni az itt egybegyült hölgyek pazar modelljeiből, Patou mester s Worth nem rendezhette volna meg szebben s feszélvtele- nebbül a nagy vetélkedést, melyet azonban kétségtelenül befolyásolt máris a bajor hegyek varázsa: a nagy tavaszi divat — mint a hölgyek ezt már nekünk megsúgták — az élénk zöld lesz, a ruhák pedig a bajor dirndli fogják majd az erősebb s éppen ezért sajnos mindig: szenvedőbb nem pénztárcáját egy-egv nagyobb összeg erejéig igénybe venni. Szakái! Erről jut eszünkbe Ga-Pa egyik legnépszerűbb figurája, a svájci líug hokkikapus, kit rövid, szurokfekete kis kecskeszakálla miatt a közhumor pillanatok alatt nevezett ki mar a megnyitás napján ,,Balboának... A szegény olasz repülő-marsall jégkorongozó alteregójának ettől a perctől kezdve nem volt több nyugta, mert ahová csak elment, ahol csak feltűnt, kórusban hangzott fel rögtön a kiáltás: Balbo... Balbo... Baaaalboooo! Ezt elviselni pedig még egy hokkikapus idegeinek is sok volt, pláne ha az ember napközben buzgón azon szorgoskodik, hogy minél több gólt kapjon el lenge, de mégis öntudatos mozdulatokkal. Ezért pokoli elhatározás érlelődött meg Svájc fiában, kinek érlelödését rövidesen telt is követte: az egyik reggelen „Balbo“ szakáll nélkül jelent meg a stadionban. Igen ... Balbo friss volt és öntudatos, nagyokat kapott a feléje repülő korongok után. de közben gúnyosan nézett szerte-széjjel Garmisch honában, hol a közönség ereiben egy pillanatra elhült a vér... a közönség szakállát követelte, de mégis Balbo győzött: mert a férfiasság leggyönyörűbb jelvényét akkor már régen a főnök ur Szcpi nevű tanonca sepergette ösz- sze a földön .. . Azoknak pedig, kik az újságírót ama bizonyos kacsamadár iránt érzett különös von- i yWWMMA *Äfts**#Ä*s«*Ä Györgyi — Dr. HiitÜ — Kozma szerkesztésében. - Hatalmas a- bum, 300-nál több but w s épület b rendezés-rajz fényképek, tervek, műnyomópapíron, a modern ■ pítö- és lakás-művészet remekei. Lei 528. Nehéz és-terhes dolog édesanyának lenni. Akkor is. amikor a fiút a világhír szárnyaira kapja, de akkor is, amikor a fin csak egyszerű kis gyermek, akinek pajkos játékait, élete apró kis örvényeit kell elfelejteni és í megbocsá jtani. Ady Endre édesanyjának sorsa is ilyen igazi anyasors. Ott él ma is az öreg nagyasszony a kis kúriában, ahonnan most fellátogatott Budapestre Lajos fiához, a méltóságos főigazgató úrhoz, hogy egy kicsit körül nézegessen s lássa é.s érezze azt a szere te let, mely körülveszi a fiút. aki nagyon szerette őt, akit egyszerűen és kedvesen csak „édesének nevezett. Elnéztem az arcát. Jóságos, egyszerű, igazi, megtisztult, megszépült öregasszonyarc. Hallgatja, amint a református püspökség nagytermében az egybegyült neháinyszáz ember előtt a protestáns diákszövetség fiataljai ünnepük fiát: Ady Endre magyar költőt. Az egyetemi énekkarok Va&zv Viktor megzenésítésében Ady „Sirató ember dala“ című versét adja elő. Már ekkor is, néhányszor zsebkendőjéhez nyúl a nagyasszony, aki csendesen és egykedvűen ült a ka rosszék Íren s a műsor megkezdése előtt kedvesen beszélget előtte ismeretlen ismerősökkel, akik benne is a fiát jöttek köszöntem. Lassan csomóra gyűlik az a rengeteg sok virág, melyet pár szálanként hordoznak össze fiatal diákok és öreg öszliaju urak és hölgyek, Ady Endre egykori és mostani tisztelői. Nagyon sokan vannak erdélyiek a közönség sorai között s valahogyan egy kicsit az erdélyiek ünnepélye is az estély. Ravasz Lászlómé kegyelmes asszony beszélget el szelíd szavakkal a nagyasszonnyal s azután kezdetét is veszi az ünnepség. Dr. Somos Elemér, a protestáns diákság elnöke tartja az üdvözlő beszédet. Ady félre- ismerteléséről beszélt s rámutatott arra, hogy a költőt azért gyűlölték sokan, mert alakja ,,óriásként magadott ki bírálói közül“. Az utóbbi években alakja körül a köd mindjoh- lxan feítisztul, látják mindenütt, hogy nemcsak magyarságnak, de a világirodalomnak is egyik ragyogó lehetsége volt. Somos elnök ezután Ady Endre édesanyját üdvözölte. — Ha a költő elfáradt idefent a rideg városban, akkor pihenni édesanyjához jáirt haza és most, hogy nagy fiát ünnepeljük fiatal szivünk egész hevületével köszöntjük az édesanyát a magyar ifjúság nevében! — mondotta és az első sorban csendesen síró özvegy Adu Lőrincidének selyemszalagos babérkoszorút nyújtott át. Az ünnepélyen a pesti színházak vezető művészei Ady-verscket szavaltak és megzenésített Ady-verxeket adtak elő. Közöttük szerepelt a régi Cl-uj-i ismert színész: Tóray Ferenc is, aki kedvesen emlékezett vissza bever.sei elszavalásával hatalmas és nagy sikert aratott. BESZÉL A NAGYASSZONY Sok mindenről elbeszélgetett még özvegy Ady Lőrincné, akinek számára Budapest sok tekintetben hozott meglepetést. Valamelyik délután sétálgatott az egyik pesti utcán, mely rövid idő óta Ady Endréiden noxet viseli. Elmeséli, hogy milyen különös érzése volt, mikor ott sétálgat az ideában és olvasgatja egymásután a szép villák homlokzatára szegzett táblán, hogy Ady Endre-utca 3. Ady Endre-utca 5 és igy tovább. — A fiam nevét láttam az utcán a táblákra felszegezve, akit Ciuceai betegágyánál látogattam meg utoljára, augusztus 21-én s ma is fáj a szivem, hogyha reágondolok, mert azután felkerült Pestre, hol meg is halt s mire halálának híre a kis szilágysági falu csendjébe elérkezett, azóta* már el is volt temetve. Most csak a Kerepesi-uti temetőben levő szép díszsírhelyén látogathattam meg újra s elnéztem a szobrot is, melyet sirja felé állított a kegyelet. Jól esett látni, hogy a fiam sírjánál ma is lehet friss virágokért látni s öröm volt azokat a szál virágokat elfogadni, melyeket ismerős és ismeretlen tisztelők hoztak, mert hiszen ezek, mint a Bandi fiam jóbarátai. ismerősei, tisztelői. Valakinek elmesélte Ady Lőrincné, hogy valósággal megborzadt, amikor elmondották, hogy körülbelül már mintegy háromszáz könyv és hosszabb tanulmány jelent meg, mely mind azt igyekszik kimutatni, hogy egyedül ő találta meg az igazi Adyt. Pedig liát az ő lia minden cselekedetében, minden tettében igazi Ady volt, aki a költészeten keresztül mutatta meg önmagát. Fáradt már nagyon Ady Lőrincné, mire az ünnepély véget ér és Kosa István1, diákszövetségi vezető karján leballag a zsúfolt nagyteremből. — Köszönöm maguknak, hogy a fiamról ilyen szépen megemlékezlek. Örvendek annak, ha a fiatalemberek, a mai kor fiataljai is értékelik a fiamat, mert ő mindig a jövendő, n magyar élei ifjúsága költője akart lenni. Ezzel a, gondolattal kapcsolatosan még feljegyezzük azt, amit egyik pesti lapnak adott nyilatkozatában mondott arról, hogy Ady Endre hősvan kereste költői elődjét » családban. A KÖLTŐ ELŐD — Mert, hogy elismerik majd, azt tudta. Tehetségében sohasem kételkedett, inkább csak annak eredetét kutatta fáradhatatlan buzgalommal. Rengeteg időt töltött családi Írásaink között. Kutatta, kinek voltak irodáim! hajlamai. Aztán felfedezte „elődjét“. Kér e a sza;<könyvek teljes je yzék't. gelé,sünk során régi erdélyi sikereire. Adv Kigyógyultam gyomor fekélyemből... •.Írja Preia* Ludovic, Bucureşti, Sir. V < le Invar iyy Jatt Jako-. „Hét /-./rendéig sz/cnvedtrm a gyomrommal, az. uróbbi időben állandóan hányinger gyötört . M nőm 5 pereljen elfogott a hányás. Abba kellett hagynom munkámat. Naponta többször is 20—25 percig tartó borzalmas gyomor í\ bélgörcsök kínoztak. Már épp a yyomoríc- kéty-operáció előtt állottam, mikor felhívták figyelmeméi ;l „Gastro D“ gyógyszerre. Megkezdtem az elótrás szerinti kezelést és 2 üveg elhasználás, után tökéletes jax'ulás állott be betegségemben. Mos; folytatom a kúrát é.s meg vagyok győződve arról, hogy rövid dein bejül teljesen egészsége- le-zek." A „Gastro D" 13c lej utánvéttel kapható ;• vezér képviselőnél: Császár gyógyszertár, Bucureşti, Calea Victoriei 124. mini mondotta. Fiatalon elhunyI Ea jos bátyúm voll (■/ uz előd. Verseket hl. 0 katolikus volt, ki.spapnak incut, de egy véletlenül nyilvánosságra került vers'1 miatt kellemetlenségei voltak, amelyeket nem tett jóvá megbánással, hanem kilépett és katonának ment. Röviddel utána meghalt. Hogy tehetséges volt-e tényleg, nem tudom. Bandi mondotta, hogy igen. Külsőleg nagy volt a hasonlatosság közöttük. — Aztán a családi kutatások sorún vala- hogy kiderítette Bandi, hogy a» nagyapja, az én édesapám, elsőnek fizetett elő egy Debrecenben meginduló kis újságra. Boldoggá tette ez a felfedezés, — Látja édes — mondta — aki akkoriban elsőnek fizet elő a lenézett újságra, abban már benne van az irodalmi hajlam. Az cgyedülmaradt özvegy Ady Lőrincné, a nagy költő édesanyja, nemsokára visszatér szülőfalujába, hol most már emléktábla is jelöli Bandi életei indulását s a csendes kis kúriában tovább álmodik arról a nagy boldogságról, melyet neki gyermekei s közöttük a költő Bandi gyermek okozott . . . Kilyéni József. SZÉKREKEDÉSNÉL, gyomorrontásnál, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, mijduzzannt- nái, vértódulásnál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszuüétntl igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF-“ keserű vrzet- A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a FERENC JÓZSEF y;z az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesiti magában s így’ állandó használatra — különösen juj táplált, kövér férfiaknak és nőknek — feltét .'énül alkalmas. Ihsics akadálya a* öiven boldog* aíuii falusi bírtok- vásár betáblázá^ásiak Tg.-Mures. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy Mures-megyében körrendelet érkezett a prefektusáról a körjegyzőkhöz, akiket felhívtak, gondosan ügyeljenek, nehogy felsőbb jóváhagyás nélkül in- gátlóm’ adásvételi szerződések kerüljenek be- táblázásra. A rendelet vétele után a2túin a körjegyzők az 50 holdon aluli birtokok átírását is megakasztották. Megkérdeztük erre vonatkozólag Porubsky Ferenc dr. vármegyei prefektust s megái lapítottuk, hogy tévedésről van szó s a rendelet téves magyarázata idézte elő a zavart. A prefektus kijelentette, hogy nem gondolt az 50 holdnál kisebb birtokok átírásának megakasztására. Ugyanakkor módunk volt a kérdéses körrendelet szövegét is megszerezni, mely következőkép hangzik: — A vármegyei prefektura 2070—936. szám alatt elrendeli az összes jegyzőknek, hogy <a következő statisztikai adatokat szolgáltassák be: a telekkönyvi adatok alapján 1919 január 1-től a mai napig milyen birtokokat adtak el 50 holdon felül akár egyetlen vevőnek, akár többek közt elosztva? Kimutatás készítendő arról is, hogy 1918-bsn milyen 50 holdon felüli birtokok voltak a megyében? A kimutatásban szerepelnie kell az eladó, valamint a vevő nevének, a birtok nagyságának és árának a telekkönyvi szám fel tűn te t ésével. A prefektus hangsúlyozta, hogy ezeket az adatokat a megyefőnökség pusztán statisztikai okokból kérte be a jegyzőktől. Ebben a körrendeletben egy szó sincs arról, hogy a prefektura, az agrár-törvény 47. paragrafusát önkényesen megszüikitené és használatában akarná akadályozni az állampolgárokat. XIV. LAJOS. — Ki ez a kopottruhás ember'f — Ez9 Tizennegyedik Lajos. — Hogy, hogy ? — Lajos a neve és csak akkor hívják meg vacsorára, ha tizenhármán ülnek a: asztalnál. (Passing Shoiv.)
