Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-31 / 24. szám

í: I, L V N 7 1: K Rwcvinn«c«utDa /tJ6 / m n u ár 31 Hangosfilm Targu-Mures-ről.. Amikor a vádlottak padján a férjnek bizonyítani kell, ho ;y felesége megcsalta. — Újabb pályázat a Targu- Mures-i városházán megüresedett állásokra. — Hazárd­játék és eközben vígan megyünk tönkre... !V> Ml Kl-S. \/ Ellenzék tudósítójától.! I u: uMuri's fii tavaszi hangulat van. A ' ;stag bundák es a jól bélelt kábátok alatt vemmel láthatólag izzadnak azok. akiknek fenti ruházkodási cikkekre telik, de a kiilü- nós időjárásnak a legjobban mégis a Targu- Mures-i perifériák nincstelenjei őrülnek, akiknek az. idén keveset kell gondoskodniuk tü/elofáról. Ha a város nem is, de legalább a természet segít a nincsteleneken, mert a Fargii-Mures-i interimar bizottság bölcs es optimista elnöke legutóbb hivatalosan oda nyilatkozott, hogy a városban nincsen munkanélküli. Oh mily Kanaán, mily tejjel-mézzel folyó birodalom lehet ez a város — sóhajtanának fel szenvedő sorstársaink a többi erdélyi vá­rosban, ha helybenhagynánk az interimár- bizottsági elnök rózsaszínűnek látszó kije­lentését. Tények, amelyek beszélnek Sajnos azonban, a felebbezés részünkről nem késhetik. Az interimárbizott.sági elnök statisztikáival szemben mégis azt a sxomoru tényt és körülményt kell megállapítanunk rezignál tan, hogy Targn- Mures még mindig nem ébredt fel abból a sokéves letargiából, amelyre a Sors ítélte pár évvel ezelőtt. A Sors ezúttal a marosmenli fakonjtmktura kimúlását hozta magával és a dekonjunk­túra, mint természetes reakció, magával rán­totta a legsötétebb válságba a várost annak összes lakosaival együtt.-Kétségtelen, hogy minden pang Targu- Mures-en. Kereskedők, iparosok egymást váltják fel az állandó panaszkodásban, amely kimeríthetetlen érvekben és ellenérvekben. Minden érv felesleges azonban egy sajná­latos ténnyel szemben. Targu-Mures városát sajnos messze elkerülik mindazok a vállal­kozók, akik rentabilitást keresnek vállalko­zásaikban és mint ahogy e sorok írójának egyszer egy Targu-iMures-i kereskedő mon­dotta: Targu-Mures-en csak olyan ember száll ki a pályaudvaron a vonatból, aki pénzt akar vinni tőlünk és nem aki pénzt hoz ide. Ilyen körülmények között természetesen a hazárdjáték virágzik ebben a városban. Azért irtuk, hogy természetesen, mert a TargnMures-i munkanélküli és állástalan intellekhielek | egész hada veszi fel a harcot a játék zül- lesztő frontján a szerencsével, amely azon­ban továbbra is elkerüli őket és a rulett feneketlen gyomra nyeli el a kis- egzisztenciák utolsó és elkeseredett fillé­reit is. És ha már a hazárdjáték sem segít, akkor a kisebbségi ifjak, akiknek nagy csoportja lézeng sajnos felsőiskolai végzettséggel és diplomával tanácstalanul a város utcáig kérvényeket gyártanak. Fehérivpapirokon katonás sorrendben teregetik ki ezek az if­jak a Ma útvesztőjében tévelygő sorsuk min­den megdöbbentő és szomorú fázisát azo­kon a kérvényeken, amelyekkel innen min­den erdélyi nagyvállalatot ostromolnak. Most azonban a Targu-íMures-i városháza Is felhívást bocsátott ki állásokra. Több mint húsz állás van üresedésben a Targu- Mures-i városházán a kisebbségi tisztviselők nyugdíjaztatása következtében és mint a hivatalos felhivás bizonyítja, a javadalma­zás is megfelelő lenne. A kisebbségi állásnélküli tisztviselők is megpályázzák természetesen megfelelő kép­zettségeiket tanúsító okmányaik birtokában és aggódva várják a pályázat eredményét Félő azonban, hogy Dandea Emil, a Tg.- iMures-i városi interimár bizottság ismert elnöke most is azzal fog érvelni, mint a legutóbbi pályázat kiírásánál. Addig nem nevezhetek ki a Targu-Mures-i Tárosházához kisebbségit, — mondotta Dan­dea Emit — amíg a kisebbségi vállalatok nem alkalmaznak többségi hivatalnokot Ha az interimár bizottság elnökét érde­kelné, szívesen felemlítenénk azokat a vál­lalatokat, amelyek a romanizáló törekvések ellensúlyozására az utolsó hetekben igen sok többségi tisztviselőt alkalmaztak. Ebben a változott helyzetben tehát Dandea -Emilnek is viszonoznia kellene -a kisebbségi vállala­tok előzékenységét... Az olcsó könyvek között is rekord!! Galsworthy: Forsyte sorozni 7 kőiéiben 300 Lei az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal _ szállítjuk 1! Egy furcsa per margójára... Ha nem is szorosan ide tartozik az a per, amely > napokban a Targu-Mures-i járás­bíróság eJötl zajlott le, mégis említést (‘ille­mei egy általános Targu-Mu rés-i beszámoló keretein belül azért, meri érdekességénél fog va kiválik a szürke törvényszéki iigydara- hok közül A vádlottak padján ez. alkalommal a vál­tozatosság kedvéért egy Targu-Mures-i bíró ült, akit rágalmazásért jelentett fel egy* Tg.- Mures-i tanár. A felperes és alperes még pár hónappal ezelőtt elválaszthatatlan barátok voltak és a tanár olt is lakott a bírónál, akinél kedvező fogadtatásra talált. A fejlemények azonban azt bizonyították, hogy a férjnek még a legjobb barátját sem szabad beengednie a házába. Legalább is ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a bíró feleségének a tanár-lakó lázasan udvarolni kezdett és tiz évi terméketlen házasság után a biró felesége életerős gyermeknek adott életet, aki feltűnően hasonlított a lakóra. Ekkor már a férj is, aki eddig, mint a legtöbb esetben, nem tudott a titkolt vi sz.onyról, gyanút fogott és miután felesége is beismerte a tényállást, válópert indított neje ellen. , Ugyanakkor természetesen jogos felliubo rodásábnn levelet intézett annak a taninté /cinek az igazgatójához, amelyben a fiatal tanár tanit és naivul feltelte a kérdést, bogy taníthat e éppen erkölcstant (milyen fur­csa találkozása a véletlennek) egy olyan egyén, akinek éppen most támadt súlyos konfliktusa a/, erkölcsökkel. Az intézet igazgatósága természetesen a levél birtokában vizsgálatot indított a tanár ellen, aki a vizsgálatra azzal felelt, hogy rá galmazás óimén feljelentette a bírót. A biró most egy egész sereg tanút vonul­tatott fel a rágniimt/úsi per tárgyalásán an nak bizonyítására, hogy a felesége tényleg megcsalta és nem rágalmazott. Bármily groteszk és tragikomikus volt a bizonyítás, amelyet a törvény megkövetelt, mégis meg kellett történnie és miután a férj kénytelen-kelletlen hehi/onvi tóttá felesége hűtlenségét, a bíróság a vádlottal (elmen­tette. A tanár, aki talán most is gavalléron ál- lás|H>nlru helyezkedik, továbbra is azt han­goztatja. hogy a férj rágalmazott. Ezért megfclobbezle a felsőbb fórumokhoz az ítéletet, amely általános és érthető érdek­lődést váltott ki a székely főváros társadal­mában, amelyben a főszereplők előkelő po­zíciókat töltenek be. A perből, illetőleg annak előzményeiből pedig mindenki okulhat a saját hasznára... B. B. Hazaiött meghalni az „amerikés“ székelv Huszonhat év után szétosztottak a fiatalkori ábrándok. — Ni volt a munkásélet eredménye? CLUJ, január hó: Ezerkilencszáztiz.ben in­dult Amerikába Kenderes Mihály székely gazda. Könnyen indult. Nem tudta hova megy. Addig csak hírből ismerte az idegen világrészt. Meg aztán itthon sem volt senki­je, akitől nehéz lett volna megválni. A sze­génységet és szolgaságot viszont megelégelte. Tán éppen azért is határozta el magát, hogy Amerikába menjen, mert szeretett volna vál­toztatni sorsán. Elindulásakor azt gondolta, hogy’ csak öt évig ül Amerikába, aztán meg­szedve magát, hazatér. És vesz egy csomó földet a szegényedő gróftól. Gazdálkodni fog rajta s többé soha nem fog kimozdulni falu­jából.-De a tervezett öt esztendőből huszonhat lett s a régi, erőteljes Kenderes Mihály he­lyett csak megtört emberi roncs tért vissza Amerika sötét bányáiból. Házát omladozófélben találta. Szalma fe­delét elborította a moha. A póznák lehullot­tak a nyerges tetőről s tűzre hordták az em­berek. X verebek fészket vájtak maguknak a csöndes fedelekre, hogy csupa lyuk táton­gott a csipkézett eszterhéjak fölött. A fala­kon földig futottak a mély repedések s szét- nyiltan düledezett a tornác. Az ablakokon még ott fityegett egy pár korhadt deszka- darab, de az ajtóról le volt szakítva a retesz. Kiváncsi gyermekek, vagy kutató emberek munkája lehetett, kik kerestek valamit a gazdátlanul maradt házban. Az udvart egé­szen benőtte a fü. Az eperfa hiányzóit a ház sarkától, azt mondták: kiszáradt. De né­hány fiatal gyümölcsfa is eltűnt a kertből. Lehet, hogy azok is kiszáradtak. A kút egyik oldalát hetaposták a vizhordók. De le­het, hogy magától is összedőlt volna. A ke­rítés is elrongálódott köröskörül s amit még nem hordtak el belőle az emberek, az földre dőlve pihent. Amikor meglátta telkét Kenderes Mihály csak arra gondolt, hogy vájjon ő, vagy háza roskadt-e hamarabb öss/e. Nem jutott eszé­be a földvásárlás. Nem vágyott a grófi föl­dekre. amelyeken végig sz.olgáskodta gyer­mekkorát. Már nem akart a falu első em­berei közé tartozni. Csak egy betegágynak érezte hiányát és annyi földnek, ahova ko­porsója elfér. Erre pedig bőven volt pénze. Ha apránként is. huszonhat év alatt szép összeget spórolt össze Amerika bányáiban. Rokonai, kik látták, hogy csak meghalni jött haza Kenderes Mihály, nem tudtak elég­gé kedveskedni. Mindenik magához szerette volna hívni, mindenik a legjobb szeretett volna lenni. Hiába. Csoda erő rejlik a pénz­ben. Kenderes érezte, hogy csak napjai van­nak hátra, azért mégsem húzódott egyik nemzetségéhez sem. Megrokkant házában szobát rendeztetett be magának s olt a pusz­taság csöndjében dőlt ágynak. Azt is tudta miért. * Hetekig húzta xnég betegségét. Az orvos- ságos üvegek folyton szaporodtak s az orvos jó pénzért próbálkozott újabb napokat in­jekciózni életéhez. A rokonok már kezdtek komolyan félni amiatt, hogy fel talál épülni betegük. De amikor az orvos összeállitóttá a gyógyítási költség számláját s annak kifi­zetését kérte, megnyugodtak. De hát nem is ££ rm & ‘lay I *•$01 & 559 Ä m U) EUROPA lin ......... H'H'iyiili IHiai«MHMiiIflFT I tpp Utazási és Turisztikai Vállalat Bucu- restiben 1936 február 4—25. közölt KIRÁNDULÁST RENDEZ A IVIK TELI OLIMPIÁRA GARMISCH—-PARTÉNK IRCHEN-be és a nemzetközi léli sport-szövetség világversenyeire, I N N S B R U C K - ba !! Indulás Clujrói február 5-én reggel 9 óra 25 perckor, hazaérkezés Clujra febr. 25. Részvételi d jak: Clujrói III. osztályon 13.500 Clujrói II. oszt lyon 16.100 Lej. Ezekben az árakban benn- foglaltatnak: vasúti utazási díj menet-jövet, teljes ellá­tás, szállodák, az összes borravalókkal, külön dijak­kal és tájékoztató füzetekkel. — Részvétel a következő rimre jelentendő be: Ellenzék könyvosztálya Cluj és a Biroul de Voiaj si Turism Cluj, Piafa Unirü 23. JELENTKEZNI CSAK FEBRUÁR RÓ ELSEJÉI« BEZÁRÓLAG LEHET "l«r Hu átmaitansáúbcm szenved Ha idrtfci nincsen rendben az egyetlen megnyugtató • /.er a JÂWOL biztos segítség gríppa és fifties ellen. í doboz 3 tablettával L. 9* - Kapható minden gyógyszertárban. azért bocsátót Iák el munkájából, hogy itt­hon uj életet kezdjen. Az uj Fáraók modern piramisai nagy áldozatokat követelnek: éle­teket. Amerika vasbeton felhőkarcolóit ma is rabszolgák rakják. Csak az ostoros haj­csárokat váltották fel a gépek, a kegyetle­nebb, lelketlen hajcsárok. Ebből a rabszol­gaságból szabadságolták Kenderes Mihályt, miután kifordult kezéből a csákány, a fúró­gép s nem hirta tovább a gépek iramát. És csak annyi erőt hagyott benne Amerika nagylelkűsége, amennyi alig volt elég arra, hogy utján hazavezesse, faja temetőjéhez. * A düledező kapufélfákon fekete lobogók lengtek. Kenderes Mihály egyszerű komor ravatalát csak egy városi mükoszoru díszí­tette. A halott halálában is kihasznált em­bert mutatott. Mintha azt mondta volna né­ma szavaival: — Életem által egy milliméterrel maga­sabbak lettek Amerika felhőkarcolói. Egy pohár pálinkával többet ittak falusi feleim. Egy* barázdával szélesebbek lettek rokonaim szántóföldjei. Éjfél után az utolsó rokonalabárdos is el­hagyta a halottas házat. Csak egy gerendára akasztott hunyorgó petróleumlámpával ma­rad Kenderes Mihály. Künn ólmos eső hul­lott. Harmadnap temették. Utolsó útjára az egész falu elkísérte Ken­deres Mihályt. A koporsó után közvetlen a rokonok lépdeltek s azt számitgatták maguk­ban: hány dollár esik egyik-egyikre. Szabó Lajos. EPE. ÉS MÁJBETEGSÉGEKNÉL, elsősorban epehóh-igkatarrus, epekőképződés és sárgaság ese­teiben a mindig enyhe hatású természetes „FERENC JÓZSEF* keserüviz a h:si szervek funkcióit élénkehb tevékenységre serkenti. Év­tizedes orvosi tapasztalatok igíziolják hogy ^ az otthoni ivókúra Teggy?kr?.bbain úgy válik igen eredményessé, ha a FERENC JÓZSEF vizet reg­gel éhgyomorra, kevés forró vízzel keverve isz- szuk. Mozdonyvezető-iskola. A CFR igazgató- tanácsa pályázatot hirdet azok számára, akik a mozdonyvezető-iskolába kivánnak beirat­kozni. Akik ezt az iskolát sikeresen elvég­zik. azokból fogják kiválogatni a fütöház- fönököket és a vontatási ellenőröket. Pályáz­hatnak azok, akik a felsőipariskolát, eset­leg a vasuli műszaki iskolát végezték. A pályázók kéréseiket február 5-ig kötelesek benyújtani a CFR vontatásügyi osztályához Cluj, Calea Marechal Foch 51. A kérvények­hez mellékelni kell: 1. A felsőipariskola, vagy a vasúti műszaki iskola végbizonyítvá­nyát; 2. születési, anyakönyvi kivonatot; 3. katonakönyvet; 4. állampolgársági bizonyít­ványt: 5. erkölcsi bizonyítványt. Részlete­sebb felvilágosításokat a vontatási ügyosz­tály személyzeti irodája ad bármelyik napon déli 12—13 óra között. ____________’ ás KERTÉSZET decemberi száma minds n kertgazdának nélkülöz- hetet Sen: Nagy vad kártétele a fásnövényeken. Idő­járás. A fakéregodu. A szőlő levélbeteg3égeí. Keleti gyümölcsmoly. A tala.jforgatásról. A burgonyagumó elfeketedése. Szárazgazdál­kodás a szőlőben. Tanácsadó. Az öreg őszi- barackfákról. Milyen szobanövényt ne vásá­roljunk? Gyümölcsfavirágok megterméke- nyülése. Faültetés földlabdával. Naghin vaj­körte. Szőlészet. Gyümölcs-, zöldség-, virág­kertészet. Színes mümelléklet: Naghin. vaj- körte. Egyes szám ára 40 lej, vidékre a pánt vagy postabélyeg beküldése ellenében 45 lej­ért küldi a romániai főbizományos: Ellenzék könyvosztálya, Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 100, félévre 200, egész évre 400 lej. Régebbi számból mutatványszámot 5 lej bélyeg beküldése ellenében szívesen küldünk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents