Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-03 / 2. szám

ELLENZÉK 19 36 I mu ui r 3. irnwmw im I ■■rri^ T WTiTTnniTrrnTiwrrTirr-f n ■!liii—hm——— Kenyér nélkül maradnak a székely erflőmunkások * Ajándék Ha .1 világ sorsának intc/őjc azt kérdezné tőlem, mit óhajtanék újévi ajándékul, min den habozás nélkül azt felelném: eg\ olyan es/ké>/t. amellyel arra tudnám kényszeríteni az embereket, hogy hagyjanak fel a hazug­sággal, az igazság kendözésevel és ember­társaik félrevezetésével. Istenem, de megvál­tozna egyszerre a világ képe! finnél hatá­saiban nagyobb változást az összes eddigi feltalált gyilkoló szerszámok és anyagok lei- használásával lefolyt a lolt világlorradalom sem volna képes előidézni. Annak oka ugyanis, hogy az emberek annyira gyűlölik egymást, hogy oly nagy a nyomor és ennek következtében annyi száz és száz milliónyi j ember szenved a nélkülözések különböző válfajainak súlya alatt s küzd az éhség okoz­ta kínokkal, hogy a földön förtelmes fertő terpeszkedhetik. egyedül a hazugságnak kö­szönhető. A hazugság az embert kiforgatja mivol­tából. Veszedelmesebbé teszi, a legvéreng­zőbb fenevadnál. Azzal szemben lehet véde­kezni. mert természete nyitott könyv. Nem lehet azonban a báránybörbe bujtatott em­berrel s a szép szavakból font álarccal szem­ben. Nyíltan, bátran senki sem mer rámutatni azokra az okokra, melyek lehetetlenné te­szik a szeretet és béke uralmának eljövete­lét. Mert hiszen, mint mindennek, úgy en­nek is oka van. Érdemes volna foglalkozni azokkal az okokkal, melyeknek tulajdonítható, hogy a mai emberek semmivel sem jobbak a Krisz­tus előttieknél. Legfeljebb ügyesebb színé­szek. Amíg az újságok előlapjain a szerete- tet dicsőítő cikkeket olvasunk, addig belse­jükben arról olvashatunk tudósit ásókat, hogy itt a mi városunkban is — tehát nem kell a szomszédba menni — ezrével vannak olyanok, akiknek Krisztus születése után majdnem kétezer évvel. Krisztus születésé­nek estéjén, éhezniük és dideregniük kellett. Ezrével vannak olyanok itt. a mi városunk­ban is, akiknek egy darab kenyér, egy ma- kulányi meleg, vagy egy jobb ruhadarab is elérhetlen ábránd maradt. Ezek aztán elmél­kedhetnek. ha ugyan elgyötört agyuk még képes erre, az emberi szeretetrőí. Kár tehát bármilyen szép szóért is, mig a földön terpeszkedő és minden nemesebb megmozdulást lehetetlenné tevő hazugság helyét el nem fogja foglalni az igaz szó és tett. Hozza meg az uj év ezt a legnagyobb, legértékesebb ajándékot! Poeol Victor. Ehe lépés a n agyüzemek kisajátítására •DG\ A. (Az Ellenzék tudósítójától.) Érde­kes per indult a Deva-i törvényszéken. A keresetet egy szegény bányászember nevében adta be dr. Herlea Alexandru Orastea-j ügy­véd, Man ín csoportjának együk helyi vezére s azt kéri ebben, hogy az állam sajátüsa ki a ,,Mica‘ bányavállalat vagyonát a maga ré­szére, miután a tulajdonjogára vonatkozó iratok semmisek. A per beadásának politika; háttere van. El&ő lépésit jelent a Mrhaiache- párt programja szerint a nagyüzemek állami kisajátítására, másrészt a Goga fenhatósága alatt lévő bányavállalat keretében dolgozó mintegy háromezer munkást s 'tisztviselőt akarja szabaddá lenni. A per politikai pro­pagandát is szolgál ugyanakkor. A kereset tárgyát képező vagyon ugyanis az aranybá­nyán kívül kétezer hold erdőségre is kiter­jed, melyet pernyertesség esetén a környé­ken lakó mócok kapnának meg. A per tárgya egvmilliárd hatszázmillió lejre van becsülve és az eljárás szegényjogon, bélyegmentesen indult meg. A perfelvétel március 3-án lesz a Deva-i törvényszéken. 4 könyvkiadás csodája l Pmnl de Krulfz BMIUU $ I AD ASZOK Az utóbbi évek legnagyobb könyvsikere!, Az orvostudomány 12 na%y bőse: Ehrlich, Koch, Pasteur, Behring, Leeuwenhoek, stb. életének és munkásságának csodá a - tos története. — Lexikonalak, félbőrkötés 350 Oldal, rengeteg fényképpel csak Í20*— lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Korlátolt példányszám van csak raktáron! Vidéki rendeléseket utánvéttel is azonnal intézünk! — Kérje az olcsó könyvek ingyenes jegyzékét!!! COV.-VSNA. (A/ Ellenzék tudósilójától.) Mint a szabadságom katonák, úgy rohanták meg a „Govasna-i állomáson a vicinális harmadik osztályát a famunkás székelyek. Látszott rajtuk, hogy munkából jönnek s hogy hónapok óta nem voltak otthon. Több százan lehettek, fele ha felféri a vonatra. Kérdezés nélkül tudtam, hogy gyergyóiak. \ gyergyóiak ugyanis a legjobb és a leg­keresettebb fadöntök és famunkások az egész vidéken. A Comandau-i (Irüdcl-cég jerursai telepéről jönnek, száz kilométer távolságból. Valami különös kifejezés van mindeniknek az arcán, mintha nngyon-nn- gvon bánatosak lennének. És mégis valami megmagyarázhatatlan szomorúsággal vegyí­tett keménység látszik mindeniken. Inkább dacosak, mint szomorúak. Talán busz évvel ezelőtt is ilyen arckifejezéssel üllek vonalra, mikor háborúba indultak. Már régebb hallottam, hogy nem egy súlyos szembajt kapott a jerursai erdőben, mert éjjel-nappal kü/küdnt keli a fával, Hajnali négy órától este tizenegyig, meg­állás nélkül hétköznap és vasárnap egyaránt. A jerursai erdőben nincs piros betűs nap, egyformák ott az ünnep és hétköznapok. Nincs pihenés, csak dolog, dolog szakadásig. Csak karácsony és hu«»ét kivétel. Akkor CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A ka­tolikus gimnázium hóboritott udvarán négy­szögben lő kis szánkó állt. Rajtuk 15 feldí­szített, apró karácsonyfával. A meggyuitolt gyertyák nyugtalan lánggal égtek, kesernyés füstjük finom csikókban kanyargóit az ég felé. — Most. mikor egyik ember a másiknak farkasa, meg kell mutassátok, hogy mások­ért is tudtok dolgozni és önzetlenek vagy­tok. Jelképezzék ezek a gyertyalángok a sze­retetek melyet szétvisztek most az emberek közé .. . Puskás parancsnok mondotta ezeket a szavakat. Utána mindjárt ki is adta a jel­szót: — Csapat!.. . Vigyázz!.. . Indulj! . . . Hatvan meleg kabátba, sálokba bugyolált apró cserkész vágta össze sarkát. A szánok megrándultak, a fák imbolyogni kezdtek és összeütődtek a szines szaloncukorkák. Elin­dultunk. Kinek osztogatják ezeket a fákat? Mindenki megfordult az utcán, mindenki bámult egy-egy percig, hogy aztán össze­szedve magát, tovább rohanjon. Az üzletek­ből az utcára tódultak a dolog nélküli ki­szolgálók. — Szétosztják ezeket a fákat az utcán? — kérdezték. — A szegényeknek visszük ezeket a fákat, de nem az utcán osztogatjuk el. Minden őrs kapott egy-egy szegény családot, melynek fát készített és élelmiszert gyűjtött s ezt most elvisszük hozzájuk. — Hiszen akkor maguk igazi angyalok!... A karácsonyfás szánkó ebben a pillanat­ban eltűnt a főtér sarkán. Baleset Úgy kezdődött, hogy a szánra kötözött tüzifacsomók közül leesett egy. Hárman is odaugrottak és visszatették. Megköszöntük. Három lépéssel odébb a liszttel telt hatal­mas zacskó fordult a szán alá. Megálltunk. Újra feltették. Aíikor néhány lépéssel tovább mentünk, vették észre, hogy hátunk mögött keskeny liszt-csik kanyarog. A zacskó kilyukadt!... A kövér őrsvezető dühösen vette ölébe a rakoncátlan jószágot. Aztán lassan potyogni kezdtek a fák... Először egy, aztán még egy. Mire bekanya­rodtunk az égjük mellékutcába, hogy meg­igazítsuk őket, alig két, darab bujt meg s na§yon ziláltan nézett ki. Jól megkötöttük cukrosspárgával és alája kötöttük a hasáb­fákat is. A lisztnek uj zacskót kerítettünk, a kenyeret a szánkát huzó cserkész fogta hóna alá, a húst magam mentettem meg a vésztől ... Katasztrófa A nagy katasztrófa mégis megtörtént. Az egyik kis cserkészt már az ut elején felül­egy napra megáll a munka, de azután iijlni! kezdődik napi 80 lejért. Akik lel tudtak kapaszkodni a vonatra, nagyneluvcn elhelyezkednek. Egy öreg székely húzódik mellém, hozzá fordulok: Tán az ünnepekre megemberelték ma­gukat a Comandati-iak, hogy maguk mind haza tartanak? Vzok meg. még jobban a kelleténél, meri végleg hazaküldtek. Karácsony szén' estéje elölt való este egyszerre csak a Manunures-iuk körülvettek s azt mond­ták, hogy tegyük le a szerszámot, meri itt az erdő az övék, a föld is s a fák is az övék s itt nekünk nines keresni valónk. Nem leheltünk semmit. Pedig közel e/cren voltunk s keményen megmarkoltuk a bal­lal. de a csoportvezetők, csendesítettek, hogy betelefonálnak az irodához s akkor minden rendbe lesz. I gy is leli. betelefonállak. Az irodából azt üzenték, hogy menjünk he a telepre s ott mindent eligazítanak. El is iga­zitolták. Kifizettek minket s most itt vagyunk ke­reset nélkül. Az. öregebbje esak ül és hallgat s a pad­lót nézi. de nem oda Iát. Lehet, hogy ott­hon jár a gondolata s gyermekeire gondol. (I. I.) tettük a szánra, hogy fogja erősen a kará­csonyfát. el ne, dőljön. Útközben azonban a szánkát huzó őrsvezető megcsúszott, rántott egyet a kötélén és a következő pillanatban a cserkész karácsonyfástól végignyult az utca közepén. A forgalom megállt, az emberek körül­vettek és mosolyogva segítettek a szétgurult díszeket, cukrokat a földről összeszedni. A szánon ülő kis cserkész is fájdalmasan kiál­tott fel. Ráesett a hasábfákra . . . Nagyobb baj nem történt. Újból felállilőttük a szánkót és most már óvatosabban mentünk tovább. Elvégre mi angyalok vagyunk... Az utcakölvkök hátunk mögé álltak és kórusban kezdték énekelni: „Mennyből az angyal“. Föképen a daliás termetű, piros arcú őrsvezető tetszett nekik, aki szuszogva j húzta legelöl a síkos talajon a meglehető- j sen nehéz szánkát. A végén a sok tréfálko­zás után elhittük, hogy angyalok vagyunk s egy cseppet sem csodálkoztunk volna, ha hirtelen elkezdtünk volna röpülni. Át kellett inennünk a bal oldalra, mert | olt jobban csúszott a szánkó. Gépkocsi jött | szembe velünk, lámpája vakított és erősen * dudált. Nem hajtottunk szabályszerűen, még- j sem tértünk ki. — Nem kell betartanunk a közlekedési szabályokat! — nyögte a fa alól a megfa- gyásnak kitett kis cserkész. — Hiszen mi angyalok vagyunk!.. i A címzett ismeretlen ... vSzuroksötétség volt és a nagy vasúti hid körül haladtunk. Félóráig tartott, mig fel tudtunk kapaszkodni a tükörsimára fagyott feljárón. Mikor felértünk és már a hid deszkái recsegtek lépteink alatt, eszünkbe jutott, hogy jó volna megnézni, merre is visz utunk végcélja? Elindítottuk kémszem­lére a kövér őrsvezetőt. Mi pedig átfázva, kékre fagyott orrokkal, lábakkal, a vaksö­tétségben megállottunlc a hid közepén. •Munkásemberek bukkantak fel, vitték a hatalmas borosüvegeket. Csodálkozó pillan­tást vetettek a fára és az alatta kuporgó gyermekre és tovább mentek. Negyedóra múlva megjött az őrsvezető. — A címzett ismeretlen — mondotta egy­szerűen, minden felindulás nélkül. Ä párduc bátor ... összenéztünk. Mit csináljunk? .. ? — Keressünk egy másik szegény családot! — adta ki a jelszót az őrsvezető. Már ereszkedtünk is le a hid másik olda­lán. — A párduc bátor — harsogta menet közben őrsének jelszavát. Aztán elhallgatott. Mikor leérkeztünk, a hátunk mögött megszólalt: — yárjatok be engem is» Tizenöt feldíszített karácsonyfát osztottak ki a cserkészek a szegények között Riport az angyaljárásról. — Karácsonyfa az utca közepén. — A címzett ismeretlen. — Nehéz dolog az angyal szerep manapság A/ ut közepén elesett és éppen akkor tU páv/ködött fH a földről... Mennyből a/ angyal . . . Mcgállitollniik két embert. Hová menjünk ' kérdeztük loliik Kovácsék hoz' mondották és <*gv <ű met adtak. Ö| jKM'e múlva befordult a szánkó egy ' I hagyatottnak látszó rozoga ház udvarára Rent gyertya világított és a fnlbavágott Ivu kon szivárgott ki a füst. Reléptünk. \ földön lepedővel letakart szalmán három meztelen gyermek gvuf.ás- skatulvával játszadozott. \ tűzhely mellett régi szvetterbr: öltözött asszony kavargatott valami szürke levest. Eojtó. émelygő szag terjengett a Icvegöhen. Behúztuk a kará- evinvtál. \ gyermekek tágra nyílt szemmel bámullak rá. Az. őrsvezető előlépett: Hallottuk, hogy nagyon szegények ezért hoztunk karácsonyfát. Leszedték a szánról és alája rakták a ke­nyeret, fát, húst. lisztet. Az őrsvezető elgondolkozott. Örs vigyázz! Elénekeljük a .Mennyből az angyal!“... A fiuk vigyázzba álllak és vékony hang­juk betöltötte a szobát. Mikor elvégezték, valaki hangosan felzo­kogott. Csak most vettük észre, hogy hátul a sarokban öregember fekszik és testét hang­talanul rázza a zokogás. Az őrsvezető jó ideig nézte a szánkát. aztán átszellemülte» odatolta a karácsonyfa alá: — Legyen ez is a maguké!... Úgy állottak ott kipirulva, megrendülve, hangtalanul, nagykarimáju kalapokban, lisz­tesen, havasan, mint valami földreszallt cser­készruhába öltözött pufókarcu angyalok. M. B. GYOMOR-. BLE ÉS ANYAGCSEREBETEG. SÉGEKNÉL. vérszegénység, sápadtság és lesová- nyodás eseteiben reggel éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvjz az emésztőszervek működését hathatósan élőm óz­dit ja s igy megkönnyíti a tápanyagok vérbejutá- sat. Orvosi szakvélemények hangsúlyozzák, hogy a FERENC JÓZSEF víz ugv felnőtteknél, mint gyermekeknél igen gyorsan, biztosan és mindig kellemesen hgt. Megjegyzések egy tudósításhoz Az Ellenzék december zs-iki 297. szántában megjelent „Székely község a divatos fürdő ár­nyékában“' cimü tudósításra vonatkozóan Bartha Béla Sovita-i református lelkész következő helyreigazító közleményt küldött be hozzánk. i. Nem igaz az, hogy a so va ti Ék a faiu ha­tárának bármely részén eladják örömest a fői­det. Ellenkezőleg: ahg akad eladó, bár vevő sok van. 2. Nem igaz, hogy az egyszerű falusi em­berek megszokták a- könnyelmű életet. Nem igaz, hogy nyáron egy-két órakor jönnek haza része­gen a telepről 5 nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek is, minthogy nem igaz, hogy az éj­félutáni órákban 16 éves gyermekeket fehet lát­ni részegen hazafelé mászkálni a telepről. 3. Nem >gsz, hogy a kocsmák sokszor hajnalig hangosak. 4. Az e cikkben emiiett sorozatos lo­pásokat éj betöréseket nem a helybeli lakosok­ból alakult rablótársaság követte el, mintahogy cikkíró a sorok közt mondani látszik. 5. Nem igaz, hogy a verekedések és bicskázások min­dennaposak és ltogy táncot, vagy előadást csak úgy rendezhetnek, ha ciőbb számolnak azzal, hogy egy-kéc embert összeszurkálnak a terem­ben. Ilyen verekedések és b:cskázások sorataiak- ról igenis ritkán olvashatók <a napilapokban. A közelmúltban három nagyobb és több kisebt táncestély vök egyetlen verekedés nélkül. 6. A vérhaj és tüdővész nem oly végzetes, mintahogt cikkíró rémlátja. Terjedni pedig éppen nem ter­jed. 7. Az állami iskola nem 1928-ban, hanem 1925-ben épük. Könyvujdonság, mindenkit érde­kel! Az egyetlen román zseb­szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát, amely minden román szó nyelv­tani alakját pontosan feltünteti DR. CHERESTESIU VICTOR ROMÁN-MAGYAR UJ ZSEBSZÓTÁRA Ára: liizve 60, vászonkötósben 75 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám alatt. — Vidé­kiek pénzt előre küldjék be, plusz 10 lejt portóköltségr1 .'

Next

/
Thumbnails
Contents