Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-11 / 285. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. T4î.î«Vi9î^

|pp|jP

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, event*

Fiókkiadóhivatal és könyv osztály: Piaţa Unirii 9. inrTOTTi » a nn* a m jzst Ac 840 ~ Magyarországra: negyedévre xc, félévre 20, évente p

szám. •— Telefonszám: 109. ■— Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPI IUI I A: tSAl^í PA /YilKLOc* pengő. A többi külföldi államokba csak a portókul önbözettel töbo.

waaraiBESEssas

'L.VI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM.

SZERDA

1935 DECEMBER 11.

iagSKigaaiaitBTmHesMEro

Erkel Feresc

emlékezetére hangversenyt rendezett a Zeneművészeti Tanfolyam. Az első nagy magyar zeneköltő jelentősége most egyre növekszik, főleg a külföldön párhuzamosan a magyar zeneköltés és a magyar zenetolmácsolás értékelésének egyre magasabbra való duzzadása folyamán. Joggal gondolhattuk, hogy városunk magyar közönsége ugyancsak szellemi szomjaságban lihegve, él majd az igen ritka alkalommal és megtölti az aránylag kis helyiséget. Színházhoz már csak időről-időre mm szerencsénk, a hangversenyek elakadnak, a felolvasások ritkulnak, mert körülményes és nehéz a szükséges engedélyek megszerzése. A teremben alig lézengett hallgatóság. Pedig, mint most már mindenütt az általános nyomor felé srVyedő társadalmunk. a potom belépödijalc is egyre jobban megtörpül- nek. Nemsokára, már csak a Titulescu hires naggit óüveg évet lehet őket meglátni és ez nem valami nagy dicsőségére válik a közművelődési munka értékelésének. Viszont közvetlen bizonyíték, hogy cdig tartható az általános vád: a kisebbségek tejben-vajban fürödnek, a pénz még fölveti őket és a bőrük alatt is feli valutával és devizával. íme a magyar kisebbségi közönségnek nincs pénze vasárnap este potom olcsóságu hangversenyre, amikor a maikon tut sehol sem kereshet műélvezetet és ha igen, ezt se a magyar jelleg után való szomjúsággal és hasonló olcsón.

Az ilyen jelenségekben kétségtelenül ludas a: érdektelenség, a nemtörődömség, a lelki sivárság, a szellemi eltompultság. De része van a légköri helyzetnek is, mint mentő körülménynek. A városban az utolsó pillanatig keringett az alaptalan hír, hogy a hangversenyre nem adnak engedélyt. Az ilyesmi hitelképesen terjed, amikor az nap délelőtt szélt ében-hős szóban beszélik, hogy az Erdélyi Irodalmi Társaság választmányi-, köz- és, most már ismétlem, föl olvasó-ülése is elhalasztód ott. Az ilyen hírek, mégha alaptalanok is len nének, könnyen utat vágnak az üresen megrémített és állandóan rémüldöző közönséghez, különösen, ha uilág-nagg politikusok a törvényhozásban, de méginkább Mspolitiku- sok a vidéken és hivatalokban egyre többször hajtogatják, amiből végül is elv, törekvés, eszme és törvény lesz valami formában, hogy a Idsebbségek sajtója, egyesületi élete, testületi tevékenysége, művészete, irodalma, még a lehellete, hiányos vagy hiányozó nyelvtudása is tulajdonlcép az állam és többségi nép léte vagy boldogsága ellen irányul. E sajnálatos igazságnélküli levegőben ijesztően hat, ha suttognak róla, hogy ártatlan felolvasás, mondjuk valamely nagy külföldi bölcsészről a Platóntól Klagesig vezető dús sorozatból vagy a természettudomány gazdag birodalmából eredő veszélytelen elméletről, mondjuk például a világegyetem csillagvánőorlásairól akadályba ütközik, holott esetleg az engedély elmaradása vagy késése véletlen vagy tévedés, vagy a saját gyár moltrdanságunk, talán hanyagságunk müve. A legtöbbször túlzottan szereti magát mutatni, különösen, ha köztudomású a páni félelem.

Miért is ne volna Így? A kisebbségi kérdésről folyt legutolsó törvényhozási vita óta különösen. Vagy amikor nyilvánvaló, hogy az újabb és az újabb törvényjavaslatok egyre inkább kisebbségi mellékzöngével vagy kisebbségre való célzattal készülnek.

Mussolini valószínűiig ellogadja

Ml alapul a parki békéiénél

AWsszinia 190.000 faégyzetSsiiofítetefanyi területei Mellesen átengedne 31 olaszoknak, másik a négus le^nhaiősága alanté olasz telepítésnek nyitna meg. — Addis Abebébéi tiltakoznak a területi engedmények ellen

Olasz rcpiliü veszefflftnss aöesszin hadmozduiafof dcritctíeh les

i

i

Az angol—olasz béketerv komoly és döntő lépésnek látszik a keletafrikai háborús viszály rendezése felé. Az érdekeitek részéről egyelőre fenntartások hangzanak, különösen Abesszínia tiltakozik ellene, melytől ez a béke súlyos áldozatokat követelne. A fenntartások hangoztatása azonban megszokott dolog és nem jeienti a biztos visszautasítást. Olaszország a párisi terv szerint olyan engedményekhez jutna, amelyek lehetővé tehetik számára a béke elfogadását a hadjárat sikertelenségének bevallása nélkül. Az abesszinektől követelt területi engedmények viszont főleg olyan pontokon érintenék az afrikai országot, amelyek miír amugyis olasz kezekben vannak. Az olaszoknak átadandó területek ugyanis Ogaden, Dsnakil és Tigre tartományokra terjeszkednének ki. Ezek közül Ogadent már előzőleg felajánlotta a négus az olaszoknak. Danaldl nagyrésze kő- sivatag, mely legfennebb stratégiai szempontból értékes az abesszineknek. Tigre tartomány azonban ősi földje Abesszíniának,, err ek átengedése ellen Addis-Abeba előírtát natólag minden erejével tiltakozni fog. Csakhogy ez a tartomány majdnem teljesen már olasz kézen van, sőt a béketerv szerint az olaszok visszaadnák az elfoglalt területbő! azt a részt, mely Akszum szent város körül fekszik. Ennek, mellesleg, meg volna az az előnye is, hogy az angol érdekek szempontjából annyira fontos ponttól, a Tana-tótól távol tartaná az olaszokat Minthogy a terv alapját teriiletesere képezi, Olaszország egy keskeny területsávval átengedné az abesszineknek Eritrea legdélibb részén iévő Aszab tengeri kikötőt.

Nem fogadja el az angol—francia tervezet Olaszországnak azt az igényét, hogy olyan területsávot válasszon le Abesszíniából, mely Eritrea és Szórnál! olasz gyarmatokat összeköthetné. Ez a területsáv ugyanis magába foglalná az abesszinek számára fontos Harrar tartományt is és ketté vágná az egyetlen abesszin vasúti vonalat, mely Addis-Abebából a tengerparti Bzsibuti francia kikötőig vezet. Az egész terület, melyet az angol—francia megegyezés olasz telepítésnek szánt, 390.000 négyzetkilométert tesz ki. Ennek fele teljesen olasz uralom alá kerülne, másik fele a négus uralma alatt maradna, de telepítési szempontból az olaszok éppen úgy berendezkedhetnének rajta, mint az olasz fróhatóság alá került területen.

Római jelentések szerint ottani diplomáciai körökben erősödik a felfogás, hogy Mussolini elfogadja a párisi tervezetet tárgyalási alapul. Bizonyos fentartásokkal azonban élni fog és mindenekelőtt azt fogja kívánni, hogy a tálalások idejére halásszák el a kőolaj-szankciók alkalmazását. Addis-Abeha-i jelentés szerint az abesszinek viszont visszautasítják a párisi tervezetben ajánlott területi engedményt. Szerintük Olaszország két hónapi hadjárata különös sikerre! nem járt, nagyszabású területi követeléseinek tehát nem hajlandók engedni. Mindamellett valószínűnek látszik, hogy a párisi terv alapján tárgyalásokra fog kerülni a sor. Erre mutat az is, hogy a népszövetségi tanácsot 17-ikére újra összehívták. Az összehívás okát egy aránylag jelentéktelen ügy. az iraki asszírok panasza szolgáltatja. A valóságban a népszövetségi tanács összehívása az angol—olasz békekisérlettel áll kapcsolatban.

Az abesszíniái háborús frontokon jelentős esemény még mindig nem történt. Az olaszok tovább folytatják légi támadásaikat, melyek súlyos veszteségeket okoznak az abesszineknek. A harctéri lehetőségekre azonban jellemző", hogy olasz jelentés szerint is kevesen múlott egy rendkívül ügyes abesszin hadmozdulat sikere. A déli front e«yik abesszin vezetője, Ras Desia majdnem bekerítette az olasz hadsereg balszárnvát. A^'be- iáthatatlan cgadeni sivatagterületeD Ras Desta, akinek támadását Gorahai felé várták észrevétlenül olyan csapatmozdulatot tett, mellyel az olaszok balszárnva mögé került' Olasz felderítő repülők csak az utolsó pillanatban vették észre ezt a mozdulatot, m*g pedig abesszin harcosok fegyelmezetlensége miatt, mert ezek egy ponton tüzelni kezdtek olasz repülőgépekre, mire a repülőgépek bombákkal válaszoltak. A megindul harcban azután kiderüli, hogy abesszin csapatok olyan pontokra kerültek, ahol az olaszok ezí nem is sejtették.

!©fái! tartanok a

1 még ha ki is jelentik a tárgyalási hajlandóságot.

PÂRIS. (Az Ellenzék távirata.) A közérdeklődés most ismét Róma felé irányul. Irányadó francia helyen remélik, hogy

Mussolini, aki nem engedhetett ultimátumszerű. felhívásnak, ezúttal értékelni fogja az újabb békére irányuló erőfeszítést s tárgyalási alapnak fogadja el az angol—francia közös javaslatokat.

Valószínűnek tartják, hogy a tervezetet kedden este közlik Rómával. A Laval és Hoare közti találkozás eredményeit Pá- risban nagy diplomáciai sikernek tekintik, amely megerősíti Laval helyzetét A francia minisztertanács szerda helyett már ma összeül. Laval ismertetni fogja a párisi kormányférfiui tanácskozás eredményét s közli a mai angol minisztertanács állásfoglalását az angol— francia megegyezésbe foglalt békejavas- latokról.

Abesszínia nem hajlandó területi engedményekre

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Addis Abeba-i kormánykörökből szerzett értesülések szerint valószínűtlennek látszik, hogy Abesszínia elfogadja a Páris- ban elhatározott megoldási tervet.

Különösen azt hangoztatják az abesz- szinek, hogy a két hónapi hadjárat semmi különösebb sikert nem hozott az olasz csapatoknak. Minden olyan javaslat, amely terület-átengedéssel akarja megoldani a viszály ügyét, az abesszinek magukra nézve sértőnek és elfogadhatatlannak minősítenek.

A londoni abesszin követség tegnap este a következő tartalmú hivatalos kommünikét adta ki:

Az abesszin kormány nem fogad el semmi olyan béketervezetet, amely az abesszinek számára teraletáldozattai jár egy olyan ellenfél javára, amelyet bűnösnek bélyegeztek igazolatlan tá máriásáért.

LONDON. (Az Ellenzék • távirata.) Páter- | son angol afrikai szakértő, aki a párisi béketerv kidolgozásában résztvett és a Lávái —Hoare megegyezés után a terv szövegével Londonba utazott,

holnap az angol minisztertanács beleegyezésével visszautazik Párisba, ahol további részletes tárgyalások érdekében Vansittart állandó angol külügyi államtitkár vár reá.

György király tegnap fogadta Eden helyettes minisztert a minisztertanács ülése előtt jól informált körökben úgy hírlik, hogy az uralkodó jelentést tételeit magának a Laval—Hoare tárgyalások eredményéről: a keletafrikai háborúnak véget vetni, hivatott béli ©tervezetről.

Mussolini és a békejavaslat

RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Beavatott helyről származó értesülések szerint olasz hivatalos helyen még nem tudják, mikor adják át az olasz kormánynak az angol—francia közös javaslatokat. Azt sem tudni még, hogy az átadás a párisi olasz, vagy a római francia nagykövet utján történik-e.

Az olasz kormány mindenesetre jószándékkal várja a javaslatokat s ha azok a követelt olasz minimumot tartalmazzák, nem lesz akadálya annak, hogy a javaslatokat tárgyalási alapnak el ne fogadják.

Hozzáfűzik ehhez az értesüléshez, hogy akgha lehet szó egyelőre arról, hogy a hadműveletekéit Keletaffikában félbeszakítják,

Harctéri jelentések

RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Hivatalos jelentés: A felderítő járőrök élénk tevékenységet fejtenek ki az egész fronton. Repülők bombázták ismét Dessietői északra az abesz- szin csapatok gyülekező helyeit. A déli fronton Fiitól és Neghelli között az ellenség lőtt repülőinkre és egy olasz tisztet lelőttek.

RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az afrikai hadszíntérről jelentik: Olasz pilóták megállapították, hogy az abesszinek katonailag kiürítették Dessiet. Az oda ossz pontos it ott nagyszámú csapa tlestek szétszórt egységekben táboroznak most edég nagy’ távolságban a várostól, a Danakil-pusztaság irányában. Ma is volt néhány katonai tábor ellen olasz légi támadás.