Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-19 / 15. szám

BLLRNZfiK 1930 Jan aér 19. «_____________________ awemcvr 'CTTrwyTtc .wragawagwa^tt^T*'« üromor , cp? , i»esc* é* máj­on fosok \e kisvricic • • n M Iónt éle *íin<rti kr/cló- „■kkc.l! \ ív.,- •* ilapMUr kv*íI \\ ó -.vi uuu. Az «merik, ji gvopynövénvbő! clő.ílli- ;ott „Castro l>" luuu'vik a tüneteket kc- c i:, nemesik ; : \ Imi, n.mom tó kelet esdi i»<ţigy<fiţ;yiti.i a gyomor, epe, vese és máj- VIjókat, meri oy m lutoanyugokat tárnái­vá., mclvek ve;.;ri.ui\ idegrendszerre rend­kívüli hutássá, varrnak es az egész, emberi szervcxctei c.<abilvozz.1 k. A „Castro D“ 130 lej. utánvét mellett kapható: Császár 1 . gyógyszertárában, Bu­cureşti, Calea \ ictorici 124. ■MBMmi................................................... 111 IIIIHHH — A cseresznye szárából gyűrűt kötni, az. akáclevéllel a szánkon muzsikálni, a rózsaszirmot az orrunk alá venni, szí­vásnál oda tapasztani: ezt mind a gyerek űzi, meg a fiatal. Intenem, hogv leszokik róla mindenki. * A csillagok: egy boldog «erelcni mcgol­vushatarfan csókjai. * Olyan ritkán tapasztalunk ebben az élet­ben egy kis igazságot. l'cgnap .1/ autóbuszomra fölszállott egy in i.iuptll a baliábamra. Mikor leszállón, rálépett a jobbJ.i hómra. I t cgs igazságos ember. * Megírni 1 á 1: a g v isz jelentésen a leggvöngé- detb lérj és .1 legjobb ap.j vagy. \ temetésen magasztal a pap, dicsérnek 1 jóembereid. a lOsszcmbcrcid. Azután, Ita szóba kerülsz, csak az eré­nyeidet emlegetik, .1 hibáid felől hallgatnak. b.ltünik az arcod, amely ráncos és foltos és hibircsókos volt; a fényképed marad itt, azon sima vagy, finom, ünnepélyes. Az emléked mindennap ártatlanabb, ro konszern vesebb. Meghalsz: megszülettél egy szebb létre. Most fogoel letisztázni a moazatoe életedet. Ahonnan a Ko^schiU-esaSád elinduld--­Oknyomozó riport egy csendes frankfurti házban, hói még a konyhán át le­hetett csak a ..bankház"-ha bejutni. — Honnan származik a /Rotschildok ne­ve,? — Beszél a mult. .melynek hallgatag jelenje még sok érdekes titkot rejt FRANKPURT a M., (január). (Kiküldött , berlini munkatársunktól.) A frankfurti Rö- j merberg tetején, az alig néhány méteres, í macskatejes Judengasse közepe táján áll az j egykori Rotschiid-ház. A nehéz, vassal pán- ! iolt tölgyfa kapu alól, csak hosszas döröm- j bölcs után csoszog le a sötét iépcsőházbói a j Rotsch idők egykori fellegvárának cerberusa. ! Megalkuszunk a látogatási díjban, beírjuk ne- j vünket a szaináríüles vendégkönyvbe, uz- után bebotorkaiunk mi is a sötéten kanyar- : gó lépcső felé, fel a ház fogadószobájáha. A berendezés első sorban is egyszerűségé- 1 vei ílep meg. A iöbb mint másfél évszázados, nehézkes bútorok közű; magasan emelkedik ki az ablak előtti dobogón álló magastám- ; lás karosszék... Mayer Amsei Rot-child fele­sége üldögélt ebben .1 székóriásban, nőd az ablakon, kívül felerősített tenyérnyi tükör- | darabon 'lehetett mindazt látni, ami csak a I judengaísseban történt, de látni lehetett azt j ■s, hogy ki rángatja a csengőt, ellenség-e vagy barát? A kopottas asztalon vaskos ioliánsok fa­kulnak. Lmakönyvek s már a „Rotschil­dok“ korában - régiségszám ha menő króni­kák; a falakon nihány ős. -Hány reproduk- c ója — ennyi az e. ész toga dószoba bérén- j dezése. Szekrényt az egész házban nem írni. Az egcsz frankfurti zsidóság akkoriban | ebben a három szűk gettó-utcában volt ősz- ! szeterelve, a házak mind szinte felhőkarcoló szerű magasak voltak, rengeteg parányi eme­letit- s mindegyiken rajtaérzete lakójának cs építőjének össze'zori ton könyökű mégis él- niaikarása. A hely és tér szűk volt, a Rat­sch :d-h;ízban felcsapható ülőhelyek, beépí­tett szekrények húzódnak a falba... megálla­píthatjuk tehát: amit ma modernség s tár­gyilagosság je -z.iv.1 alatt újnak igyeksze­nek a lakberendezők bemulatní, ugyanazt itten már közel 200 evvel ezelőtt jó! smer­ték... ugyanakkor, amikor a nem is olyan messze cső Gocthe-házban, Goethe János Gáspár ügyvéd és városi tanácsnok ur, ic- lc'égéve:. .1 „Frau Rath“-al s a kis Goethe Ján»s Farkassal1, szentimentálisán dustaxa- gásu. vág) éppen légiesen könnyed, de sem­miesetre sem .,s;ichlich“-nak nevezhető ba­rokk bútorok élte még le világát. A bankház és pcnzesládájn A há.ó.szobának berendezett kis kamrá­ban ma már egykori céljára alig emlékeztet valami. A bútorok szétszéledtek a. nagy­világba: .1 párisi, londoni és bécsi Ror- sch id-palotákban, őrzik meg legtöbbjét s az '.maradottok bizony csak szegényes, ütött- kopoti holmik... ezek bizony, még a legke- vé.-'oé sem válogatós ócskáinak sem kellené­nek. Ezzel már be is fejeztük emeleti kör­sétánkat, vezetőnk kézbe veszi a pislogó petróleumlámpát s mi újból visszabotorká- lunk a lépcsőház aljába. Ez a helyiség egy­kor a konyha szerepét töltötte be (régi szo­kás szerint a házba a konyhán át vezetett Enyhe zizzenés, a leány fehér arccal ment Id a táblához és kezébe vette a krétát. Az igazgató hátat fordított neki: — írja föl a Jogar tmus képletét. A leány pillanatra behunyta a szemét, az­tán az osztályra nézett. A szélső padokból, ahová nem láthatott el az igazgatóné. kéz je­lekkel és hangtalan szájmozdulatokkal igye­keztek neki segíteni, de Mária szándékosan elfordította a fejét és a terem másik sarkába nézett. Az igazgató megfordult. Karba tette a kezét: — Nos, kisasszony! Nem mozdulna egyet? Mária félfordulatot tett és fölrajzolta a táblára: „L“. Ném: gondolkodás után óda- irta melléje: „s“. Aztán megint leeresztette a krétát és állt mozdulatlanul. Elnézett az Igazgató mellett. — Mi'l jelentenek azok a titokzatos be­tűk? Talán azt, hogy Lajos? Az osztályból nevelés buggyant, de az igazgató dermesztő pillantására máris el­fúlt. — Nos! Vezesse le a képletet. Talán úgy könnyebben megy. Mária mereven állott, csak a fejét szegte följebb nagyon kevéssé. — Milyen praktikus célokat szolgál a lo­garitmus a matemat kában? Az osztály mozdulatlan csodálkozásba der­medt. Az. igazgató nem szokott három kér­dést föltenni. Kettőt se. Az. első kérdés«'» felelet vagy szekundu. Újabb meglepetés. — Hogyan végezzük el a gyökvonást lo­garitmus segítségével? Nincs válasz. Az igazgatóné a hátsó pad- ban leteszi a kézimunkát az asztalra. A fér­jét nézi. Az igazgató Máriát nézi. A szája k.ssé elhúzódik,— az elsőpadbeiiek ismerik ezt a szájmozdulatot. Ez Szürke Halál ke­gyetlen mosolya, amely után az következik: „Köszönöm, nem elég“. De: —- Mikulánszky kisasszony talán sztráj­kol? Nincs válasz, — Miért nem felel? A leány feje automatikusan emelkedik még feljebb. Most már a plafon közepét lát­ja. Az arca változatlanul halvány, de a sze­me ragyogása változik. Mélyül. Tiszta, hi­deg, mély ragyogás. Az Igazgatónak az az érzése, hogy két mély szökőkút, mely magas­ból visszazuhanó mosolyt áraszt szét a moz­dulatlan, sápadt arcon. — Ahogy parancsolja. Köszönöm. Mária visszamegy a helyére. Az igazgató a katedrára dobja az osztályozó noteszt. Nem irt bele semmit. Az igazgató a feleségére pillant. Az asz- szony szeme, ahogy a férfit nézi folytono­san, most szőkébbre szorul, fénytelenül, szi­gorúan. Az igazgató fölveszi az asztalról a noteszt, kinyitja, keres benne, belerajzol ha­il rozott kézzel. Végre! Az osztály fölött láthatatlan pá­rákban liheg a szenzác’ó. Az igazgató még egyszer Máriára néz. A sápadt arcból a tiszta, hideg sugarak, most már nagy messzeségből jönnek. Kilométernyi távolságból. Ahogy jobban nézi, Iái ja, hogy mérhetetlen messzeségből. A föld másik sar­káról. Távoli csillagokból. nx otí), négyzetmétere», gödrös-dombos sárga kőlapokkal 3 a luxus dev/mgyobb jele abban a korban, padlózva n van egy tágas helyiség, mely egykori 1 eljegyzések -.zerint állandóan bői ütött tűzhelyével szegénynek gazdagnak agya ránt rendelkezésére állt. A konyhából ax udvarra egy sötét, kes­kenyebb szoba vezet. Az öreg Rotschild ezt .1 kamrát imaszobának rendezte be; a pad- isorok és frigy szekrény még ma is Itt álda­nak érintetlenül, mini egykor, amikor még a gettó népének szolgáltak imahelyül. In­nen pedig üvegajtó nyílik a szűk, alig né­hány' méteres vigasztalan kis udvarra, hol egy külön kis házacskában alapozta meg Mayer Amisei Rotschild, a későbbi, minde­nütt jól csengő Rotsch iíd-bankház nevét. A mindössze csak egy szobából álló iroda egész I berendezése most már senkit sem lephet meg egyszerűségével. A magas Íróasztal pe- dg — melynél az akkori idők .szerint csak állva lehetett még dolgozni — legke­vésbé .scan sejteti azt a vagyont s pénz­folyamot, mely itt a hosszú évek során meg­jelent, majd ismét eltűnt, hogy azután fok- ról-fokra erősítse meg a későbbi Rotschild- vagyon pilléreit. I>c nem hivalkodik az Íróasztal mellett álló pénzesláda sem azzal a csillogással, mely pedig fedelének és tit­kos zárának fel pattintása után az. abba bcle- nézőt nem egyszer elkápráztathatta volna. Az arany és ezüst, a florenciok és tallérok, ti Napoleon d'Orok itt csak együttest alkot­hattak, külön szerepe, egyéni jelentősége, vagy karrierje a pénznek itten soha sem ju­tott, az egész bankház mesterien kezelt és ■ jót is működő pénzmar’onctt volt, mely csak akkor s úgy tudott mozogni, élni, al­kotni vagy megsemmisülni, amikor s ahogy azt gazdája kívánta. Rejárat — a konyhán át Ebben a szürkefalu, hideg földszinti szo­bácskábán fogadta Rotschild a vele tárgya­ló város polgárokat, arisztokratákat s nem egyszer a hercegi családok tagjait is. Ezek­nek mind kivétel nélkül a konyhán, majd 1 az imatermen áthaladva kciiett az udvarból J nyiló „bankházban“ megjelenni. A vaspán- ; tos, nehéz kapu előtt állt meg a főúri hintó, a városi bérkocsi vagy a herceg fújtató lo­vuktól vont, előrobogó delizsánsza s am g j a kocsis ostorpattogtatva tartotta előkelő fo- j gátitól távol az utca népének bámészkodó J kiváncsiak, addig bent az egyszerűen beren- j dezett irodában az Írópultnak támaszkodó, minden ügybe beavatott Rotscbild, a hajpo- tosparókíju. selyem és bársonyba öltözött arany-kardos urakkal... tárgyalt és döntött egy tollhuzássüB a vándorútra kdő ezrek és százezrek felett... A magas falakkal körű; bástyázott, égből éppen csak egy' tenyérnyi darabot sejtető udvarnak van azonban még más érdekessé­ge is. Sok mindenről tudna még mesélni az . a vastag ráccsal zárt pinceablak is, mely’ pogrom idején nyújtotta az óda-menekültek­nek a külvilággal m-egmaradó egyetlen kap­csolatot s bár a Rotschildok életében sehol nem találunk semmi olyan leljegyzést, vagy alátámasztást, mely utalna arra, hogy a csa­lád maga is használta volna a pincét, való­színűnek Játszik, hogy Rotschildok viszont j gyakran nyújtottak más, ugyanabban az ut- \ cában lakó zsidóknak itten menhelyet. Rot­sch ild a városi tanács s a hercegi kormány I szemében majdnem mindig kivétel volt, éle­te sohasem forgott veszélyben, de nem is volt soha pellengére állítva..., a pénznek már akkor is megvolt a hatalma. Egy' név elindul... Érdekes nyomokat találtunk itten a Rot- schild családi nevét illetően is. A család származása — mint köztudomású — nem áll még egész (tisztán a kutatók előtt. Csa­ládi közlés alapján a Rotschildok Dániából, a király-sírok városából, Roeskildchől szár­maznak s innen is ered a későbbi családnév. Másik felfogás szerint azonban a családot a házfalra függesztett cégérről nevezték el. Ezek a cégérek, melyek a régebbi korokban mindig valósággal a ,házhoz“ tartoztak, idővel’ úgy átmentek a köztudatbá, hogy az elnevezés később nem egyszer a családok nevévé is vált. így történt bizonyára a Rotschildok nevével is — írja könyvében a Rotschildok életének egyik legalaposabb kikutatója s ismerője, Christina Wilhelm Berghoeffer — melynek legmesszebbmenően feltalálható őse, Isak Elchanan Rotsch ild (1585) volt az, ki magának a frankfurti Ju- dengasseban 1567-ben egy házat „das zum roten Schild benannt wurde“ építtetett. Ennek az ősnek unokája, „Hirz zum roten Schild“ a családi házból azonban már kiköl- tözködik és az u, n. „Hiaterp£ann“-on ala­B—gfaueni ■mhohw * Ha álmatlanságban szenved Ha idegei nincsenek rendben az egyetlen megnyugtató szer a JAWOL 1 biztos segítség gri/jpa és hűtés | ellen. í doboz 3 tablettával L. 9* Kapható minden gyógyszertárban. | UUnttMB 1.:«—«uJÍ pit uj otthont, meiyben az akkor már nem „Familie zum roten. Schild“, nck, liánon tisztán csak Rotschiidnak nevezel! család 5 generáción át meg is marad. Csak Mayo Amsei Rotsch.Id, j bankház megalapitój.; költözik át innen is a 148-0., számú .s „zurn c:rímen Schild“-nek elkeresztelt házba, me­lyet később, 1783-ban meg is vásárolt. Ez ;i ház a ma: logalomba átment legendás Rőt- schlkl-csa'ád tulajdonképpeni kiinduláv pontja, de már nem a család nevének ere­dete... innen indultak el hód.tó útjukra en­nek a pénzeli nászt iának fiai, hogy a nagy­világon mindenütt széjjel szclcdve nőjjék k: magukat a pénz világtörténelmének egyik legérdekesebb nagyhatalmává. A gazdagodás tempója Hogy miként nőt: fel a családi vagy'on 1560-tól, iSi2->g 27zz florenc aranyról 8co ezer csengő pénzre, rzt itten, részletezni túl­zás lenne; tény' azonban, hogy a Rotschi'- dok pénzének ugylátszik mâgiku* hatalma volt. Börne érdekesen irja le naplójában az állandóan koldusok s kéregétől, rajától kö­rülvett, pénzt osztogató öreg Rotschildo:. majd elmeséli, hogy' kisliu korában miként találkozott egyszer apja Ursa-ágában az ép­pen pénteki templomból jövő Rotschüddai, ki „apámmal barátságosan elbeszélgetett, de nekem sem felejtett el néhány barátságov .s/ót .szólni s amidőn a végén elbúcsúztunk, kezét fejemre téve áldott meg“. Böme nyi­lán szintén a Rotschild áldásra célozva zár­ja ezt a naplórészt: „Meg vagy'ok róla győ­ződve, hogy' liszíán a rot-chiidi áldásnak köszönhetem, hogy bár később német íróvá lettem, a készpénz a zsebemből még sem fogyott ki soha egészen!“ A mai Rotschi!d-ház egy alapítványé, mely' minden lehetőt megtesz annak fenn­tartására. Lálogató alig akad s az a néhány kiváncsi, ki az egykori falakkal, láncokkal és iegy-\ eresekkel elkerített gettó, már alig található nyomait kutatja, iegtöbbnyire nem E, ludjj, milyen nevezetes ház s milyen szé­dítő család, karrier bölcsője mellett halad el, 1711-ben Napoleon katonái gyújtották fel ezt az egész városrészt és szinte érthetet­len, hogy' a Rotsehildoktól lakott 148-as ház akkoriban nem égett le. Később maga a város akarta lebontani, végül 1882-ben ren­deletileg is kötelezték a családot erre. A vá­ros kártalanította is Roischildékat 15.25c Márka és 80 Pfeninggci, de a családnak any- ny'ira fájt a tradicionális múlttól való el­szakadás, hogy az egyrre elhalasztott lebon­tás után sikerült, nem is egészen, 3 évre reá a várostól a házat visszavásárolni. 3546c Márkát számított a város a telekért s csak ioco Márkát magáért a házért... ezuita: frankfurt városa csinálta a „jó üzletet“... Azóta senkisem bolygatja a sok mindenről mesélni tudó, most már bánt altiamul álló kö­veket. Az egykori Judengasse, sőt még a Goethe-házat is magába foglaló „Grosser Hirschgraben“ a kéteshlrü mulatók és gya­nús örömházak szomszéda. A magasfedelü ó-német ház esténként titokzatosan tiralko- dik a hozzásimuló kisebb házakon... mint óriási, komor pillér nyúlik a magasba, hon­nan egy széles ív vezet csonkán a jelenbe, amelynek utolsó, töredezett zárköve egy család, a Rotschild dinasztia és talán egyik utolsó jelenése a plutokrácia színpadán... a Creditanstalt bukása... Dorog Ferenc. Rendkivüt fontos hönyvujdonság! Most jelent ineg! Mostjelent meg Hogyan élten a vesebajos embet ? Orvosi tanácsok vesebajosok számára. irta: Dr. LUKÁCS PÁL, belgyógyász, főorvos. Ára: 86e— Leu — Kapható az EiSenzék kony veszfályáhan, Cliu P. Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk

Next

/
Thumbnails
Contents