Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-12 / 9. szám

o ELLENZÉK Ml# Jmmam r 1it. " iK A ROMÁN SA1TŐ Baj. I c hidat. Ni*:* ,,Lgv ! ' LNÍMKSll: Su-\ »>• g.:.-d'i> -.»i helv.vtnnk- :io\ cctnc-ik ,i \ c' nemzetközi hrh/ej ,i.- oka \ vezető politikusaink ti tékirnatUns.ígJ .\ okozza, akik nem képesek módh'T rvli’ni a.- őrs. ág gazdasági erősnek ki- Mi .'iuUv.ua. lemérjek tcriné'/eti kincs van uz ■ A töld bőségesen adja mindaz*, ami iiksUges a lakosság ellátására. Elsőrangú nyer'* »'magokkal rendelkezünk, melyeknek :gcn könnyű piacokat /erezni. A lejnek elegendő rany fedezete van, méh a stabilizációt kellően ':>» ;o ithatju. S mégis rosszul megy dolgunk, különös dolog ez, Külkereskedelmi mérlegünk többlettel várul s nincs pénz a külföld* tarto­zások fizetésere. Betiltjuk a kivitelt azokba az Hantokba nielvek készpénzzel fizetnek s e.osc* .'tjük ezt odi, hol gyöngébb a valuta. amit .gvebként is zárolnak. A lejtiek annyifelé atsza. ■ntt.i i ártolysHTia vau. hogy ez a külkereskedel­met bewő üzletmenetet, valamint tv. árképző- .le.st teljesen összezavarja Midőn árcsökkentő tjnvzat muta.tko?.ik « világpiacon. nálunk az aruk fokozódnák. Az árak ni est er svges tennur- isa néhány cikknél, :t világpiaci ár színvonalát is meghaladja ami természetesen igen megnehe. Úti az exportot s arra kényszerít, hogy a ke- C'kedőknrk kivitel: jutalmat fizessünk. Mindez •sak egy részér képezi a páratlanul álló zavar­nak. A tájékozatlanság nyomta rá bélyegét kül­kereskedelmünkre. 1932. óta. A hib-a az volf. hogy u deviza-kérdés fogWkoztatt» elsősorban kormányainkat ahelyett, hogs- termékeink el. Adásáig! ügyeitek volna. CURENTUL: Tagj»1 vagyunk egy szövetségi j.idszemek. be vagyunk illesztve biztosítékok keretébe s a békeszerződésekből következő egvüttanüködésre vagyunk kötelezve. A szövet­ségekben bizaanyos előnyöket találunk. ugyan­akkor azonban súlyos áldozat hozatalára is vá­gtunk kötelezve. Bizonyos Ivo-gy szükségünk van Franciaországra s a megyigachaatlan ba­rátság jelét találjuk meg Párásba::. — Viszont F-ne icon vágnak is épp ily nagy szüksége van Középeurópában a mi hűséges kitartásunkra. A két ország közti kapcsolatot tehát nem egyedül j zjvbeli érzés uralja. Szövetségünk az európor ;t.itUsquo biztosítéka. Hu nem egyeznének érde­keink. szövetséges viszonyról sem lehetne be­szélni. Nem élvezőik minden előnyét ennek a cajKsolatnak s FrvuncáoorsTÁg r.em segített had- •c:’egünk technika- fejlesztésében sw-ját érdekével irányban? Ez egyedül politikusaink hibáin rr. r: nem '^merték fel azt a szerepet, mely Ro- "•v piára vár az európai érdekharcokban. Szolga! meghajlás, udvarlás okozta i bajt. Ez érthető volt kezdetben, mikor a szabad élethez vezető •:r eléréséről volt szc\ Amikor az orosz konzo« zava döntő volt VsÜzhia vagy Moldova sorsá­ra Btr szolgai módon keresték akkor a konzol­ok jóakaratát, íz önérzetes nyilatkozatok rém hiányoztak. Ma azonban nincs értelme egy küi- -ö 1 o.i követ körüludvarlásának. Nem vagyunk ' risztábi-n feladatainkkal s hivatástnrkkai. EPOCA: Inculet belügyminiszter és Mihakchc j 'cűzött vita folyik arra nézve, ntrt alkotott a j iberális párt két év alatt. Kinek van igaza? j Sz.vesen ismernénk el a Tatar eseu - kor min y ér- j de me út, Mihalachc azonban joggil gúnyolódott Tatar esc u számadataival, ami egyébként Inculet módosításával is indokolva' vafi.. Érdekes ez a vitt. Ilyesmivei töltöttünk el évtizedeket, meg- Î semmisitve azt, amit építettünk .rzt gondolva, hogy reformátorok vagyunk s más utón hala­dunk, mint politikai oller,feleink. Igv tatáik o- j z, nk skoki- közig,vzgatási, gazdasági reformok egérz sorával. Bizonyára uj reformokat hoz a holnap kormánya. Különös átalakítási tehetség­gel rendelkezünk anélkül, hogy a, rosszat vákoz- tatnak meg, ami jó eredményt hozna. — S ha akad egy ember, aki komolyan tudna dolgozni, od: kerül, ahol semmit sem produkálhat. Ilyen Costinescu dr. esete, aki okosan dolgozott a közegészségügyi minhztérjumbyi s átkerült a kereskedelemügyi tárcához. A Tata-rescu-kor- mány mérlege deficittel zárul, ezt a kormány­párti lapok is elismerik. Nem volt képes többet produkálni a párt belső h-wca miatt. A párt és a kormány vezetése között állandó küzdelem volt. Egy pozitív eredménye van csak & Tata- rescu-kormány munkájának: a cenzúra- és os­tromállapot állandósítása. Alkotmányos, demo­krata államot alkotott cenzora alkalmazásával. Ez az érdem — maradandó,--- — inn ——bbhBBBBBKWWBWB——i"1»."—- ■■ ■ — Nagyszabású teacstély a Kolping Legény- egyletben. A helyi Kolping Legényegylet ja­nuár hó Ir2-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel saját helyiségében tánccal egybe­kötött teaestélyt rendez, amelyre szeretettel hívja meg az érdeklődőket. A belépő díjért teát is szolgálunk. Kitűnő buffet áll a kö­zönség rendelkezésére. Jazz- és cigányzenét „Titi“ prímás és kitűnő zenekara szolgál­tatja. 4 tiéd vikácgpolidáíkája A megtorló politika, mint pre€edens 103t> kezdete ;i kelet afrikai hálxiru és 0 s/élsókeleti válság jegyélaMi köszöntőn az emla-riségrc. Nehéz megállapítani, hogy kel tő közül melyik a snjyosabb. \ .s/.élsőkeleli válság kétségtelenül nagyobb jelentőségű vi- higerdekekel érint, de az események h<‘Ivé­nek távolsága és a/ érdekeltek Japánnal szembeni telietsóglelensé-gx“ miatt a szélső- keiden lulter jedöleg egyelőn* min fim veget iiálwirus lehelóstgekkiJ. A kelelafrikai hálx>- nis válság azonban sziinelel, akut. nagy ve szedi-lem a civilizált emlxniségre nézve. A szankciók kérdésélxsn azt hitték, hogy Ame­rika esedékessé vált állásfoglalása után fisz iáizódás következik be, a helyzet azonban ezen a téren is zavarosabb, mint valaha. Olaszország Aliesszinia ellen visel háborút, a nagyobb veszedelmekkel fenyegető harc azonban más téren folyik le. Mussolini igazi ellen fel«' nem Abess/inia. nem is az angol kormány, vagy a Laval megbuktatására tö­rekvő francia halohlal. hanem az angol köz­vélemény. És ezt a közvélemény magatartá­sában inig nagyban meg is erősítette Roose­velt elnök utolsó parlamenti üzenete, mely élesen ellKdárotja a demokratikus államo­kat a ..háborús veszedelmet jelentő“ dikta­túrától. Lényegében Lilén is már ugyanezt az álláspontot foglalta el. mikor hónapok elölt (icaifben tiltakozott az ellen, hogy Olaszország és Anglia közölt volna H Um tét s ennek megfelelői«*# a n«*pszövetségi tanács egyik határozatát csak úgy fogadta el. ha a szövegezésben eredetileg szereplő ..Olasz- ország” kifejezés helyet, mindeaüiol ..az olasz kormány“ kifejezést használják. LESZ-E SZANKCIÓ ? A válság szüntelenül súlyos, a lielyzet irt - láthatatlan «is ennek megteleJöleg napról- napra újabb békderveknek, vagy ijesztő ka­tonai lépéseknek hire repül világgá. Senki sem tudja azonban, hogy mi fog történni. A szankciók még mindig napirenden vannak, de teljesen bizonytalan, hogy a szankciós bizottságnak a hónap második felére kitű­zőit ülésén milyen határozatot hoznak. A lefolyt hónapok nem egészen tervszerű kez­deményezései után, most már nyilvánvaló, hogy a szankciók kérdése két részre oszlik. Egyik része a szankciók alkalmazása. A má­sik rész az a katonai védelem, melyre egyik vagy másik szankciót alkalmazó állam rá­szorulhat a megtorlásokat elszenvedő állam­mal szemben. Ennek a második résznek megszervezése folyik most a kulisszák mü­gét!, anélkül. ltogv az első rész tevékenység­ije lépésére nézve megvolna a teljes megál­lapodás. A szankciók főszóvivője. Anglia erő­sen akarja ugyan a megtorlásokat, de szin­tén nem hajtandó ezt tisztán csak. saját vér- áldozatai árún végrehajtóit'. „Az angol nép — iija egyik ismert londoni publicista — készen áll arra. hogy minden támadással szembeszálljon, amelyet Olaszország esetleg az angol ho-derök vagy a földközi-tengeri és északafrikai angol birtokok ellen megkísé­relne. Nem hajlandó azonban arra, hogy a Népiszövetség és a kollektiv biztonság védő­jének szerepét egyedül vállalja, mintha ezek kizárólag angol «érdekek volnának. Ha Fran­ciaország és a többi országok ebben a kér­désben nem ébrednek felelősségük és köte­lességük tudatára, akkor megtörténhetik, hogy Anglia is megváltoztat ja eddigi állás­pontját“. FRANCIA—ANGOL KATONAI MEG­EGYEZÉS Az igy leszögezett angol álláspontnak lerí - hatói ag meg volt az eredménye Párásban. Nem ainélkül azonban, hogy a franciák meg- felől viszontszolgálatot ki ne kónyeszerrtet- tek volna. A francia flotta a' La-Manche vi­dékéről és az Atlanti-Óceán, hadilrikötőrből január közepén a Földközi-tengerre megy le hadgyakorlatozni. Ez a hadgyakorlat külo- nösképen az olaszokra legveszélyesebb pon­ton, Korzika körül folyik le. Az olasz ten­gerpart. másik frontja előtt, a görög sziget­tengeren pedig már jóideje erős angol bajó- bad helyezkedett el. A Gibraltárnál és jAle- xandriánál állomásozó migA7 angol tengeri erőről nem is szólva, a Földközi-tenger kö­zépső vizein összegyűjtött angol és francia tengeri haderők is már ijesztő aránytalansá­got fognak igy jelenteni az olasz tengeri erő­vel szenében. Igaz, hogy angol baloldali kö­rökben azzal vádolják Láváit, hogy a fran­cia tengeri erő felvonultatásával is lényegé­ljen az olaszokra döntően veszélyes petró- leuui-szankciók háttérbetolására törekszik. A ■valóság mégis az, hogy a francia, haditenge­részeti intézkedések kétségtelen bizonyítékai a London és Paris között létrejött katonai megegyezésnek. Sőt ez a megegyezés, min­den valószínűség szerint, tovább megy a ten­gerészeti intézkedések által elárult határnál. Francia részről ugyanis arra az álláspontra helyezk«*irNeik, hogy a tengeri intézkedések «■Ikerül holet len ül együtt járnának bizonyos szárazföldi intézkedésekkel az eddig kato­nailag teljesen figyelmen kivid hagyott fran­cia olasz, határ előtt is. Minthogy |Jedig ez­zel N/tikségké]>en Németország lel«'- cső ha- hírált gyöngíti le Franciaország, az angolok kölel<-sség<> viszont, hogy ennek a határnak Vélleliiutc pontos katonai 7n«‘gállapodásokkal vállaljanak köh-lez«*lts«'-get. A megállapodá­sok a jelek szerint létre is jöttek s amint a minden cáfolat «dienere is az olasz partok el­len irányuló tengeri megállapodás Olaszor­szági Kin, a valószínűnek látszó szárazföldi megái la jxxlás viszont .\ém«*lorszá#buTi k«-lt látható, nagy nyuglalanságol. A LEGKOZELEBI KRITIKUS IDŐPONT \ legközelebbi kritikus időpont a szank­ciós bizottság ülése lesz. melynek tartalmá­ra, párisi és londoni cáfolatok szerint tiszta M’lethunil «’s politikai céloktól függetlenül, erős francia és angol hajóhadak fognak föl- vonulni az olasz partoknál fekvő vizek előtt. Még mindig bizonytalan azonban, hogy a [>etróleimi-szankciókra rákeriil-e a sor. A [x:tróleum-állanK»k «xliligi ljeleegyező állás­pontjukat Amerika magatartásálól tették függővé, \merika magatartása azonban meg­lehetős bizonytalan. A nagv’ amerikai petró­leum-társaságok állítólag hajlandóak az olasz import teljes 1 negszninleti'sére. \ par­lament azonban előrehUhatólag vagy Roose­velt döntésére hízza, hogy ha<lisz«Tiiek tekin- U-<‘ a iH'lrók-umot, vagy úgy fog határozni, hogy a békeki vitelnél nagyobb kivitelt nem engedélyez Olaszország számára. Ez lenne a helyzet különben akkor is. ha Roosevelt, mint a neutralit-.Vsi intézkedések teljhatalmú irányitója nem sorolná a petróleumot a ha­dianyagok közé. Olaszország számára ez a helyzet mérg mindig nem volna kedvező. Mnerika ugyanis csak kis arányban vett ed­dig r«*szt az olasz pelróleun>bevitelben. 19.34- Ixm az olasz bevitel 12.7 százalékát szálli- lotta. 193Ó első felében pedig 3.1 százalékig eset! le az Amerikából Olaszországba irá­nyuló potróleumszánitás. Ha ezt az utéibbi arányszámot veszik irányadóul, akkor a szankció hívei már ezen az alapon is Ame­rika támogatásával számíthatnak. Az. Olasz­ország felé irányuló petróleinnszállitással kapcsolatban tehát érdekes vitára várhatunk az elvi döntésen kívül az arányszám kér- désében is. TÁVOLABBI GÉLOK A most következő hetek eseményei azon­ban előreláthatólag túlnőnek a szankciós politika kérdésein. Az utolsó francin—angol megállapodás, melynek következtében a francia hajóraj zöme a Földközi-tengeren jelenik meg. már magában túlnőtt az olasz— abesszin kérdésen, inert bevonta a vitákba a német kérdést is. A szankciós segitség- nyujtás kérdését az angol—francia megálla­podásban mindkét fél nem is annyira a föld­köz i-tengeri válsággal kapcsolatban látja fontosnak, mint inkább azért, mert prece­denst alkothat valamivel távolabbra eső, de számukra még fontosabb kérdésben is. A válság előterében ugyanis piUanatnyttng Olaszország áll, de távolabbi perspektívák­ban Franciaország első sorban Németország­ra. Anglia Németországra és Japánra gondol. Az olasz—(tbesszin válságért mindkét ország inkább intermezzo-nak tekinti, mely gyor­san válság felé érő. naggobb világkérdések felé vezet. Franciaország részére a német kérdés, Anglia részére a német és japán kérdés felé. A japán kérdés lehető megol­dási utjai közül a Népszövetség egyelőre ki­esik, London ebben a kérdésben segítőtár­sakul csak Washingtonra és Moszkvára gon­dolhat. Az angol külpolitika neon Ls hagyja számításon kívül az angol és orosz ülőkár­tyákat, hogy azonban egyenrangú erővel lép­hessen fel a Szélső-Keleten, előbb szabad kezet kell teremtenie magának Eruópában, Ezért igyekszik minden erővel, még vesze­delmes lehetőségek kockáztatása árán is, gyorsan véget vetni a keletafrikai háború­nak és az ezzel kapcsolatos földközi-tengeri feszültségnek. És ezért igyekszik mielőbb módját ejteni annak, hogy a német kérdés fenyegető élét. a lehetőségig elvegye. Ezen a téren azonban távolról sem egészen pár hu­zamos az angol és francia felfogás. Anglia tehát egyelőre támogatja a francia bizton­sági követeléseket, hogy ezzel viszont csök­kentse a francia ellenállást a németekkel va­ló megegyezéssel szemben .És hogy minden Tehetőségre fölkészüljön, rohamosan építi ki úgy tengeri, mint. szárazföldi és légi hadere­jét, mert tisztában van azzal, hogy egy ál­landó angol szárazföldi haderő döntő té­nyező lehet az európai szárazföld hatalmi vesrsengésébem is. —*. Végre iit a seiţiiseg I JAWOL az egyetlen biztos hatású szer a reumatikus báníal- mak, idegesség grippa és hit lés ellen. — Kapható minden gyógyszertárban! I doboz 3 tablettával, ie: á latnandi miniszter gyásza •BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) In- mandi miniszter atyja, a lasi-megyei Bel- cesti község elemi iskolájának nyugalmazott tanítója, meghalt. A gyászhirt táviratilag közölték a Londonban tartózkodó minisz­terrel, aki nyomban hazaindult. Riadógyülésre hívták az osztrák hazafias alakíttatok tagjait BECS. IAz Ellenzék távirata. 1 Az osztrák hazafias frontok tagjait szombatra riadó- gyűlésre hívták össze Becsbe. A gyűlésen Ausztria jövőbeli politikai állásfoglalását illetőleg nagyfontosságú beszédek fognak el­hangzani. Starhemberg herceg részvétele biztosra vehető, valószínűleg Schuschnigg kancellár is beszédet mond a gyűlésen. A riadógyüléssel kapcsolatban bécsi lapok azt írják, hogy Ausztriában rövidesen megkez­dődik a nagyarányú politikai tisztogató munka. AZ ARCBŐRT ELCSÚFÍTÓ SZÁMOS TISZ- TÁTALANSÁG, min- gyulladásos pirosságok, pörsenések és pattanások. amelyek elégtelen emésztés következtében támadnak, - természet- ndta FERENC JÓZSEF1 keserüviz haszná-N.ra által — reggelenként fél pohárral — rövidesen eltűnnek. Az orvosok ajánlják. Mozgószinházak műsora: SZOM BAT —VASÁRNAP; CAPITOL-MOZGÓ: BŰN ES BŰN HŐD ÉNT Világsláger! Dostojevski világhírű regé-! nye. Főszereplők: Harry Baur, Pierre Blanchar és Madelene Ozeray. EDISON-MOZGÓ: I. NTEBELUNGOK. Monu­mentális filmremek. Thea v. Harbou regénye filmen. Mindkét rész egyszerre. Fősz. Paul Richter, M. Schön. Ü. TÁN­COS DIÁKOK. Yig revü. .3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A SZENVEDÉLYEK VÁROSA. Főszerepben: Paul Muni. II. A KALIFORNIAI SAS. Fősz. Richard Cromwell és Dorothy Jordan. Szomba­ton, január 11-én nincs előadás. Vasár naptól I. SZENVEDÉLYEK YÁ1ROSA. II. KALIFORNIAI SAS. ROYAL-MOZGÓ: Szombaton és vasárnap utoljára láthatja Alpár Gitta világsike­rét, MADAME DUBARRY-t. 3, 5. 7, 9 órakor. Vasárnap délelőtt Ll-kor mati­né: KARD ÉS KERESZT. Diétás kosztolás, vegetáriánus életmód szak könyvei: Ángyán—Mittág, A szív, a vérkeringés és a vese megbetegedéseinek étrendje 108 Ángyán—Mitág, A gyomor-, bél-, máj-, és epehólyag betegségek ótrendi el­látása — — — — — — — — — — 108 Ángyán—Mittág, A lázas megbetegedé­sek, a tuberkulózis, a vészes vérsze­génység, a Basedowkór és az idült székrekedés étrendje, soványitó és hizlaló kúrák — — — — — — — — 10S Ángyán—Mittág, A cukorbetegek étrendje 108 Dr, Szerb Zsigmond, Diétás szakácskönyv 119 Dr. Szerb Zsigmond, Az epekőbetegség gyógyítása — — — —■ —- —------53 Dr. Szerb Zsigmond, A gyomorfekély felismerése és gyógyítása--------------85 Dr. Jakab László, Hogyan éljen a cu­korbeteg? — (Tanácsadó és szakács- könyv cukorbetegek részére) — — — 125 Czelnai Eszter, Diétás szakácskönyv — 140 Dr. Vincze Jenő, Diétás szakácskönyv. Vegetáriánus szakácskönyv, étrenddel ICO Dr. Ruszmyák István, Kórszerü husnél- küli táplálkozás. (A legjobb vegetá­riánus szakácskönyv) —------— — n5 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLY BAN, Cluj, Plata Unirii. — Vidékre azomia. szállítják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents