Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)
1936-02-15 / 37. szám
iictrrrrrn m > .r ^ Elkészült Anghelescu uj érettségi rendeíeíe iwk, aikék iH'lli román tnnitási nyelvű Nko Iú latin végezlek, megengedik, hogy a tudományos tárgyaknál segítségül vehr!if: mmol: o isi (dánul: nyelőét, ohol to miliők. K'^zli j roinleM ugyanakkor, hogy e colból Szijfforu intézkedések a nyelvíad: srót. — íVIr lesz a kisebbségek törvényben biztosított jogával? UUjJ. (A Ellenzék tudósítójától.! Annát' eWenere. hogy csaknem ó! hónap választ el .1/ iskola év \ i gétől, Anghelescu közoktatás ügyi miniszter összeállította a június:, Hírt vt őszi ért ' ségi vizsgák tananyagát. Nem azért lep meg a/ érettségi anyag mostani összeállítása. mintha tu! korán történ! volna hanem lisztén abból a szenij>on1l>ól, liogv a. előző évekU-n február hónapban a diakok nem igen balták, milyen tantárgyak bol és •milyen módszer szerint fognak vizsgázni. Az érettségi rendeletét a Hivatalos Lap február fi-i, 30» ik. száma közli. Részletesen rávilágít arra, melyek voltak azok a szempontok, melyeket szem előtt tartottak, a rendelet kiadása alkalmával. A hivatalos közlemény mindenekelőtt, leszögezi, hogy ebben az évben az érettségi vizsgákon nem «a tanulók tudásának meny- pjyisége. hanem a minősége lesz az irányadó annak megállapítására, hogy tt középiskolai tananyag milyen r. velő hatással volt a jelentkezőre. A közlemény azt is előrebocsátja. hogy az. érettségi tananyag összeállításánál az elmúlt évek érettségiztető bizottságok elnökeinek véleményét, jelentéseit is figyelembe vették. NYELVEK Az érettségi rendelet külön-külön foglalkozik minden egyes tantárggyal ,s különösen fősulyt helyez a nyelvekre. A román és francia nyelvből tökéletes tudást ir elő. Különösen a román Írásbeli vizsgán veszi figyelembe n bizottság a jelölt felkészültségét. A nyelvtani és szerkezeti hibák szigorú elbírálás alá kerülnek. A szóbeli vizsgán is a tanárok megkövetelik a román nyelv- pontos és hibátlan tudását. Az irodalomból is rendszeres és tökéletes tudást várnak a diáktól. Tudniuk kell. hogy annak tartalmát franciául el kell mondja. \/ írásbeli készség megállapítására a diákok diktálá.s után táhlárxt kelt írják u fránc.rv szöveget. 1 Jititv Írásbelire a rendelet középiskolai tananyagot nem képezi i |2 soros szöveg for d ittasát irj-a elő A jelöli hangosan föl kell olvassa ci tábláin irl szövegel és e! kell mondja minők rövid tartalmat. Nagy általánosságban annak ellenére, hogy a középiskolai évek száma <*ggyel szopom- j dőlt. az érettségi anyag a többi tárgyinknál nem bővült Legícnnebb más szempoittök vannak figyelembe véve. KISEBBSÉGI ISKOLÁINK | mindenesetre megnyugvással vették a szabályzat mostani megjelenését, mert igy inkább áll módúkban a céltudatos előkészítés az érettségire. Nagy nehézséget jelent azonban a francia nyelvből való túlzott követelés. A legnagyobb szorgalom ellenére is nehéz ugyanis egy nyelvet tökéletesen elsajátítani, melynek gyakorlására nem nyílik minden nap alkalom. Hogy a többi tárgyaknál is mennyiben válik 1*- az. idei rendszer, azt csak a jövő foela megmondani. A KISEBBSÉGEK .TOGA Mint ismeretes, a? 1934-ik évi érettségi rendelet 6-ik cikk Végrehajtási utasítása világosan kimondja, hogy azoknak a jelöltek(tz érettségiztető bizottság Icirgészit heti) 2 taggal, akik a jelentkező nyelvén vizsgáztál hatnak. Ezeknek a tagoknak illetékessége azonban csuk azokra a szakokra vonatkozik, melyekre kinevezték. 1 zzel szemben mint az. 19154 é- 1930-ös szomorú érettségi vizsgák mutatták a legtöbb érettségiztető bizottságban :K‘m foglalt helyet az a bizonyos két kiegészítő -taţi \ diákok aztán kénytelen voltak romám nyelven vizsgázni azokból a tantárgyakból is, amelyeket magyarul tanultak. Hiába beszélték a román nyelvet sokan feless tökéletességgel, a szakkifejezésnél tudományul: csődöt mondott. Mindennek tudható be a példanélküli bukási szám 1934 júniusában, amikor a hat erdélyi református kollégium 85 jelentkezője közül összesen 13 merd át (tz érettségin. i Mi következik be ebben az évben is, ha ! nem sikerül érvényt szerezni az 1934-es vég- I re hajtási utasítás 6-ik cikkének? Most február van. A kisebbségi egyházak- ! nuk és magyar pártnak júniusig kellő idő I áll rendelkezésére, hogy Anghelescu közak- j .tatásügyi miniszternél fel tudják tárni a kérdéses törvénycikk jelentőségét a kisebbségi középiskolákra vonatkozólag. Ha a közoktatásügyi miniszter átlóit ja a kisebbségi diákok törvényben biztosított jogát, egészen bizonyos, liogv nem fog megismétlődni n két év előtti szomorú érettségi. (I- z.)------------------ ---- ------------------Hogyan lesz bableves az „Ezüstkaná!“-ból? az előirt irók és müveik milyen szempontból, milyen értékkel bírnak. A francia vizsgánál is elsősorban a jelölt nyelvtudását vizsgálja a bizottság és csak azután irodalmi tudását. Pontosan ki kell tudja fejezni gondolatait a jelentkező, a-z eléje tét! ismeretlen szöveget le kell tudja ic löifysíkerek 70—80 sríüzaSéfeos árlsszíUr- fása! — Ciafc fsfcraár BabUs : A torony árnyé' a — — — Lei 33 Babits: Gó va a’ifa (: tvc) —------?, 33 Babits: Iroda mi problémák------— »20 Babits: Karácsonyi Madonna — — — r 10 B-ibits: T évelek ír sz koszorújából — »10 Babits: OeFpus király— — — — — m 33 Babits: T raá7- Virgil fia — — — — „ 33 Barbusse: Erő — — —- —• ~ % 27 D üde : Sappho — — — — — — — „ 17 Endrödi: Magyar költészet kincsesháza „ 60 Fayard: Szeretni gyötrelem — — — v 7 Hdtai: Az asszony körül —• —--------_ 20 Haltai: Él ’t e — — —------— — „ 20 li Itai: Hizfasip — — — — ------— v 20 Heltai: Iróií, színésznők és más csirkefojób — — --------------------------w 20 Heltai: 111-es (kötve) — -— —- — — „ S3 Ibsm: Pee- G/nt Brad (kötve) — — , 49 Karinthy: Hasmüt t — r 23 Karinthy: Két hajó ------- —-------------„ 20 Karinth : Színház (A legkedveltebb szí padi tréfák gyüj'eniénye u. m. Vi szakérem az'- iskolapénzt s b.) * 27 Karinthy: Nem mond’na lom tn?g senKarinthy: Minden másképen van — , 27 Ki’in'by: Gv lkosok — ~ — — . 20 Kirinthy: Kötéltánc — — — — — " 17 Kosztol nvi: Meztelenül — ~ — — y 14 Linn nkoski : Dal a tűzpiros virágról (kötvf)------------------------------ — ,, 30 Por : Gro eszk és arabeszk — — — „ 20 Prevost: A rzüz férfi (kötve) — ------g 30 Schnitzier: Gu-zti hadnagy (kötve) „ 30 Shaw : Caesar és Cleopatra — — — „ 20 Sh w: Szénásszekér — — — — — — ^ 20 pbaw: Viasza Matuzsálemhez —---------„ 40 Tamási Á on: H jnali madár —------- „ 33 C orba Idegen szavak szóiára — — s 33 Franc’* • ÉEt a ter-őf Jdb-n —------„ 20 t.adz ar: Női te. tkultura t’Gnsendck Heinaeh: Művészet kis tükre — — — » 86 Me eskovszky: Örik utitársaink «*- » 38 Jri ge-ti? Lóránt: Kos-ut — — — —- „ 2> Karinthy: l'j gör-.e tükör — — — — „ 3 Karii:-h Ha-im al R síd — — — — „ 25 Most vegyen, men Kfsöbls talán kifogy. — A rak áiról <11- y tt péliá yck, utánpótlásánál kü földi Dortőért 1 ) grammonként 3 lejt szá- mituak fel! - RtncCiijen és vegyen azonnal az E’fsrszék kanyvasztáí^ábun, Cluj, P. Uniri . Vidékre a re^delésok beérkezésének sorrendjében expediálunk. Szállítunk ■utánvéttel is 1 Kérje a teljes akció jegyzékét Látogatás a budapesti Galsworthy-népkonyhán, ahol a nagy angol iró magyarra fordított regényeinek jövedelméből naponta 330 ember kap enni BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.r — Milyen leves van? — kérdezi a szűkre-, zsugorodott pillantása, választékos rongyokba öltözött huszonöt év körüli fiatalember a kapun kifelé tartóktól. — Bableves! — kapja egyszerre többfelöl is a felvilágosítást. Bableves. Nagy. kék és piros csuprokban viszik a forró,sárga, jóillatu levest. Viszik és tiszteletet érdemlő önfegyelemmel, nem nyúlnak hozzá, nem kóstolják meg. Hazaviszik a családnak.-Férfiak, asszonyok vegyesen vannak itt — igen számosán. Legtöbbjük, ahogy adagját megkapja, elsiet, de a hosszú udvar még igy is zsúfolt azokkal, akik itt fogyasztják el ebédjüket. Az aprószemü fiatalember is ezek közé tartozik; tányérpótló konzervdobozból elmeriiltcn szürcsöli levesét, sőt ruhájának zsebre emlékeztető mélyedéséből még falatnvi kenyérhéjat is előkotor hozzá. Ez a ritka jelenség a közelállók körében meglehetős feltűnést kelt: nincsenek hozzászokva a külön fogásokhoz. Nézik a fiút egy darabig, de aztán efölött is napirendre térnek. Itt mindenki csak saját magával törődik. Népkonyha ez — jónéhány hasonló van ilyen Budapesten. Kis papirtábla tudatja, hogy itt mindenki, aki csak jelentkezik, kaphat levest. Naponta kétszer van leves- osztás: délelőtt tizenegykor és délután ötkor. A köves udvarra nyíló konyhában, a nagy üstnél álló fehérkötényes fiatal no naponta 330 adag levest oszt ki a szegények között Miből? A háromszáz rongyos, roskadt ember egy halott angol írónak köszönheti a mindennapi levest. A halott iró öröksége Ez az a bizonyos Galsworthy-alapitvány, melyet a világhírű angol iró még életében tett ugyan, de amelyről csak halála után, 1933-ban, szerzett tudomást a közvélemény és mellyel, kívánságára, magyar nyelven megjelenő regényeinek teljes jövedelmét jótékonycélra fordítják megbízottai. „A legteljesebb csendben . . .“ — volt Galsworthy szigorú elve és soha senkinek nem beszélj komoly vagyonokat elosztogató jótékonykodásairól. „A legteljesebb csendben...“ viszi tovább férje elvét -Mrs. Galsworthy és lelkiismeretesen vigyáz arra, hogy a nagy iró magyarországi könyvjövedelme utolsó fillérig jótékonykodásra forduljon. Bableves az .,Ezüstkauál“-bóI Így lesz az „EzüstkanáL‘-ból bableves, igy lakik jól háromszázharminc ember naponta a „Forsyte Saga“-ból a Mátyás-téren... — Minderről azonban jobb nem beszélni — mondja Galsworthy régi jóbarátja és mosl ügyeinek intézője, a tizenöt éve Budapesten élő Mr. Hnnkinson. — Mi angolok, Galsworthy pedig különösen, nem szeretjük felcicomázni. felsallungozni azt, ami természete-. A jótékonykodás, az adakozás minden embernek elemi kötelessége és Galsworthy adományával nem tett egyebet, mint teljesiletlo kötelességét. Mr. Hankinson minden délelőtt ellátogat a népkonyhára, melynek teendőit — annak a helyiségében is van — az üdvbadsereg- beliek végzik. Ezért van. no meg Air. Hankinson mély hallgatása miatt, hogy a legtöbb szegény az üdvhadsereg saját akciójának gondolja a levesosztást. Ezt tartja a görnyedt öregember, akivel elbeszélgetek és aki elmondja, hogy csak újabban nincs keresete, 1914-ben mint földműves jól keresett! Az állástalan huszonkétéves bognársegéd is azt hiszi, pedig ezek ..benfentesek“. Jegytulajdonosok, „állandó tagok“, az irigyelt osztály. E kiváltságosok pozíciójukat annak köszönhetik, hogy van lakásuk és igy* nyilván tudják őket tartani. Viszont azok, akiknek nincs lakásuk, nem kaphatnak „bérletet“, de természetesen bármikor mennek, kapnak levest Ijesztően soknak nincs lakása közülük. Ezeknek legnagyobb része a Teleki-téren alszik. Alaktalan cókmókok, rongyok láthatók e telekitériek hátán, spárgával odaerősítve: bútorzatuk és garderóbjuk! „Valami angol!“ Kövér, alacsony asszonyra hívják fel a figyelmemet. Állítólag nem is kövér, de évek óta minden ruhadarabot, kendőket, melyeket a legváltozatosabb módon összeszedett, magára rak. Teszi pedig ezt azért, mert évek óta nincs lakása! Évek óta él az utcán. Férje. aki kereskedő volt, régesrég meghalt, rokonai nincsenek és bár éhezni sohasem éhezett, lakásra nem tudott szert tenni — a Galsworthy-népkonyha pletykája szerint nem is akart. Állítólag ugv megszokta ezt az életet, hogy nem vágyik lakásba. Beszélgetünk. A hatvanharmadik életévébe lépő nénike természetesen tagadja e pletyka valódiságát. Azt mondja, reumás, fázik és ha egy ismeretlen jóltevője beváltja tegnapi ígéretét, mely szerint napi busz fillér segélyt ad neki, akkor megvalósítja régi vágyát és kiveszi két asszonytársával azt a konyhát, ahol sparhert is van és melynek bére hetenként hármuknak három, pengő lenne . . . Egyelőre leül rongypárnájára, melyet természetesen mindig magával cipel és étvágy- gyal kezdi enni bablevesét, melynek eredetéről egyébként ő tud a legtöbbet az érdekeltek közül: —- Valami angol adománya *« (*-*). manmmmmmmmmmmammammmmammmm * A mult A múlttal ölelkezni. A Targu-Mures-i városi könyvtár roskadozó szekrényeiből vaskos köteteket szedek elő. régi clsárgult és történelmi emlékű T.irgu-Mures-i lapok egy- egy éves bekötött példányait és lapozok bennük. A Targu-Mures-i „Tükör“ cimii egykori hetilarp régi keletű számai járnak kezemben. 1918-at írunk... azt a*z évet, melyben birodalmak omlottak össze és határok vá.’1 óztak. 1918 decemberében azonban, amikor ez a lap megjelent, csak sejteni lehetett az elkövetkezendőket. A ..Nemzeti Tanács“-ok korszakát éltük, mikor dr. Kovácsy Albert közjegyző. későbbi Targu-Mures-i képviselő, levele: irt Mamii Gyulának, ré^i barátjának, melyben közös román^—magyar gazdasági konferencia összehívását javasolta a román Nemzeti Tanács akkori elnökének. A válasz nem késett. Maniu rövidesen válaszolt barátjának és a választ az akkori Targu-Mures-i hetWap, a „Tükör“ 1918 december 18-lki számaiban leközölte. A levél 18 év tapasztalatainak távlatúban is fokozott figyeflmet érdeme!. — Kedves Barátom! — írja Maniu — őszintén köszönöm mindig nagyrabecsült baráti bizalmadat s boldog volnék, ha a. köztünk fennálló, reóm megtisztelő baráti viszony a román és székely nemzetek oly hőn óhajtott megértésének, nemcsak egyik kiinduló pontja. Iranern erős támasza is lenne. — Teljesen osztom véleményedet, mely szerint mindent el kell követnünk, hogy ezen á'meneti időben is a két nemzet élete a I megrázkódtatástól meg legyen kiméivé. Sajűt nemzetem iránt érzett szeretetem semmiben sem zavarja és semmiben sem zavar hatja a székely nemzet iránt érzett nagyrabecsülésemet és őszinte vonzalmamat és nemzeti ideálom és törekvéseim szolgálatában való munkálkodásom semmiben sem akadályozza ős nem fogja akadályozni azon őszinte törekvésemet, hogy a székely nemzet érdekeit megértsem és becsületesen és igazságosan támogassam. Erősen hiszem és remélem, sőt meg vagyok győződve, hogy azon uj államalakulatot, melynek létesítésén szerény tehetségemmel dolgozom — miután ez a székely nemzet érdekeit és jogait minden tekintetben szem ! előtt fogja tartani és miután ez az államalakulat összetételénél és geográfiai helyzeténél fogva éppen a székely nemzet gazdasági fellendülésére valósággal szédületes perspektívát nyújtanak, a székely nemzet megnyugvással fogja fogadni s legfőbb óhajom, hogy ezen uj államalakulat a székely nemzetnek nemcsak teljes boldogulást, hanem lelki megnyugvást is nyújtson. — Teljes mértékben osztom tehát e tekintetben felfogásodat és mi sem volna keí- üemesebb reám nézve, mint a székely nemzettel leendő és egyetértő együttműködés. — A román Kormányzó Tanács maga is kötelességében állónak tartja ily irányban saját hatáskörében működni, de csak természetes. hogy ezen működés az összes nemzetek és társadalmi tényezők közreműködése nélkül csak részben lehet eredményes. — Szívesen veszem a tervbevett tanácskozásokra vonatkozó prepozícióidat és hiszem. hogy nemcsak a közös ügynek, hanem székely nemzetiednek is jó szolgálatot tennél ily irányú kezdeményezésed folytatásával. Kelt, Nagyszeben, 1918 december • Fikán. Őszinte hived: Maniu Gyula, a Komáin Nemzeti Tanács elnöke“, A fent idézett levelet teljes hűséggel, betű szerint infam ki a Targu-Mures-i városi könyvtár ..köteles“-példányából. Maniu ma' is jelentős alakja a román belpolitikai élet-' í&ek s bizonyára nem felejtette el székely barátjának irt levelét. Ez az emlékeztess annál időszerűbb, mert Maniu hir szerint uj kormányprogramon dolgozik, melyből valószínűleg a kisebbségek sem fognak hiá- ayozni. (b. b.)
