Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-08 / 5. szám

o 1+30 január H. iV !T iR A ROMÂN,SA|T(') A SZÖVETKEZÉS EREJE 1 itutcvu. Dohnrvcu. Válság. \ DI YlRll l i; al. 'v iin-k Ir<>M> cide •■ir, hog\ clso percben tcLmortc a he!y -c1<*t s Genf ben nyomban arru a “.i.vpontrsi helverke- ,-u, mcK •gyedül lehetsegc*. álláspont Româ- ..k .-/imára. Anglia mellen megvédi? - népszö­vetségi alapokmányt .\ cmelleot Fn-ncjoornrig melle* * 1 állt, mert Ir.'-'cn l.avui mégi? vv.ik av.C a ,kV.tikit N-’.o!g.í a, melyet Bn-ntl kövéret. Nem értették es nem v-rfik soLau Titulcseu mag« to r- .jvát s a Népszövetség ellenségé: itthon és kü’- földön élőén bíráljak. A „UActjon 1 rancaise" december :S'-ikj számában I ev>n LXiudet követ­kezőket jrjá: .,Ug> ‘t0;uk, a francia s:jtó bang­jibói * a .jTimev'' legudóbbi cikkebó! a? ango* »ok kezdik felismerni a francia álláspontot. Ez n hangulat a Földközi-tengeri franciák hangúk- ta, akik nem .kariak Eden, Litvinov, Bene-, Ti- rulescu, Boncour és Madariaga szép szeméért le­kötni magukat. Leon Daudet ,,pacit"inia“. De niiIrtai értelemben? Kedvez Itáliának és a Nep- ,-zö vétségnek ártani akar s nem gondol Német­országra, mely hiába tett ajánlatot Parisban. 1 aval ugyanis virsziursirotta Hitlernek Francois l’oncechez juttatott azon aja.n at.it, hogy î ntindă, szag engedjen szabad befolyást Keleten és Dél- k elet-Európa bar. a német bctol> .Vín-'-k. A L Ac­tion Francase ugyanabban a számiban Lengyel- orszúgoc is megemlíti s azt aktja, hogy egy eu­rópai háború e étén Lengyelország Németor­szág, Ausztria és Magyarország Itá-ia meiié áll­nának. Épp ezért van szükség a Népszövetség fetxntartásira és Tkulesen politikájára. LUPTA: Valaki nyioort templomokhoz ha­sonlította a politikai pártokat melyekbe szabad mindenkinek belepni. Nem vettük észre, hogy' igazi hívők tolongtak volna valamelyik a Íven templomban. A hit ismeretlen fogalom „ politi­kában. Emlékezzünk vissza Lupunak az anya- pártból évekkel ezelőtt történt kivágására. ,,£s aztán?“... ezt mondták s a váilukat vonPgatták azok, akik ennek okai voltak. így történt ez Dobrescu kizárásával, aki legrégibb. .eghü.sége- sebb harcora pártjának. Fegyelmezetlenséggé1 volt vádolva s mint valami kortest, kitérték az utcára. így mondta ő magi azon a- népgyülcsen. melyen neki ezrek tapsoltak. ,,£s aztán:“..: Egy idő óoa igen gyakran halljuk ezc s Mihalachc- párt vezetőnek részéről. Pedig néhány kiválás után jobb volna meglontolni az ilyet: >Lgy- kettő!“... Kifelé a pártból!“ Midőn Lupu, majd utáiu Vajda és Mironcscu -a pirtbói kiváltak, megmondtuk, hogy ösrze vannak nőve pártjuk­kal kiválásuk dacara. Lupunál bevált jóslatunk, visszatért az anyapártba s megvagyunk győződ­ve arról, hogy ugyanezt teszik a többiek !s s ugyanez fog történni Dobrescuval- Ezrek tün­tettek mellette. Nem vök ez szennye? ruhák mosása. A jelenlévők egy igazságtalanság elien tüntettek, mert tudják, hogy Dobrescu valóban hitt és hisz pártjának programjában. „Es ez­tán?“... Mégsem lehet ezt mondani ilyenkor. UNIVERSUL: Min dent éle ,,váVágróí“ börzéi­nek. Gazdasági, p>énzügyi, erkölcsi válság kerül szóba, csupán az inteliekmel-válságról feledkez­nek meg napjainkban. Az Egyesült-Áramokban megáiapiftáít nyert, hogy hanyatlást mutat az intefligének. Hogyan értek el ehhez, &■ megálla­pításhoz? „— Valóságos szerencsétlenséget jelent — írja W. Iddings Bell a The Criterion cimü munkájában —, hogy az amerikai nevelés nem rányul a vezetés és bölcs bíráló képesség elnye­résére s csupán -arra szorítkozik, hogy a min­dennapi életre nevelje a fiatalokat. A gépkor­szakban élünk. Hiányzanak a világos, bölcs gondolkodási képesség, mely a civilizáció fejlő­désének biztosítéka. Hétrzáz diploma-gyárunk van. Az ebből kikerült ifjak sok tudással, de kevés incdkgenciával rendelkeznek s nevelésük úgyszólván: — nulla. Mindenütt jelentkezik a hiány, mindenütt érezzük, hogy nincs intelli­gencia. Eljön azonban az idő, midőn ez is elfog, falja méltó helyét az Amerikai Egy elült. Álla­mok ban.“ A praktikus amerikaiak is észrevették tehát, hogy igen sok a közepes tehetség soraik­ban a bank, kereskedelmi és ipari szakmában. Eleget tesznek ugyan napi munkájuknak, hiány­zik azonban belőlük a. kezdeményezésre, szerve­zésre s elővigyázatr-a való hajlam, az események mérlegelésének és tisztánlátásnak feltételei, mellyel megoidhaiják a felmerülő problémákat- F.z a középszerűség nyemban jelentkezik, midőn az események -a fehl ősrég jegyében váratlan fel­lépést, vagy megtorlást kívánnak. Megéliapítá$t nyert, hogy nemcsak Amerikában, de mtnde- ' niitt a magánüzemek is rosszabbul mennek emiatt, A lakosság a kormányt vádolja, a kor­mány viszont a lakosságot. Mások -az állami in­tézményeket okolják, vannak, kik az állam szer­vezetében Mtják a bajt. Pedig a hibát nem .az intézményekben, de az emberekben kell keresni. Ha a középtehetség erejének és tudásának ma. xtmuma: fejti is ki, ez sem jelent megoldást. — Szükség van. szellemi-elitre $ &z inteligencia fo­kozására. CaMC -tne<gyéí»en nincs rosszruliáju áfiLimi iskolás eievnistfa fcitfiin »» eredményi inuiainalí le! iiz i$koU>!izöreike/cicL — Követésre méliő példa MER CURE A-CIUC. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A szövetkezeti eszme világszerte kezd előtérbe kerülni. Ma már az iskoláikban is számos helyen találkozunk a szövetkezeti eszme szellemi és gyakorlati felkarolásával. Romániában az állami iskolák járnak jópél­dával elöl. Ezt bizonyítja az a rövid össze­foglald, melyet Ciuc-iuegyében sikerült hi­teles adatok alapján összeállítanunk. A Ciuc-megyében levő iskolaszövetkczetc- I k<*t nagyrészt 1930-ban kezdték megszervezni az állami iskolákban. A szövetkezetek tagjai az iskola tanulói közül kerülnek ki, akik belépésükkor 50 lejjel járulnak hozzá az alaptőkéhez. Ezzel cselekvő szerepet kapnak a szőveIkezetnél. A tagok közül választják inog a szövetkezeti törvény által előárt veze­tőséget. amely intézi a szövetkezet ügyeit, az iskolaigazgató irányítása mellett. Mikor a tanuló a hetedik osztály elvégzése után az is­kolától megválik, kikapja a lefizetett össze­get kamataival, de kiváltságára 121 éves ko­ráig tagja maradhat az iskolaszövetkezetnek és azután a községijén működő rendes hitel- szövetkezetbe léphet, az iskolaszövetkezetnél levő részjegyét pedig átutalják ide. Az egyes szövetkezetek felett a Sibiu-mc- gyében levő Porce.sti-i Iskola Szövetkezetek • Szövetsége áü, mely az iskolai év folyamán a szükséges könyvek mellett az összes iskola­szereket jutányosán bocsátja a tanulók ren­delkezésére. Emellett azonban az iskolaszö­vetkezetek igen fontos ténykedése nyilvánul meg a beteg és szegény tanulók felscgélyc- zéséhen. E téren különösen érezhető a kez- deményezés jótékony hatása. A fogékony gyermeki lelkekben ugyanis sikerül felébresz­teni az egymás sorsa iránti érdeklődést é*s az l egymáson való segilés szellemét. Az állami szövetkezetek ötévi működése után az iskolákban ma már nincs rossz ruhájú és cipőjű yyer- mek. Ez a segilökészség hozta magával azt. hogy a tehetősebb tanulók felhívják szüleik és az, illetékesek figyelmét lx-teg iskola társaik sor­sára, gyógyítására és igy azok a szövetkezeti támogatáson kivid is részesülhetnek támoga­tásijai). Az állami iskolákban létesített szövetkeze­tek teljes mértékben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Egyes iskoláiban kilátás van arra, hogy a szövetkezet továbbfejlesztése során sike­rül az egyéb terhel: mellett a: iskola fenn­tartási költségeit - . ha nem is egészben, de részben — fedezni. Az iskolai szövetkezetek létesítésének hasz­nos voltára tulajdonképen a megyében levő felekezeti iskolák ébredtek rá még a világ- j háborn után. Több iskolában működött inár j akkor ilyen szövetkezet. Ezt a gondolatot aztán lassan átvették az összes állami elemi iskolák és ma már az a helyzet, hogy min­den egyes iskolában a jól beszervezett szö­vetkezet a fentebb említett eredményekkel igen üdvös és eredményes ténykedést fejt ki. Igen hasznos és kívánatos volna átlátni az iskolai szövetkezetek bevezetésének fontossá­gát is időszerűségét és mindent elkövetni an­nak elérésére, hogy összes felekezeti népis­kolánk az állami iskolák mintájára ilyen szövetkezetekkel rendelkezzen. A szükséges szövetkezeti nevelés megadása mellett nagy­mértékben hozzájárulnánk gazdasági szerve­zettségünk egyre komolyabban fellépő kér­désének megoldásához. Nedvesség és ragy fcí!en fegjoÜan véd a HÓCIPŐ WIMPASSING Mitől függ a Icopmány sorsa ? A hadfelszerelés ügye és a párisi pénzügyi tárgyalások. — Koroiány­válság esetén „nemzeti kormány“ következik Mironescuva! BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kormány legközelebbi feladatait Dinu Bra- tianu, a liberális párt elnöke élesen körvo­nalazta Tatarescu újévi üdvözlésére adott vá­laszában. Eszerint a hadfelszerelés s az ez­zel járó költségvetés ügye, valamint uj kül­kereskedelmi rendszer alkotása kerülnek ja­nuárban sorra. Az igazságügyi, belügyi, föld­művelésügyi, munkaügyi és egyéb törvény- javaslatok megszavazása tehát másodrendű feladat marad, mely csak arra jó, hogy a parlamentben szükség esetén az időt elhúzza. Hivatalos jelentés szerint Tatarescu minisz­terelnök a hadfelszerelési minisztériumban dolgozik naponta, ahol felügyel a szakértők I munkájára, kik a hadfelszerelés tervezetének i elkészítésével vannak megbízva. A munkála­tok befejezéshez közelednek, minek megtör­ténte után Tatarescu ülésre hívja össze a kamara és szenátus hadügyi bizottságait, hogy erre vonatkozó programját elmondja. A Zorile jelentése szerint január 16-án tart­ják meg ezt az ülést Bucurestiben s ha az időpont változni is fog, annyi bizonyos, hogy a parlament január 20-i megnyitása előtt tartják meg a tanácskozásokat. A lap úgy tudja, hogy- az ülés titkos lesz s a hadsereg képviselői is részt fognak venni azon. Ellenzéki részről a parlamenti szószékről hívták fel a kor­mányt nyilatkozattételre, kérdés tehát váj­jon a nyilvánosság kizárásába bele fognak-e törődni? A Zorire értesülése szerint arany középutat keresnek az ellenzéken s legalább rövid nyilatkozatot fognak a parlamentben a kormánytól követelni. Ez a nyilatkozat aztán a hivatalos lapban is meg fog jelenői, minele alapján felelőssé teszik a kormányt mulasztásaiért. A hadseregben egyébként — a Lupta érte­sülése szerint — április 1-én ejtik meg az előléptetéseket és áthelyezéseket, melyek csak a feltétlenül szükséges változásokra lesznek kork'dozva. A hadügyminisztérium személy­zeti osztálya a napokban kezdi meg az erre vonatkozó munkálatokat. Időközben össze­hívják a legfelsől>b hadseregianácsőt is, mely az előléptetések és bizonyos törvényjavasla­tok kérdésében véleményt fog mondani. a kcxltsEgvetés ügye a hadfelszereléssel van egybekapcsolva. Fedezetről kell gondoskodni és be kell fe­jezni a párisi pénzügyi tárgyalásokat, melyek hadi megrendelésekre is vonatkoz­nak. A legutóbbi minisztertanácson Anto- nescu pénzügyminiszter részletesen ismertet­te a hónapok óta húzódó román—francia pénzügyi tárgyalások < u diiu uv l-l Itunui részről /.au(Kaim ve/Hte a Lugyal.í .«»kai majd e/i-k UM.*g&ürg< tév- végett Hadid« « n pénzügyi államtitkár j*. Parisba utazott aki pontos és határozott feltételeket vitt mag. val. A Lupta jelentése >/erint fîaduhvii a francia fővárosiról a Svájcba St MoritzIkjii üdülő Titiilo*eul)oz utazott hogy je len lé* t i<- gyen tárgyalásainak eredméuvéröl. NEMZETI KORMÁNY? Ellenzéki köröklron továbbra is fenntart­ják azt a lilft, hogy a kormány nem képes az utjába tornyosuló akadályokat leküzdeni. A Dreptatea szeréit két év alatt immár n harmadik kereskedelmi és ipari minis­ter leváltására kerül sor anélkül, hogy a kormány a Dmu Brafianu által is folpana.s/olt külkereskedelmi rend­szer helyéire praktikus megoldásokat talált volna. Mluilnchc pártjának hivatalosa a kormány azonnali lemondását követeli. A Lupta a kormánvutódlás eshetőségével foglalkozva, megállapítja, hogy nincs és nem volt szó oly ígéretről, mely n november 14-i nagygyűlés le fúvósa elle­nében Mihalache pártjánál: biztosította volna a kormányhatalmat. A Lupta szerint tehát csupán arról lehet szó, hogy a kormánvutódlás szempontjából figyelembe vehető összes pártok összefog ja­niik és ..nemzeti kormányt alkossanak. A lap úgy tudja, hogy erre Mironcscu elnöklete alatt tavasszal fog sor kerülni. Ellenőrzései* várhatók a héiijegindéhek miatt Bucurestiből .jelentik: A pénzügyminiszté- I rima utasítást küldött adóbeszedési közegei­nek annak ellenőrzésére, hogy a különböző kereskedelmi és iparvállalatok eleget tesz­nek-e a különféle illetékek s adók fizetésé­ről szóló törvényes rendelkezéseknek. A bankoknak és részvénytársaságoknak igazolniuk kell, hogy a folyószámlák után esedékes bélvegadót befizették-e. A vállalati bérlisták ellenőrzése alkalmával azt Is ki­vizsgálják, hogy a cég kifizette-e minden I egyes, alkalmazott után a nyugtabélyegilleté- ket. A kereskedőktől és iparosoktól követel­ni fogják az üzleti könyvek bemutatását an­nak ellenőrzésére, hogy* oldalanként az elő­irt bélyegilletéket' lerótták-e. Ugyanekkor azt is megnézik, hogy a könyveket rendesen ve­zetik-e. Azok ellen, akiknek nincsenek köny­veik, vagy nem vezettek lie minden eladási és vásárlási tételt, kLhágási jegyzőkönyvet fognak felvenni. Ezeket az 5 lejes bélyegeket a szállodások is kötelesek fizetni a vendég- nyilvántartó könyvek után. Tehát ezeket a kategóriákat is ellenőrizni fogják most. A kiskereskedőktől. akik nem vezetnek könyveket, be fogják kérni azokat a számlá­kat, amelyekkel árut vásároltak. Ez is .a nagykereskedők ellenőrzését szolgálja, A kis­iparosok adójának megállapítása alkalmaival a pénzügyi hatóságok azt is ellenőrzik majd. bogv ezek szabályszerű számlákat bocsáta­nak^ ki, kellően felbélyegezve. «min husim*«— Csak ianu^r hónapban Igazi könyvsikerek negyedórán való kiárusítása! kötve fűzve A’danov, Thermidor kilenc — 66 40 Aldanov, Ördög hidja-----­66 40 Aldanov, Összeesküvés-----­66 40 Asch Schalom, Anya —-----­75 50 Asch Schalom, Zsoltáros — — 66 — Dékánv, Gyár — —------— — 30 Farkas, Magyar irodalomtör­ténet — — — — — — 75 — Feuchtwanger, Oppenheim testvérek — — — — — 98 72 Eckhart, Magyarország törté­nete — — — — — — —­50 — Fink Georg, Éhes vagyok — — 63 Fink Georg, Utat tévesztettél 66 40 Földes, Bocskay angyalkái — 66 — Léderer, Egyetemes művelő­déstörténet — — — — 75 — Munthe, Régi könyv emberek­ről és állatokról — — — S3 50 Munthe, San Michele — — 122 92 Nobel-díjas írók anthologiája 158 112 Pluhár István, Sportok könyve SO — Roth Joseph, Hiob — — — 53 33 Russel, Házasság és erkölcs — 40 Szabó Dezső, Megered az eső — 30 Fanlhaber, Zsidóság, kérész­ténység, germánság — — — 20 Csak korlátolt példáuyszámok kaphatók az ELLENIÉK könyv osztály óban, CLUJ, PIAŢA UNIRII No. 9. — Vidékre a be- érkezés sorrendjében szállítunk, — Kérje a könyvujdonságok ingyenes jegyzékét! ! i

Next

/
Thumbnails
Contents