Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1936-01-16 / 12. szám
■sau* mmm sum A mentők e<*v évi statisztikája Kl.l'.l ( \/ Ellrn/ék tiulóritójálól.) Kies fi/ii'i !i;!h:i:’;is tői i moj; ;■ varos szokásos /?• jal Mon.omtó rohan \égig a/ utcán s a szá- Î i'Klo gépköréi illan forduló tejekben mog- \ illan a kérdév vájjon mi töi’lénhclelt? . . . \ . delien s/crcncscllcn.scjí, rónnlráina. öngyil k > iság? . . . \ iiHMiti)autó I*< 11iu ezalatt tovább száguld rendel lése feje. enyhülést hozva az emlM*rek la jel:iimáira, hog\ halaiba induló embereket tériben 'issza az. életln*. melynek szentsége föleit őrködik éjjet napot nem ismerő élx'r- s égeréi. Hány ilyen utat lesz nirţ, hány esetben csepegte! gyógyírt üvöltésre késztető fájdul makra, hány ember életét óvja mejj a pusztulástól: ime mikről szól a mentők statisztikája. Száraz számokat csupán, ha felülete, szemmel né ziik, de izgalmas, sokat mesélő krónika, ha a számadatok mögé nézünk! Megtudjuk belük' pékiául. hogy a mentők a mull és folyamán 052 váratlan meghetege- des esetén nyújtottak segélyt, a balesetek száma 817 volt és ,85 esetben kíséreltek meg az emberek eldobni maguktól az életet. A menti »egyesület tevékenysége azonl*an nemcsak kizárólagosan eblien merül k\ bár kétségtelenül ez igazolja szociális rendeltetését. Tevvkenységéhez tartozik a betegszállítás is és csak a mult év folyamán 970 esetben szállítottak betegeket a különböző klinikákra, szanatóriumokba és kórházakba. Az öngyilkosokról beszámoló statisztika érdekes adatokat tartalmaz. E szerint a legkedveltebb öngyilkossági eszköz a méreg: 69-en [választották ezt az utat a halálba menekülésre, 8 esetben szúró és vágó eszközökkel, 4-szer pedig a kötél utján akartak megszabadulni az emberek földi gondjaiktól. Érdekes megemlíteni további!, hogy mindössze egy ember röpíteti golyót az agyába. egy ember követett el ..halálugrást'' tás ketten ugrottak a folyóba. A mentőegyesület számára nincs pihenés. A tavalyi statisztika bezárult, de már készi- Ii az élet az uj statisztikát, száraz számadatokat. melyekben furcsa tintacseppé változnak át az emberi szenvedések vércsepp- jei . . . A SZENVEDŐ. BETEG NŐKET reggel éh. omorra egy ki, pohár természetes ..FERENC JÓZSEF1 keserüviz :—3 óra akut könnyű, lágy bélkiürű.éshez segf-ti és ezáltal igen sok esetben rendkivü! jótékony hatással van o beteg ; zervekre. A női betegségekre vonatkozó tudományon irodalom több nagynevű alapvetője írja ■ .’.öveiben, hogy a FERENC JÓZSEF vizzci eiert kitűnő eredményekről saját kísérletei utján ö alkalma volt meggyőződést szerezni. liégyszázmilSiéva! emelik a közofda^ásiign áásra kö^ségve^ésétf BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Kormány-körökben úgy- tudják, hogy a közoktatásügyi tárca köíKségvetését az uj állami költségvetésben 400 millió lejjel emelik. A kiadástöbblet a szükséges kinevezések, előléptetések s a nyolc osztályú elemi oktatás szükségleteit biztosítja. Befelezték Miss ut^siiánia rejtélyes halála iiffyéhen a BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Bueuresti-i lapok jelentése szerint a vizsgálóbíró tegnap befejezte Miss Románia rejtélyes halála ügyében a vizsgálatot. Azt hiszik, hogy a vizsgálóbíró véleménye szerint nincs szó öngyilkosságról. Nem lehet tudni pontosan, hogy a gyilkosság elkö ve lésével a sok gyanúsított közül kit fog vádolni/. NÖVÉNYVÉDELEM és KERTÉSZET deeesníb'zri száma s kerigazdástak nélküSöz- heíeiSen: Nagy vad kártétele a fásnövényeken. Időjárás. A fakéregodu. A szőlő levélbetegségei. Keleti gyümölcsmoly. A talajforgatásról. A burgonyagumó elfeketedése. Szárazgazdálkodás a szőlőben. Tanácsadó. Az öreg őszibarackfákról. Milyen szobanövényt ne vásároljunk? Gyümölcsfavirágok megterméke- nyülése. Faültetés földlabdával. Naghin vajkörte. Szőlészet. Gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet. Színes mümelléklet: Naghin vaj- körte. Egyes szám ára 40 lej, vidékre a pénz vagy postabélyeg beküldése ellenében 45 lejért küldi 0 romániai főbizományos: Ellenzék könyvosztálya, Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 100, félévre 200, egész évre 400 lej. Régebbi számból mutatványszámot 5 lej bélyeg beküldése ellenében szívesen küldünk! Álarcos banditák rabolták: el a ftyönyörü Minai leány feliér vő' t erényét íra<||iliii*«tit Yóq/űdöít <1/ anqo! i<‘nqen;v/<iJil év ,« kínai leány íierrlme SANCIIAl, január hó. 'Borzalmasan végződött he ill egy szerelmi történet, amelynek főszereplője Rodney John angol tengerész tiszt és egy csodálatosan szép kínai leány: Chan Ilim volt. Az angol lengerész- tis/l egy hadihajón érkezett Sanghajba és ottartózkodása alatt megismerkedett Chan lliroval. akt egy igen előkelő kínai állam- hivatalnoknak leánya volt. Az angol tengerész tiszt és a kínai leány gyakran találkoztak egymással, megszerették egymást és az angol liszt elhatározta, hogy feleségül v<*szi Mirot. A leány szülei azonban ellenezték a tervet, nem akarták, hogy leányuk egy európai fehér ember felesége legyen, hanem azt tervezték, hogy kiríni férfihez adják feleségül. Nemrégiben azután Rodney parancsot kapott. hogy térjen haza \ngliába. A tengerésztiszt elhatározta, hogy elutazása előtt titokban megeskiiszik a leánynyal. Mint mindig, ezáltal is várta villájában a ' leányt, a leány azonban ezúttal nem jött és helyette hirtelen álarcos banditák jelenti k meg a tenge- lésztiszt villájában. A banditák megkötözték és magukkal cipelték Rudin yt. Eg.V elrejtett pincébe vitték és azt követelték tőle. ad ja becsül« Is/.avál. hogy többé nem törődik a leánnyal. Az angol liszt nem volt erre hajlandó, mire n banditák láncra verlek és a tengerpartra cipelték, ahol ;i/ ugynevezett Cápa-öbölben hoz.zászegezték láncail a sziklafalhoz. Itt találtak rá azután egy reggel a halászol;. Rodiu y eszméletlenül csüngött láncain. A cápák ugyan nem bántották, de a tenger hullámai annyiszor esapdosták oda a parti sziklákhoz. hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett. Egyenruhája mar csak rongyokban lógott testén. A szerencsétlen tisztet hadihajóra vitték, ahol kis időre visszanyerte eszméletét és elmondta szörnyű tragédiáját. Azután meghalt. Chan lliro azóta eltűnt Sanghajból. Az ország belsejébe vitték A leány most sem tudja, mi történt fehér vőlegényével. ■BBMBMWi—■■■■ ■ ----------------Lemondok a dohányzásról... (Jelenei a dohnnylőzad?ben) Egy ur: Nagysád, ha nem adja 8 lejért a koporsószeget, becsületszavamra fogadom, solia többe cigarettát nem veszek a szájam bal... Onagysága azonban nem hajlandó. Következetes és hajthatatlan és határozott és eső- j künyüs és makacs. Kijelenti, hogy neki a dohányjövedék parancsol. Egy ur: Jól van . . . ha az. államnak nem kell az én nyolc lejem, nem kap egy vasat se. Szégyenletes, hogy éppen ott akar meg- 1 fogni, ahol a leggyengébb vagyok: a doiiány- j zási szenvedélyemen. Az állam ne éljen az. I én gyengeségemből. Ha hajlandó vagyok megvenni ezt a tüdötkapnró. egészségű« *r- vasztó vacakot nyolc lejért, az. állam elégedjék meg ennyivel. Mától kezdve vegye tudomásul nagysád — -nem cigarettázom. ! Cukrot eszem, rágógumit rágok, cukrászdái»:! megyek, a vacsorái sültkrumplihoz vajat veszek, de az én számban többé égő cigarettát nem látnak. Agvő! . . . (Dühösen élj llegsnozdult a föld a bisdai Vő?: hegyen épül« házak alatt Mi okozza a (ölcícjusjamíásj? — A Sandó remegésben élnek a veszcBţben forgó házak lakói BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától. A budai Várhegy északi oldalán néhány nap előtt megindult a föld és azóta lassu folytonossággal csúszik tovább. A földcsuszamlás hat budai házat fenyeget összeomlással és annak ellenére, hogy a hivatalos bizottság I megállapításai szerint nem kell közvetlen veszélytől tartani, a föld útjában álló épületek Iak«'»i érthetően nyugtalanok s félelmük a pihenést is letépi munkás napúk fáradtsága mögül. Éjszaka minden baj nagyobbnak látszik: a lakók kísérteties, mélyről jövő zajt vélnek hallani, mintha vészihozó erők készülődnének pusztító körútra. Az izgalom reggel sem csendesül s mikor az emberek a falakon megpillantják a repedéseket, amelyek jelzik, hogy’ a föld az éjjel pár milliméterrel tovább csúszott, riadtan összenéznek és remegve gondolnak rá. hogy tél viz idején kilakoltatás sorsa vár reájuk . .. Hat épület veszélyben ... De az ember korán megijed s a félelem nagyűtva rajzolja a dolgokat. A veszély kétségtelenül komoly, de semmiesetre sem végveszély. Nézzük hát miben áll a puszta tény. Hat ház. alatt elindult a talaj. A (Lovas-ut 25.. 26.. a Lógodi-utca 59., 61., 63. és az Attila-ut 85. számú ház forog veszélyben. A Lógodi-ut 63. szám alatti házban néhány nap előtt egyik reggelen észrevették, hogy a lépcsőház fala repedezik. Hasonló jelenséget vettek észre a szomszédos épületekben is. A mérnökök aztán megállapították, hogy a házak alatt csúszik a föld. Másnap a Lo- vas-uton nyolc centiméteres szakadások látszottak az úttesten. Legtöbbet a Lógodi-ut 63. szám alatti ház szenvedett. Itt a lépcsőházat szálfákkal tá- masztották alá s befalazták a pinceablakokat, hogy az épület súlya egyenletesen oszoljék meg. Az Attila-ut 85. számú földszintes ház mellett nemrégiben lebontottak egy épületet, minek következtében a tűzfal meghajolt. A földcsuszamlás következtében erről a falról néhány tégla átzuhant a szomszéd lakásba, amely annyira megrongálódott, hogy lakója, egy’ házmester s családja, kénytelen volt kiköltözködni. A Lovas-ut 26. számú ház falán 24 centi- méteres a repedés. A jelek szerint a ház egész tömegében megindult. A mérések ól- ferdülést állapítottak meg az épület állásában. Abból a körülményből, hogy ez előtt az épület előtt a járdaszegély 27 centiméterrel van eltolódva, arra következtetnek, hogy'' a földcsuszamlás már évek óta tart. csak most öltött nagyobb méreteket. A Lovas- ut, 25. számú épület fala a lakók szemelát- tára dőlt befelé. A földcsuszamlás erejéf növeli az esőzés és a megrepedt földalatti vezetékekből ki- szivárgó viz. A földcsuszamlás oka Egyelőre még nem lehet egészen világosan látni, hogy a föld megmozdulását mi okozta. Ebben az irányban két feltevés alakult ki a vizsgálat során. Az egyik azzal magyarázza a földcsuszamlást, hogy december végén az Attila-uteúban Ieluintőt tak egy régi házat, nmelynek mélyéről rengeteg földet ástak ki. Ez a régi ház, ( amelynek közel egyméteres tűzfala volt, valósággal feltámasztotta a hegyoldalt. Most. hogy ezt az épületet lebontották és kiásták a talajt, a földtömeg elvesztette a támaszt, meglazult s csúszni kezdett. A földcsuszamlás okait kereső második feltevés szerint a Várbástyánál valamikor forrás volt. amelyet eltömtek és lehetséges, hogy ennek a földalatti forrásnak a vize lazi- t«»tta meg a raárgaréteget. A geológusok éjjel-nappal kutatnak ebben az irányban és a forrás felkutatására megindított fúrási munkálatok már a kilenc méteres mélységet is meghaladják. Három fúrógép dolgozik, de eddig még csak agyagos. márgás földréteget találtak. A forrás egyelőre nem került elő. A munkálatokat olyan nagyszámú tömeg veszi körül. hogyr a rend fenntartására a rendőrség segítségét kellett igénybe venni. Kazinczy Gábor műszaki főtanácsos a következőket mondja a földcsuszamlásról: — Várhegy északi lejtőjén tovább csúszik a föld. amit főleg az esőzéseknek tulajdonítunk. Egyelőre még nem tudjuk a földcsuszamlás biztos okát, annyi azonban bizonyos. hogy a sok esőzés, havazás és a vár alatti források idézhették elő. Az Attila-ut fölött lévő Lógodi-utcában és a iLovas-uton lévő házak megrepedéséért senkit sem lehet felelőssé tenni. A házakat kitünően építették, de a földcsuszamlást nem lehetett elkerülni. A megrongálódott házaknál egyébként éjjel-nappal dolgoznak a munkások, hogy komolyabb veszélynek elejét vehessék. Későbbi intézkedések szerint az Attila-ut R5. számú házból mindenkit kiköltöztetnek. A lakók számára ideiglenes szükséglakásokat jelölnek ki. Ezen kívül elhatározták, hogy a veszélyeztetett oldalakon mély árkokat ásatnak, hogy’ a földrétegek nyomását csökkenthessék. Elhatározták azt is, hogy a jövőben a Várban alapos talajvizsgálatot végeznek minden építési engedély megadása előtt. Cliolnoky Jenő nyilatkozata Cholnoky Jenő, a kiváló professzor a földcsuszamlásra vonatkozólag kijelentette, hogy7 bár nem látta a kérdéses helyet, valószínűnek tartja, hogy a Várhegy lábánál folyó építkezéseknél a pincék kiásása folytán a hegyoldal alátámasztása meggyengült és most addig kell tartani a csuszamlás folytatásától, amig a pincéket ismét, be nem tömik és a meggyengíteti hegyoldalt alá nem támasztják. •— A Várhegy gyenge kőzete jelenleg túl van terhelve — mondotta a kiváló tudós —• majd annak a nézetének adott kifejezést, hogy a földcsuszamlás esetleg megszűnik rövidesen, de az sem lehetetlen, hogy ha nem avatkoznak sürgősen a dologba, nagyobb veszedelem következik. Száz és száz doháuytőzsdében ismétlődött meg a fentebbi jelenet az elmúlt kél nap alatt. Ha drágul a kenyér, a tisztviselő, a munkás és a szegénysorsu külváros lakója összébbhuzza derekán a nadrágszijját. leszállítja a kenyéradagot. Ha drágul a szövet, ezután három év helyeit csak négy- évenként készíttet ruhát, ha drágul a cipő- talp, lyukastalpu cipőben jár téíviz idején is, de nem zugolódik, legfeljebb a keze szorul ökölbe. Ha azonban a cigaretta drágul és a dohány, ez már kibírhatatlan, ez már zsarnokság, ez már kizsákmányolás, ez már arcátlanság ... * Amerika felfedezése után félévszázaddal, amikor Nicot János behozta a dohányt Európába, a templom szent oltárai mellett tubákoltak a papok, úgy hogy Oroszországban törvényes eszközöket kellett igénybevenni az elharapózott szenvedély leküzdése érdekében. Orrút-fülét-kezét-lábál vágatták le annak a papnak, aki dohányozni mert az istennek szentelt helyen. Mindez azonban mit sem használt. A szenvedély tömegszenvedéllyé vált, a nikotin átitatódott az emberek vérébe, kipusztitha- tatlanul belevésődött a tudatba, mint nélkülözhetetlen narkotikum. Az állam pedig, amikor látta, hogy büntetéssel nem tudja leszoktatni az embereket a dohány élvezetéről, üzletet csinált belőle: monopóliummá tette. Azóta vonják meg az emberek maguktól a táplálékot, a jobb lakást, a jobb ruhaneműt. lemondanak a szórakozásokról, hogy milliókat, milliárdokat. sőt billiókat füstöljenek el a levegőbe. Hivatalos kimutatás szerint Cluj-megyében 1934 év folyamán 113 millió 763 ezer 464 lejt költöttek az emberek dohányra, a mult évben ez az ősz- szeg 117 millió 114 ezer 260 lejt tett ki. Tehát egyetlen év alatt csaknem négy millióval emelkedett csupán Cluj-megyében a dohányjövedék forgalmazása. * És mégis ,.. iMégis csavarnak egyet a már úgy is kicsavart, szemétre való citromon. Felháborító! . . . Nem! .. . Többet nem dohányzunk! ... — mondják az emberek. Én sem dohányzom többet! Elvégre teljesen igaza van annak, aki lemond a dohányzásról. Semmi értelme sincs. Fölösleges kiadás, az ember rontja az egészségét bosszankodik, ha nincs cigarettája és van gyufája, vagy ha cigarettája van és gyufája nincs, éjszaka nem tud aludni, nappal nem tud dolgozni. Teljesen fölösleges. Többet én sem teszem he a lábam dohánytőzsdébe! ... Csak az a kérdés, hogy meddig birom? (ó. j.) W% t? « © f* e Parist dwat januári nagy száma 20 lejért Tartalma: Legújabb estélyi ruhák. Egyszerű és díszes jelmezek. Blúzok. Bársony ruhák. Nappali ruhák. Gyermekruhák. 12 oldal kézimunkamelléklet, nagyított mintaivekkel. Beküldött receptek. Kipróbált ételreceptek. Anyai örömök, anyai kötelességek. Modern szépségápolás. Egyes szám ára 20 lej, vidékre a pénz, vagy postabélyeg előzetes beküldése mellett 25 lejért küldi az Ellenzék könyvosstáJyn Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árait: negyedévre 60, félévre 120, egész évre lejj
