Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-18 / 14. szám
BLLBNZ6K GENFI VITÁK A „SEMLEGESSÉG“. KORUL Németország, Svájc és Amerika álláspontja A „nemtagállamok“ és a szankciós politika. — Mi történne európai háború esetén? ■ KNI \/ Ellenzék tudósítójától.) Még :11 >1':!u ;i. időben. mikoi ;i szankciók kcr ■ lesi* lis. Imi elméleti kórdós volt, mindig In ir-tlk»* öli ez :i Népszövetség egveteines- si gének hiányába, a Genf tol és a Népszövetségtől távollevő hatalmakba s a semleges ség fogalmába. 1/ a nehézség mimlnimvi- s/or felmerült, valahányszor a népszövetségi alapokmány 10., úgynevezett szankciós sza kas/aiiak magyarázatára, vagy alkalmazásának kidolgozására került sor. Vz 1921-es közgyűlés határozata, mely alapul szolgált a szankciók jelenlegi alkalmazására, foglalkozott mar ezzel a kérdéssel s szükségesnek talalta. hogy a uemtngállamok közreműködését a Népszövetség ..lehetőleg" biztosítsa abban a/ esetben, ha valamely tagállam ellen kollektiv megtorló intézkedéseket léptetne éleibe. Másfelől és itt Svájcra gondolt leszögezi, hogy a kollektiv eljárással járó kötelezettségeknél az egyes államok földrajzi helyzetét és sajátos körülményeit tekintetbe kell venni. Nemtngúllaniok \ nem tagállamok közül első sorban mindig az amerikai Egyesült-Államok távoliétere hivatkoztak eredményesen azok az országok, amelyek, mint Anglia is. a legutóbbi időkig vonakodtak a szankciós szakasszal kapcsolatosan túlságosan mereven szövege zott kötelezettségeket vállalni. Japán és Németország kilépésével a kérdés ismét bonyolódott. De a keletafrikai konfliktus folyamán a világpolitikai helyzet ugv alakult, hogy Németország és az Egyesült-Államok, valamint a Népszövetség között bizonyos együttműködés fejlődött ki. A gyakorlati eredményből téves lenne azonban e két állam elvi álláspontjának módosítására következtetni a Népszövetséggel szemben. A többi fontosabb nemtagállam közül Egyiptom épp úgy résztvesz a szankciók alkalmazásában. mintha Genf kötelékébe tartozna. Brazilia, Japán és Paraguay viszont nem vettek tudomást a Népszövetség uj politikájáról. A titkárság ugyanis, miután a közgyűlés október derekán a szankciós gépezetet megindította. a legfontosabb ülések jegyzőkönyveit a nemtagállamcknak is szétküldte, ezzel mintegy felszólítva őket. hogy foglaljanak hivatalosan állást. Berlin és Washington várható magatartása iránt azonban Anglia ugyanakkor diplomáciai utón előzetesen tudakozódott. Berlin — a célpont Berlintől nem lehetett elvárni, hogy lelkesedjék a szankciók életbeléptetéséért. Ismeretes, hogy annak idején a 16. szakasz tulajdonképeni sugalmazója a Németországtól való félelem volt. ami éveken át állandó állapotot jelentett Xyugat-Európában. Későbben is, valahányszor a szankciós szakasz magyarázatára, vagy esetleges szigorítására került sor, mindig Franciaországé volt a kezdeményezés és mindig Németország volt — ha nem is bevallottan — az ok. A Saar- kérdés idején egy német problémából fo- lyólag létrejött az első ..kollektiv'- cselekedet is, mikor a választások idejére nemzetközi rendőrséget küldött a Népszövetség a Saar-vidékre. Az áprilisi tanácshatározat révén, amely a német katonai törvényből folyólag szerződésszegés esetére szankcióstervezet kidolgozását rendelte el, Németország mozdította elő ismét az alapokmány szankciós intézkedéseinek jogi kiépítését. Végül legutóbb ősszel, amikor a világsajtó szenvedélyesen vitatta a szankciók előnyeit és hátrányait, több oldalról az a felfogás jutott kifejezésre, hogy a 10. szakasz alkalmazásának tulajdonképeni jelentősége az igv teremtett precedensben van és hogy a mostani szankciós kísérlet egy nagy’ főpróba, értékével bir. Fordalat A szankciós gépezet már javában működött, de Németország továbbra is szigorúan ragaszkodott semlegességéhez, amit a keletafrikai konfliktusban kezdettől fogva vallott. November közepén azonban a gazdasági szankcióstervezet kidolgozásával egyidejűleg a német kormány is egész sereg kiviteli tilalmat rendelt el. A rendeletét a német kormány azzal indokolta, hogy nyersanyagra és egyéb, a tilalom alá eső árukra magának Németországnak is szüksége van, mikor azonban a szankciós bizottság a kiviteli tilalmaknak a genfi német főkonzul utján történt bejeién lését a maga részéről is hivatalosan és örömmel tudomásul vette, a német kor- j mány többé in ni tiltakozott nz. ellen, hogy a titkárság a többi nlbiiti szankciós intézkedéseivel azonos formában a német tör vényszövegekel is feldolgozza és hivatalosan közzétegye. Nmitotszag ezzel a magatartásával nem a .Népszövetségnek, hanem kizárólag Angliának akart kedvébe járni és merőben téves lenne azt hinni, hogy éppen a szankciók útja lehelne az az ut, melyen keresztül a nemet kormány ismét visszatalál Genfbe. „Semlegesség” Mig Németország eselélxMi politikai céls/.e tőségből választott, majd ugyanilyen <>k<>k hol enyhített, önkényes és esetleges semlegességről volt szó. Svájc és az Egyesült- Államok részére a szankciókon keresztül a semlegesség pontos elvi kérdése lett aktuálissá. Igen elterjedi nemzetközi jogi felfogás szerin! a .Népszövetség alapokmányával és a Briand Kellogg paktummal a semlegesség régi elve egyáltalán nem egyeztethető össze. A háború jogi fogalmának megváltozásával ugyanis a háborút viselő országok jogi helyzete is megváltozott. Mivel a támadó és a megtámadott ország helyzete jogi szempontból egyenlőtlen. nem részesülhetnek tehát többé a hadviselő felek egyenlő elbánásban. Így tehát a ..semlegesség" fogalmát is módosítani kell Eszerint a nemzetközi jogi felfogás szerint kizárólag a megtámadott részéről folytatott védelmi háború a jogos és következésképen a támadó ellen irányuló kollektiv megtorlás vagyis a katonai szankciók is jogosak. Svájc Svájc, sokat latolgatott belépését a Népszövetségbe örökös katonai semlegességének jogerős elismerésétől tette volt függővé. A Népszövetség londoni tanácsa 1920 ban H -. ismerte Svájc semlegességét és felmentette nx alól a köteti /ettnég alól, Imgy katonai akcióban rész,1 vegyen vag\ területén idegen legyvens csapatokat átengedjen. Nem gondoltak azonban arra, hogy a hadianyag als/allilásamik kérdését “ ' a jei területen ebből az alkalomból szintén rendezzék. \ semlegesség elvének alapján mindjárt a keletalrikai bábom megkezdésekor Svájc, kétoldali liadianyagszállitási tilalmat rendelt el: ugv Abesszínia, mint Olaszország ellen. Ezen az intézkedésen a „támadó'1 fogalma nak a Népszövetség állal történi megállapi tasa után sem volt ha jlandó változtatni. Épp ig> nem volt hajlandó a (milliard alagutat lezárni, noha a pénzügyi es gazdasági szánk ciókimn, ha bizonyos inegszorilá-.okkal is. de résztvesz Svájc. A kcletafrikui konfliktus esetében a svájci magatartásnak csak „elvi jelentősége um, de egész más lenne a helyzet, hu egy európai háború esetén Svájc elvágná az, üss/* köttetési Franciaország és kelet- európai szövetségesei között, j Ezért támadta a francia kiküldőit szokatlanul élesen r> svájci álláspontot a szankciós bizottságban. A svájci szövetséges kormány hajlandónak nyilatkozott a semlegesség kér ‘lését újból jogi vizsgálat tárgyává tenni. Meg kell állapítanunk, hogy ez nem az első nézeteltérés volt Svájc es a Népszövetség között a ..kollektiv eljárás" kérdésével kapcsolatosan. Az elvi vitáktól eltekintve röviddel a Népszövetségbe lürlént felvétele után Svájc jogosan ugyan de megtagadta a fegyveres csapatok átengedését a litván lengyel viszály idején. Nem veti részt a nemzetközi rendőrség szervezésében a Sanr-vidék részén“. Svájcot ebben a sokszor felrótt tartózkodásában a Népszövetség kívánalmaival szem- íven az a meggondolás vezeti, hogy mint báróin nagyhatalom közé ékelt, gazdaságilag is rájuk .szorult kis országnak kerülnie kell szomszédaival minden súrlódási felületet A tapasztalat mutatta, hogy a példásan rendezett nemzetiségi kérdés is okozhat belső nehézségeket általános |x>litikai válság idején, mini a világhálHiru alalt történt így Svájc részére a semlegesség a mai Európában életkérdés. Ha választania kellene a Népszövetség és a semlegesség között, az elsőről kellene lemondania. Valószínűtlen tehát, hogy a Népszövetség a svájci semlegesség kérdésének újbóli jogi vizsgálatához ragaszkodjék. U. S. A. Ha végül a szankciós kérdés kapcsán az Egyesült-Államok viszonyát vizsgáljuk a Népszövetséghez, úgy szembeszökő az ellentmondás, hogy inig gyakorlatilag az. Egyesült- Államok közelednek úgy a genfi ideológiához. mint a népszövetségi, tehát a kollektiv módszerekhez, addig elméletileg ezt a közeledést nem ismerik be. Ennek az ellentmondásnak a magyarázata az amerikai külpolitika tulajdonképeni céljában rejlik, ami az országot minden idegen konfliktustól távol kívánja tartani. A semlegességi törvénynek is csak ez a célja. Érdekes azonban, hogy a mód és eszközök. melyekkel ezt a politikát Washington megvalósítani gondolja, nemcsak azonosak a népszövetségi politika módjaival és eszközeivel, hanem sokszor elélnik is vágnak, így. már a leszerelési konferencia idején, mikor a mandzsu konfliktusban kevés sikerrel alkalmazott népszövetségi eljárás után Genfben szankciókról nem illett beszélni, Amerika követe: Norman Davis 1933 májusában kijelentette, hogy amennyiben a Népszövetség kénytelen lenne valamilyen állam ellen jogos kollektiv akciót indítani, az Egyesült-Államok ebben nem akadályoznák. Ez a kijelentés az amerikai semlegesség régi fogalmának már bizonyos módosítását jelentette. A Chako konfliktus idején Amerika rendelte el elsőnek a fegyverkiviteli tilalmat a hadviselő délamerikai államokba. Ebbe a politikai irányba vágott az augusztusi semlegességi törvény is. Ugyancsak Amerikában vitatták a lehetőséget. hogy még a kelelafrikai konfliktus kitörése előtt u. n. preventiv fegyver ki vi teli tilalmat rendeljenek el Olaszország ésAbesz- szinia ellen, amit a Népszövetség is elrendelhet az alapokmány 11. szakasza alapján. Végül már augusztusban tárgyalták, hogy lehetséges, lenne-e a kiviteli tilalmat a nyersanyagokra kiterjeszteni? Jelenleg az a kérdés foglalkoztatja az amerikai kongresszust, lehetséges-e az amerikai semlegességi törvény módosításával egyoldalú kiviteli tilalmat elrendelni, vagyis különbséget tenni a jogi kérdés alapján a hadviselő felek között? Ellentmondások Az amerikai kongresszus határozata nemcsak a keletafrikai konfliktus, hanem a jövő miatt is joggal érdekli Európát. Ha ugyanis Amerika megmaradna a szigorúan értelmezeti semlegesség alapján, úgy egy európai háború esetén Franciaország például elvesztené legfontosabb nvers- anvagforrásót. Ugyancsak a semlegesség alapján a kelet- afrikai konfliktus kiterjesztése esetén a nversanvagszállitásókat Amerika valameny- nyi hadviselő féllel szemben a békebeli szállítások állagára kellene hogy korlátozza, amint azt Olaszországgal szemben alkalmasint tenni fogja. Ha azonban Roosevelt elnök, vagy a kongresszus jogkörét kiterjesztve a semlegesség elvéi ebben a kérdésben módosítják, úgy ezek az aggodalmak elesnek. Ez a módosítás megfelelne az általános nemzetközi jogi felfogásnak is, amely szerint olyan államokkal szemben, amelyek szankciós kötelezettségeik teljesítése folytán keverednek háborúba, szankciók nem alkalmazhatók, mert ezek az államok nem tekinthetők jogtalanul háborúskodó országoknak. Hogy’ ez a felfogás mennyiben egyeztethető össze a semlegesség régi elvével és hogy másfelől az ezen a felfogáson alapuló gyakorlat al- kalmas-e arra, hogy’ Amerikát immunissá tegye nemzetközi bonyodalmak ellen, erre a kérdésre nein lehet határozott választ adni. Európában az amerikai törvénytervezet azért keltett bizonyos megütközést, mert az amerikai következetlenségnek újabb tanu- jclét adja. Egyfelől lehetővé teszi a nyersanyagtilalom kimondását Olaszország ellen és növeli a háborús veszélyt is, de mig az amerikai közvélemény ennek a veszélynek ellenére egyenesen elvárja Európától, hogy szigorúbb megtorló intézkedéseket alkalmazzon Olaszország ellen és emiatt a maga részéről bizonyos gazdasági áldozatokat kétségtelenül vállal is, a háborús bonyodalom sokkal súlyosabb áldozatának közös terhét már felháborodottan elutasítja magától. A francia felfogás a jövőre nézve sem lát megfelelő biztosítékot az amerikai semlegességi törvény tervbevett módosításában, amely ha esetről esetre hivatott csak dönteni, épp oly kevéssé tekinthető kötelező jogrendnek, mint alapjába véve a mostani népszövetségi kollektív eljárás sem tekinthető ennek. Az amerikai magatartás mégis érdekes változást jelent, mert mindeddig éppen az alapokmány 16. szakasza volt az, amely mialt az Egyesült-Államok nem akartak belépni a Népszövetségbe. Ebből a szempontból tehát a mai amerikai felfogást állomásnak lehet tekinteni Genf felé, noha alkalmasint még sok idő fog eltelni, mig az Egyesült-Államok hivatalosan is hajlandók majd együttműködni a Népszövetséggel és a szerintük „javíthatatlanul badar“ Európával. Szekula Ágnes, f IUJU január I H hogy n v oiiilnit rxli (nil halat npri <■// odg tilosán Maiján, mini Gábor illái., élete Irt/ ■■ ihh sinpadi kosztümjeit fogja vi-itm \ íHláinjürn ruhái: J.iilón un glr/ulési / h ia k a tltrnib ieprizénrL; hogy u Magyar S-inház legkö idebbi nj áansáifa a budapesti Komáim i/iliá árián sikerű fíuánprsl Wien einui >né vigjá lé lat les:. Ebben o dombban folgtutjo Ka ones György vendégjátéka1. Parim rr Solt) masán Maiján les:; hogy a soproni társulat mii működő Ha: só ■torst. illés,~t lakásán éjnek idején tinin ki mellben űrto, Hoz só art italIja. hagy a fel les ejt) színházi zenés-, aki szrrelemféltésböl követte el tettét. A zenész Ingád Az ügy fejleményeit érdeklődve várjál: Sopronban: hagy az Oradcn-i színházban sikerrel került színre a Mimi eirnü Kényes Szobaié operett. A Sznbatlkny társulat oprrettelőudu sóinál: főérdekessége Szabó Ica karmester által vezetett zenekar. Sznlní Ica talán az egyetlen női színházi karmester Keletruró fiában: hogy uz L'r katonái rirnii rendkívül érdé kés darab bemutatására készül a helybeli Magyar Színház. A darabban kizárólag férfiak szerepelnek, a cselekmény egy kolostor falai között pereg le. \ budapesti Magyar Színház legnagyobb sikerű újdonsága, volt ez az Emmet Lavery darab ebben az évben, umelyet vallásos testületek, zárdák vezetői is megnéztek; hogy John Gilbert egymillió dollárnyi vagyonát két lányára hagyta; hogy Palló Imre nagy sikerrel vendégszerepel Rómában Rocca Dybuk eimü opera já- bnn: hogy Szomory Dezső uj darabját a Bodnár Lujzát, próbálja a pesti Vígszínház. Számár;/ úgy nyilatkozik uj darabja hősnőjéről, hogy nz három nővér közül való, a harmadik lépcső egy teljes női skála kialnkulásá- I hoz. A másik két nővér Takács Alice és j Szegedi Annie volt, de mindegyik közül leg- I igazibb nő Rodnár Lujza, aki erőtlen, ingatag, gyönge asszony; hagy Sólyom Jankának leginkább Szép Ernő sanzonjainak előadásánál van hatalmas sikere. 1 nagyszerű előadómüvésznő valósággal transzban tartja a Bristol Hall pul>- likumát egy-egy finom dal mesteri előadásával; hogy a Jókai filmsorozat elkészítését tervezik az Uj földesur producerei. Legközelebb vagy az Aranyember-nek, vagy a Szegény gazdagok-nak készítik el hangos változatát; hogy Pola Negri, akit már sokan eIparén- táltak. diadalmasan és szebben mint valaha, tér vissza a hangosfilm vásznára. Mazurka című filmjének mindenütt döntő sikere van: hogy Rökk Marika és Rőkk papa valószínűleg saját vállalkozásukban hozzák színre a Marioara operettel a Fővárosi Operetf- szinházban. Budapesten. ELHÁJASODÁSNÁL, KÖSZVÉNYNÉL ÉS CUKORBETEGSÉGNÉL, oxahiria' és phosharuria képződéséné1, hugysava® sók lerakódásánál * term észeres „FERENC JÓZSEF* keserüviz javítja a gyomor és » belek működését s carróstn előmozdítja 7. emésztést. Több j’eles orvos, az anyaţjcserebajok célszerűbb gyógymódja- után kutatva, már a múlt Században megállapította, hogy a FERENC JÓZSEF vizkuráva! nagyon szép eredményt 'ehet elérni. Farsang Diciosanmartin-ban. Tudósitónk jelenti: A Dfckssanmartm-i nitrogengyár tisztviselő kara nagyszerűen sikerült Batyus*bálc rendezett, melyen Kramer Jenő é$ Maxin Victor, igazgatók is megjelentek. — A Dicjosanmartm-i magyar párt 1936. évi február hó 8-án rendezi szokásos és nagyon várt „Magyar-bál“-iát a Kárpáti-szál-ó nagytermében, mely iránt az eddiginél is foko- , zottahb érdeklődés nyilvánul meg megyeszerre. — Az unitárius ifjúsági egyesület február hó 2-in Tea-estet ad saját helyiségében. NOYÉMYWÉDELEM és KEIÍTÉSZÉ decemberi száma mintían ksrigazdának néSküíöz- heíef len: Nagy vad kártétele a fásnövényeken. Időjárás. A fakéregodu. A szőlő levélbefegségei Keleti gyümölcsmoly. A tnlajforgaíásról. A burgonyagumó elfeketedése. Szárazgazdálkodás a szőlőben. Tanácsadó. Az öreg őszibarackfákról. Milyen szobanövényt ne vásá roljunk? Gyümölcsfavirágok megterméke- nyülése. Faültetés földlabdával. Naghin vaj- körte. Szőlészet. Gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet. Színes miimelléklet: Naghin vaj- körte. Egyes szám ára 40 lej, vidékre a pénz vagy postabélyeg beküldése ellenében 45 lejért küldi a romániai főbizományos: Ellenzék könyvosztálya, Cluj, Piala Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 100. félévre 200, egész, évre 400 lej. Régebbi számból mutatványszámot 5 lej bélyeg beküldése ellenében szívesért küldünk' A:
