Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-12 / 9. szám

8

ELLENZfíK

193* Január 12.

'

*

i> •> >.ri j műi, '..i.skI vegén. \ ikúr Bel i, onv v.-crusegbói, meri ivem volt .rues.-. Men ct\ JL put is: v'I.V’si.il-’n.ns\»n ,i\ bemutatták on .V népzenegj űjiestiek c/ ,i módjait álta ><. lehimcst i-s riiMUcrost kelteti.

A/ enciklopédikus népdalgvüj- temeti) rendszere

nem eldöntött dolog. A regi gyüjlemé- \. Then nincsen jó. használható rendszer.

\ Harljvliu luft kötetes ;yüjt«nényc rendnél kii . I mhavclxm pedig .1 dalok ábécé • .'ndben inniuk rendezve es ;.;v ezek zc- udomínyüug nem használhatók. Világos, , - i .1 rendszer alapja magáiban .1 dallamban 1

k, hisz ez nóta lényegesebb része és szöveg. Kettőé rendszer jöhet szánvil. az egyik Kodályé, a másik a Bartóké. ' \ Kv-vl.üva- az ugvneve/ett szótár-rendszer. ..iva.evo. iu\;\ a dallamok 99 százaléka

\ soros, bártól es Kodály minden dn.ila- •! kö'ös ve;só hangra irtuk le, ez n végső .ne. a ,.g". alaphangnak nevezik és 1 -gyei ! Kodálv. A ntásodik sor végén levő mg a tókádenc a. Ha az alaphang t, akkor összes „a“ hangok 2. „h" hangok 3, .,c“ mgok svb. jelzési kapnak és minden sor egere odaírják ezt a szántót. Miután n ne- xbk sor mindig g-ben, az alaphangban . ződil, csak három sort koll tekintetbe e:tni. Most a rendszerezés úgy történik, hogy először sorjában azok a dallamok vonulnak tel, amelyeknek főkadencrája 1. (Tehát i, i, i, — i, i, 2 — i, i, 3 sorjában le-ig aztán 2, 1, 1, — 3, 1, 1, — 4, 1. 1 stb.) Maid azok a da hantok következnek, ámeneknek t okádénciá ja 2 és így tovább. Így ■•edődnek a szótár rendszer alapján átlekint- .elő ás használható összefoglalásba a dallamok.

A magyar és a szomszéd népek zenéjének cgymásrahatása bánták és Kodály harmincéves gyűjtőmunkája az egész magyar nyelvterület daüam- ir.csérc is kiterjedt, de természetes, hogy a kölcsönhatások kutatása közben szükségük voit arra, hogy a magyar etnikummal szom- •édos népek daüarok iácsét is összegyüjtsék rzzel a kérdéssel Bartók Béla behatóan ogla!kozott. A mult esztendőben „Népze- j nénk és a szomszédnépek népzenéje” címen értékes tanulmányt adott ki erről a kérdés- j A régi magyar, peniatonzene például j hatott a szlovákokra. Legfeljebb tiz did- n szivárgott át Szlovenszkóra és Morvába hhől az anyagból. Viszont abban az időben mái élénkebb volt a szlovák népzene ha- . a a magyarra. A C) osztály I. b és IO. ab ./.tályába sorozott magyar anyag valószinü- 1 -g szlovák anyagbcJ, vagy szlovák hatás :iatt keletkezhetett. Ilyen dallamok „Ba- nyerdő gyászban van“, ,,Azt mondják, ti adnak engem galambomnak“.

Egyenes átvételek a szlovák anyagból, csu- In a szlovák • nyelvterülettel Ixitáros ma- var falvakban mutathatók k nagyobb számtan.

A 19 század, elején megváltozott a hely- Kialakultak aiz uj magyar falusi dalia- . nk. Valóságos forradalmi módon szontoi- tik ki a régi pen-iaton.-zenét s általában minJ.rn eddigi anyagot. De még érdekesebb, hogy a magyar falunak, ez a zenei forradsd1.’ nein all: meg, a inagvir nyelviüláron, a' csapni rajta és idegen nyelv területeken

«.• vano’yan I úridon só.; d ug\nn.izok.u a jc c:.-, ■••.eket idézte elő. Bartók gyűjteményé ken a 2)00 szlovák dadámból mintegy lél :/er ilyen árvélel. Sokszor .1 szöveg szószé nii I ord i 1 .fsa is meg található, rgen i,\ikori, '1 a -Mm A szövegben megmarad ha kissé elferdülve is — a magyar refrén.

(„Cilagom, rad'agom, galambom.“)

Bartók megát lapitása szerint a rasrzin tánczenének, a kolomcjkinak nagy Itatása

volt a karúszdalok kialakulására, czoklxil fejlődött ki aztán a kuruc-dulok zenéje,

majd az úgynevezett verbunkos.zene. Az uj magyar népi dallamok viszont a ruszin nép zenére nagyjából ugyanazt a Ivat ást gyakorolták. mint a .szlovák népzenére. Hgy 1923- ,ts ruszinsvkói nótagyüjtemény 133 ruszin dallamából Bartók megállapítása szerint 63 magyar eredetű. De az uj magyar népzene

hálása .elterjedi a Kárpátokon túlra is s a galíciai ruszinok között is lehelhető.

K cl neu ró pa i Zene i n t éret

Nem Bartók Bélától tudtuk meg, hanem olyan beavádolt helyről, melynek információját autentikusnak kel! tekintenünk hogy .1; 1 nagyjelentőségű munka, amelyet most

N.i.'jar Tudományos Akadéirtin kcsvat elő, 1 uLíjdonképpen csak első állomása egy meg fontosabb, egész Keleleurópa zenekultúrájára kiható munkának, amelynek vég«) célja Budapesten egy Kelctcurópai Népzene-Intézet megszervezése és fenntartása.

Erre az intézetre vár a nagy rruü, Kokteuró- pa minden népének zeneanyagát egybefoglalna é-s rendszerezni, hogy Így az öisszeha- ,onlitó -zenetudomány segítségével megállapíthatok legyenek azok a mély lelki és szellemi kapcsolatok amelyek Keleteurópa népeit egybefüzdék.

Törvényjavaslat készül a kersske* doknyugűijintézsténakfcláilifására

özvegyek és árv k felét kapnák a nyugdíjnak

CLUJ. (Az Ellenzék tudósiitójátóh) Az erdők o bánsági Kereskedő Testületek Szövetségének országos kongresszusán sok lon- tos ügy között legkiemelkedőbb volt az elnökség jav as lau egy országos autonom kereskedő nyugdíjintézet és segélyalap törvényhozási utón leendő megszervezéséről. A leglelkesebben tette magáévá a nagygyűlés a javaslatot, amelynek alapgondolata az, hogy az ország összes kereskedő: törvény rendelkezése aiapjan kötelesek legyenek a kereskedő nyugdíjintézetnek tagjai lenn. és megfelelő bevételi forrásokból olyan hatalmas nyugd jalap ;étesitessékM amely aggkori nKunkaJtépteleitoég és halál esetere a kereskedőnek és ellátásra szőrű ó családjának a létminimumot biztosítsa. A gondolat átütő hatását bizonyította, hogy a jelenvo't Penes- cu Nicolae szenátor nyomban letette a nyugdíjalap javára egyhavi szenátori javadéi Lmazását.

A kongresszus megbízása alapján a Szövetség bánsági elnöksége a kereskedő!emugy miniszterhez az alábbi beadványt készítette el, melyben törvényjavaslat előterjesztését kéri az országos autonom kereskedő nyugdíjintézet tárgyában és egyben be is mulatja a törvénytervezet főbb elveit. A mozgalom ezzel elindult a gyakorlati érvényesülés ui- ján és remélni lehet, hogy a törvényelőké- szités siükséges munkái rövidesen odáig jutnak, hogy az intézmény megvalósul hal.

A kormányhoz intézett memorandumot a vezetőség eljuttatja Penescu Nicolae szenátorhoz, a Szövetség védőéi nőkéhez is és ismerve azt a lelkes megértést, amelyet az ügy

iránt mutatott, bizonyos, hogy a szenátor

egyik erő* támogatója lesz a parlamenti küzdelemnek a siker érdekében.

A kormányhoz intézett kérelemhez csatolt tervezet főbb elvei a következők:

Casa Centrala Autonoma de Pensiuni si , Casa de Ajutor a Comercianţilor din Rorna- I nia néven Bucureşti központtal nyugdíjintézet és ennek fiókjaként minden kereskedelmi kamaránál segélypénztár alakul. A cél alap létrehozása, amelynek kamataiból az elaggott vagy betegség s baleket következtében keresetképtelenné vált kereskedő, halála esetén pedig özvegye és keresetképteien kiskorú gyermekei az előfeltételek fennlorgása esetén nyugdijat, esetleg tartós vagy alkalmi segélyt kapjanak. Munkaképtelenség eseteit kövévé a nyugdijbavonulás ideje 63 eves kor betöltése és 10 évi befizetés a nyugdíjintézetbe; az intézet 3 évi működése után azonban feltétlen ráutaltság esetén a törvényben matematikai számítások alapján megállapi- I landó nyugdíjnak legfeljebb 40 százaléka • kivételesen már folyósítható; az elhalt ke- I reskedő özvegye és kiskorú gyermekei :i 1 nyugdíjfizetés megkezdése ufán az elhunyt ! korára tekintet nélkül nyugd:jjogosultak. 33 ! évi önálló kereskedői tevékenység után a ! fenti keretek között teljes nyugdíj járjon, 1 30 év után 80 százalék, 25 év után 70 szá- I zalék és 10 év után 40 százalék. T:z éven ■ alu nem nyugdíj, hanem állandó segély il- ! lapítható meg a kamaráknál kezelt .segély- I alap terhére az ott alakított bizottság által, j A szabályzatban előre meghatározandó : tagdijakból, továbbá 0.5 százalék adftionális

Megszir.xgatta arcát a zöld. kendő csücskével, nagyol nyelt, rettentő elszántsággal d-lipegett Gáli inéhoz s bebesuitogoit valamiket a fülébe. Aztán hirtelen teljesen ösz- szeroppant; minden erejét felemésztette a merészség. Most már kicsi gyermek módba hangosan zokogod.:

— Megkövetem atóssan a nemzetes asz xonyt.

Gáli inét mintha nem is lepték volna meg túlságoson a hallottak; növekvő és forrósodó szánalom foglala el teljesen a szávél. Könnyedén érintette meg a kis öreg fejéi:

— Várjon itt rám egy kicsit, Kónya néni.

Halkan nyitott be az urához.

Tágas szoba közepén, nagy asztal föllé hajiba irt Gáléi. A mélysége^ csendben vi- aan sercegett a iudtoi'l. Gimnáziumi számadások borilották az asztalt, közöttük egy levél Brossal Sámuelhez, az iskola nagy jóevőjéhez. Mögéje lépegetett s vállán áthajolva olvasta a sorakozó betűket:

.jPvózsás rétek és bércek víg örömmel

Nyájas és szelíd érzésekkel

Töltik el a múzsák kebelét.“

Gálri verset irt.

Eléje került, szembe vdlie s ráneiiezedelt kissé az asztalra:

— Szeretnék egy kicsit beszélni kegyelmeddel.

Sürgős? — kérdezte Galfi és tovább irt.

— Sürgős. Lgy beteg nuaítt sürgős.

— Én nem vagyok orvos.

— De én az lehetek, hu kegyelmed :s akarja.

j Gáifi most letette a tollat és figyelmesen j hallgatta feleségét. Borongó álmokkal I szemében még ott fénylet az alkotás öröme, i Ott fénylett mély hide! teli lelke. „Tiszták- I nak csak liszta lehet minden cselekedete,“ sngarazta a tekintete. Magas, karcsú alakja természetes méltósággal emelkedett fei. Mosolyogva simított végig asszonya haján: i — Mindig azt kell tennünk gyermekem,

: amit legszebbnek, legjobbnak vélünk. Sem- ! mi mással ne gondolj.

Szerelmesen simult hozzá a felesége, azj tán vidáman sietett ki.

*

Másnap ebéd után még asz)la>l mellett ül- j lek Gálfiék, Tóbis Ferkó, meg Kibédi Lajcsi, j a jutallomebédben részesült két kis diák éppen elmenőben vak, amikor jött Kónya ! Máté. Zsinóros fekete ünneplőben diszeJ- ( gett, lábán remekbe készült csizma. Mindez i nem sokat tudott javítani még sem siralmas j állapotáig som nagy zavarodottságán.

Hellyel kinálták, meg borral, de a szót gy is nehezen adia.

— Hogysmánt virágzik a céh májszter uram? — kérdezte Gállfi.

— Gyengén, instáiflom, nemzetes aram.

— Mi nincs rendjén ugyan biza?

Semmi ínstállom. Nincs már céh-becsület; csak a saját zsebére gondol mindenek, a céhhel csúfságot mivelnek.

j — Hát Bodó uram nem tud rendet áej remteni?

— Bodó? — kacagott keserűen Kónya és j kiosinylően legyintett hozzá — jobb arról

i nem beszélni.

És nem beszéilt.

Azután Gálfiné kísérelte meg a beszélgeJ lést:

— Miért nem házasodik már meg kelméd, májszter uram? Nem jó az igy, özvegyi sorba élni.

Kónya a szép asszony felé fordította nagy lassan a fejét, laposokat p is lantot t, de reá nem nézett:

— Hogy nőért nem? — legyintect újra szomorúan .—, mert nem akarok mostohát hozni árva leánykámhoz. Nem bírnám én azt elviselni, hogy bántsák.

i És megint eflhátíratott.

Gá'tfi akkor kurt«, egyetértő pillantást | váltott a feleségével s pipáját keresve szép : lassan, tempósan átíépegetett a másik szó- j bába.

j Gálfiné ţ>edg karcsú, fehér ujjaival elsi- I mitolta nyakáról ruhája fodrai,!, kecsesen előre hajóit kissé s szelíden, anyásán nézett a kis csizmadiára:

— No, májszter uram, ha csak az válhat egészségére, hát irnhoil, tessék, csókolja meg a nyakamat.

*

Egy óra múlva vig fütyörészés hallatszott ál a Kónya-udvarról. Ütötték hozzá taktusba a verőkövet.

adóból, a kereskedelemmel kapcsol.:o h ágások ért kiszabott és behajtón p<r./. Intések 30 százalékából 0.2 c/rrlékreskedő nyugd! jbélyrg jövedcitnliví

nlinden belffiUli gyár és nagyke:c telei, legyen számláin aLkalma/ní .1/ port-import vámiratokon legyen all.... oirtdó stb.) és alkalmi jövedelmek bő. .<

solásí engedély, gyűjtés, ünnep,égek jó. ddmei, ajándékok, hagyatékok vtb.) k,v.. a tervezet összehozni azt a lókét, ame nek kamatúiból a nyugdíj és a segélyez fedezhető !e*»yen. Az. összes pénzlses/cd kereskedelmi kamarák melleti alakítói• g)élyp>énzxárak feladata lenne. Enn^k in

jait a kamarákhoz, tartozó nyngdijo; r ' leti tagok választanák. A tagdij beliajt közadók módjára történne. A beszedi r pénzek 80 százaléka a nyugdijainp>ot illés ' 20 százaléka a kamara területének a segé'y- akipját.

A nyugdíj és nyugdijp>ót!ó segély melle:’ a kamaraként .szervezek segélypénztára!: betegág. baleset, egyéb szerencsétlenségek esetén, ideértve a csődbe jutást is, egyszer vagy .smételt .segélyt nyújtanának. Az özvegy és a gyermekek a nyugdíj felét igényelhetik. A nyugdíjba vonult kereskedő nem folytathat kémkedést sem önállóan, sem alkalmazottként. Aki akár ideiglenesen, aká' véglegesen lemond a nyugdíjigényéről, az folytathatja üzletét a nyugdij-korhatár be töltése után is.

A nyugdíj összegét, valamint a befizetendő tasrdijai az első szabályrendelet után az évi közgyűlés állapítja meg, de ehhez 60 százalékos többség kell. A vagyon biztosítása és hasznosítása felől a közgyűlés határoz abszolút többséggel, de elvül szolgál, hogv elsősorban házingatlanokba kell fektetni a vagyoni, amelynek a kamatai a nyugdijat adják. A segélylapok a kezelő bizottság határozata szerint és felelőssége mellett pénzben kezelendők. Mindezek a szabályok — a javaslat szerint — természetesen csak általános elvi keretül szolgálnak. Ha a törvény tervezet elkészül, nzt első sorban a kereskedő közvélemény fogja beható megbe- széás és bírálat tárgyává tenni és az akko’- kialakuló elveknek kell a törvény megalkotásánál érvény emil niök.

\Z AMERIKÁBA EXPORTÁLÓK Fi OyEíAIItT felhívja a Külkereskedelmi Hivatal arra, hogy az USA 304. számú vámtarifa- tételének rendezése szerint mi mién külföldön készült cikken — amennyiben ez annak megrongálása nélkül lehetséges —. de minden körülmény burkolatán feltétlenül a származási ország nevét kell feltüntetni, mert különbeni a küldemény értékének 10 százaléka erejéig addicionális vámbírságot vetnek ki.

DRAGUL A BUZA ÉS A LISZT. Tudósítónk jelenti: A belföldi piacon tovább tar! n buza áremelkedése. A 77 kilós buza a fővárosban elérte a vagonon kén ti 56.000 lejes árat. A buza árának emelkedésével növekedett a liszt ára is. de ez nem tartott lépést a búza rohamos drágulásával. A búzaárak szokatlan gyors emelkedését a kínálat gyengesége is befolyásolta. Az áruhiányra különben jellemző, hogy a dunai kikötőkben az I üzleti forgalom alig két-három vagon, pe- I d g a rendes forgalom a 30—100 vagon között mozog. A bánsági piacon a gabonane- miiek irányzata tartott és a gyenge kínálat miatt üzletkötés alig történik. A piaci árak a következők: bánsági buza 480, torontáli buza 500, tengeri 820, zab 330, takarmányárpa 320. tavaszi árpa 330, korpa 270, kis- i malmi liszt a 30/70-es beosztásból 940, nagv- j malmi liszt 960, tökmag 710, napraforgó- : mag 430, cirokmag 270, muharmag 600 lej I száz kilónkint. A lóheremag 34 és a lucerna- I mag 31 lej kilónkint.

A SCHI LLIXGDE V AL V A CIÓ AZ OSZ- i TRÁK NEMZETI BANK ÉVVÉGI KIMUTATÁSÁBAN. Récsből jelentik: Az osztrák schilling devalvációját 1934 májusában tudvalevőleg formailag akként vitték keresztié, hogy az osztrák nemzeti bank aranyaik)má- nyának értékét a Banque de France által fizetett aranyár alapján határozták meg. Az aranyállomány értékének ez az emelése körülbelül 27 százalékos devalvációt jelenteti, de viszont biztosította az arany és a dev - zák majdnem szabad forgalmát. Az osztrák nemzeti bank most megjelent, december 31 -i ! kimutatásában a valutáris értékek 3.7 millió schillingnyi csökkenését tüntette fel. E csökkenéssel kapcsolatban a?, osztrák nemzeti bank megjegyzi, hogy ezt csak részben okozta a devizák tényleges csökkentése, rés - ben azzal magyarázandó, hogy az év végén az 1934 májusában végrehajtott reform értelmében helyesbítették az aranvallom.íny értékelését. A reform alapján, egy kilogramm szirvarany árát 5963.69 schillingben állap - tották meg, ami 36.14 schillinggel kevesebb, mint az előző évben megállapított aranyár. Az osztrák schilling fedezete egyébkén; vál- tosaTktraű 26.1 százalék.

i