Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-16 / 38. szám

£

r 1.1. B N 7 T: A

I U J 6 február I ó

MIT IK A KOMÁN SAJTÓ

Hitelélet, leányok. rcehnik'».

Kom vek

I’AIRIA: lírdé’v idiilţ potv/teleiex-ybcn .zeit, ved. A-ţ liirtkk, ltog> ;i kv nvrr/io tolvt.iu a v.ús. \ii csíJkken:».; li>a, ele nein igv ibru-nt, f l.eniy,’*

eiţ: mut, tőiéi; a inivakb-". Nines pen/ i

t. ukh.t 1 ia ö.n's'vs ltunk t ivn/i Ht ukboi, .mnvit sem tenne ei ki, ámennyit -‘fiv \-jirost e-ilvr költ n.iponta. A. élelmet es rulur.i \.. v't valahogy os.ţk me« szerzi .1 földműves, vannak «'■ .inii.:ii allami tartor >sok '.n, nielvekn. ncni sitbtd (ügyeimen ki-.ül has?ni. CsodáJetosan n.v.;\ si pénz értéke a falukban, Nogs -öt napig ke?l .s. -.- leiért dolgozni. Igv sincs rnunk.'ulka. om s nvomorb.in, éhségben, munka nélkül, tétl/n árnak a földművesek Nincs ára termékeiknek. kölcsönt nem kaphatnak, mert kilo. gvotr a pén,-. a bankokból. Pénzt különben 'Sent adnak falusi, kunk. Igv aztán nem lehet szó v mezőgazdaság feiseg-tésérő! > modern gazdasági felszere és beszerzéséről. Gazdasági helyzetünk holtponttá jutott Érdékben. Az 'ngatlanfoTga- !o>n meg van .Lasztvu, a kincstári tartozások nőnek s nvoma sincsen a hiteléletnek Az emberek elvesztik bizalmukat. Pang a gazdasági élet, m:nr 1854-ben N 1870-ben történt ezen a területen. 18 54-ben földkisaiá-tatások történtek a iobb'gv-.íg javára s beállt . pénzh'ánv, mert nem volt töke uj bzruhá'.'.íso'sra. Csak ’870-ben — .; telek jegyzőkönyv rk Nevezetese után — kéri: é so- román bankok alapit Nára. Az. első bank az. Albina volt Sibu-ban, Aztán uj ban. k k alakultak; melyek nagy fontosságra tettek szert gazdasági életűnkben. Román pénzből fo- vÁsíthattunk ielzálog.kölcsönöket s 1914-ben ez a román tőke mór 10 millió aranykoronára enn.kedert Nem volt sok, de mégis jelentékeny ö: szegnek tekinthető abban az dőben. Mrgcrő- sjtette a román földmivesosztálvt. mel\ képes volt szaporítani ingatlan vagyonát. Az kkori pénzvalság rákénv.szeritett bennünket arra, h gv a magunk erejéből teremtsük elő x meg. mentésünkre szükséges eszközöket. Szívesen adtak volna hitelt a magya- és sz-ász pén/.intéze- • tek is románoknak, de ez elpusztította volna , jószágainkat. A válság után igy fellendülés kő- | vetkezett. Micsoda bőség! Telve voltak udva- | raink marhákkal s haz akkal. Sok olyan föld- í műves volt. akt 8—12 ökörre! birt abb-n az i időben. Saiát erőnkből mentettük meg az er. I delyi hiteléletet. így kell most is tenni. Fel fo- ! gunká'litan: mi is egy pér.zkibocsátó, leszámiroló j pénzintézetet Erdélyben. A most következő er- ! délyi gazdasági kongresszus határozni fog eb- ! ben a kérdőben.

A.RGUS: A csehszlovákiai mezőgazdasági ok. tatás tovább folyik. Uj aLpokra fektették az oktatást, melynek két célja van; t. Hivatásos gazdák nevelésé 2. Propaganda. Egészen uj a falusi háztartási iskolák, felállítása leányok részére, kikből jó e-'zdasszenyokat és jő anyák*: nevelnek. Főzr.: mosni, vasalni, varrni tanítják okét s emellett jó, egeszseges poigái'asszonyokat faragnak be.elük. Megtanulják a baromfi, sertés, s a.-attenyesztest, megfejelő oktatást nyernek a leigazdaságban és kertészetben gyakorlati utón is. Külön oktatásban részesülnek szövetkezetek megszervezésére s kiállításokon is részt vesznek. Az iskolák internátuisal vannak egybekötve. A tanítási ;do nem hosszú, legfeljebb hat Hónapig tart egy esztendőben. Vannak két hó. napos téli tanfolyamok is Csehszlovákiában, me‘v mr ott tart. ahol Bulgária. Mindkét országban kijelentik, hogy az utóbb: tiz évben cl. ért eredményeket a leányok gazdaság! oktatásának lehet köszönni. Ök szolgáljak legjobban 21 propagandát s arra kényszerítik férjeiket hogy pontosan tartsák be 27. agroncmok parancsát.

RAZA: A Mih: ache-oárt kiáltványt tett közzé, melyben felhívja híveit, hogy „az uj védelmi rendszer“- kiépítésére pénzbeli adományokat^ küldjenek a központnak. A szokatlan felhívást meg is indokolta s azt mondja, hogs- az eddig ismert választási harc megváltozott, s ma* rrstr ..technikai** berendezkedésre van szükség A felhívás, izg.-t.isra íi'kalmas. Azt állítja Mi- hajache. hogy a jobboldalon támadást készite. nek elő az alkotmányos rendszer ellen .s ennek ' tdelmere van szül-tség minden, erőforrás össze- gyüjt/sere, központosítása :a. Az igazság az, hogy az -uj módszerekkel a. bunkósbotot kérik fel döntő-bírónak. Ez a legalsóbb bűn, amit ellehet követni ezekben a zavaros időkben. — Nincs tehát megengedve a pénzgyűjtő? „téc’hni. kai c eszközökr.. A Miha-ache-párt ilyen téve- dese-rtpe nem eshet. Elég, ha a kormányt kény. szertti a törvényes eszközök igénybevételére.

. RAMPA (Bucuresti-i színházi művészeti és .rodalm.1 l.a^pj; V-'n^ egy olvan könyy Romániában, fneiynek peldanyszamat nem 'ehet utólér- m. A ttkfonkönyv ez. mely 36 ezer példányban jelenik meg Bucuresti-ben minden félévben. Ezt sem Creanga, sem Caragt.ale, sem Rebreanu nem erte el. 36 ezer előfizető veszi meg félévenként a - „telefonkönyvet“ egyedül Bucureşti- ben. Mi lenne, ha ez a. sok „oHsó“ más könv- vet_ is venne? Mennyi alkalmat nyújthatnának íróinknak a függetlenségre, hogy szabadon írja. nak, dolgozzanak s ne küzdjenek nap-nap után az éi'et nehézségeivel. Ez a ^ szám gondolkozásra késztet ^ A telefon nem jelent mindig műveltséget, mégis íí civiliz-ció egyik jele. — Orvosok, ügyvédek, mérnökök, b: nkigazgatók nagyiparosok, kereskedők, főtisztviselők rendelkeznek te. lefónnal, kik a vezető-osztályhoz, a társasághoz tartoznak. Ha nem is gazdagok, de nem Halnak éhen s bizonyos, hogy a 36 ezer közül 30 ezer hetenként egy.egy könyvet is vehetne. — Ho* 1 van ez a 36 ezer ember? Észrevcrte-e valaki őket egy könyvke-eskedésben? Látta.c valaki őket könyvvel kezükben? Sohasem írják rá nevüket egy verses-kötetre. Jó volna H: minden könyvbe bele nyomtathatnák, hogy ugyanannyi fogyott el, mint az amerik: : társaság Bucureşti, i ttlcfonkönyvc.

NŐJ DIVATSZALONOK divatlapjaikat leg- fJcsóbbat? é. legnagyobb választékból az Ellenzék könyvnsztáíyában, Cluj. P. Unirii vásárolhatják.

■ M.x.:.i., ót- 1 •; ;

1 3ti in ud.is 8 ld-ig. l éc nikai és közg zdas gi vásár március 15-ig. Kii/cpeurópa na^y vására. A kiállítók it 18 il am, a vásárlókat 72 állam ké n iseli

Jelentékeny utazási kedvei' meny román, csehszlovák, jugoszláv, magyar, osztrák vasutakon, Dunán, Fekete-tengeren és a légi járatok on is. Vitt nmet kit ti utazás. Néni szükséges csehszlovák ál- utazási viz um

Mindennemű fel világosi lássál, úgyszintén vá ári hm/.elvány- nyal (á Lei 15.J*—) szolgál:

Wiener Messe A. O.wien

VII. is az összes tiszteletbeli képvi: eleti k: Clujon : Os tták konzulátis, Pi. ta Unirii 1T»., „Európa“, Banca Iliescu, Reg. Maria41,„Európa" Economia I’. Unirii 2d, Waggons-Lits- Cook 8, A., Piaţa Unirii IK.

iffHiaiMiiiii iiiiiiiiK—m

Vásári igazolvánnyal cs ut- levéllel szó had határátlépés Ausztriába. — A magyar átutazást vizűm a határnál, a vásári igazolvány felmutatása mellett kapható !!

Nem szükséges csehszlovák átutazást vízum

A lsei

Mi toriéit Párásban?

A külpolitikai hél központjában ínóg mindig a párisi tárgyalások állottak, melyek nem hoztak egyelőbe döntő változási az európai helyzetben. A hét végére azonlsm szél- sökeleti válsághírek okoznak a nemzetkózi politikában újra izgalmai. A mandzsu mongol határon véres összeiitközrsek folytak le s az összeütközésekben egy orosz repülő gép is rósztvett. Tokiói illetékesek ezl hadüzenet nélküli háborús lépésnek minősítették. Egyelőre csak Mandzsúria és Külső- Mongolra állanak egymással szemben. Felmerül a kérdés: olérkezeltnek látják-e Tokiéiban az időt arra. hogy háború árán is visszaszorítsák Keletűzsia jelentős te.rületeáröl a szovjetorosz hatalmat? A japán hatalom ez a lépése logikus kapcsolatban állana Kínában folytatott politikájával, mely az óriás- birodalom egész területén, Tűiéitől fel a cimleg szintén kinai íönhatóság alatt álló mongol területekig, egyeduralomra tör. Az eddigi jelek nem mtitaltak arra, hogy Tokió teljesen kiértnek látná már a helyzetet ilyen végső lépésre. A .japán katonai fenyegetés talán csak válasz akar lenni a föltételezett angol—orosz együttműködésre, melynek Kit- vino\ külügyi né'pbizíos és Tuhacsevszky szovjet-mar all londoni meleg fogadtatása adott különös nyomatékül. 1 Ibiién az esetben inkább fenyegető ge-zlusrúl. mint közvetlen veszélyről volna szíj és a szélsökeleti háború rémét a későbbi lehetöség-'k közé sorozhatnánk. Meglehet az is. hogy a japán katonai diplomácia működik itten, mely kész helyzeteket szokott teremteni a !okié>i kormány

számlálni s amely nem mindig párhuzamos .lupán ţKilgâri diplomáciájával. Közvetlen háború veszedelme a magasam északi vidékeken már azért sem valószínű, mert még a téli hónapok lem vagyunk. IX' nem valószínű azért sem. meri Moszkva területi engedmények árán is eddig még mindig meghátrált t japán követelések előtt. Ha csak kivételest'!) nehéz, engedményekről nincsen szél. nem valószínű, hogy az oroszok változtassanak ezen 1 taktikán, minthogy esetleges engedmények szélsökeleti hatalmuk szempontjá- hó! sem jelentenek számukra létkérdést.

MIKIIT SÜRGŐS A FRANCIA-OROSZ

SZERZŐDÉS?

\ szélsökeleti események azonban siette- lik ;uzt a folyamatot, mely a múlt hetekben lefolyt londoni és párisi tárgyalásokhoz vezetet. Anglia szorosan közeledik Franciaországhoz és minden jel szerint közeledik Szov- je to rósz országhoz is. Párisban a Sarraut- kormány gyorsan hajtja át a kamara tárgyalásain a francia—szovjetorosz megnemlá- madnsi szerződést, holott ilyen fontos kérdésben a demokratikus elveknek leginkább az felelt volna meg, ha a küszöb előtt álló választásokon az ország közvéleményének döntésére bízzák a dolgot. Minden arra mutál azonban, hogy a szerződés gyors ratifikálása azért vált sürgőssé, mert részét képezi egv olyan szerződéses rendszernek, amelyhez Anglia is hozzájárult s amelynek életbeléptetését Londonban és fAWjsban sür- » getö szükségnek látják.

As ui sserződlésí rendszer három arculata

Ennek a nyíltan be nem vallott, de valóságban kialakuló szerződéses rendszernek három arculata van, a résztvevő hatalmak érdekei szerint három front felé fordul. Francia szempontból első sorban természetesen Németország ellen. Anglia főleg két front ellen látja, igénybeveendőnek: Japán ellen és nz Abesszíniában háborúskodó Olaszország ellen, amihez londoni fölfogás szerint az is hozzájárul, hogy megerősítheti a háborúéi lenes. ortodox népszövetségi politikát. Szovjet- oroszország számára az uj alakulat szintén

I két front ellen szükséges: első sorban és j pillanatnyilag Japán ellen, de legalább ugyanilyen^ mértékben Németország ellen is. A két front kérdésében a londoni és moszkvai külpolitika érdeke szinte párhuzamosabban halad, mint a Paris és Moszkva külpolitikáé. Az angol felfogásra különösen jellemző az ti’ levél, melyet a drámai körülmények között megbuktatott Sir Sámuel Hoare, volt angol külügyminiszter intézett nemrég választóihoz. Ez a levél, mely indiszkréció következtében került nyilvwosságra, kifejti, hogy angol részről a Laval által felajánlott •abesszíniái béketervei főleg két. rendkívüli nyugtalanító okból fogadták el. Először azért, mert Anglia, Franciaország és Olaszország régebbi együttműködésének szétesését kihasználhatja az uj Németország. Az a Németország, mely amint. Floare mondja, katonailag erősebb, mint valaha, iparilag háborús mozgósítási állapotban van és polili- kailag diktatúra vezetése alatt áll, mely bár Hitler talán békés hajlandóságú, mégis rohamosan és óriási arányokban fegyverkezik. Döntő szerepet játszott ezután Hoare elhatározásában. hogy az olasz—abesszin háborús válság súlyos következményekkel járhat Szélsőkeleten, ahol Japán épp olyan elszánt erővel törekszik céljai keresztülvitelére, mint nyugaton Németország. Olaszország hatalmának megmaradására viszont, Hoare szerint. feltétlenül szükség van az európai béke és az európai hatalmi egyensúly megmentése érdekében is. Eden külpolitikája nagy vonalaiban aligha különbözik a Hoare állal

: igy vázolt angol tradicionális külpolitikától.

I Csak a módszerben van a különbség, melyet i Olaszországgal szemben követ és abban, hogy 1 a népszövetségi megoldást és a béke kollektiv biztosítását inkább előtérbe helyezi.

PÁRISI MEGBESZÉLÉSEK

A fenntrajzolt nagyhatalmi politikákkal párhuzamosan Parisban egész sorozat megbeszélés folyt le, melyeken a kisantantnak, a Balkán-szövetségnek, Ausztriának és Bulgáriának vezető egyéniségei veitek részt. A megbeszélésekről, melyeknek nem volt értekezlet jellege, hivatalos jelentési nem adtak ki. A titoktartás különös megszegésére azonban nem is volt szükség, hogy nyilvánosságra kerüljön, miről volt a megbeszéléseken szó. A dunai kérdésről, a kollektív biztonság kérdéséről és bizonyos fokig a szankciós poli- lika kérdéseiről is. Megkísérelték, hogy a háború miatt ezekből a kérdésekből többé- kevésbé kivált Olaszországot valami képen helyettesítsék. A slrezai megegyezés idején Franciaország a közvetlenül érdekelt Olaszországot maga előtt engedte annak a tervnek a megvalósításában, hogy a volt osztrák— magyar monarchia gazdasági egységének helyén dunai államokból uj nagy gazdasági egységet létesítsen’. Ezt a tervet az utóbbi idők eseményei egyelőre keresztülhúzták. Megpróbálkoztak tehát Olaszország kihagyásiával megvalósítani a dunai államok gazdasági együttműködését. Ez a terv sem sikerült. Hodzsa miniszterelnök, párisi tárgyalásainak eredményeit összegezve. kijelentette, hogy szó .sem lehet Olaszország kihagyásáról, mert az olaszok nélkül a Duna-vidék gazdasági rendezése terén semmi sem történt- hetik. Hodzsa határozott tervvel ment Parisba, mely ugv látszik, megnyerte a franciák tetszését s amelyről a csehszlovák miniszterelnök büszkén jelentette ki a nyilvánosság előtt, hogy Prágában keletkezett és Párisban fejlődött ki. A teljes kifejlődéshez azonban egyelőre szükség van a másik két kisantant állam beleegyezésére is. ami a 24-re 'kitűzött értekezlet megbeszéléseinek

i'K’dini II vélő) lugK K Ülöllö'v« il .1 il/ ki . I > léié !<••,/ a jel<*k h/<-iinl !lodzsáink láb /• lő művészetére szüksége. Prága megold im tervével >.renilx*.ii Belgrad ugyanis nem mii lat különös leik' ** dóst. Eltérés .alighanem •/ osztrák kérdés nw*gilé)ésél>e!i van hogy ezt eltüntess« a liée.si francia követ állitóh > tervet dolgozott ki Ausztria «'•-*. Jugoszlávia közeli lése érdekéllel).

Mindezeknek a terveknek kivitel«- «Jé azon bau változatlanul súlyos akadályt gördít az alx-ssziiriai liálvoru. Aliiig <•/ a veszedelem tovább fenyegeti Európát, addig a külpoli likai válságoknak csak lursszabb ülőre szóló nxtgoldásniról l.s alig leled szó. \ párisi tárgyalásokon iix-gprólralták t«*k inb-ten kivid hagyni (Jüciszországol. amiről végre is kénytelenek voltuk leniondu-ni. !)<■ mindvégig tekinteten kivii! hagyták Win«--tors/.ágot. holott legf<ni;y«*getöbb rémként éppen ez i távollevő 1«dX*ge11 a tárgyalások fölött. Amíg azonban O’as/ország és Németország el nem tűnnek Európa térképéről, addig a dunai kérdés- megoldásánál sem !<die! ezt. a megoldás- haiii rendkívül érdekelt kél nagyhatalmat tekinteten kivii! hagyni. Hodzsa úgy próbálja megoldani a dolgot, hogy előbb a Dúsra-vidék gazdasági egységesítésére van szükség s azután <-z u nagy egyseg veheti föl a tárgyalásokat az egységes és hatalmas német gíiz- flasági organizmussal. Nagy kérdés azonban, hogy a még mindig fönnálló Duna-vidéki ellentétek miatt sikerül-e ezen a területen akárcsak gazdaságilag is olyan egységet '“élesíteni, mely a maga részéről egységesen ill hasson szembe az egységes német birodalommal. Ha egyéb nem, a tovább folytatandó abesszínia! háború is erősen zavaró elemeket dob bele a keresett dunai összhangba. Először tehát a háborúnak kell véget crni. Ez az elsődleges, mindent megelőző nagy európai szükséglet. Azután jöhetnek a többiek, melyek elé egy békés Európa keretében is elég nagy nehézségek hárulnak ahhoz. hogy nehezen megoldhatóak legvenek.

VÉR-. BŐR- ÉS IDEG BAJOSOK igyanak hetenként többször, reggel felkeléskor, egy pofi ír természete1 „FERENC JÓZSEF“' keseruvi- zet, mert ez maidig alaposan kitisztítja és mé~ regteleniti a fiyomorbélcsatornát s ezenkivü! íz emésztést és n anyagcserét is jótékonyan befő. lyisolja. Az orvosok ajánlják.

Móelenfied •'«! Hérnch a nanafrri-ak

CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Mií- năstur-iak nem igen gyakorolták eddig állampolgári kötelezettségüknek legterhesebb részét: az adófizetést. Az uralom átvétele óta az egymást felváltó politikusok mind azzal állatták őket, hogy adójukat töröltetni fogják. Ezek az ígéretek minden választás alkalmával elhangzottak és ez alatt adóhátralékuk folyton nőtt, úgy hogy most közel 50 millió lejt tesz ki. A múlt héten aztán erőteljesen megindult az adóbehajtás és most már belátták a félrevezetett adózók, hogy fizetni is kell. Tekintette] azonban arra, hogy ez a hátralék közel két évtized alatt szaporodott fel ennyire, arra kérték Tosa Tuliu dr. pénzügyi vezérfelügyelőt, hogy az adóhátralékok behajtását ne szorgalmazza mindaddig, mig a pénzügyminisztertől nem kérnek adóelengedést. A pénzügyi vezérfel- ügyelö csak azt Ígérte meg azonban, hogy az előző évek adóhátralékainak behajtását nem sürgeti, a mult évi hátrálékot viszont könyörtelenül behajtják.

Mozgószinházak műsora :

SZÓ M 3 AT — VASÁRNAP:

CAPITOL-MOZGÓ: AZ ÉLET ÚTJA. Egv film. amiről az egész világ beszél! Rendezte Nikolai Ekk. E remek és csodálatos filmalkotásról az egész világsajtó elragadtatással irt.

EDISON-MOZGÖ: I. KACAGÓ SZEMEK. Megható dráma. Fősz. Shirley Temple. II. "SZŐKE KATÓ ESETE A SZERELMES DIÁKKAL. Liane Haid-al. 3. (>. 9 órakor.

MUNKÁS-MOZGÓ: I. TITKOS SZOLGÁLAT vagy Kémek munkában. Főszerepben: Kay Francis és Leslie Howard. II. BARCAROLA. Főszerepben: Gustav Fröhlich és Lidia Baarova. Előadások: 3, 6 és 9 órakor.

ROYAL-MOZGÓ: A BOLDOGSÁG. Főszerepben: Charles Boyer és Gaby Morley. Hétfőtől: Lilian Gish első hangosfilmje: AZ Ö KÉT ÉLETE. Vasárnap d. e. likőr matiné: L MARNE-1 CSATA. 11. ÁLARCOS LOVAG.

Veszedelmes kasszafuró betörőket fogtak.

Bucuresti-ből jelentik: Az utóbbi napokban több betöréses lopás történt a fővárosban. Legutóbb Tanase Satnescu vaskereskedő üzletét törték fel, hol a pénzszekrényt megfúrták és abból több mint százezer lejt zsákmányoltak. A rendőrség a veszedelmes tolvajokat tegnap Gheorghe Miticescu. Blegu Andrei, Micsuneanu Peltica és Sterica Bog- danescu körözött tolvajok személyében elfogta. Átadták őket az ügyészségnek.