Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-05 / 4. szám

TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERÁK N*. I4i.^iw ÁRAS VEM Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal ée k ö n y v o s z t i 1 y : Piaţa Unirii 9. szíta. — Teiefonszám: 109- — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 21s, félévre 423, évzat* Í40 lej. — Magyarországra: negyedévre to, félévre 23, event* f» pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküi8nbdzetr*í :ába, ----------------------------------------------tmma&sarsmsíiastea&KsmmíUá 19 3 6 JANUÁR 5. m g í^í^nicü^fslsí SFii^mZ 3l2 dii-—«.— I ■>■———­Mussolini k&zolîe a fFanda nagykövettel, howw olasz támadás a földközi tengeren tettesen kizárt dolog A kdriafrikaí háborúval kapcsolata . Hz^de^ben a tegnapi nap alighanem tiöntő jelen­tőségű szerepet fog játszani. Roosevelt elnök Amerika semlegességének kérdésében tegnap “ este olvasta föl a parlament két házához intézett üzenetét és ezt az üzenetet egyidejűleg rádió utján az Egyesült-Államok egész népéhez, sőt az egész világközvéieményhez intézte. Hoare angol külügyminiszter bukása óta nyilvánvaló volt, hogy a szankciók kérdésében a diplomáciai események további fejlődése Amerika állásfoglalásától függ. Roosevelt elnök üzenetében nincsen pontosan megjelölve, hogy a nagy szerepet játszó petróleum-szankció kérdésében milyen álláspontot foglalj el a washingtoni kormány. Az elnök azonban kiszéle­sítette a kérdést, üzenetében éles vádat emel mindazon országok ellen, amelyeknek népe önkényuralom által engedi vezettetni magát s amelyek eltávolodtak a béke és a kölcsönös jóindulat politikájatóL Roosevelt ezeket a népehet háborús törekvésekkel vádolja meg és ha ki is jelenti, hogy Amerika szigorú semlegességgel fog küzdeni az önkényuralom által kihívott esetleges háborúkkal szemben, végeredményben mégis egybefogásra szólítja fel a demokrata nemzeteket, melyeknek szerinte legfőbb kötelessége, hogy minden lehető békés eszközzel megakadályozzák uj autokrata intézmények születését és a jelenlegiek létének folytatását. 1933-ban — mondta üzenetében Roosevelt — még indokolt volt a remény, hogy kölcsönös bizalommai és jóakarattal lebontható lesz a népeket elválasztó nagv ellentét. Ma ebből a szempontból rosszabb a helyzet, mint valaha. A baj okát nem Amerikában, hanem más földrészeken kell keresni. Európa számos népének vezetői is eltávolodtak a béke és kölcsönös jóindulat politikájától s a helyzet addig fajult, hogy ismét a háború tragédiájá­hoz vezet. A népek egyrésze óhajtja a békét, másik része azonban, mely csak kisebbség, a világ népességének alig 15 százalékát teszi kj s amely önkényuralom alatt áll. türelmetlen­ségében visszatért a fegyverek egyedüli jogosságába vetett hithez. A többi nemzeteknek ezért számítani keli azzal, hogy ez a kisebbség, mely nem fogadja el a békés megértés politikáját, maholnap rájuk tör. Ez a helyzet tette lehetetlenné a leszerelési törekvéseket is. önámitás volna azt hinni — folytatja üzenetét Roosevelt — hogy az önkényuralom által vezetett nemzetek nem értenek egyet vezetőikkel. A demokratikus népek kötelessége azonban, hogy' ezeket a törekvéseket ellensúlyozzák. Ezután tér át Roosevelt üzenetében az amerikai semlegességgel összefüggő rendszabá­lyokra. Mindenekelőtt megállapítja, hogy a hadviselő feleknek Amerika nem' szállíthat lő­szert és hadianyagot. Ezenkívül igyekeznie kell, hogy a hadviselést megkönnyítő termékeket szintén ne engedje ki a békeidő szállításainál nagyobb mennyiségben. Ez az utóbbi kitétel vonatkozhatik a petróíeumszállitásra is, melyre azonban az elnöki üzenet név szerint nem terjed ki és igy szabadon hagyja annak lehetőségét is, hogy a hadianyagok közé sorolják. A kongresszushoz beterjesztett indítvány különben is teljesen szabadkezet enged ebben a kérdésben Rooseveltnek, ő fog dönteni abban a kérdésben, hogy milyen nyerstermékeket, vagy ipari produktumot tekint hadianyagnak. Az elnöki üzenet, melynek éle első sorban a diktatúrák ellen irányul, ebből a szempontból mindenesetre nem sok jót ígér Olaszor­szág számára. A tegnapi nap másik eseménye, hogy a párisi külügyminisztériumhoz közelálló „Temps“ szerint Mussolini közölte Chambrun római francia nagykövettel, hogy Olasz­ország támadása a Földközi-tengeren teljesen kizárt dolog. Az olasz kormány Kelet-A in­kában igyekszik céljait elérni, földközi-tengeri összeütközés, vagy európai bonyodalom elő­idézése távol áll tőle. Ez a jelentés, melyet a Temps bizonyára jó forrásból szerzett, nagy­jelentőségű dolog, mert egyértelmű azzal, hogy a hivatalos Olaszország visszavonja a fenye­getést, mely szerint a szankciós politika megszigorítását háborús oknak tekintené. Róma ezzel szeretne elébe vágni a francia—angol együttműködés szorosabbá válásának. Római jelentések egyértelműen köziik, hogy az olasz hadsereg az abesszíniái déli fron­ton kezd rövidesen nagyszabású támadásba, még pedig nem Harrar felé, ahogy eddig hit­ték, hanem Sidamo tartomány felé, egyenesen Addis-Abcba irányába. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Wa­shingtonból jelentik: Az egyesült törvényho­zó testületek előtt Roosevelt elnök tegnap este felolvasta az amerikai néphez intézett szózatát, amelyet rádió utján az egész világ­nak közvetitettek. Az elnök mindenekelőtt ki­jelentette, hogy Európában és a többi földrészeken, az egyedüli Amerika kivételével, a nemzetek C9U olyan fcszültségi állapotba jutottak, amely magában hordozza a nagy világtra­gédiák magvait. Amerikának ezért küteles®é(ge leszögezni ma­gatartását. Vannak országok — mondotta az sírok — melyek vakon hagyják vezettetni magúkat autók ráta vezetőik által és abban a tévhitben élnek, hogy egyedül ők a kiválasztottak a műveletlen népek civilizálására és a föld többi részének meghódítására. Sze­rencsére azonban ezeknek a száma aránylag kevés és a világ lakosságának alig 15 száza­lékát jelenti. így tehát mindössze jelentékte­len kisebbség az, amely el akarja gáncsolni a béke ügyét, ezeket tudatára kell ébreszteni a valóságnak. Ilyen körülmények között az Egyesült-Államokra és a többii amerikai nemzetekre a következő kötelesség hárul: semlegességükkel őrizkedjenek mindattól, ami támogatná a viszály ügyét, óvatosan elgondolt védekezéssel kerüljék el a bár­mely oldalról érkezhető támadást és báto­rítással, meg segélynyújtással példát mu­tassanak a többi nemzetek meggyőzésére, hogy térjen vissza a világ békés eszközök­höz. A demokrata nemzeteket alkotó népek legfőbb kötelessége az kell, hogy legyen, hogy megakadályozzák uj autokrata intéz­mények születését és a jelenlegiek létének Küszöbön az „frg" lomnélküli“ háború PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó szerint párisi politikai körökben meg­lehetős nyugtalansággal nézik az olaszor­szági hangulat fejlődéséi. — Olasz lapok ugyanis fenntartják a vádat, hogy az abesszinek olasz repülőket fejeztek le, amiért szigorú megtorlásokat és irgalom nélküli háborút követelnek. Párásban aggodalmaskodnak, hogy ez a hangulat teljesen irgalomnélküli háborúhoz fog vezetni, melyben olasz részről esetleg mérges gázokat is al­kalmaznak. Ez pedig végtelenül megnehezí­tené a békés közvetítést és járhatatlanná tenni minden ilyen utat a genfi tanács­kozásokban. iFrancia felfogás szerint más kivezető ut nincsen a válságból, mint az, hogy a fran­ciák, esetleg az angolokkal karöltve újra föl­vegyék a békés lehetőségek keresésének mun­káját. Francia részről foglalkoznak azzal is, hogy az olasz közvéleményre gyakorlandó nyomás érdekében közzétegyék a francia— angol földközi-tengeri megegyezés szövegét. Sauerwein a Paris Soírban azt irja, hogy a teljesen kész angol—francia megegyezés szerint Franciaország nyílt katonai lépése­ket csiúc akkor fog tenni, ka az olasz tá­madás tényleg bekövetkezik. folytatását, mert ezek az intézmények az or­szág belsejében rabszolgaságot létesítenek, mii* kdeié támadó jellegűek. A semlegesség! törvénytervezet LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Wa­shingtonból jelentik: A törvényhozó testület irodájában Mac Reynolds képviselő törvény- tervezetet nyújtott be, amely az Egyesült- Államok állandó jellegű semlegességét irja elő és kizárólagos hatalmat biztosit Roose­velt elnök számára a háborús anyagokkal való kereskedelem betiltására. A törvényter­vezetben kivételt mindössze az élelmiszerek és a gyógyszerészeti készítmények képeznek. K’(vételt képez azonkívül az általános sza­bály alól az az eset is, ha az amerikai ál­lamok háborúba keverednének a többi föld­részek nemzeteivel. .Az elnöknek — a tör­vénytervezet szerint — jogában van dönteni afölött, hogy melyek azok a hadianyagok, amelyek a tilalom alá esnek. Az elnök azonban a kereskedel­mi tilalmat a háborúzó feleknek csak egyikével szemben rendelheti el, még pedig a háborút megkezdő féllel szem- s ben. Ugyancsak Sauerwein szerint angol rész­ről elfogadták a megegyezésben a teljes kölcsönösség elvét, ami annyit jelent, hogy Anglia bármilyen támadás esetén hasonló ■ támogatással tartozik a franciáknak, ami- : lyent francia részről mostan ismételten vál­laltak. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Asmara! jelentés .szerint az olasz támadás iránya telje­sen áthelyeződik a déli frontra. Északon az olaszok az elfoglalt terület niegv védésére rendezkedtek be. Délen azonban G raz ián i tábornok már kiadta a rendeleti a támadásra, mely közvetlen küszöb előtt áll. Ez a támadás a Graziani vezetése alatt áltó több mint harmincezer benszüiöttcl és az Eritreából olasz Szomáliba érkezett nagy olasz csapaterősilésekkel fog megindulni, még pedig nem Harrar irányában, ahogy eddig gondol­tak, hanem a Dzsuba folyó menten Addis-Abeba irá­nyába, ahol az előnyomuiási terep kisebb akadályokat hárít a hadviselés elé, mint északon. Az ogadeni harctéren Graziani csak kisebb erőket hagyott, mert itt a rossz idő lehetet­lenné tesz minden hadműveletet. CFolgtatása a J6 oldalon,) „Olyan feszültség állapotában van a világ, mely magában hordozza nagy világtragédiák magvait“. — „Európa számos népének vezetői eltávolodtak a béke és kölcsönös jóindulat politikájától— „Demokrata nemzetek legfőbb kötelesség®, hogy megakadályozzák uS autokrata intézmények születéséi és a jelenlegiek léiének folytatását“ Roosevelt nagy hékebeszéde

Next

/
Thumbnails
Contents