Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-05 / 4. szám

BLLFHZBK amc /fJOfanvár V —n—fliniwni'ii itii: lloi o/ eir«ini; * \ vyxetvtvnijc- \ íupww. van háborúk, a.1,.1 onrhoipusL ntusok, ri mar 'ZÜleté- kko: h-u.ür.utéit nagy huxHÜaiuR leuasu írvicM cnÉk»gó KwiiLkánT húzódik vc^j^ a vncN ,\ »ucsek története. Majtlivíin minden ,».s A irir.cvitxí ' tcibulvk.':'. egy c V olyan ;*:uCi V ISA; aikt liautimavri vagy szerencsé­éi bámulatot» vagyont gyűjtött a> rx u vu \v<i! urduiig tTtotk.aJos módon tűnik el. 1 lol \ ,;n Krö/jus aronykaimrája, hol v.uvnak Sa- . .ou: k meséi ho van Dáruis «. Sesotris , -vdritaiioe. vagyona? Hova Lett. a NibeLungok wse, hova .tvt A d Attila arain at, rm lett 'S.'! 2 kitK'stövnegből, amelyet Nadir Sali (uitai nagymogu I uM vitt el? Hova Unit az 1 <nie;m<ctes nveiinyxscgu arany, amciyet ev- ' a -.ulok során a hegyekWl vájtuk elő, a lövök lu.’iipiúból mostak ka? A görögök és rómaiak a lwikxt szájába j'.'n/t tartok, hogy megriz-ethesse a vitelciij.il a rulvilág révészének. Caroffinak> aki külön­ben írni szifhtpi át a elkeket a Styx v’/én. Kisvámitiatiák, hogy ez. a pénzösszeg, amely így a temetőkbe vándorolt', körülbelül liz- métíió aranyfrank értéket képvisel. S aj jón mennyi érteket rejt a táraók sarkom rá ja. a ..mai császárok temetkező helye. amikor CNdJc nenircgiben egv kínai császári sir! ra­boltak ki és a maiiilócok onnan több mint iiegvverumlkó rae; értékű aranyat és drága­ságot vittek él? Miyen tömérdek arany fek­szik dsüllyedr ijókban a tenger fenekén! Minthogy a emberiség nemesfém készlete így napról-napra jxiszliUíl, nem lehet megál- iaprearu, liogy mennyi is volt Pontos számi- tr-ok szerint ma legfeljebb a bankok érc- készletét -ehetne megállapítani, egy lurzzá- vefőieges statisztika azonban a müvek embe­riség érc készletét 50c -millió frankra becsülte a Krisztus etóui 2000 évtől a középkor vé­géig. Természetes -azonban, bogy a XVI. szá­zad bajnokitól kezdve csodalatos módon sza­porodott az arany', hiszen a brüsszeli kon­gresszus már megállapodott abban, hogy az arany és ezüst, amely 1492 (Amerika felfe­dezése) óta az embenség tulajdonába xeri&t, :.co nüHiird frankot, az előbbi világ érckész- >te 500 milliárd franko: ért. Hová tett ez a sok milliárd? Európa és ! szak-Amerika arttnyvagyooa e pillanatban miliiárd. ezüst vagyon-^ 200 milliárd. ).*:-A-merijka0ain, Ausztráliában hozzávetőleg \ c milliárdnyi aranyért ék hever még, az 'gesz világon tehát hozzávetőleg 500 mill­ed arany' és 260 maSliárd ezüst található. •’ bbő] 160 milliárd pénz alakjában van tar­talomban, 26c milliárd mint ékszer, edény ri építőanyag szerepel, 10 milliárd helyéről eg pontosabb számítások sem tudnak szá­mot adni, csak azt tudják megáüaipitaci, hogy' évenként óriási mennyiségű arany ás ezüst tűnik el ellenőrizhetetlen módon, míg bányák művelése és a folyók partján dívó .1 ranymosás követxcbíében .szintén nagyérte- uii arany kerül forgalomba. A szaporodás !ehát igái tekintélyes, anélkül, hogy ennek a világ gazdasági riete észrevehetően hasznát látná. Egy angol statisztikus kiszárnitotta, hogy India területén vert pénzben és ékszerben : ír milliárd font értékű arany található, an­nak ellenére, hogy Kínában és EJőindiában 852-től 1857-ig, tehát .ukg öt rnozgaíffncus alatt 2 milliárd frank értékű ezüstöt is­ik el, még pedig úgy, hogy az soha többe riő nem kierük. Bizonyára. nagyon sokan gondolnak arra, amikor ezekről a fantasztikus számokról hal­ának, hogy az így veszendőbe menő arany s ezüst hány dolgozni akaró .szegény ember u>r<sá-n lendíthetne. Az -angol kormány hír szerint olyan fantasztákus tervekkel foglal­kozik, hogy mindazt az arany- és ezüst- rrrennyiséget. amdly komoly fonások alapján rejtekhelyen meglelhető, fel fogja kutatni. Hvek óta nem jelent meg ehhez hasonló könyv! T. E. LAWRENCE: A BÖLCSESSÉG BÉT PILLÉRE Az Intelligence Service legendás hírű tisztjének Arábia koronázatlan királyának" egyedülálló emlékműve: felejthetetlen öné!útleírása. — Két kötet, 80Ü oldal, eredeti illusztrációkkal, 4 tér­képpel, az eredeti angol kiadás változtatás nél­küli magyar fordítása. — Ára angol vászon kö­tésben Lei 326’ — az ESienzékkönyvaszfáiyában, l iuj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szál ltjuk- — Kérjen a könyvről részletes ismertető liizetet. Á váSlám regénye Mesterséges vihurfelh k 1 \ illamlólapok. — Védőház.— Párbaj a villámmal. Pgy nagyiizem Ugv '.its/ik, hoţ;y a XX. század nemcsak, pohrdtui é.s nópauoz^adnu, hanem műszaki téren » behudeti, săi töl>bc-lurvcsbc jól nueg- .íJapozva c! u> indítja .1 következő III. e/ redév legtöbb tcjlődrii vonalait. f-X ebben a Ili. ezredévben .1 levegő elektroniosnáfának 1 lajiácsON és cciszerü kdvjc,.uiá!íáaa mii a 'tag- kiwlvb proluléma lesz. A jövő termeszét even bcLithaUitlun, de gondoljunk asak Div w:h Prokop, l;rönkiin lienjimin os j. S/.entpóher- vár-i Rn'lirn.um taisárok ma Ls asodóiitew- nak ható k lsctíe-tene és luajonlitsuk össze velük l^eck főmérnök vlUámháritós kísérle­te Jt. Ez .1 Peek főmérnök mar is nirgc.suiái­ra a Alig eltső „vilLáni-lőbpjjiit '. Hímek : valószínűtlen, de vvszont tény. IVek iőmér- 1 nők ugyanis egy u. n. vdlimgenerátort epi- tert és .ezt vihoirfdöiő átviteli vezetékkel kombinálva. A mesterséges felhők alakját csúcstól egészen a nagy sini.t lemezekig vál­tozta tea és a szükséges inipulzusok és ősze:! i.lciók előállítását 60 penodusu feszültséggel eszközölte. Mag.i a villámlőuip papirossal boritott nagvobb fémlemez sóit. am élvből egy rövid témcsucs állom ki: a v Túmhántó. Efölött .1 fémcsuos fölött mozogtak bizo- 1 nyos magasságban és sebességgel j mrsrer- séges vihirfelhők, amelyeken, eltekintve a csúcsos felhőiül, egy kis gomb képezte a vi­har magját. Peek főmérnök minden .’őlupra átlag 50c -sec villámot lövetett ki. A ki­sülések .1 v ikímhártló és a frihcőmagjasssig aránya szerrnt egyrrizt a csúcsot, másrészt a lőlapot érték s a tatál-atot a lólapon ki­égetett lyukak jeleztek. S miután a kisülé­sek jellege valamennyi esetben hasonlított, az. eredmény két valóságos villájn«csap.tsokra j is érvényeseknek :eivwr teécintcn:. A vedókörök i Ezek a vÁiimlőiapotk rendk.vüi érdekes 1 képet adnak a találatok megoszlásáról. Ki­derüli, hogy az csetbenj ha a szivócsucs ma­gasság a vihartelhö magasságának 2.5 szá- zaíéika és a vihar nvigja a csúcs felett van: az összes találatok a szív csúcsot érik. Ha pedig a csúcs magasság a felhómagasság 1.1 százaléka, 50c viÍUámcsapásból 250 érte a csúcsot és 250 a környezeteit. Mihe:)-t azor.- ban a vihar magja a csúcs merőlegességé­ből lovahalad, százalékos<Mn mnd kevesebb villám éri a csúcsot, és mindegyre több a körhyezetet. Végűi az esetben, h.i a vihar­középpont vet.ületc a csúcstól kb. a felhő- magasság egy hatodával elvándorolt, c szivó- csuosot) több kisülés rsem cri. Az is érdekes, Ivogy mind-en csúcsnak n^aga körül van b’- zonyos nagyságú védőköre, amelyen beiüi a környezetben tak&vt nincs. A védőkörök sugámagysága kb. a csúcsmagasság négysze­rese, de pontosan a szuvócsucs magasság és a felhőnwigjafiság egymáshoz való viszonya szabja meg. Nagyon fontos még, hogy az u. n. alacsonyan fekvő viharfelhők a legvesze- | deümesebek, így például, ha egy 16c cm. nvaigasságu ember egy 300 méter magasan fekvő zivacamtag alá kerül, 25 villámcsa­pásból legalább hói'om érheti és ez esetben eső ide, vihar oda. tanácsos a földre fe­küdni. Kis tréfa a regényíró pennájával Van tehát már mesterséges vidám és vil- lámlokp; sőt ide s nova 15 éve van egy viű- iániháborus regény is, amelyben egy new- yorki fehér és egy Tokióban lakó sárga j mérnök vívja meg Japán cs Amerika rvap- \ jainkhan is íenyegjefő háborúját, korma- 1 nyozható viHámokkal, de iiadscregeA nélkül, j Legelőször rombadől az amerikai Szabadság­szobor cs mind a sárga minisztériumok, az­után -a Panama-csatorna és 8c ezer tonnás csatahajók. Végül., irkm mindig, béke lesz. Kis tréfa a regény író pennájávalk bár eljö­het még az az idő, amikor a ma annyira rontás polgári gáz védelem megszervezése mellett dédunokáinak a polgári villám-véde- j lem szervezésével Is kénytelenek lesznek foglalkozni. Egyelőre azonban a mestervé­ges villámot főleg: a Sribü (Bajorország) Ro- senitihaf porceliángyár havenoskja nagyfe­szültségű szigetelők vizsigátotáná! az u. n. lökésszerű egyenáramú feszültség próbákhoz minbegy két és félmiiLő vakos feszültség­gel. A Roscnthal-gyár próbaterme cg>'éh­ként beleullik akármelyik Verne regénybe,, sőt ogy Verne regény hozzálképcst — kö­zépszerűség. Óriási méret.ü gyújtó cs mérő szikrAözók. A mérő szikrához vörösréz go­lyói pl. 2400 mm. átmérőj-üek. Aztán jói el- j dugott es védett páholyok a ptóbaéeriai mérnökök részére, «zrbekapcsolt kondenzá- tx»rok emelete, v.liüái:nj;eueróu>ix>L és teljes .<jöcétség. Mert av. igen erős fényjeJenségeker főkg lilmfdvétrlokcn át figyelek: meg és rögzítik le A két cs félTnállió vakos iöltés- s/erű áuvciésck legalább olyan lion^ot Mi­iünk, num egy nagyobb mozsárúgyu. £í ezek i próbák és kisérirtek éppen eléggé vcwz.é- fyesek. Deli át az. ember érteié ni gondosko­dom a véddemrőJl k és különben Ls a figye­lem magii ts védetem. A 'Waaiá Jeiimek professzor regy/rrt fel egy olyan esetet, amely hogy ugv móruljuk: villámcsapások­nál a figyelem jelentőségének isLoUfx-kfája. Egy F;. H. nevű német meteorológust a Matlerhorn csúcson átvezető rmmkautján egy alkalommal igen erős zivatar érr utol s a turnir a zivatar elől egy e lőrén gró .-zik la alatt keresett menedéket. Igazi thunder- strom volt és /enger 1 ri ropogott körülötte az. egész világ. F. H., .iki már jól ismerte Jélűnek hires teóriáját arról, hogy a figye­lem, mint etlenállás kapsesolható viBamo- ütések elé, lévén a Vuit» védrelen, feszült fi­gyelemmel- várta, hogy mikor sují le reá egy villám ? S valóban három villámcsapás Ls érte a hátát, a ruha- összcszakadtak, de ó maga csak a negyedik villámcsapásnál veszi- tenc cl egy rövid pülanntra az cszunéletct. S •a vihar elmúlása után az útját 'azonnal foly­tathatta. Megvallom, annak idején ez volt számomra a rillámma! kapcsoLvtban a leg­nagyobb meglepetés. Párbaj a rillámma és még hozzá eredménye.' párbaj. Műtrágya história Srilusosan ezzel a hősi mozzanatul be is ’ehetne fejezni 2 villám regényét, de — hát­ra vannak a vegyészek. A vegyészek pedig azt üzen k mindazoknak, akik a villámok kihasználá-vával foglalkoznak, hogy a vililám máris nagy fontosságú tényező a föld ház­tartásában. Ugyani-, a villámok a kisülések alkalmával keletkező óriás hőmérsékletek mellet! nemcsak izzásba hoezák, hanem oxi­dálják is ;» levegő nitrogén jer. Ugyanúgy, ahogy azt a műtrágyagyárak csinálják a nitrogén trágya .szinrérikus cl járókában. És .1 thunderstormot követő vaga- kísérő csők le is öblítik a produktumot a földre. Nagy ajándék a mezőgazdáknak. A vegyészek úgy számítják, hogy ezen módon körülbelül százmilliárd kgr. műtrágya kerül a földre. A villámok más irányú értékesítésévé; azonban ez a nagyszerű ajándék hiányozna. Huber Győző. FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGRÓL Kétszáz éves utcai mérleg áll London kö­zéjben. A londoni Saint James-streeren az egyik csapszék előtt egy' óriási, rézből ké­szült mérleg áll. Az angol főváros upraja- nagvja ismeri ezt a gigantikus méretű mér- kgef, mélyhez különböző anekdoták fűződ­nek. A mérleget 200 évvel ezelőtt áHütocták fel. Akkori rendeltetése ugyanaz vök, mint a né időnk beau az autóm ata-mériegeknek. A londoniak mánd ismerik ezt az ókori ször­ny etegnek beillő aikotmányt, amdy még ma its nagy szeretetnek örvend, mert a ha­gyományokhoz ragaszkodó ámgbusok még napjainkban, is iszlvesen fdkkeresi'k, liogy raj­ta testsúlyukat lemérjék. De van a mérieg- nek még egy kiüöiiósscge. Kozvaetlzsiiil mel­lette óriási disznóbőrbe köpött könyvök fe- küsznök, mdlyökbe a mérleg tuiajdonowa be­írja nesns'dlyara kiváncsi közönségének nevét és súlyát. Egy angol újságíró iojxKcgatort ezeitben & könyvekben, és nagy megeiégjedésset állapit ja meg, hogy e népi Intézményt, még aogoc dinasztia egyes ’tiagjai ís sokszor retíék igénybe. így például a rei jegyzcsekbő1.* meg- áSkpátlrató, liogy Viktoria idráiynő, ínükoc ám érette ntagát, pontosan 140 fontot nyo­mott.. A királynő atyja, a kenői herceg, en­nél sokkai súlyosabb testi állapotnak, örven­dett. Meg sok egyéb érdekes bejegyzése cé- vashatunk e könyvekben. Byron bejegyzé­seinél elö-azör 180 font vas1 feitö.rice£tvc, de néhány évvel u-tóbb, már csők 137 fonti s®e- repd. A jölenáiegi tu^jckwiosstiu most au. angol Nemzed Muzeum tárgyak hogy a maga ré­szére szerezze rueg e rnánden kétségen fdül muzeális aneókái ífczuóóőriuxecekc*. FJídó hangyák, i.ieiiuc.. kma.ik jót arra, milyci haznot leliet huzni u hangyái 1V>1. Egyes rovtarpuiztitó lumgyaiajol txily i>ejá rátához /.donnával bekrui ilű-t. iióiyagot kötnek Anttko: már tele vau lián gyávái, szorosan bekötözik a hólyagot 2 f' reggel teli gyümölcsfa átjár.1 helyezi és k:<> dozza. A hangyák, rernáv/.etr.rn rögbin va­dászatra uuiukiak. Hogy kórtnyeíib regyez. a do4guk, bamixivzrudakkâi kötik óyszt a í ákkortznáit. Nagyon régi kmua szokás ez. am; nekünk vtn volna kárunkra, hbezn ná­lunk n vonnánk rovarrvő lianyvafajták, pé dáík az. eróa vörösduaíigyoL Nevető esték Amerikában. Több amerika kisvárosban mozgalom iíjdiak.. hogy x/. em­berekkel eMdejfessék nap» gondjaikat , leg- aűább néhány órára jól megnrvettessék őke: Ezekben a városkákban néhány fiatalember cilvvlárxrzxa, hogy felcsap .pses'ertetu -ijxív- lolnak“. Feladatuknak tekinti, liozy min­der. városban klubot alapítsanak, aliol min­den este a lejgkulonfy^'zdbb trükkökkel meg- nrvmeDk azokat, akik a klubba djönnek. Külön humoros előadásokat rendeznek, :rmelyeken a vidék legjobb szinészei szere­peinek . Ezenikivü; más tréfákkal is «z.óra- koztátják vendégeiket. A nevettető .párto­lok azonban nemcsak emberbarátok, ak:k harcot hirdetnek a búskomorság ellen_ ha­nem jó üzletemberek is, mert a klubok tag­jaitól tagsági dijai is szednek, ebből nagy­szerűen mozé’nek s minden bizonnyá;: elfe­lejtik minden condiukat. ^í'illiam S. Dyson az egyak Afrika-expe­dició vezetője az Ugandában lei'ő Rudoif- tűvat kurarta fel. A tó közepén hét négy­zetkilométeres kis sziget van, amely a jöve­vényben teljesen anridiluviaiis benyomást kék. Ezen a parányi szigeten tizennégy' tűz­hányót számláltak meg. A csendes tűzhá­nyókból még most is száll fei a füst, a gőz és a kénszag. A sziget királya a krokodil, bár a teknősbéka is óriási és a krokodillá. való párviadalban akárhányszor az. utóbbi, huzza a rövidebbet. A rup matxien órájában százával sütkéreznek a krokodilok a napon. Csúszómászó különben s rengeteg van. A gyíkok kér méterre K megnőnek. Ezek a iassu) primitiv, álatok nem ijednek meg az embertől, szembeszállnak vele, köpködve é farkukká. csapkodva. Krokodtitoj ásókkal táplálkoznak, amelyeket hosszú, vörös nyel­vükkel fognak meg, mint a középkori em­ber képzeletében élő sárkányok. A környe­zők amelyben ezek az őskori ihatok élnek, teljesen forrongó, kaotikus. A sziget csupa kráter tölcsére. A denevéreket leszámítva, emlős állat egyáltalán nincs. A rovarokat is csak 2 lepkék és a sáskák képviselik. Ha az ember néhány napot töltött ezen a szigeten, boldogan tér vissza a föld mai korszak'ló­ri az em berek világába. * Kávévezeték Venezuelában. A vízvezeté­ket ma már mindenki megszokta, talán még az ausztráliai benszülött is, de .jcávévezr- íck'rrőí bizonyara még senki sem haiioct — legalább is Európában. Nos, rúnes is olyan berendezés — egyelőre — ezen a széles vi­lágon, amely a vízvezeték analógiájára mű­ködnék, de a rráss és tiszta „faJmel aki“ helyett illatos, zamatos, tejeskávévaá szol­gálna. Elkészített, betöltésre, kész kávét még nem továbbítanak csövön, de a venezuelai fennsíkok kávéüátervényeáről a líeszürece-t kávét óriási, tíz küomcterekre elhúzódó csö­veken szállítják a távoli raktárakba. A köz- I lakedés ugyaná* roppant fáradságos, a Kor­dák rák sziklái, a rohaiió foiy'ók és egyéb természeti akadály között. A kávévezete csövek szakadékok reett, íoilyók mclyrii, alagút,ikon keresztül futnak és bennük a sok érett kávégyümöics sokszáz tonnányi meny- nyiségben hömpölyög tova. Folytonos viz- áram ragadja magávral a gyhknöicsökac és 4c perc akute szállítja a fővezeték nyílásáig;, ahol aztán 2 fridogozó helyekre és raktá­rakba jut. Teherhordó álatokkal ugyanez az ut fcinapig tart. A vezetékben átázott: gyü- iTxócsöket gépddtei felbontják, a .Jsávéba- bot“ nagy területen szétteregetve megszánt­ják és zsákoikba rakják. Végül hosszabb-rö- vióebb basóctosi eijutxiak a «zeraek — a ká- védarólóág. Az u/ ém k&rtffvpiac szenzációja? Ranke •* .4 pápák löríéneís ixez.ik.on akak, 750 oldal, 46 mélynyomást! képpel, egész Tászonköíésbeíi rövid ideig elő­jegyzési áron 2&0 lejért kapható az Ellenzék könyv os ztáá yábs., Cluj, Piaţa Unirii. Késöbh drágább lesz ! Vidékre utácvéttel is azonnal széiikjuk! Kérje a káayvtsjdöcaágok yegy- ztkét

Next

/
Thumbnails
Contents