Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-16 / 38. szám
19 3 6 i 0 '»r u a r 16. ELLENZÉK u Passziánsszal gyógyítanak Guatemala varázslói Beszélgetés dr. Gunther rnornos enEUgóí orvossáaki egy csomag k irtyanak köszönheti, hogy legyőzte Huracan ioten varászlóit BUDAPEST, (február.) Ha Angliában voiam lyen távol; xtlágrész különleges problémája válik aktuálissá, a nagy angol lapok iuoatjána kapják a leveleket nyugalomba vonult tisztektől, gyarmati tisztviselőktől, orvosoktól, mérnököktől, akik közük, hogy a szóbanforgó helyen tíz vagy ‘tizenöt évet töltöttek s aztán ismereteik alapján íinot- man, okosan és pontosan meg világ tjük a szőnyegen heverő kérdést. A i írnes „Levél- a szerkesztőhöz" cimii rova'ta jut eszembe, amint Pether Gunther M. D.-vel ülök a dunaparci szálló előcsarnokában s a napbarnított, alacsony, ősz es angol ur halk torok- hangon elmondott szavadból többkötetes útleírásra való exotikum bontakozik ki. Gunther M. D. (Doctor of Medicine) a guate- malai Momostenango város kerület'; orvosa. Bátyja, mint később kiderül, Indiában ‘tisztviselő s ők — Egyiptomban adtak egymásnak találkát. Tíz évenként egyszer szoktak igy találkozni, valami megfelelő és kényelmesen elérhető közbeeső helyen, mert mégis sok volna, ha valamelyiküknek az egész földigolyót körüli kellene hajózni egy lyen találkozás kedvéért. Az első kérdés termé- szecszrüleg adódik: MLént jött Budapestre? — Ezt VIII. Edvárdnak köszönhetem, Pontosabban annak, hogy VIII. Edvárd velszi herceg korában annyira megszerette Budapestet, járatom a Daily Mailt és a Daily Heraldot és a tudósítások alapján azt a benyomást kaplarn, hogy Budapest Euró-" pa egyik leg kellemesebb és legmulatságosabb városa. Minthogy tízévi guatemalai tartózkodás után most féléves szabadságot adtam magamnak, rövd skóciai, londoni és párizsi tartózkodás után idejöttem, sajnos, csak néhány napot többetek itt. mert bátyámmal, ráki a kaik úttal britt adófelügyelőség igazgatója s akit köze! tizenöt éve nem láttam, február közepén találkozom Kairóban. Neki ott van doiligia s már rég le* leveleztük, hogy két hetet Kairóban fogunk együtt tölteni. Sajnálom, hogy ilyen időben étkeztem ide. Legközelebb tavasszal jövök, akkor bizonyára még szebb Budapest. — M-kor lesz az *a „legközelebb“? — Nyo!cJfiz év múlva. Ne mulasson, tudom, mii gondol most. Igen, lehetséges, hogy addigra tízszer felfordul a világ, de én mégis eljövök. Addig is szeretnék magammal vinni magyar pálinkákat. Nem értem különben magú kát, hogy miért csak a baracpáhnkát hirdetik, remek ,a diópálinka és a cseresznyepálinka is. Már ittam. Verjem egy csinos gyűjteményt is és remélem, hozatni .is lehet majd, M ín erva-t em p í om — vasbetonból — Guatemaláról beszéljek? Nem tudom, mennyire isménk itt második hozamait? Tudják biztosan, hogy Mexikó ailatt fekszik Közép-Amerikában, hogy két és félmillió lakosa legnagyobbrészt indián és meserie, ak-k kávé, banán, mahagóni, cukor- és ind gótermelósiből élnek, A köznép külseje az indián, a japán és az eszkimó keveréke. A meszticek és a spanyol uralkodó osztály női viszont gyönyörűek. A legtisztább guatemalai arisztokrata spanyol családban is található egy indán ősanya. Nem szabad elfe’ejtem, hogy a középameri'km i spanyol hódítók összesen háromezren voltak s valamennyi férfi, Bronzbőrü. sudártermetű indián nőt vettek feleségül és a leszármazottak bizarr keverékei a spanyol és indián szépségnek. Hallatlanul f ligrán. valószín üitlenül! nagyszemü és bársonyosan áttetsző kreol bőrű nők s az alakjuk, nos, az Ahar-e öis mesger-siejo Seani? Mos jelent meg legjobb ma-yar si-oktató könyxmmmn MAGAZINER: Sieiai nem boszorkányság! Szerző a leghirasebb sioktató és könyvét igen ügyes mulatságos ya.zokkal illusztrálta. ARA; 80 LEI Kapható Elíen-iaaMHMHHaHiMeHaiHHnni zék könyviszíá- !yálan,P. Unirii Jflttre utánvéttel is szuuitiuii alakjuk feledhetetlen. — Maga az ország, a guatemadai tájék gyönyörű. Cabrera einok, aki a világháború után hall meg, sokat tett azonban az elcsúfítására-. Telerakatta az országot rosz- szu! felépített görög templomokkal. Nem tudni,- miért, Minerva kultuszt akart teremteni és az eredmény: majdnem minden község tip.kusan középamerikai, gyönyörű tájképét elrontja egy cementből és vasbetonból készült Minerva-templom. Az elnök halála óta a Minerva-kultusz megszűnt. — Bizonyára érdekelni fogja az a küzdelem, ami! a fehér orvosoknak az indián varázslókkal, az orvos-papokkail (medicine man) kel! folytatniok. Ezek az orvosok persze elsősorban papok. Momostenango annyit jelent, mint „az oltárok városa“. És csakugyan, a város (Európában talán falunak neveznék) körül számtalan oltár található. roppant agyagolt árok, kőoltárok és fölahányás'ból készült furcsa méteres tér- deplőzsámolyo-k. Szobrok nincsenek az oltárokon; ,a- guatemala, indiánok ugyanis ha*- sonlitanak az ókori zsidókra abban, hogy Istenüket tulnagyniaik, fenségesnek és hatalmasnak tartják ahhoz, hogy ábrázolni merjék. Istenük ugyanis maga Huracan, vagy Mundo: tehát az egész világi. Vallásukban sok van a panteizmusból, az egész természetet betölti az Isten,, akit különben a „világ szivé“-nek neveznek. Nagy vallásos ünnepséget csak minden szizhatvanadik évben tartanaik. Az életmentő kártya —■ Papjaik, aki egyben az. orvosok s mi inkább varázsoknak neveznénk őket, természetesen a Huracan bevonásával! gyógyítanak. Huracan jelen van mindenben s Hu- racanon -kívül a világ sorsát csak a szellemek intézik (akik szintén az ő megnyilvánulásai) s> a varázslók kötelessége, hogy megtudják: mely szellem haragszik egy bizonyos betegre s m' a szándéka vele. Egyes ! vidékeken, a legelvakuitabb vidéken, ha a 1 A Banca Naţionala 1935 évi jelentése  lej árfolyam nak védetne s az aranyfedezet szaporítása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójá- tól.) A hivatalos lap legutóbbi számában jelent meg a Banca Naţionala 1935. évi működéséről szóló kimerítő jelentés, amelynek első része ja. külkereskedelmi és devizaszabályokkal foglalkozik. A beszámoló másod k része tartalmazza a Jegybank pénzügy, politikájáról szóló fejezeteket. — Pénzügyi politikánk legfőbb iránya a lej értékének és árfolyamának megvédésére irányult — jelenti » Banca Naţionala igazgatósága. — Devizakereskedelmi és kü kereskedelmi rendszerünk, a külfölddé! kötött összes fizetési egyezményeink ezt a célt szolgálták. Mindenáron meg kellett akadályozni a pénzünk értéke és stabil árfolyama ellen a külföldön folytatott támadó akciók sikereit és ez a védelmi harc a viszonyokhoz képest megfelelő eredménnyel is járt. Az r93í április 15K pénzügyi törvén,y- nyd lehetővé vált, hogy a külföldieknek naiunk lévő követeléseit itt felhasználhassák és ez által részben mobilizálódtak a belföldön zárolt lejkövetelések. Sikerrel jári az az akciónk is, hogy ,a régi- kereskedelmi tartozások fizetés, határidőit minél hosszabbra toljuk ki es hogy e célra összes exportunknak csak j százalékát fizessük devizákban'. — Megnyugvással állapóljuk meg —- folytatja a beszámoló, — hogy az állami költségvetés kiegyensúlyozódott, ami ugyancsak elsőrendűen fontos a lej értékállandóságának szempontjából. Az 195ţ évben mindent elkövettünk az immobillá vált pénzintézetek szanálása véged. Örömmel mutatunk ra arra, hogy pénzünk aranyfedezete a mult év folyamán számottevően emelkedett, mert egy év alatt 493 m.llió lej értékű arannyal szaporodott aranykészletünk. I Ezt kizárólag a belföldi bányákban termela aranyból kaptuk, a bányák legnagyobb részét üzletileg rentábilissá tettük és az állami támogatással sikerült az arany termelési fokozni Minden reményünk megvan tehát, hogy pénzünket teljesen arany alapra helyezzük és hogy megvalósitsuk a készfizető kezességet, ami azt jelent, hogy a papirleje kívánságra a Jegybank bármikor teljes ösz- szegig aranyra cserélj be, éppúgy, mint a világháború előtt volt. — Beszámolunk még arról is, hogy 1935 február 23. és 1935 december 20-ikán megszavazott kér törvény alapján, -a váltópénzek összege 4 milliárd 820 millió lej lesz. Az aprópénz rendszer, amely mostanig k s- sé zavaros volt, megváltozik és biztosabb alapra helyeződik. A váltópénz rendszer meghagyja a régi fémpénzeket1,, de azokat kiegészíti 50 lejes és 230 lejes érmekkel, amelyeket az állami pénzverde állított elő december 20. óta és ezek a váltópénzeli leg- legközelebb forgalomba kerülnek. A Nemzeti Bank 1933 év folyamán tehát oly devizapolitikát folytatott, melynek alapja a lej stabilitásának megvédése volli. Ebből á szempontból eredmény, hogy a kibocsátott bankjegyek aranyfedezete a belföldi aranybányák teiívelésének álvétele következtében 493 millió lejjel gyarapodott. A jelentésből megállapítható, hogy az r93L riv'ben a leszámítolt váltók tárcája 741 mill ó lejjel volt kevesebb, mint 1934-ben. A földműves jellegű hitelek a leszámítolt váltóknak Összevissza 2.37 százalékát teszik ki, ami egy országban, mely állítólag ag- rárorszáa, nem mutat .1 mezőgazdaság különös támogatására, 1934 végén a warran.varázsló egy egyszerű bélhurutra kimondja, ' hogy menthetetlen, akkor a betegei kiteszik és hagyják, hogy éhen pusztuljon. Ebből is látni, hogy a varázslók hihetetlen pusztítást végeznek -a népesség körében. — A nép vakon bízik bennük a ha valakiről egy varázsló megáilap.tja, hogy nemsokára meg fog bálim, az teljesen kétségbe- es k, el sem tudja képzelni, hogy a jóslat téved, elmegy a kedve az élettől, nem észak, nem .iszik, csak naphosszat banbán ül kunyhója előtt, mig csak meg nem bal. — Amikor odakerültem, hamarosan híre járt, Hogy fehér „varázsló“ érkezett, de a nép nem bízott bennem és teljes kéj hónapon keresztül csak néhány fehér paciensem volt. A meszticek cs indiánok elkerültek. Egy napon aztán nyitott verandámon ültem és passziánszoztam. Egyszerre azon vettem észre magam, hogy a verandámat ind'ánok veszik körül és feszült figyelemmel nézik a passziánszot. Egy ideig békésen tovább játszottam, aztán magamhoz intettem egy indiánt és megkérdeztem^ mit néznek. Így feledt: „örülünk uram, hogy mégis igazi varázsló vagy. Amit te azokkal a fehér lapokkal csinálsz, azt a m. varázslóink babszemekkeil és színes kavicsokkal csinálják“. Kiderült, hoigy a guatemalai indián varázslók babbal és kaviccsal „passzi- ánszoznak" és annak köszönhetem az azóta is tartó népszerűségemet, hogy én is „érintkezem a szellemekkel a gyógy.tás előtt“. Eleinte, ha egy indián jött hozzám kezelésre, kénytelen voltam egyet passziánszozni, mielőtt hozzá nyúlhattam volna. Azóta betegeim már megszokták, hogy a „szellemekkel“ máskor szoktam „érintkezni" a passziánsz tormájában. — A varázslói hivatal betöltése igen érdekes. Ha a varázsló meghal, babszemeil és kavicsait védet! helyre teszik s utódja addig nem kezdheti a működést, amíg az előd babjai teljesen el nem rothadtak. — Én nem harcolok a varázslókkal más eszközökkel, csak az orvostudományéval. Rendszerint azt „jósolom", hogy a beteg meggyógyul és igazam szokott lenni. Hogy az indiánok bizalmát megtartsam, néha, ha menthetetlen beteghez hívnak, ünnepélyesen megjósolom, hogy meg fog halni Ezzel ugyan az illető halálát néhány nappal siettetem, de minthogy a benszülöttek továbbra is biznak bennem, igy voltaképpen használok azoknak, akiket Így módomban, van meggyógyítani. sokra adott előlegek 541 millió lejjel szerepelnek. 1935-ben ez a tétel egyszerűen el tűnt. Az értékpjpirlombard 129 millió lejjel csökkent és alig tesz ki 197 millió 'ejt 1935. év folyamán « Nemzeti Bankhoz a következő devizák folytak be: Szabaddeviza 2,779.056.000 ebben az összegben minden amen befolyt szabaddeviza bennioglahatik. Kr lingdeviza 8.989,496.000 amiből te kell vonni a klinngszámlára befolyt, de a létező megáll apodá- sok értelmében szabadon felhasználható devizákat 617,891.00c Összesen tehát befolyt 11.150,661.00c lej értékű deviza, azonkívül az osztrák és magyar khring révén lebonyolított 1,850,948.640 lej értékű deviza. Ezen kivitel elérése érdekében egy év alatt a Nemzeti Bank által kifizetett exportprémiu mok összege 615 millió lejt tesz ki. A kompenzációk összege a2 1935, évben 1.246,137.388 lejt tett ki, de ebből a Nemzet Bank .szabaddevizák formájában mindössze 272 milliót látóit. A Nemzeti Banknak a devizákra vonatkozó kimutatásai!) felülb.rálni nem lehet. Például iátunk egy télek, mely szerint kereskedők 5.942 millió értékű deviza átutalását kérték a Nemzeti Banktól és a Jegybank 5.Ó19 millió értékű deviza átutalását engedélyezte. Az, hogy ebből ennyit utalt át 'ténylegesen, nem derült ki a jelentésből. Megemlíti a jelentés a kisántánt és a Bai- kánunió’ által kifejtett erőmegfeszitésit az ezen államok között lévő gazdasági kapcsolatok intenzivebbé tételére. A nemzetköz^ gazdasági helyzetről megállapítja a jelentés, hogy az sok tekintetben a múlttal szemben javulást mutat. í ermészettudomány, Matematika, Ipar, Technika, Gazdaság néik‘'>t‘ázheíetlen szakköny- vei 70—80 száz aíékos rir’e- száiíi ás a csak iebr, 29 tg! Később rendes bolti árak! Mrs? tegyen, am g a készlet tart! B ke Manó: D termináosok — — Lei 33 Fasching: i'j g odézia — — — —> „ 4 ; Joriás: atemati ai statisztika — # t? P gíny : El ktromoim g ie es tér — * 99 Bagó sy E 0 iromos erőátv tel - — * 27 Balaş a- C épH^épek .zer ez^ie és 1 eze'ése — — — — — — ^ 40 B.rnátsky: Ve eménves kert — — s ‘^7 „ M zőgazdaá a'ape'vei — „ 14 „ B ve été - a növ^ny .órtan pletneibe — — — — — — # 23 Bittera Kukor'ca — — — — — , 14 „ Szerves trógvák — — — „ K „ Beider é len — «■« — „ 14 * Mii rágy k « >=» « 9 14 „ Hépatermesztés — — — , 14 Bodri* Cipészipar -— —* — — „ 1 B ssányi • K müvesség — — — „ 27 B-ie ta: Uyiimüíc a zöldségfélék konzervál sa — — — — — ~ a 20 Doru . : Barg nya termelése — — „ 20 ■ „ Keresk dümi trágyák — —■ „ c3 „ R tek,leg iök termé f kozá a * ?53 „ a=r és teny.sztés é.-, ' izlalás * 132 Ere y: Z Id akar 1 anymalom és a nagy istá lóiizem k — — — — _ 10 Fehér: Takarmán n v'ny.k —> «— w 50 För tn3t • p r: mér'an — — J al sz: Mi a \ itlamcssáz ? •- — — s Hauspf V tés és n v nyápclás — „ 17 HoHerim-T • Mesterséges ütés és jéggy-’t's — — — — — — n 2* lies: N ul és kecskr tea estis— — „ 27 Iios av: A utya enyés tése és sport» sz’rü idő i ása — — — —« Mi Jals-viczxy : Gáz' otorok — 80 „ Vi túr nák — — — , 3? , Gőzturhiüák — — — , 33 n J rmflmoto-ok — — „ 33 Kszeyt Faipari t chno ógia — — „ 20 Ma ynr K ssa: Gy gynrt ények — s 2.' M hály D nes : Motorker. kp ír — — s t-0 Moe y: Lót nyésztés — — — — , 17 Ni-z.'y : S iil g /kazános — — „ 40 N?minvi* Vasbetonszerkezetek— — „ 53 lapp: GtK ni fél k — — — — , 7 Prack • Ki birto , berendezése és helyes kéz* lese , 14 Siv iy: GőziK'zdony — — — * 33 Simegi: Tüzelőanyagok okszerű kihasznál a — — — — — w 14 Tbieri ig: Ké is övés — — 27 W stsik: Oks erű növénytermelés — „ 27 A ra árról kifogyott 1 éldányo után, m utá ülőn meg kell a-.okát hozatn ,10) rammen» kint 3 tej külf Idi portót szám tunk fel! — Kaphatók az Ellenzék köniivosztályában Clu , Pia(i Unirii. Vid ki ende'éseket a beeilt zések so-rardíéfpn intéz nk
