Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-16 / 38. szám

1936 február 16. fíLLWNZGt? FIATAL MAGYAR ÍRÓK Ortotay Cyssla, a magyarságkufafás fiae«jiíB<Jitó|a Uj (udcntainy, me'y a Siegedi F.'atalok inü>észeii koitésimnáLól inilu’i Í(í BUDAPEST, (február). Ontufray Gyula, a Nemzeti Muzeum Széchenyi-könyvtárának tisztviselője. Magyar-, laßen-, görögszakos tanárnak készüllt. Egyetemi éveiben — már harmadik éves vök —, elindult néprajzi ta­nulmányútra falura. Ez a kísérlet döntötte el életi;; etnográfus lett. Filozófiai doktor. Huszonhat éves. Az alábbi adatokat ő mond­ja el. Ha személyes benyomásaimra b ztam volna magam, a t én y ham isit ás ok sorát kö­vettem volna el. A továbbiakban is, amikor Ortutayt a magyarságkutatót, irót, etnoló­gust mutatom be — szeretnék személytelen maradni —, mint iródiák, névtelen jegyző, a krónikás. Legjobb volna egy mikrofon. Oak az tud egészen személytelen tenni. A lejegyzésnél, gondolatok továbbításánál, a közvetítő anyag, ha ember és nem felvevő apparátus — maga is átszövi; az idegen gon­dolatot, a lejegyző tinta kékjén át is bele­olvad a szövegbe valami. Pedig ezúttal a legkisebb hozzáadást is szeretném elkerülni. Ortutay igazi önvallomása egyébként készü­lőben van. Egy nagy munkája fog köze­lebbről megjelenni. Azonkívül lapja is van. j Cime: „Magyarságtudomány". Második éve jelenik meg. Ö szerkeszti Cikkírói a szó szoros értelmében munkatársak. Vafameny- nyten az Ortutay által legtisztábban kitűzött cél munkásai. E lap első számában, indu­láskor Ortutay igy ir; „Igényünk a magyar valóság, sors és ma­gatartás mind teljesebb megismerése. Első pillanatra tán e folyóirat munkatársai sem látják hiánytalanul. magyarságtudományunk lényegét. Tán ők is, mint az olvasó, szét­osztanák gyorsan a részlettudományok közé feladatukat. Ezért vállalnunk kell eleinte a tapogatózás b.zonytalan mozdulatait Hisz nehéz belátni némelyeknek, hogy a magyar építést őrt éretnek mi köze lehet a meséhez, vagy Álmos megölutésének problémájához. Kétsége nek megvallásával kezdjük, hogy , majd bizonyosságokhoz érjünk el." Ortulay készülő nagy müve harminc- í negyven iv lesz. Ebben akarja kimutatni í mindannak törvényszerűségét, ami a pa- I raszt, illetve magyar paraszt testiide’kj alka- j tát, életét- meghatározza... Akit bemutatá­som után Ortutay munkája érdekel majd ol­vassa el a munkát. Figyeljen fel Írója nevére és céljaira érdeklődéssel vagy kritikával. Új­ból csak a személytelen, állásfoglalás nélküli figyelemkeltés szerény jelzőcsengője vagyok. Ha •szerénytelenül saját benyomásaimról is számot adok, akkor Ortutayt húszon aluli egyetem hallgatónak nézem. Azt hit­tem, hogy a Nemzeti Múzeumban a könyv­tárban tanul, adatot gyűjt, később megva- . lősitandó cél felé tart, Ideje fölött rendel­kezik. Mindenben tévedtem; mint tudjuk. A könyvtárban megélhetéséért dolgozik dél­előtt, délután a rádiónál. Ez a kenyér. Nem kérdezhettem milyen, mert nem kérdezek. Inkább figyelek arra, amit ő mond. De sej­tem, hogy nem lehet valami foszlós és fe­hér az a kenyér. Csak az értelmiség tagnap­tól-holnap ig tartó kenyere, kurta takarója. Majdnem azt mondtam, „magyar értelmiség kenyere". Pedig nem látott itt különbséget nemzetek között. De nem mondom ki han­gosan, amikor éppen egy etnológus beszél, felkészültebben, helyettem, ö nemcsak azt kutatja, hog.y miben egyformák a nemzetek, nepek, mi a sorsokban közös, hanem azt is, hogy miben különböznek? Ortutay azt á’fiL't ja, hogy igenis különböz­nek. Nagy eltérések vannak. Szerinte más a magyar paraszt, mat a holland, angol, vagy német. Én azt gondolnám, tudatlan érdek­lődő tetemre, hogy hiszen lehet:, hoey más. Miért is fenne egyforma? Én is elképzelem, hogy borzasztó nagy a különbség a mi ha­vasi, vihianosapdosott, ágból-sárból összeha- jigalt észténáink román vagy magyar pa­rasztjaink életmódja, létfölt ételei ás mond­juk: a dán földművesé között. Tudom, hogy az a földön, Hortobágy homokján más elet fcly.’k, mint az olasz síkságok eperfái között. Mas a norvég falvak gyér szénater- meseben, halotti csöndjében, gileccserma- Zanyában az élet. És más a fjordok hangta­lan partjainak zöldje, más az északfok fél­évenként váltakozó napfénye, ködös sötét­je. Természetesnek is találom, hogy annyi­felé .testi-tielki aílkatu embert formál ez a sokféle természeti lét. És annyi sokfélét meghat, e természeti léten belül; a társa- Í dalmi lét. Ha én a magyar parasztra gon­dolok, vagy a m. szelíd és alázatos román hegylakóinkra — vagy furfangos, tehetsé­ges, dalos székelyeinkre, akkor egyszerre ér­zem társadalmi és természeti elhatároltsa- gunkát; együttes tényezőnek, együttes ható­erőnek. Arra gondolok; miből éltnek, mit dolgoznak; mit esznek, helyesebben, mit. nem esznek? És nekem; — etnológiában járatlannak — egy csomó közös vonás kap­csán egy fogalomba olvad valamennyi. Lát­tam lappföldön füstös sátor mellett, rén- szarvasfanyáját őrző, öregen született, fekete hajú kislányt. Köténykéje öl öl magasra fel­kötve mellkasig. Ugyanezt a kendős, szur- tos, kötényes, idődén nénikét láttam vi­szont a kisbányahavas rétjein, göndöngyapias juhok mellett. De én tudománytalan im­presszionista vagyok. Így nem a részleteket- hanem a nagy, összefogó, közös vonásokat látom. Azon keresztüli képzelem az emberek közösségi felismerését, céljait megközelítem. Ortutay a tudomány embere. Ó a kü­lönbségek kutatója. De ez az érdeklődés is iszükebb közösségből hajtott ki. A szeged­környéki tanya, nép életének tanulmányozá­sából. A szegedi Fiatalok Művészeti Kollé­giuma 1928-ban, nyolc évvel ezelőtt az al­földi szociális problémák megismerését tűzte ki maga elé Az egyetem kör(j csoportosult hailadó szellemű szociális munkára vágyó együtt állott e mozgalom élére Ortutay Gyufa. A fiatal szervezők élén állott Bu- day. Róla i-s kell nehány szót mondani. Egykor a cluji, most a szegedi egyetem ta­nárának fia Budav archeológusra bizonyára még sokan emlékeznek itten • a legnagyobb szeretettel. Ö teremtette meg az egyetemi menza díszes palotáját. Igazi deálista. A legszüköisebb viszonyok között is derűs, munkájáért lelkesedő, kíváió szaktudós. Ki­váló ember. Mielőtt Szegedre ment, az El­lenzék munkatársa és barátja volt. Jó kör­nyezetből indult el Buday György is —■ Ortutay szövetségese. Mit csináltak ezek a szegedi fiatalok? Angol m.niára tanyai kiszállásokat szervez­tek. Az egyes csoportok között, szakjaik szerint felosztották a kérdéseket. Beval­lott nyílt cél: szociális, önkéntes segítés volt. Hogy csinálták? Megnézték mik a pro­blémák. Eleinte persze bizalmatlanul fogadta őket a parasztság. És természetesen a ha­tóságok '— a- csendőrök is. A parasztok; las­san barátságot kötöttek a kijáró diákokkal. Maguk közé engedték őket. ök ped g gyűj­töttek, jegyeztek, megfigyeltek. Lejegyeztek da'okat, babonákat, balladákat, népi rigmu­sokat. Itt születtek meg Buday ballada- és népmese illusztrációinak benyomásai. A. for­rásnál merített. Minden évben kiadják azóta a Szegedi kis kalendáriumot. Ezzel, a nép­nél gyűjtött meséket, szellem; értékeket őr­zik meg. a nép saját javait s azt adják visz- sza szélesebb rétegeknek. Aztán tanfolya­mokat rendeztek. Ahol lehetett, segítettek •egyénileg is, apró és nagyobb bajokon. Gyér mekeknek mesét mondtak. Felnőtteknek be­tegségmegelőzési, egészségápolási ismerete­ket adtak. Beszéltek gabonáról és jégverés­ről, a termés fokozásáról és értékesítéséről, munkamódszereikről és eszközeikről. Az­tán az élet, születés és ha’á: kérdéseiről, gyermekhalandóságról! és védekezésről. Vé­gül irodalom roll, versekről, a gazdagodó is­meretek ezer kérdéséről beszéltek ezek a diá­kok subás földműveseknek és mezítlábas asszonyoknak. — Mit csináltak ezalatt az Erdélyi Fia­talok? — kérdezi Ortutay. Innen, ebbőf a mozgalomból a Szegedi FrataJlok művészeti kollégiumából indult el Ortutay vezetésével a ma. magy ars á g t u d o- many uj csoportja. Ortutay tiltakozik, mint minden munkatársa, az ellen a kézenfekvő feltevés ellen, hogy e munka a fajvédefent szolgálatában állna. Tiltakozása heves és ha­tározott. A jóhiszemű tudományos meggyő­ződés hangja. Egy feladatot lát: összegyűj­teni a magyarság szellemi javait. Kikutatni mindent. M.nden idevonatkozó adatot. Or­tutayt a tizenkettedik század éppúgy érdekli, mint a huszadik. Száz éven át nem történt e tekintetben semmi — mondja. Mun­kájának tulajdonkeppen generációk mulasz­tását Keli pótolni. Készülő munkájában a finnugor közösségtől kezdve, a mai időkig minden adatot szeretne összehordani, Ebből a szén hóesést élvezi... holnap csunyahulés gyotri HÜ L É S, KÖHÖGÉS, HÖRGHURUT ELLEN VALDÄ PÂSZTIU •l a2 ă valódi ameiyet eredeti dobozban árusítanak, csakis ez hatósoí C ~~-------- „ Eladási éra 33 lei -----­\ ^ye9/*xeríárGliban ét drogériákban kaphat^ PSBţ§§ mm kell a magyar kulturmorfo'ógiai képnek ki­alakulnia. Minden beletartozik e munkába Kutatási területe határtalan. Társadalmi szerkezet, életrend, fárgy. és szellemi javak leírása, rendszer beállítása. Mindebből ki­mutatná ama törvényszerűségét, ami mind­ezt meghatározza. Hatáskörömet átlépve halkan megkérdc’ zem: — Miért kell külön éppen csak a magyar parasztról mindent kikutatni? Mun­kássá fett paraszt vagy nemzeti határokon tűi, általában az agrármunkassig kérdésé, problémája nem egy? Azt a választ kapom, hogy az én elkép­zelésem szerint legkonkrétabb „helyzetana- lizás" sem lenne kimentő. Hivatkozik Szov- jetoroszországra. ott az etnológus munkája igenis fajok szerint, nemzetek szerint elkü­lönül. Nem az a döntő, hogy ott valameny- nyit egy társadalmi szerkezet egysége tartja őket össze. A mj. értelmezésünk szerint: osztá’yok ott nincsenek s íme a szovjet et­nológus kü'ön tanulmányozza a vogul, ka­zár, szibériai népet. Külön vizsgálja és gyűjti a rájuk vonatkozó adatokat, szokáso­kat. Elkülöníti kérdéseiket, konkrét helyi- éntel mezest ad szokásainak. így üi csak elő a valóság helyes képe. S ez Ortutay fő­elve, irányítója: csak a helyesen nyert va- lóságésmeret birtokában lehet népek és em­berek sorsába beavatkozni. Ortutay elhatárolja a paraszt életéből me­rítő szépirodalmat etfőf a vaíóságkutató munkától. Az irodalom tárgya az egyén, mondja,, az egyéni eset. Ebben sohasem tükröződik a nagyobb tömegek kulturális, szociális helyzete. Az etnográfia tárgya csak nagyobb cso­portok élete lehet. Ám az etnográfia répí értelmezésben két csoportot áif tort fel. Szellemi néprajz: a nép irodalma hagyomá­nyai életet diiszitő u. n. művészi törekvései, zenéje, stb. Tárgyi néprajz: Ide tartoztak volna mun­kaeszközei használat1' tárgyai, lakóháza, há­ziállata nak, földi javainak kerete. De vájjon a művészi faragásu eke, virág­gal borított afudtejes korsó, faragott szé­ké’y kapu hova sorozódik? Világos, hogy e ^elosztás érte'mellen. Az etnológia mai értelmezésében, Orrútayék ál­tal fogalmazott célkitűzéssel az élet egészé­re, kutatására törekszik. Ahogy Ortutay mondja: valóságtudománv. Ők a valóság teljesebb felismerését akar­ják tehát. Másra tartozik a megszerzeti .is­meretek értelmezése, felhasználása. A pa­rasztság sorsába történő beavatkozás mód­ja, másutt dől el. Ortutay tudományos munkáját elismerés illeti. Egész életét ennek áldozza. Szemhé­jain lászik a megrövidített alvásórák nyoma. Nappal kenyérkereső munkát végez. Éjszaka tudományos célért dolgozik. Bírja? „Hu- szonhaf éves vagyok", ez az egyetlen válasz. Erdélynek üzenetet kiiid Ortutay. Gvüjt- sék az erdélyi parasztság szellemi javait, da­IP Iáit, adatait Heívrehozhaitatfan bűn: kö­vetnek el. ha ezt elmulasztják. Vissza nem hozható kulrurértékeket engednek pusztulni. „Lehet, lehet, miért ne lehelne", heveske- dik. mikor alig hallhatóan nehézségekről te­szek említést. Hiszen van, aki román ösz- tönd iia! gyűjtött az elmúlt években! itt sem vak eleinte elvezet. Osztályizgatásnak néz­tek a csendőrök, egyáltalán nem tudták ho- vatartozónah minősíteni a szociográfiát ké­szítő, paraszt helyzete; tanulmányozó etno­gráfust Azért hat üzenem az erdélyieknek: Járjanak k_ a falvakba. Gyűjtsenek minden dah és mesetöredékeket, gyűjtsék a népi élet. népi művészet, a társadalom minden megszerezhető adatát. Ortutay nevét ez az üzenet vésse be tar­tósan és eredményesen az erdélyi magyarság} tuaataba Kísérjék munkásságát megjelenen­dő, sokat ígérő müvét az őt megillető érdek­lődéssel. Jószándékai iránt nem lehet kétség. Meg­vonja becsületesen saját működésének haíá* rád. Nem politizál, ezt hangsúlyozza. Száéf ember. Az alkalmazást másra b.zza. Munkájának igazi próbája, azt hiszem, 3 valóság :esz. Ott fog e.dőlni: tudomány-c uk az etnologia, vagyis mindenkié, minden e!S- öeré. vagy eszköz egy kis csoport kezébea j többi ellen? Szeghó Júlia. HA LAKÁST KERE5- HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, NE JÁRJON 1 1 Si |wjf ­! • «J Iazrol HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT 3 RÖVID IDó ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítót- túl.- Már 20 i jért hirdethet (10 szó) is Ei.«.nzi.kbeu. Állást* keresők Szávánkéul «-ti.> 1 Ujllizttne;. (Dij eiir? iizeteaii NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat leg­olcsóbban és legnagyobb választékból az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii vásárolhatták.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents