Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-28 / 21. szám

BELfíNZAíT

I 9 J 6 l a n u A r 2 H.

*

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

l)imokricíj. \v|V<u> - A Tula.

Hudsony. l’éldj. Síovjci

VIITORUL: \ időben többször ú

r , T .'A T.kr-i .ir.i a'-'ok, kik .» ilniwkri' ival j.vo előnyöket hango/utták. Senki sem liuu cf.'f •! sok jói. .unit ulók folyamin a de n.'krieiu jelen int .ö'-unokawk. Nines különb, ■ bei'. • és joi»*» > ti • I dikmuiţi köpött, csuk. *'/. jiuUikv'k vOu'vn-.ik \ moJszcrck nein térnek el

eevin.'su'l s a fegyverek * teljesen hasonlók. Mindert diktatúra verouuíssal kcvdódik. A mw- t;.in)~ v .. a 'ab.:osjsî.K>fa'k, e»;veni kc/Jfmem y. esek a múlté maradnak s a/, állni polgár csík e-;v kis kerék. a iwj;y s. erke/.élben, melyen ki dobná. lu nem tek- meg a várak >v.ÍMwk. A h- lv ,’i|< párt demokratikus utón barid ;t. nemzeti rend tennturt.i-..vval A közvélemény ne l»K> ja ■ o •- ' olv.i'oln semmife'e utca; tüntetéstől,

bárhonnan jönne is az.

UNIVERSUL: A németek cRves vezetői nép- s. nvuz.ist akartok rendezni azzal szándékkal, 1: „»v ;l német kiscbbséglw*. tartozó összes csoportok v egy ének részt ebben. A Sibíu-y ,.Sic- ber.bürz.'cn Oeuísches Ta».blatt“ han^siuyozta, liogv fenn keli tartam a szár/. nemzeti politikai tr;KÜciók:tc s a mai nemzedéknek az. a köteles- .ate. hojtv ’ nőnie: apv*ors7..;g eszmeit tetye tr. u-áevá.*- Egy másik felhívás a*c irja^ hogy a németséc c-.ik igv ielenthet erő:, befelé és kifele. Sokszor >mét!ik, hogy ez. ha.tanokon cul ?»ikSégcs. Sem ,i iu;pszöveqséf;i egyezmények, sem az alkotmánv ’c > engedik rr.eg '/. etnikai ^csoportok. co>. N.í.'.sar semmite’e tormában es sem- nv.iele célból. V kisebbségek nem lehetnek „dilim az ilkuri.'an“, kik a határokon túlra tekintve nem vec/.ik f Így-elem be az illám politikai alap- elveit s a vöbbsc&i nép érdekeit. Nem .ehetett tehát szó népszavazásról, mert ezt aztán ;t többi kisebbségek is utánozták volna.

DREPTATEA: Vaida .szadista-elégtételt"

vett mogiíiv.ik, midőn ellentéteket vele te fedezni a Miha'oche.párt magatartásában. Mint temperamentumos. tréfás, váJtoziatossagna törekvő politikus, Viida is letagadja az.t végen, amit beszéde elején mondott. Mult évben Sifoiu-bjan tréfálkozott. „Mit jelent a földműves ország? — kérdezte. — Meg kell tanítani a falusi asz- szonyt főzni > «t «azdat ki kel! oktatni, miként lehet egy tyúktól két-hírom tojásra! többet kapni, vagy miként ke 1 a tehenet a bikának bemutatni.•“ Termitzeresrn a n volt miniszter, kik. Vaidíc apostolként veszik körül, erre jóízűen nevettek. Mrv mir azonban Vaida másról beszél. Az egészségügyül helyzetet, a termelési hozam nevelését: a minőség jaavitását teszi szóvá, amit ..álhmszcciái izmusnak“ nevez. Mi ugyenezt ..földműves állomnak4“ (stat narancsé) nevezzük. Igv találkozunk Vaidával, aki tovább. menve hangoz tatja, hogy egv demokratikus jd rt nem teheti magáévé katona alapon á.ló szervezeteket s nem íllithtt tel gárdakor Midőn a Mibalache-párt ütést kap egyék arcára. nem tarthatja oda másik arcát is. hogy ezr is üssék meg. Meg kell védje magit. Nincs a védekezéshez joga a demokráciának? Lafontaine egyik meséje jut eszünkbe: „Ez az illat nagyon rossz, amikor megverik, haragszik!“4 A reakció mindig igy gondolkozott, Joseph de Maistre mondotta: „Én megüthetem a demokratákat mert feltételezik rói.im. h szen »z erőszakot hirdetem. Ók azonban nem üthetnek vissza, mert ez elk’Tiks- zik elveikkel.“ Nem érdekel bennünket az a demokrácia, mely meghal tehetetlenségében. Mi kissé következtdenebb, de életképesebb demokráciát akarunk.

TARA NO ASTRA: A háború lehetősége a levegőben lóg. Tudoct dolog, hogy a háború az egész nemzetet fegyverbe szólítja A hadsereg tehát ma. már ’ népet is jelenti. A tartalékos tiszteket be fogják hívni gyakorlatokra, melyeken szakaszokat, századokat, ütegeket, sőt zászlóaljakat fognak vezényelni. Gondoljunk vérünk értékére és alaposin készüljünk. Meg kell alkotni az egységet. A román tarta'ékos tisztek kötelesek megszerezni a szakkönyveket. Néhány órán át köte _sek télen tiszt: iskolát látogatni. Kötelesek előfizetne a szaklapokra. — Kötelesek részt venni a hadsereg ünnepein. Ez nem militarista szándék, de nemzet védelme Egyéb felszerelésig tudás és leiki téren kel! előre haladni. Legelső kötelesség, melynek elmulasztása holnap életünkbe kerülhet.

EPOCA: Jorga cikket irt lapjába a következő tartalommal: „Többször hallottam, hogy a magánosok ajándékot adnak Angliában az államkincstárnak. Miért teszik ezt? Némelyek azért, mert igen kevésre becsülték jövedelmüket az adókivetések alkalmával, mások meg azért adnak aiándékot. mert igy akarják az államot segíteni. Naprói-napra folyik ez a csodálatos munka. S mi yran nálunk ezzel ellentétben? Hányán varinak. ak:k tévedésből kerülték cl az igazságos adózást s rget-fö det mozdítottak meg. hegy igy történjen. Nem beszélve azokról, akik tisztán látják az ország nehéz helyzetét s kigunvoíják, letorkolják, ha valaki visszaéléseikre figyelmezteti őket.““ Gyakran gondolunk az angol példára Elég volna, ha több állás esetén egyről lemondanának egyesek. Elég lenne, ha az érdtk- től eltekintenének a pártvezérek. Ez azonban csak álom. Minden jó példa felesleges, míg meg nem győződünk arról, hegy kivétel nélkül mindnyájan elsők kell legyünk a példaadásban ezen a téren.

Az olcsó könyvek között is rekord!!

Gakworühy: Forsyte

sorozol 7 hüíeihen 300 Lei

az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa. Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk! !,'

na

Mi

Mi történik (szokhat az állami alkalmazottakkal, akik önhibáinkon hívül nem kaptak állampolgársági bizonyítványt?

Kisebbségi vasutasok sorsa

i (.11.1 .1. I \z Ellenzék tudiis» tójától.) A Gluj-i vasúti miihelyfö'nökség nyolc magyar uiii- lnTyjuiinkasimk felmondó levelet kézbe«tolt mull hó I 1 én a vausuti szabályzat ó ik s/a- k;Ls/;íi:i e.s vasúti vezériy.izg;rt óság ‘JőáöS/R. V 1 Olló sz. rendeletére hivatkozva, hogy

nem terjesztettek elő koliő bizonyitékoknt román állampolgárságukra vonatkozóan s igy január elsejével megszüntetik alkalmazásukat. \z. ollxKsátolt vasutasok nem tekin- t k a (elmondási jogosnak, mert a vasútnak nem lelt volna szabad máról-holna-pra kitenni a .szolgálatból* 1 azokat, akik 1U- -20, sőt 30 é\en keresztül becsületesen .szolgsUlűk az állam ér«lek«‘it. Nyugdíj és vég kiel égi lés nélkül utcára dobni olyan embereket, akik elL lcn hosszú évek alatt egyetlem panasz, sem hangzott el. (la néni is volt állampolgárságuk, akkor „sem lett volna, szabad ezeket a munkásokat váratlanul elbocsátani, az «“gyedüli megoldás a frlfüygesztés lett volna, mindaddig, mi-g az állampolgárság ügye eldől.

A nyokt magyar kisebbsé-gi vasutast ta- ; i'iily augusztusion figyelmeztették, szerez - j /ék 1h‘ u román állampolgárságot, mert fel- I söbb rendelet folytául eziitáu c-saki.s rotinin államtwilgiirok lehetnek a CFR .szolgálatában. lékkor a nyolc vasutas, akinek mindegyike

már ével: óta beadta a kérvényt az iyaz- súg ü gymirt isz tériu mh o z az állampolgárságért,

megsürgette a kérvény elintézését. Ugyanakkor a helyi/ városháza igazolványt adott ki nekik arróli, hogy

folyamodtak az állampolgárságért és ha az elintézés még nem érkezett meg Bueirrcsti-ből, nem a kérvényező, de a hasonló kérvényekkel lulhalmozott hivatalok I hibája.

Ezt az igazoló iratot a munkások bemutatták Qsztrogovich iniilieLy főn üknek s azt hit- lék. hogy most már minden rendben van. j Csalódtak. Karácsony előtt megérkezett a nyolc kisebbséginek mühelyfönökség felmondó levele. Ugyanakkor k kézbesítették a városházi okiratot is, azzal, hogy az nem pótolhatja az állampolgársági bizonyítványt.

I .Január elsejével mind a nyolc magyar vas-, utas kenyér nélkül maradt. Egyiküknek január 10-ikén sikerült hozzájutni az állampolgársági bfzonyitvámyhoz, fel is vitte azt Os/.trogm ich nnihelylönokhoz, remélve, hogy visszaveszik állásába.

\ miihclyfőnök válasza azonban lesújtó volt:

Nincs szükségem munkásra, igy is túl sokan vagyunk ! . . .

A kétséglKMísett cxnlier <-kkor Bucureslihc a GFR vezérigazgatóságához vili«- az állampolgárságát igazoló okinilot. Néhány h«-te uxár en nek s semmi' érlesi lést nem kapott.

laiz a munkás 17 «*ve áll a vasút .szolgálatúi mii és

tizenhét éve, hogy pontosan fizeti a be- l eg segély: ói járni éku kát.

Pár nappal ezclült megbetegedett a leánykája. Bement a müh«Tyfelnökségre, hogy be- leglapot kérjen, «le kiutasították.

Egy másik közülük nyolc éve van a CER szolgála hibán.

Itt született, a román hadseregben telt eleget katonai kötelezettségének', adót fizetett, szóval eleget telt az állampolgári köteless«'*géne.k.

Két nappal ezelőtt ez a munkás is megkapta a értesítést, hogy

megkapta állampolgársági jogál. ■>

Hiába, nem veszik figyelembe.

A forgalmi főnök emberségesebb volL Kérte, hogy a forgalmisták részére engedélyezzenek ujubb határidőt az állampolgársági okirat beszerzésére. A haladékot

meg is adta a Cili vezérigazgatóság: április 1-ig.

A nyolc elbocsátott magyar kisebbségi pert indít az állam ellen «Ir. Mayer Titus helybeli ügyvéd utján. Nem kétséges, hogy megnyerik ezt a pert, hiszen a helybeli revíziós bi- i /ottság hozott nemrégen oly elvi jeJenhöségii 1 döntést, mely szerint, ha valakinek nincs j meg a román állam polgárság o t igazoló okirata, mégis államjoolgár, mert I alkalmazásával a vasút ezt a jogát hallga- I tólagosan elismerte.

j Csak az a baj, hogy am g a per végéhez I <h-n«“k. addig legjobb esetben is eltelik né- i hány hónap. Ezalatt pisiig nyolc család el- j keseredett harcot kel! folytasson éhhalái- ■ lal és nyomorral.

1 (b. j.)

Leszereli a h^rmánv a gárdákat

Csendőrük cs rendőrön fékezik meg a zöld, kék, vörös gárdistákat

Lapu át. nyilatkozata

i BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Me- j hedinti-megyében és Turnu-Severinben to- I vábbra i.s túlfűtött légkörben folynak a feb■ már 2-ról 18-ra halasztott képvisolőválasz- ; lást megelőző kortesharcak. A Naţionalul I Nou jelentése szerint 3600 „választási spe- ! cialista“ korlest fogadtak fel a» Mihalaclie- i pártiak Bucuros tiben, akik már megér kéz- j lek a kerületl>e. A lap arról értesül, hogy

meg is van a látható következménye ennek’,

I miután a Grecescu-kórház sebészeti osztálya j tele van jobboldali sebesültekkel. A Natio■ naiul Nou azt is hozzáteszi jelentéséhez, hogy a Mihaiache-pártkasszai 50 milliót folyósított költségekre Lupa dr. megválasztásának biztosítása végeit. Ezzel szemben természetesen Goga — a nemzeti keresztény

i párt jelöltje — sem marad télien s a jobboldali lapok jelentése szerint parancsot adott a Turnu-Severin-be összpontosított 800 kék- ingesnek az ellenpárti kortesek kiverésére. Ugyanakkor jobb és baloldalról éles támadások. fenyegetések hangzanak el.

A JOBBOLDAL PANASZA

— Mihalache és Lupa dr. — írja a Tara Xoastra — 100 ezer lejt ígértek minden egyes kékinges meggyilkolásáért és arra kötelezték magukat, hogy ingyen védelmet nyújtanak a bíróság előtt a vádlottaknak s kiszabadulásuk idejéig pénzbeli segélyt adnak hozzátartozóiknak. A kortesek erre botokkal és revolverekkel támadtak a nemzeti keresztény párt klubjára, miközben Mihalache, Lupu, Radu'lescu-Mehedinti. Potavca s a többiek egy- erkélyről parancsokat osztogattak. A tragikus véget csak a katonaság közbelépése akadályozta meg.

A BALOLDAL . . .

A Dimineaţa Tumu-Severin-i tudósítójának jelentése szerint a kerület nem bal. de jobboldali korlesekkel van elárasztva s e hét

folyamán 300 moldovai, ukrán, német, bukovinai, besszaráháai cuzista érkezett revolverekkel és bunkósbotokkal, akiknek egy része katonás rendben Turnu-Severin-ben tüntetett, másik része pedig vidékre ment dolgozni. A tudósitó szerint újabb különitmé- I nyékre várnak. A jobboldal ak felosztották

I maguk között a megyét, a kékingesek har- : mincas csoportokra oszolva állandó munkában vannak s megeskeük a földműveseket, hogy Gogára adják szavazataikat.

A LIBERÁLIS PÁRT

Miután a két ellenzéki párt közötti véres összetűzés kikerülhetétlennek látszik, a kormány el van szánva arra, hogy a1 „gárdákat1* mindkét párton feloszlassa. A Dimineaţa jelentése szerint

rövid idő kérdése csak a katonailag szervezett politikai alakulatok feloszlatása.

Franasovici közlekedésügyi miniszter — a Tumu-Severin-i liberálispárti tagozat elnöke — következő nyilatkozatot adta a lapoknak:

— A kormány

a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkedik.

A belügyminiszter személyesen adott parancsot a Mehedinti-i vármegyei prefektusnak a rendfenntartásra s valószín illeg 1006 csendőrt fog a kerülőibe leküzdeni. Igen .sok a jelölt s igy nagy számban jönnek a1 kerületi*: idegen megyékből, ezért izgalmas választás- ra lehet számi tani.

A VIITORUL

A kormány hivatalosa igy ir „a gárdák háborújáról“:

— Minden választási harcban sok az ellenségeskedés és erőszak, mégis inkább szóbeli téren maradnak. Ha elő is fordul véres ösz- szeütközés, ezt a pártvezérek sajnálják legjobban. Eddig még oha <m volt /ó i/ < ió szak. és véres ois/cülko/« '. meg /«•( v« /■ <• röl. A kozvék-mény j«’>l látja, hogy < /.ek hal káni és ilélaiiM-rlkai szín vonalra akarják Lo mániát S/orilaiil. Mikor' Most az <ui«'»p:ii k“ghorullahh idol>cii midőn elég (< ny« gélé .röl hallunk. A/ ilyen jiárlok uralkodni és min kormányozni akarnak. \ lih< rali- párt «•!it<-!r ezt a módszert.

Akármilyen gárdáról van :ó, legyen az.

zöld, kék, vörös, az csak ,,kortes" martul. TöhlKí/er csendőr, r«indör az eg<sz köz- igazgatás meg fogja a kilengéseket akadályozni. Nem fogjuk a politikai kamiiháH/- nmst megengedni fejezi I»«- cikkét a kormány hivatalosa.

LUPU DR. NYILATKOZATA.

Politikai körök Íren élénk 1 gyeh-mrnel kisérik a Turnu-Severin-lxii lejátszódó «reményeket és kíváncsian várják Inculet lx-1- iigytminiszUít* intézkedését. Lupu dr. ma Mehedinţi -megyébe utazik s a választás megtartásáig ott fog tartózkodni.

Lupu elutazása előtt nyilatkozatot adóit az Adeverul-nak, melylK-n Cuzát és Gogát néniéi ha rá ts ággá 1 vádolj-').

— Ne álltassuk magunkat — mondka Lupu dr. borzasztóbb háború kopogtat ajtónkon, mint a világháború volt. A legyőzött Németországnak szövetségre és -egilség- re van szüksége. Románia barázdáival ín petróleumával régóta kedves NénH-tország- nak, ezért van ez a mozgalom fejezte be nyilatkozatát dr. Lupu.

St-szezon

Nincs si-szezon. Talán egész Keleteuró- pában nincs. Talán a világon sincs. Sehoí egy csepp hó, az idén sztrájkol a hó, nem akar esni. Olyan ez a tél. vigasztalan, sáros, fekete szürkeségében, hogy elkeser ti az cm* j bért, öreget és gyermeket és mindenkit a világon. Különböző előszobákban, kamrákban j és sarkokban sítalpak és bambuszbotok re- 1 csegnek szomorúan, bus használatlanságban, Garmisch Parlenkirehenröl álmodoznak, i ahol talán még csak van hó, legalább is kell j lennie, mert olvassuk, hogy nemsokára meg- i kezdődik a téli oiimpiász és az hó nélkül j mégis csak furcsa lenne. Aztán egy Xorvé- i giában tartózkodó boldog barátnőnk levelé- t bői úgy értesülünk, hogy olt i.s van hó és persze a lappföldön is van. Csak éppen ;tt nincs szerencsétlen sizük nagy bánatára.

Tavaly ilyenkor . . . Istenem, milyen boldogok voltunk tavaly ilyenkor! Egy ilyen vasárnapon, mint a mai. Ive ti kor délelőtt tizenegy körül már a hetedik árokból kászálódtunk ki. mialatt botjaink és talpaink izgalmasan összekeveredtek. Tavaly ilyenkor megrekedt az autóbuszunk a Feleac-i lejtőn és vittük felfelé a talpakat és végül nem bertuk tovább és akkor partnerünk „aki nem tudja vinni a sítalpakat, az ne sizzék“ kiáltással elvette tőlünk. Es tavaly ilyenkor, hogy próbálkoztunk lehetetlen, krix-kraxos heíveken fülfelemonni és milyen boldogan mentünk egy lépést felfelé és hármat csúsztunk vissza. Mindez gyönyörű volt s az erdőn átmenni is gyönyörű volt a havas fák között, amelyek mindig nekiinkjöttek különös módon. De azért mégis lejutottunk valahogy a menedékházba és forró teát ittunk és nem pénzen vett, de valódi hegyi levegő csípte pirosra az arcunkat. És szép volt nézni a nagyon vidám embereket, öregeket és gyermeket és holtra fáradtan hazamenni is ■szép volt. Most mindebből semmi sincs már meg, pedig karácsonyra hosszas töprengés után remek kötött si-garnitiirát kértünk jó angvalunktól és ezzel csak most három évi sizés után lett teljes és igazán sportszerű a felszerelésünk.

í Három évvel ezelőtt egy régi lovaglónadrágban síztünk, amely falusi nyaralások alatt különböző lovaglások következtében össze-vissza szakadt, majd meg stoppoltatok. Ez a lovaglónadrág nem volt éppen elegáus és stil-szeríi, de majdnem bricsesz volt és egyébként teljesen kezdők voltunk és ott siztünk különben is, ahol senki se látta. Egy évre rá családunk egyik férfitagjától igaza térdnadrágot kaptunk, amit kellően megk'csinyitve eléggé stil szerű volt. Tavaly aztán igazi siruhát kaptunk, csak éppen, hogy nem volt hozzá igazi sizokni, amit úgy pótoltunk, hogy három korcsolyazoknit visel lünk a bakkancs alatt. S az idén — az idén végre teljes lett a felszerelésünk, kesztyűnk, * sapkánk, zoknink garantáltan síhez való és akkor a hó egyszerűen megbi csak ólja magát és nem akar esni. Es mennyi mindenre lett volna szükségünk karácsonykor és pont ezt kellett kérnünk.

Mindegy. Mindig tudtuk, hogy soha som volt túlságos nagy szerencsénk.

(M. L.)

Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, v kisebbségi és emberi jogok elöhstrcos*.