Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-28 / 21. szám

BELfíNZAíT I 9 J 6 l a n u A r 2 H. * MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ l)imokricíj. \v|V<u> - A Tula. Hudsony. l’éldj. Síovjci VIITORUL: \ időben többször ú r , T .'A T.kr-i .ir.i a'-'ok, kik .» ilniwkri' ival j.vo előnyöket hango/utták. Senki sem liuu cf.'f •! sok jói. .unit ulók folyamin a de n.'krieiu jelen int .ö'-unokawk. Nines különb­, ■ bei'. • és joi»*» > ti • I dikmuiţi köpött, csuk. *'/. jiuUikv'k vOu'vn-.ik \ moJszcrck nein térnek el eevin.'su'l s a fegyverek * teljesen hasonlók. Mindert diktatúra verouuíssal kcvdódik. A mw- t;.in)~ v .. a 'ab.:osjsî.K>fa'k, e»;veni kc/Jfmem y. esek a múlté maradnak s a/, állni polgár csík e-;v kis kerék. a iwj;y s. erke/.élben, melyen ki dobná. lu nem tek- meg a várak >v.ÍMwk. A h- lv ,’i|< párt demokratikus utón barid ;t. nemzeti rend tennturt.i-..vval A közvélemény ne l»K> ja ■ o •- ' olv.i'oln semmife'e utca; tüntetéstől, bárhonnan jönne is az. UNIVERSUL: A németek cRves vezetői nép- s. nvuz.ist akartok rendezni azzal szándékkal, 1: „»v ;l német kiscbbséglw*. tartozó összes cso­portok v egy ének részt ebben. A Sibíu-y ,.Sic- ber.bürz.'cn Oeuísches Ta».blatt“ han^siuyozta, liogv fenn keli tartam a szár/. nemzeti politikai tr;KÜciók:tc s a mai nemzedéknek az. a köteles- .ate. hojtv ’ nőnie: apv*ors7..;g eszmeit tetye tr. u-áevá.*- Egy másik felhívás a*c irja^ hogy a németséc c-.ik igv ielenthet erő:, befelé és kifele. Sokszor >mét!ik, hogy ez. ha.tanokon cul ?»ik­Ségcs. Sem ,i iu;pszöveqséf;i egyezmények, sem az alkotmánv ’c > engedik rr.eg '/. etnikai ^csopor­tok. co>. N.í.'.sar semmite’e tormában es sem- nv.iele célból. V kisebbségek nem lehetnek „di­lim az ilkuri.'an“, kik a határokon túlra tekint­ve nem vec/.ik f Így-elem be az illám politikai alap- elveit s a vöbbsc&i nép érdekeit. Nem .ehetett tehát szó népszavazásról, mert ezt aztán ;t töb­bi kisebbségek is utánozták volna. DREPTATEA: Vaida .szadista-elégtételt" vett mogiíiv.ik, midőn ellentéteket vele te fedez­ni a Miha'oche.párt magatartásában. Mint tem­peramentumos. tréfás, váJtoziatossagna törekvő politikus, Viida is letagadja az.t végen, amit beszéde elején mondott. Mult évben Sifoiu-bjan tréfálkozott. „Mit jelent a földműves ország? — kérdezte. — Meg kell tanítani a falusi asz- szonyt főzni > «t «azdat ki kel! oktatni, miként lehet egy tyúktól két-hírom tojásra! többet kapni, vagy miként ke 1 a tehenet a bikának bemutatni.•“ Termitzeresrn a n volt miniszter, kik. Vaidíc apostolként veszik körül, erre jó­ízűen nevettek. Mrv mir azonban Vaida másról beszél. Az egészségügyül helyzetet, a termelési hozam nevelését: a minőség jaavitását teszi szó­vá, amit ..álhmszcciái izmusnak“ nevez. Mi ugyenezt ..földműves állomnak4“ (stat narancsé) nevezzük. Igv találkozunk Vaidával, aki tovább. menve hangoz tatja, hogy egv demokratikus jd rt nem teheti magáévé katona alapon á.ló szerve­zeteket s nem íllithtt tel gárdakor Midőn a Mibalache-párt ütést kap egyék arcára. nem tarthatja oda másik arcát is. hogy ezr is üssék meg. Meg kell védje magit. Nincs a védekezés­hez joga a demokráciának? Lafontaine egyik meséje jut eszünkbe: „Ez az illat nagyon rossz, amikor megverik, haragszik!“4 A reakció mindig igy gondolkozott, Joseph de Maistre mondotta: „Én megüthetem a demokratákat mert feltéte­lezik rói.im. h szen »z erőszakot hirdetem. Ók azonban nem üthetnek vissza, mert ez elk’Tiks- zik elveikkel.“ Nem érdekel bennünket az a demokrácia, mely meghal tehetetlenségében. Mi kissé következtdenebb, de életképesebb demo­kráciát akarunk. TARA NO ASTRA: A háború lehetősége a le­vegőben lóg. Tudoct dolog, hogy a háború az egész nemzetet fegyverbe szólítja A hadsereg tehát ma. már ’ népet is jelenti. A tartalékos tiszteket be fogják hívni gyakorlatokra, melye­ken szakaszokat, századokat, ütegeket, sőt zász­lóaljakat fognak vezényelni. Gondoljunk vérünk értékére és alaposin készüljünk. Meg kell alkot­ni az egységet. A román tarta'ékos tisztek köte­lesek megszerezni a szakkönyveket. Néhány órán át köte _sek télen tiszt: iskolát látogatni. Kötelesek előfizetne a szaklapokra. — Kötelesek részt venni a hadsereg ünnepein. Ez nem milita­rista szándék, de nemzet védelme Egyéb fel­szerelésig tudás és leiki téren kel! előre haladni. Legelső kötelesség, melynek elmulasztása holnap életünkbe kerülhet. EPOCA: Jorga cikket irt lapjába a következő tartalommal: „Többször hallottam, hogy a ma­gánosok ajándékot adnak Angliában az állam­kincstárnak. Miért teszik ezt? Némelyek azért, mert igen kevésre becsülték jövedelmüket az adókivetések alkalmával, mások meg azért adnak aiándékot. mert igy akarják az államot segíteni. Naprói-napra folyik ez a csodálatos munka. S mi yran nálunk ezzel ellentétben? Hányán vari­nak. ak:k tévedésből kerülték cl az igazságos adózást s rget-fö det mozdítottak meg. hegy igy történjen. Nem beszélve azokról, akik tisztán látják az ország nehéz helyzetét s kigunvoíják, letorkolják, ha valaki visszaéléseikre figyelmez­teti őket.““ Gyakran gondolunk az angol példá­ra Elég volna, ha több állás esetén egyről le­mondanának egyesek. Elég lenne, ha az érdtk- től eltekintenének a pártvezérek. Ez azonban csak álom. Minden jó példa felesleges, míg meg nem győződünk arról, hegy kivétel nélkül mindnyájan elsők kell legyünk a példaadásban ezen a téren. Az olcsó könyvek között is rekord!! Gakworühy: Forsyte sorozol 7 hüíeihen 300 Lei az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa. Unirii. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk! !,' na Mi Mi történik (szokhat az állami alkalma­zottakkal, akik önhibáinkon hívül nem kaptak állampolgársági bizonyítványt? Kisebbségi vasutasok sorsa i (.11.1 .1. I \z Ellenzék tudiis» tójától.) A Gluj-i vasúti miihelyfö'nökség nyolc magyar uiii- lnTyjuiinkasimk felmondó levelet kézbe«tolt mull hó I 1 én a vausuti szabályzat ó ik s/a- k;Ls/;íi:i e.s vasúti vezériy.izg;rt óság ‘JőáöS/R. V 1 Olló sz. rendeletére hivatkozva, hogy nem terjesztettek elő koliő bizonyitékoknt román állampolgárságukra vonatkozóan s igy január elsejével megszüntetik alkalma­zásukat. \z. ollxKsátolt vasutasok nem tekin- t k a (elmondási jogosnak, mert a vasútnak nem lelt volna szabad máról-holna-pra kiten­ni a .szolgálatból* 1 azokat, akik 1U- -20, sőt 30 é\en keresztül becsületesen .szolgsUlűk az állam ér«lek«‘it. Nyugdíj és vég kiel égi lés nél­kül utcára dobni olyan embereket, akik elL lcn hosszú évek alatt egyetlem panasz, sem hangzott el. (la néni is volt állampolgársá­guk, akkor „sem lett volna, szabad ezeket a munkásokat váratlanul elbocsátani, az «“gye­düli megoldás a frlfüygesztés lett volna, mindaddig, mi-g az állampolgárság ügye eldől. A nyokt magyar kisebbsé-gi vasutast ta- ; i'iily augusztusion figyelmeztették, szerez - j /ék 1h‘ u román állampolgárságot, mert fel- I söbb rendelet folytául eziitáu c-saki.s rotinin államtwilgiirok lehetnek a CFR .szolgálatá­ban. lékkor a nyolc vasutas, akinek mind­egyike már ével: óta beadta a kérvényt az iyaz- súg ü gymirt isz tériu mh o z az állampolgár­ságért, megsürgette a kérvény elintézését. Ugyan­akkor a helyi/ városháza igazolványt adott ki nekik arróli, hogy folyamodtak az állampolgárságért és ha az elintézés még nem érkezett meg Bueirrcsti-ből, nem a kérvényező, de a ha­sonló kérvényekkel lulhalmozott hivatalok I hibája. Ezt az igazoló iratot a munkások bemutat­ták Qsztrogovich iniilieLy főn üknek s azt hit- lék. hogy most már minden rendben van. j Csalódtak. Karácsony előtt megérkezett a nyolc kisebbséginek mühelyfönökség felmon­dó levele. Ugyanakkor k kézbesítették a vá­rosházi okiratot is, azzal, hogy az nem pó­tolhatja az állampolgársági bizonyítványt. I .Január elsejével mind a nyolc magyar vas-, utas kenyér nélkül maradt. Egyiküknek ja­nuár 10-ikén sikerült hozzájutni az állam­polgársági bfzonyitvámyhoz, fel is vitte azt Os/.trogm ich nnihelylönokhoz, remélve, hogy visszaveszik állásába. \ miihclyfőnök válasza azonban lesújtó volt: Nincs szükségem munkásra, igy is túl sokan vagyunk ! . . . A kétséglKMísett cxnlier <-kkor Bucureslihc a GFR vezérigazgatóságához vili«- az állam­polgárságát igazoló okinilot. Néhány h«-te uxár en nek s semmi' érlesi lést nem kapott. laiz a munkás 17 «*ve áll a vasút .szolgála­túi mii és tizenhét éve, hogy pontosan fizeti a be- l eg segély: ói járni éku kát. Pár nappal ezclült megbetegedett a leány­kája. Bement a müh«Tyfelnökségre, hogy be- leglapot kérjen, «le kiutasították. Egy másik közülük nyolc éve van a CER szolgála hibán. Itt született, a román hadseregben telt ele­get katonai kötelezettségének', adót fizetett, szóval eleget telt az állampolgári köteless«'*gé­ne.k. Két nappal ezelőtt ez a munkás is megkap­ta a értesítést, hogy megkapta állampolgársági jogál. ■> Hiába, nem veszik figyelembe. A forgalmi főnök emberségesebb volL Kér­te, hogy a forgalmisták részére engedélyezze­nek ujubb határidőt az állampolgársági ok­irat beszerzésére. A haladékot meg is adta a Cili vezérigazgatóság: áp­rilis 1-ig. A nyolc elbocsátott magyar kisebbségi pert indít az állam ellen «Ir. Mayer Titus helybeli ügyvéd utján. Nem kétséges, hogy megnye­rik ezt a pert, hiszen a helybeli revíziós bi- i /ottság hozott nemrégen oly elvi jeJenhöségii 1 döntést, mely szerint, ha valakinek nincs j meg a román állam polgárság o t igazoló ok­irata, mégis államjoolgár, mert I alkalmazásával a vasút ezt a jogát hallga- I tólagosan elismerte. j Csak az a baj, hogy am g a per végéhez I <h-n«“k. addig legjobb esetben is eltelik né- i hány hónap. Ezalatt pisiig nyolc család el- j keseredett harcot kel! folytasson éhhalái- ■ lal és nyomorral. 1 (b. j.) Leszereli a h^rmánv a gárdákat Csendőrük cs rendőrön fékezik meg a zöld, kék, vörös gárdistákat Lapu át. nyilatkozata i BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Me- j hedinti-megyében és Turnu-Severinben to- I vábbra i.s túlfűtött légkörben folynak a feb­■ már 2-ról 18-ra halasztott képvisolőválasz- ; lást megelőző kortesharcak. A Naţionalul I Nou jelentése szerint 3600 „választási spe- ! cialista“ korlest fogadtak fel a» Mihalaclie- i pártiak Bucuros tiben, akik már megér kéz- j lek a kerületl>e. A lap arról értesül, hogy meg is van a látható következménye ennek’, I miután a Grecescu-kórház sebészeti osztálya j tele van jobboldali sebesültekkel. A Natio­■ naiul Nou azt is hozzáteszi jelentéséhez, hogy a Mihaiache-pártkasszai 50 milliót fo­lyósított költségekre Lupa dr. megválasztá­sának biztosítása végeit. Ezzel szemben ter­mészetesen Goga — a nemzeti keresztény i párt jelöltje — sem marad télien s a jobb­oldali lapok jelentése szerint parancsot adott a Turnu-Severin-be összpontosított 800 kék- ingesnek az ellenpárti kortesek kiverésére. Ugyanakkor jobb és baloldalról éles táma­dások. fenyegetések hangzanak el. A JOBBOLDAL PANASZA — Mihalache és Lupa dr. — írja a Tara Xoastra — 100 ezer lejt ígértek minden egyes kékinges meggyilkolásáért és arra kö­telezték magukat, hogy ingyen védelmet nyújtanak a bíróság előtt a vádlottaknak s kiszabadulásuk idejéig pénzbeli segélyt ad­nak hozzátartozóiknak. A kortesek erre bo­tokkal és revolverekkel támadtak a nemzeti keresztény párt klubjára, miközben Miha­lache, Lupu, Radu'lescu-Mehedinti. Potavca s a többiek egy- erkélyről parancsokat osz­togattak. A tragikus véget csak a katonaság közbelépése akadályozta meg. A BALOLDAL . . . A Dimineaţa Tumu-Severin-i tudósítójá­nak jelentése szerint a kerület nem bal. de jobboldali korlesekkel van elárasztva s e hét folyamán 300 moldovai, ukrán, német, bu­kovinai, besszaráháai cuzista érkezett revol­verekkel és bunkósbotokkal, akiknek egy ré­sze katonás rendben Turnu-Severin-ben tün­tetett, másik része pedig vidékre ment dol­gozni. A tudósitó szerint újabb különitmé- I nyékre várnak. A jobboldal ak felosztották I maguk között a megyét, a kékingesek har- : mincas csoportokra oszolva állandó munká­ban vannak s megeskeük a földműveseket, hogy Gogára adják szavazataikat. A LIBERÁLIS PÁRT Miután a két ellenzéki párt közötti véres összetűzés kikerülhetétlennek látszik, a kor­mány el van szánva arra, hogy a1 „gárdákat1* mindkét párton feloszlassa. A Dimineaţa je­lentése szerint rövid idő kérdése csak a katonailag szer­vezett politikai alakulatok feloszlatása. Franasovici közlekedésügyi miniszter — a Tumu-Severin-i liberálispárti tagozat el­nöke — következő nyilatkozatot adta a la­poknak: — A kormány a szigorú semlegesség álláspontjára he­lyezkedik. A belügyminiszter személyesen adott paran­csot a Mehedinti-i vármegyei prefektusnak a rendfenntartásra s valószín illeg 1006 csend­őrt fog a kerülőibe leküzdeni. Igen .sok a je­lölt s igy nagy számban jönnek a1 kerületi*: idegen megyékből, ezért izgalmas választás- ra lehet számi tani. A VIITORUL A kormány hivatalosa igy ir „a gárdák háborújáról“: — Minden választási harcban sok az ellen­ségeskedés és erőszak, mégis inkább szóbeli téren maradnak. Ha elő is fordul véres ösz- szeütközés, ezt a pártvezérek sajnálják leg­jobban. Eddig még oha <m volt /ó i/ < ió szak. és véres ois/cülko/« '. meg /«•( v« /■ <• röl. A kozvék-mény j«’>l látja, hogy < /.ek hal káni és ilélaiiM-rlkai szín vonalra akarják Lo mániát S/orilaiil. Mikor' Most az <ui«'»p:ii k“ghorullahh idol>cii midőn elég (< ny« gélé .röl hallunk. A/ ilyen jiárlok uralkodni és min kormányozni akarnak. \ lih< rali- párt «•!it<-!r ezt a módszert. Akármilyen gárdáról van :ó, legyen az. zöld, kék, vörös, az csak ,,kortes" martul. TöhlKí/er csendőr, r«indör az eg<sz köz- igazgatás meg fogja a kilengéseket akadá­lyozni. Nem fogjuk a politikai kamiiháH/- nmst megengedni fejezi I»«- cikkét a kor­mány hivatalosa. LUPU DR. NYILATKOZATA. Politikai körök Íren élénk 1 gyeh-mrnel ki­sérik a Turnu-Severin-lxii lejátszódó «re­ményeket és kíváncsian várják Inculet lx-1- iigytminiszUít* intézkedését. Lupu dr. ma Me­hedinţi -megyébe utazik s a választás megtar­tásáig ott fog tartózkodni. Lupu elutazása előtt nyilatkozatot adóit az Adeverul-nak, melylK-n Cuzát és Gogát né­niéi ha rá ts ággá 1 vádolj-'). — Ne álltassuk magunkat — mondka Lu­pu dr. borzasztóbb háború kopogtat aj­tónkon, mint a világháború volt. A legyő­zött Németországnak szövetségre és -egilség- re van szüksége. Románia barázdáival ín petróleumával régóta kedves NénH-tország- nak, ezért van ez a mozgalom fejezte be nyilatkozatát dr. Lupu. St-szezon Nincs si-szezon. Talán egész Keleteuró- pában nincs. Talán a világon sincs. Sehoí egy csepp hó, az idén sztrájkol a hó, nem akar esni. Olyan ez a tél. vigasztalan, sáros, fekete szürkeségében, hogy elkeser ti az cm* j bért, öreget és gyermeket és mindenkit a vilá­gon. Különböző előszobákban, kamrákban j és sarkokban sítalpak és bambuszbotok re- 1 csegnek szomorúan, bus használatlanságban, Garmisch Parlenkirehenröl álmodoznak, i ahol talán még csak van hó, legalább is kell j lennie, mert olvassuk, hogy nemsokára meg- i kezdődik a téli oiimpiász és az hó nélkül j mégis csak furcsa lenne. Aztán egy Xorvé- i giában tartózkodó boldog barátnőnk levelé- t bői úgy értesülünk, hogy olt i.s van hó és persze a lappföldön is van. Csak éppen ;tt nincs szerencsétlen sizük nagy bánatára. Tavaly ilyenkor . . . Istenem, milyen boldogok voltunk tavaly ilyenkor! Egy ilyen vasárnapon, mint a mai. Ive ti kor délelőtt tizenegy körül már a hetedik árokból kászá­lódtunk ki. mialatt botjaink és talpaink iz­galmasan összekeveredtek. Tavaly ilyenkor megrekedt az autóbuszunk a Feleac-i lejtőn és vittük felfelé a talpakat és végül nem bertuk tovább és akkor partnerünk „aki nem tudja vinni a sítalpakat, az ne sizzék“ kiál­tással elvette tőlünk. Es tavaly ilyenkor, hogy próbálkoztunk lehetetlen, krix-kraxos heíveken fülfelemonni és milyen boldogan mentünk egy lépést felfelé és hármat csúsz­tunk vissza. Mindez gyönyörű volt s az er­dőn átmenni is gyönyörű volt a havas fák között, amelyek mindig nekiinkjöttek külö­nös módon. De azért mégis lejutottunk vala­hogy a menedékházba és forró teát ittunk és nem pénzen vett, de valódi hegyi levegő csípte pirosra az arcunkat. És szép volt néz­ni a nagyon vidám embereket, öregeket és gyermeket és holtra fáradtan hazamenni is ■szép volt. Most mindebből semmi sincs már meg, pedig karácsonyra hosszas töprengés után remek kötött si-garnitiirát kértünk jó angvalunktól és ezzel csak most három évi sizés után lett teljes és igazán sportszerű a felszerelésünk. í Három évvel ezelőtt egy régi lovaglónad­rágban síztünk, amely falusi nyaralások alatt különböző lovaglások következtében össze-vissza szakadt, majd meg stoppolta­tok. Ez a lovaglónadrág nem volt éppen elegáus és stil-szeríi, de majdnem bricsesz volt és egyébként teljesen kezdők voltunk és ott siztünk különben is, ahol senki se látta. Egy évre rá családunk egyik férfitagjától igaza térdnadrágot kaptunk, amit kellően megk'csinyitve eléggé stil szerű volt. Tavaly aztán igazi siruhát kaptunk, csak éppen, hogy nem volt hozzá igazi sizokni, amit úgy pótoltunk, hogy három korcsolyazoknit vi­sel lünk a bakkancs alatt. S az idén — az idén végre teljes lett a felszerelésünk, kesz­tyűnk, * sapkánk, zoknink garantáltan síhez való és akkor a hó egyszerűen megbi csak ólja magát és nem akar esni. Es mennyi min­denre lett volna szükségünk karácsonykor és pont ezt kellett kérnünk. Mindegy. Mindig tudtuk, hogy soha som volt túlságos nagy szerencsénk. (M. L.) Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, v kisebbségi és emberi jogok elöhstrcos*.

Next

/
Thumbnails
Contents