Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-12 / 286. szám

0? Ám, 3 I Fi TAXA POŞTALA PLATTTA ÎN NUMER.AR No. i4í.í6v'iqi<3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. 6zém. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. PaBMaMB———■ 2 HnmnmaaaBHnwzssnvgwgHBniHnRi LV1. ÉVFOLYAM, 2 8 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS CSÜTŐ RTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente: 840 lej. — Magyarországra: negyedévre te, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbozettel cöbbb, 19 3 5 DECEMb’eTT" A párisi béketerv alapetvei: terüíeícsere, gazdasági támogatás Abesszíniának, és kedvezmények esz olasz bevándorlók számára Edenszermi a párisi javaslat csak alap. — Londonból módosításokat kívánnak A ncgos soüascm fog hozzájárulni a IötöI—Hoare icrwlicz A párisi békejavaslat elé, amint előrelátható volt, mindjárt kezdetben komoly aka­dályok gördüljek. Minden arra mutat, hogy az angol közvélemény számára Hoare kül­ügyminiszter túlságosan messze ment el az olaszoknak nyújtandó engedmények terén. Ennek a hangulatnak eredményeképen már a tegnapi angol minisztertanács, melyhez Paterson szakértő a Parisban kidolgozott javaslatot eljuttatta, komoly módosításokat követelt ezen a javaslaton. Még nem lehet tisztán látni, hegy miben állanak és meny­nyiben érvényesültek ezek a módosítások, bizonyosnak látszik azonban, hogy nagy vo­nalaiban az angol kormány is csatlakozott a Parisban létrejött Laval—Hoare javaslat­hoz. Erre mutat a tegnapi alsóházi vita, melyben a békejavaslat bírálóival éppen Eden népszövetségi miniszter szállott szembe, akifő] pedig a nap folyamán az a hir terjedt el, hogy az olaszoknak adandó szerinte túlzott engedmények miatt le akar mondánk Eden kijelentette, hogy a béketerv tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra, annyit azon­ban állíthat, hogy a lapok által közölt részletek sok tekintetben nem felelnek meg a valóságnak. A terv arra törekszik, bogy Olaszország, Abesszínia és a Népszövetség kö­vetelményeinek összhangba hozásával teremtsen tárgyalási alapot. Ha úgy is fordulna a dolog, hogy a tárgyalások azonnal megindulnak, akkor is hosszabb vitákra van kilá­tás, A Parisban elfogadott javaslat néni képviseli szükségképen sem az angol, sem a francia kormány álláspontját. Lehetővé teheti azonban a tárgyalásokat és ez már nagy eredmény az adott viszonyok között. Edén ezután félreértések eloszlatására a követ­kező három pontban jelölte meg a párisi javaslat alapelveit: 1, Területcsere, mely mindkét fél részére eiőnyös lehet; 2. népszövetségi támogatás Abesszíniának gazdasági és kulturális fejlődése lehetővé tételére; 3, különleges kedvezmények az olasz kiván­dorlók elhelyezkedése érdekében. „Holnap Genfbe megyek — fejezte be beszédét Edén — hol a többi államok külpolitikai vezetőivel fogok tárgyalni a háború mielőbbi meg­szüntetése érdekében. Nem hiszem, hogy a Laval—Hoare javaslat bármiben is meg­sértette volna a Népszövetség elveit, de ebben a kérdésben kiilösibeu is csak a Népszö- veiség jogosult dönteni“. Az angol hírügynökségek jelentései nem egyeznek meg abban, hogy eljutott-e az angol és francia kormány megállapodása addig, hogy a béketerv szövegét Rómába, Addis-Abebába és Genfbe is eljuttassák. Párisi hírek azonban tudni vélik, hogy a béke- terv már tegnap este Rómába és Addis-Abebába érkezeti. Genffcl valószínűleg a nép- szövetségi fővárosba ma induló Laval és Eden fogják közölni. Angol részről a közvélemény hangulatának megfeltlőleg, bizonyos feszélyezettség látható, illetékes körök ki is jelentették, hogy a javaslatot az érdekeltek önkéntes el­fogadására bízzák és semmiféle nyomásra Abesszíniával szemben nem hajlandók. Az angol aisóház tegnap Eden beszéde után 350 szavazattal 143 ellenében elfogadta a fel­irati javaslatot, melyet az abessziniai kérdéssel kapcsolatban tettek föl szavazásra. Előbb azonban Baldwin kijelentette, hogy Anglia továbbra is hű marad eddigi külpoli­tikájához és a legtökéletesebb egyetértésben kíván dolgozni a Népszövetséggel. Ezt meg­előzőleg pedig látható nagy hatást keltett Leeth munkáspárti képviselő beszéde, mely szerint, ha csak fele is igaz annak, amit a lapok a béketervvel kapcsolatban Írnak, ez homlokegyenest ellenkeznék a népszövetségi elvekkel. Az érdekeltek közül Róma úgy látszik hajlandó a párisi béketerv alapján tárgya­lásokba kezdeni. Minthogy hosszabb tárgyalásokról lehet szó, természetesen olasz rész­ről is fenntartásokat mutatnak a tárgyalási hajlandóság mellett. A négus viszont, aki­től súlyos áldozatokat kíván a béketerv, határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó azt elfogadni és sohasem fog hozzájárulni a béketervben ajánlott áldozatokhoz. Elküldték a háborús leiek ahékemv&símittt Komoly’ béke lehetőségei csillámlanak. Párisban az angol és francia külügyminiszter szakértőik hosszú tárgyalási anyagának alapján megállapítot­ták, hogy micsoda békeföltételeket cjánla- nak föl a Népszövetségen át Kelet-Afrikában harcoló feleknek. Az európai hangulat ra­gyog a derűtől és bizalomtól. Reméli, hogy Mussolini a nem várt nehézségek s a fenye­gető kőolaj-embavgo miatt az erélyes és büsz­ke nyilatkozatokból szőtt fényes lepel alatt kapva-kap majd e békeajánlatokon és a né- gust is rá lehet majd kényszeríteni a megtor- lásos politika megszüntetésével való fenye­getés árán, hogy bele törődjék a területe je­lentős kőrülnyirásába és az abesszin állam- f öl ségi ség egy részének népszövetségi korlá­tozásába. A hírek mérlegelése után úgy lát­szik Ogctden és Danakil tartományt — na­gy obbára sivatag vidéket — egészen és Tigre tartomány javarészét az olasz birodalomba fogják kebelezni olykép, hogy e körülbelül 4-00 ezer négyzetkilométernyi terület felén a négus névleges hatalma megmarad, viszont Itália kizárólagos birtokába jutna a: ahesz- szin hűbéres területekből milliónál több em­ber letelepítésére alkalmas, kitűnő tájrészlet. A föltevések szerint Abesszínia föltétlenül for lyosót kap a tengerhez Eritrean vagy Brit- Szomália keresztül, ellenben még nincs szó arról, hogy az eddigi két olasz terület: Erit­rea és Somólia-Italiana közt vasúti folyosót akarnának nyitni. E föltételek fölvetése több­nek látszik a föltételezésnél. Gondoljunk csak arra, hogy a háború kitörése előtt Eden ró­mai látogatása során már fölajánlotta e meg­oldás javát, igaz, hogy Danakil és Tigre tar­tomány csak egy kis — vasúti folyosóra szükséges részét; ennél már többet Ígérhettek az ötös bizottság tárgyalásain. Ha pedig most, a hadműveletek harmadik hónapjában, békére akarják hangolni Mussolinit, a ró­mai és genfi kínálatnál jelentősebb és érté­kesebb zsákmányt kell fölajánlani: gazdag földet, nemcsak óriási homokmezőket. Abesszíniának eszerint jelentős áldozatot kell hozni. Fizetni, mint egy igazi urnák. Ta­lán a genfi „barátok“ folyó számláira is. De meg kell tennie, ha gyámjai kívánják majd, mert eddig is tőlük függött. A megtorlások , ugyanis sokba kerülnek a közel 51 állam­nak: súlyos tandijat kell fizetni, amiért elő­ször, ismételt lehetőségek után, kipróbálják a népszövetségi okmány 16-ik szakaszának egy részét az igaztalanul megtámadott nép- szövetségi tagállam védelmében. Ha nem si­kerül most békét elérni, akkor a kőolaj szál­lítás megtiltásával beláthatatlan jelentőségű újabb áldozat kövétkezhetik, ki tudja hogyan fokozódik a gazdasági válság és mily nagy külközéleti vagy háborús veszedelmek sar­jadhatnak a tetejébe. Különösen meg kell ezt fontolni, amikor az uj londoni flottaértekez- íeten talán nyomást lehet gyakorolni Dáliá­ra az abesszin zsákmány szentesítésével, Ja­pánra pedig Északkina rangrejtett megszer­zésének hallgatólagos tudomásvételével. El­ülhetne a petróleumból élű államok ideges­sége is, amely például Titulescunak beszédében is nyilvánult, holott látszólag csak a magyar kisebbség, a megtorlás ellen dolgozó államok ellen fordult és a jobb ol­dalnak nyitott rést. A nagy angol—francia barátkozás e jó külközéleti szünetben a bé­két állandóan fenyegető jobb és baloldali szélsőségek ellen fordulhat és megint beha­tóan foglalkozhatik a rejtélyes német kér­déssel, amikor a márka jelentősen zuhant s ennek az óriási népnek a gazdasági talpra- állitása messzi elodázhatna súlyos függvénye­ket, mint a minő az osztrák kérdés, ily óriá­si érdekek mellett nemcsak az abesszin ér­dek, de vitatott igazsága is elhalványul. Az emberiség nagyobb fele örömmel és meg­nyugvással telik meg, ha karácsonyra ko- moüyá válik a béke valószínűsége és aligha mérlegeli majd: elvek vagy eszmék micsoda sérelmével, az egyes tömegek és egyének mi­lyen súlyos áldozatával is jött létre a nem éppen dicsőségteljes béke? A történelem azonban nem bíróság, hanem a hatalmasko­dás rendje, az élet-halál harc szintje. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Úgy Páriá­ban, mint Londonban tegnap este megerősí­tették azt a hint, hogy végleges megegyezés jött létre a francia és angol kormányok között a békejavaslatok ügyében. A javaslatot még az est folyamán eljuttatták Rómába és Addis Abebaiba. — A római kor­mány magatartása még nem ismeretes. Ez­zel szemben. Addis Abebaban nyíltan hangoztatják, hogy a békejavaslatokat nem vehetik tekintetbe csak abban az esetben, ha az olaszok ki­ürítik Abesszínia elfoglalt területeit. A béketerv alapelvei LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az alsó ház (tegnapi ülésén Edén válaszolt a Hoaxa— i Laval megegyezést kifogásoló munkás-párti i képviselőknek. — A népszövetségi miniszter I mindenek előtt kijelentette, hogy' egyelőre nem mondhat részleteket a béke- tervről, mert a szöveget még nem hozták nyilvánosságra és különben ig azt először a Népszövetség, Olaszország és Abesszínia magáévá kdl tegye. A Hoare—Laval ‘béketervezet a következő alapelveket foglalja magában: T. Területcsere, amely pontosan meghatá­rozott előnyökhöz juttatja a' szembenálló feleket. 2. Népszövetségi támogatás Abesz- ! színia számára, szociális, közgazdasági és kulturális fejlődése biztosítása érdekében. 3. Különleges kedvezmények az olasz gyár- j matosok és gyarmatosító társaságok részére gazdasági területen. * ! Ezután Baldwin mondott beszédet, kije­lentve, hogy Anglia, továbbra is hü marad eddigi külpolitikájához és a iegtökélietesebb egyetértésben fog dolgozni a Népszövetség­gel. A munkáspárti ellenzék tikakozásaképen a kormány magatartásával szemben, kérte, hogy Abesszíniával kapcsolatban bocsássák szavazásra a felirati vitára adandó váliaszt, amire 350 szavazattal 143 ellenében az aüsó- ház edogadta a felirati javaslatot, helyeselve a kormány' magatartását. Párisi tárgyalások. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Laval tár­gyait Clark párisi angol nagykövettel és 'Wan- simtart angol külügyi államtitkárral. Ezután az E'yséeben ma Lebrun elnök jelenlétében államtanács volt, amelyen Laval ismertette az angol—francia kormányférfiui eszmecserén, körvonalaiban megállapított béketervec. Az • államtanács ezután költségvetési kérdésekkel j foglalkozott, A miniszeerdnok a sajtó msm- 1 katársaivol közölte az államtanács után, hogy I szerdán este elutazik Genfbe. Az Intransiegeant londoni .távirata szerint angol kormányhoz közel áló körökben han­goztatják, hogy semmiféle nyomást nem fognak gyakorolni Abesszíniára abban, hogy elfogadtassák a béketervezeteh Sohasem járul hozzá a béketerv hez a négus LONDON. (Rador) A Reuter jelenti Dzsi- butiból: Jólértesült körök szerint majdnem lehetetlen, hogy Abesszínia elfogadjon olyan békefeltételeket, amelyek területének egy részéről való lemondásra kényszeritenék. Ilyen területi lemondást egyáltalán nem Igazolnának a hadműveletek eddigi ered­ményei. ügy vélik, hogy ha a nagyhatal­mak presszójára a négus elfogadna is ilyen feltételeket, Abesszinia lakossága fel­lázadna ellene. A négus különben kijelentette, hogy a javas­latot, ha tartalma az előző híreknek meg­felel. semmi körülmények között el nem fogadja. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Addis Abebából jelentik: Hivatalos abessziniai kö­rökben hangoztatják, hogy be kel! várni a békejavaslatokat. Beérkezésükig abesszin részről a hadszíntereken nem lesz nagyobb katonai akció. Az az álláspont változatlanul fennáll, hogy ne áldozzanak fel feleslegesen katonákat, ha remény lehet békés megol­dásra. Mit határozott az angol miniszter­tanács? LONDON. (Rador) A Reuter jelenti, hogy egyes lapközleményekkel ellentétben a La­val és Hoare által az abesszin kérdésben ki­dolgozott kompromisszumos javaslatot a tegnap esti angol minisztertanács még nem hagyta jóvá. A minisztertanács bizonyos módosításokat javasolt, amelyeket már kö­zöltek is Parisban. Kormánykörök valószí­nűnek tartják, hogy a 18-as bizottság ülését újból elhalasztják.

Next

/
Thumbnails
Contents