Ellenzék, 1936. február (57. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-01 / 25. szám

E / L fí N / ÉK 197* február I. ar*rwm.~ »mi'n—na *rxtmm9rw»mmmmmm I' IR A ROMAN SAJTÓ Hitel. Bolond". Németek \ .»«*.1.1. Okol». \ HU A \ hitel hí ltomig v.u iwpuv.1. II« •Wiivi jo-vo valaki, akkor b-/ni:i kell abban, p.Mv/c ivrm véo el. UuyjnuRV álhtnk n 1c­i. i.v; v melynek tonényes kan-.t m ' ' 't > unlit ' oka. ! I.; nmo bizalom. akkor a >.r ■ . !.; is tőnkre nie>.;\ A/t mondják. ho*o '/ r'■ .... vi hitelélet elpusztult s bankjaink L'ísv.imolas- • a v-.mv.t.k kéh> s/rr.tve. mi e»;vet jelent a meR- s-' illéssel. S/iikssv; \ :m hitelre? Igen. Ujja lehet- .,e .1 ei.l.'-A hiteléletet? Azt lusv/úk, i;;en. Ui;% iwntsi betegségeket gyógyít iák, mi- ko ,\z. orvi>s.'k megszűnt* tik -tv. okát eveknek. A hiz+om hiányt okozva a hitelélet p.tncá^t- B- mérjük tkot s meg kell áll».prt utunk, hogy ' orvosság rosszabb volt, mint .i Ixii oka. me­ly,; ki kel et: volna küszöbölni. A kihitelezett ; oké befújt ás'ának törvény«» biztosítása nélkül nem lehet up’-svületesró, beszelni. A pénzhiány pi.tr luiţ-bcn éreztette Frdé’vbcn hatásút. Végül is .7. á’!;imn:k kellett közbelépni s bármennyire -..void 'l l v.s'r .1/ operáció, a beteg test egy tészét kn.igt.sk. tv. nek következtében-a megmentett be. I ; gyhnin maradt, vsak egyes tagok mozognak bizonyt;i.Un ideig A banktörvényt jó szellem sm.;i'.ir,:i, y/ előirt .T.ip'tAkére vonatkozó rendérkc- ■-sckct ónban nem * 1 2 * ehet a kai.lmnşni, merr .■■d-i-s.u: rs etnikai <• "ődkmenyeinkoc saazávaj pusvnxja cl Erdélyben, hol a hitelélet alapvető ifitétele a romín neiciormlizmustvak. EPOCA: Botez tanár hivja fe! a figyelmet i hom is Green bostoni tisztviselőre. Mit tért ez a hiv e- 'o-k. hogy hire a Dambov.ita völgyébe is cljurort? Selymet csempészért vugv alkohol- \ ;,.gv deviza.panamával foglalkozott? Nem tett ilyesmit, c-ak egész, egyszerűen Green fizetésének évi 2000 dollárral való felemelése ellen ttlttko. zott. Azt mondta nem ke!1, neki több fizetés, mert munka ja kellően van díjazva azzal, aincny- nyit kap. Bolond! Nem kellemes ilyesmit emle­getni. Az elv ugvanis ez, hogy -az állam mennél többet fizessen s a munka mentő! kisebb legyem Sok âtlââvjjmtfzfcirâî hallottunk, nem erre gon­dolunk, hanem azokra, kiknek szatp i vetésük vám s mégis több keresetre V-agynak. í honos Green csak cg'-- embert jelent. Szeretnénk, ha többen utánoznák példáját. Mily szépen hangta­na. ha ilyen hirt olvasnánk: -,X. államtitkár ré­szére 12.875 lej vort kiutalva, mert részt vett bi­zottság? tárgyal ásókban ■ Az államtitka:' tárcája jav-ara erről az összegről emondotr. Nem va. gyünk az ángyén munka hívei, de az álhmnak joga kell íegyen a végzen munka ieméréséhez. NAŢIUNEA ROMANA: A parlament nagy ttkpossággail tárgyalta a romániai német kisebb­ség népszavazási ügyét. A kormány^ megállapí­totta, hogy ellentétben aíl o-z alkotmánnyal és a román szokásokkal s a népszavazást betiltotta. Meglő patt midőn Hans Otto Roth a parlament szószékéről tiltakozott ez ellen s kijcTenrnte, hogy a betiltás sértő a lojális szászokra, kiket ..néirefc népnek4 5' nevezett. Fritz Fibritios^ meg sajtónyi"l<vtkozaX>c adott, melyben azzá vádolta a kormányt, hogv a német nép egységét nem akarja. Csak sa'jniíni tudjuk ezt, s hu megtor- réne; meg kell állapítsuk, hogy vaiarm változás £0k he poht ük újukban. Az «rvszrzados ^ szedem, melyben a többségi nép között élcsk, átvette a német hhJerizmust s nálunk is feltűntek a ro­hamcsa'Panak. A kormány fd!osz?att» ezieket, mé­gis megmaradtak az árnyékban, tovább^ aghaJ. oaáe, míg elérkezettnek lakták az időt népszava­zásra, melyre nézve lapjaik nyíltan megírják, hogy így akarták összhangba hozni a tradicio­nális poétikát az anya-ország mai német felfo­gásával. A becüeás nem vök ellenséges csekkedet. Az ératosság vök forrása s figyeímezíetést je­lenteit efiertség ci nkn ek és barátainknak. UNIVERSUL: Vaid.ii legutóbbi beszédében tisztázni akerta a fogalmakat. Választ _ adott azoknak, akik az etnikai arányt azzal ellenzik, hogy ez eéientécben áll az alkotmánnyal. Az al­kotmány — mondta; Vaida — kimondja hogy az összes állampolgárok fajra, vallásra, társadal­mi állókra tekintet nélkül ugyanazon jogokat kell élvezzék. De — mondotta — ez a nép román s te kisebbségi niem léphetsz az ország gazdasági és kulturális, .po!átikaú erőinek birtokába1 mi­után ennek oroszlánrésze a románt kell megil­lesse s a- kisebbségnek csak arányos rész juthat. Ez 9 felfogás helyes és jogos, mert a többi ál­lamok is alkalmazzák és mert enélkül az urak kodó nemzet sohasem érezheti magát otthon sa­ját házában. Sohasem tudhatja, hogy nemzeti vagyonát valóban 6 uralja. Az uralgó nemzet sorában található széthúzást ennek a kérdésnek magyarázata okozza, melyből csak kára van a románságnak. Az arányosság elve arra van hi­vatva, hogy az ország összes lakóinak harmóni- kus együttműködését biztosítja. CURENTUL: A közoktatásügyi miniszter el­határozta, hogy felfüggeszti az iskola-muHasztá- sok miatt kirótt bírságok behajtását a besjzará' bk; ínséges vidékeken. Todírel bessz-arábiai ta­nítói azonban rámutat az érem másik oldalára: — a besszirábiai írás tudatlanság nagy fokára. Az ottani elemi iakolák évek hosszú során nem fe­lelhettek meg hi vackuknak a földművesek nyo­mora miatt. A bírságokat már régtől! nem lehe­tett behajtani Besszarábíában. Ha pénzt gyűj­töttek aZ ínség leküzdésére, akkor áhécés köny­veket is kell adni, hogy ezek kézről.kézre jár­janak. Besszarábíában sokat költöttek népkönyv, tárakra, könyvekre, olvasó-termek feílállitlíkára. Mit ér ez, ha a-z emberek analfabéták? Ne fe­ledjük. hogv az oroszbarátok bojkottá!iák a román iskolákat. Az iskaláaaffiamság a népet az éhségnél is jobban pusztítja. Mhenaeum nagy árle- S -âUiîâ^ akciós® megkez­dődött az Ellenzék könyv­osztályában* ciuj, p. Unirü. — Kérje az akció nagy jegyzékéi. Umm szclliâniosoh OfificMornuoí ohártáh mcüvcíclní a naiv lengyel löIflDlrloKossal V.irsóban dltarb lelálliianí az „eladó* yiláqnoilái a haialiat érxésií károsuli VARSÓ (A/ Miien/.ók tiulósilVijábábJ PA- rislcm «‘fjyszor «'g\ ötletes szélhámos okulás ni kiiiáltin az Kiffel-loniyot. í gy luhszik, «>/. a lürtóm t ;i lengyvt (szélhámosok lanlú/.iáját is felizgat In. unni lengyel lapok Jegn jahh je leiitóso tűzonyit. Mgy ilusga/dag vidéki földbirtokos, Ma.sz- liinka Antal a napokban Varst>l>«i érkezeit, llrs/lxui szórakozni .ikcirt egy kicsit, de a kellemest mindig összekötötte o has/nossalt is; hu lehelett, syÍvesen csinált üzleteket. Ilyenkor különl>öző ügynökök keresték tel, : 1 kik miiuhniféle ajánlatokkal balmo/üik el. 1 a'g'utóhb :t/. egyik ügynök azt ajánlott« n földbi rtokosnak, hogy vegye meg a párisi Eiffel-tornyot. \ francra, kormány mondotta az ügy­nök most már véglegesen döntőit és az Riffel-tornvot lelxmtatja. Remek üzlet vol­na, ha Mas:lanka a mosi olcsót} kapható tornyot megvenné és Varsóiam újra felállítaná. Masz lankának roppantul megleiszett az ajánlat és megbízta az ügynököt, hogy tár­gyaljon az illetek«', tényezőkkel. Néhány nap múlva az ügynök bemutnttott «'gy francia férfit, aki — állítólag az Elffel-torony rész-vénytárvaság elnöke. Mz ki j«d<*ntette, hogy a torony százezer /dotiert megvehető; de a részvénytársaság arra i.s hajlandó, hogy egyes emeleteket külön-külön is eladjon. Mas/lanka késznek mutatkozott az egész I-litlel-lorony megvásárlásííra. k kötött«-, hogy a részvénytársaság v«‘l<* irásluli s/arzödé.st kössön. Az elnök ekkor közölte a földbirto­kossal. hogy a szerződést csak az igazgató­ság kötheti meg, miért is n«-ki «-/ért Parisba k<-!l utaznia. Hogy azonban az. üzl<-t komoly­sága iránt M-mmii kétség ne legyen, U-galább ötezer zhili foglalót k«-ll kapnia. \ földbir­tokos ezt meg is fizette. Megállapodtak, hogy ha a sz<*rz«id«',.s elkészült, az elnök táviratot küld és Mas/lanka akkor jöjjön Párosba és hozza magsával a többi pénzt. \z <dnök az­után elutazott. Napok múltak, de a távirat csak nem érkezett meg. Mas/lanka nyugta­lankodni k«*7<l«“tt. Mikor két hét 's <• 11<• 11. de az Kiffel-torony részvénytársaságtól senki sem jelentkezett, gyanút fogott és a rendőr- ségre sietett. Természetesen hamarosan kide­rült, hogy a naiv emlier körmönfont csalók áldozata lett. A CAGERO-ŰGY ÚJABB FEJLEMÉNYEI Házkutatások során lefoglalt iratok és könyvek várják virágcsokor helyett Grosz fenét fSucurestí-^en Hogyan leplezték le a „legokosabb halandót? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósi tójától'.) A Grosz-Cagero panamában Stanescu vizsgá- lóhiró tovább folytatja a vizsgálatot. Szak­értők vizsgálják a Steaua Romana petró­leum manunut vállalat könyveit, melyekben számos visszaélőnek akadtak nyomára. Ki­derült. hogy ez a társaság a vasutat is be­csapta'. MeTeuta vasúti vezérigazgató intézke­désére az Universul jelentése szerint a CFR tegnap keresetet nyújtott be az Ilfov-i tör­vényszéken, melyben lí millió lej kártérítést követel a ..Steaua Romana“'tói, mely selejtes kőolajat vallott be a fuvarle­velekben, midőn finom petróleum-terméket szállított a rt két fuvartétel közötti különbözetiéi ál­landóan megkárosította a vasutut. 128 fuvarlevél meghamisitásáról van szó. melyekhez 128 vegyvizsgálóit szakértői vélemény van csatolva, ami mind a CFR kereseti állításának kétség­telen valódiságát igazolja. Grosz & Davidovics 8c Zelinger & ... Groisz-Gageronak, ve je: Davidovics mérnök és ennek sógora: Zelinger Aladár volt a munkatársa. Stanescu vizsgálóbíró megálla­pította, hogy Zelinger néhány nappal előbb Bécsben volt, hol Grosz Jenővel találkozott. Miután Zelinger a Bazaltin“ nevii vállalat cége alatt is dolgozott Bucuresti-ben, a vizs­gálóbíró házkutatást tartott lakásán és a „Bazaltin“ irodáiban, mely utca burkolatok készítésével és a n vágsz áll i fásokkal foglalko­zott. Az Adeverul jelentése szerint a Bazaltin nevű társaságot 5 millió alaptőkével Chirculescu volt miniszter, Tilea, Zelin­ger Aladár, dr. Stern Vilmos, Vogel Sá­muel, l. Sores.cu, Balkáng I. mérnök és Marín Scinescu ezredes alapították. A vállalatnak 1935-ig Zelinger volt az igazgatója, mikor átadta helyét Seinescunak. A Curentul szenzációs részleteket közöl Zelinger előéletéből. Azt ál'litja, hogy azzal a szabósegéddel azonos, aki néhány évvel előbb még Chij-on dolgozott, hol fizetéskép­telenséget jelentett, majd Bucuresti-be uta­zott s Grosz-Cagero üzleteibe kapcsolódott. A házkutatás alkalmával Zelinger nem tartózkodott a „Bazaltai“ irodájában. így a vizsgálóbiró nem tekinthetett a pénzszek­rénybe, amit több pecséttel látott el, mig Zelingert kihallgathatja. Megállapítást nyert, hogy Zelingernek ez idő szerint több háza, villája, ingatlana van Bucuresti-ben, Prcde- alon, Sinaia-ban. s Techirgiol-ban a tenger- pár lön. A vizsgálóbíró azt is tudja, hogy Both Ödön Bucuresti-i ügyvéd is találkozott Bécs­ben Grosz-Cageroval s ezért Roth lakásán is házkutatást tartott anélkül azonban, hogy jelentős bizonyítékokat talált volna. Külön fejezetét képezi a vizsgálatnak a „Blocul Importa­torilor“ nevii társaságba tömörült vállala­tok ellen indult eljárás, melyek között a Zorile jelentése szerint következők vannak: 1. Wilhelm Sclierg <£ Co. |x>sztógvár rt. Brasov, képviseli Emil Schmutzler igazgató. 2. Leonida & Co. részvénytársaság, képviseli Penescu Kertsch és Eugen Xieolau. 3. „Sa­rai" részvénytársaság, képviseli B. Poenaru és C. Raduleseu. 4. L. A A. Hassha Imper cég Brasov, képviseli Adolf Julin Hessha. 5. Busteni-i papírgyár & Schiel örökösei, képviseli Zamfirescu. 6. ..Nitrogen" rész­vénytársaság Diciosanmartin, képviseli Eu­gen Hrammer. 7. Bancotescu & Xieolau örö­kösei, képviseli Teodor Xieolau. A „Blocul Importatorilor“ vállalat Emil Schmutzler, dr. Teodor Xieolau és Grosz Jenő részvéte­lével 1933 november 15-én alakult két évre s igy még mult év folyamán megszűnt. A „Cagero“ és a Blocul importatorilor tehát két teljes esztendeig feküdt rá a romániai kereskedelemre és iparra. A vizsgálóbíró Locker vezérigazgatót, a „Blocul Importatorilor“ volt vezetőjét már kihallgatta s a kihallgatás befejezése után a ,.Mondial-CornerI“. „Hansa Romana“ és „iMundus“ cégek egész levelezését és köny­velését lefoglalta. Grosz kiadatása Az osztrák kormány a Grosz kiadatására vonatkozó iratokat már megkapta. Utólag szükség volt Grosz állampolgársági bizo­nyítványára s külön futár vitte a Sigliet-i primária bizonyítványát az osztrák főváros­ba. Az érdekes bizonyítvány következőként hangzik: ,.Sighet város polgármesteri hivatala ezen­nel igazolja, hogy Grosz Jenő 1889. évi sá­toraljaújhelyi születésű kereskedő román ál­lampolgársággal rendelkezik, miután 2:5 — 924. szám alatt fel van véve az állampolgá­rok listájába“'. Ezen a kérdésen fordul meg Grosz kiada­tása. Román állampolgár-e Grosz-Cagero? ... Egészen biztos s ezen utólag sem változtat­hatott. Az „okos“ Grosz ugyanis az egyik Bucu- resti-i bank páncélfiókjában helyezte el ira­tait, melyek között a vizsgálóbíró a Sighet-i eredeti állampol­gársági bizonyítványt is feltalálta. Hiába! A csapások sohasem jönnek egye­dül. Mindig Párosával járnak. (st.) Felmentették a felség- sértéssel vádolt Oradea-i tanári CLUJ (A/ Ellenzék tudósítójától.) leguap <v késő «*.sti órákban hozott Ítéletet a helyijeii hadbíróság Crttcfun Amin 1 f« l*ég-érié. <• é a dinasztia «•|l«-m magalarlass.il vádolt ni a deai középiskolai lónál iverélx-n Crăciun Andrei 1934 /»szén „ . . . , , születésnapi vacsorát rendezett amely vacsora alkalmá­val állítólag a dinasztiára séilü kifejez«*s<*ket telt. A vacsorán részt vett dr. Crisan ora­dea 1 orvos is, aki a vádirat szerint Crăciun tanár felségsórtö magatartásáról felhábo­rodva Ix-széM Husstriu loot) papnak és kö­zépiskolai vallástanárnak. Husariu azonnal fel jelen lelte kollegáját hat különböző fórumnál. \ mai tárgyaláson a ha dl »Íróság 23 tanú között kihallgatta Cii- sun dr.-l is, a |»cr legfontosabb tanúját, aki határozottan tagadta, hogy Crăciun a folség- sérlö Ledöntéseket meglette volna. Husariu lelkésznek, a feljelentőnek, ilyesmiről soha sem beszélt’, a feljelentés a U-lk«'-sznek a ko­holmánya, amelynek hátterében politikai hosszú áll. Érdekes részlete volt a tárgyalás­nak Crisan tanú és Husariu szembesítése. Crisan ugyanis azt állította a lelkészről, hogy nem bexzánrithaió és politikai téveszmék íratása alatt áll. Husariu <*rr<* felugrott és ingerültön kiál­totta. hogy ha Crisan állításait bizonyítani tudja, lemond papi pályafutásáról. \ tárgya­lás izgalmas jelenetek után a vádlott felmen- 1 csévél ért véget. Flavin Laurenl'u, Moldo­van Valér. Gora Sava és Barsan Olimpia védőügyvédek hatásos beszédekben igazolták védencük ártatlanságát. A HAS GYAKORI TELTSÉGE, a rekesz erősebb fcGolódi-sa, májtájéki fájdalmak, emész­tési nehézségek, gyomorbél hurut és sárgaság a természetes .FERENC JÓZSEF“ keserüviz hasz­nálata álta' mcgszüntcthíxők és az agy, a izem, tüdő v>agy szív felé irányuló vértódulások ciien. sulvozbatók Nagynevű orvosok igazolják hogy a FERENC JÓZSEF vízzel — kiváltkép az ülő életmód következtében jelentkező bajoknál és * kritikus kor betegségeinél — feltűnően )ó e cd- ményeket Ehet elférni. Száz óceánrepülés. A „Graf Zeppelin“ ösz- szcsen száz óceánrepülöutat tett meg 1928 óta. Kilencvenkétszer repülte át az Atlanti­óceánt Dél-Amerika irányában. hétszer Itszak-Amerika irányában és egyszer átre­pülte a Csendes-óceánt is. Összesen 475-ször volt a levegőben és l1/« millió kilométert tett meg. Összesen 11.500 utast szállított, a csomagok és a postai küldemények összes súlya pedig 86.000 kilogramot tett ki. A német Lufthansa repülőgépei, amelyek 1934 februárja óta rendszeres légiforgalmat bo- nvolitanak le Németország és Dél-Amerika között, szintén százszor repülték át az óceánt. Ezalatt csaknem másfélmillió kilo­métert tettek meg és négymillió levelet szál­lítottak. Mozgószinházak műsora: PÉNTEK: CAPJTOL-MOZGÜ-ban világsláger premier! CASTA DIVA. A legszebb szerelmi re­gény. Csupa művészet, pazar kiállítás. Fősz. Eggerth Martha. Zenéje: Bellim­től. EDISON-MOZGÓ: I. CANALIA. (A kutya.) Dsáma. Harry Baur-al. II. ÉDES KE­RINGŐ. Operett egy meseországról. Fősz. Camilla Horn, Luis Garenzi. Hans Riihmann. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A REJTELMES ASZ- SZONY. Főszerepben: Gilbert Roland és Monn Barrie. II. CHARLIE SCHAN LONDONBAN. Fősz. Warner Oland és Druce Leyton. Előadások: 3, 6 és 9. Helyárak:'10 és 12+3 lej. ROYAL-MOZGÓ: Páratlanul ragyogó világ­sláger: OCCI CIORNIA (Fekete szemek . Fősz. Harry Baur. Simone Simon, Jean Pierre Aumont. Film előtt uj Journal. Bruno Brehm világhíres, ui történelmi regénye : A kétfejű sas lehull A Habsburg monarchiaösszeorrtlúscí 450 lap. Nagy alak. Ez a mii történelem és regény, izgalmas, művészi formában. 172 Lei LEPAGE-nál, CM Postán utánvéttel. — Kérje az uj könyv- szenzációk jegyzékét Lepagetól.

Next

/
Thumbnails
Contents