Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-10 / 284. szám

2

BLLfíHZtiK

10.

Hogyan él Coroiu bandita a fegyházban ?

„Vasceílában** őrzik a rettegett haramiát

Ml ÍR A ROMÁN SAITÓ

Sajtó. Taksák. Ho/adék.

ADEY'l RUl : Miért oly mii^o, >t «jtótör- \ i-ny j-v.sUt? Mióta Románia önálló eletet cl, ív luliy, legteljesebb sjjt ószabadságot ilvczte.

b.ti máj*.*, 1. Károly király is ki volt teve sajtó* támadásoknak. A liberális párt története erre luv-ve s/.en.’.ácjós adatokat szállíthat. A konzervatív párt hasonlókép. Penu Ghcorghe nyílt liarcot vivőit a korona hirhordozójáíval, Alexandru Beldiman .. dinasztiával. Sokan élnek és so* kan emlékeznek arra az 'dore, midőn a nép az ilyen híreket csoportokba verődve olvasta s 1 király kocsija ott haladt el szomszédságukban. Jon es Jonel Bratkvnu számtalanszor volt sajto- t.ímadások célponttá. Becsületük es magánéletük nem volt érintve s szó nélkül tűrték a támadásokat. pedig más téren nem sokat hederi- t. :tek törvényekre. Jón és Jonci Br.ui.inn oly alkotmányt aduk az országnak, mely a teljes sajtószabadságot brzrositotti. Igaz., hogy hátrá- nvaj is vannak ennek, de melyik szabadság nem }.;: kihágásokkal A régi pátvezérek között nem v.vt egy sem, aki ezt jogot támadta volna. A fe'eiőj politikusak közül egy sem volt, ki a sajtót rnegrendsz-aháivozta volna. Mind tudták, hogy a szabályozás a sajtószabadság megszrüirte- téset jelenti a valóságban. Az angol parlamentben már két évszázaddal előbb megmondták:

,,Yegyétek el az összes szabadságjogokat, csak a sajtószabadságot hagyjatok meg. mert visszaszerezhetjük ezáhai az. összes többi jógiinkat" Nyilvánvaló, l>°gy rmnden jogot elveszítünk, Ita nem élvezhetjük a sajtószabadságot.

CURENTUL: Ismét az ipartörvény tervezete került szőnyegre. Az összes eddigi kormányok i* foglalkoztak ezzel a kérdéssel, anélkül, hogy eredményre jutottak volna. Végül egy miniszter elhatározta, hogy i, kérdést örtállóaar, megoldja. Régóta nem «sttunk otyan tervezetet, melyet ennyi hidcgséggei fogadtak volna. A kereskedő, ipán ás többi testületek valóságos Jeremjárkiban egymásután adtak kifejezést tiltakozásuknak. A kereskedők joggal köveceük, hogy a kereskedelemügyi imákat»- szervezze .meg őket. az iparosok meg szerveik utján részt akarnak venni az uj törvény megszövegezésében. Fájdalommal mutatnak rá acra, hogy nem vakok megkérdezve. Javulást vártak s rendőri intézkedésekkel tek törvénytervezettel áHnak szemben. A javaske a nemzeti munka védelmét sem veszi figyelembe, elfelejti az interimarok működését, a csődöket, munkanéiküheket s valóságos Eldorádót lát maga előtt az országban. Csupán az bír fontossággal, hogy zoo millió lejes alapot kell előteremteni taksákból, melyeket majd a munkaadók, segédek és inasok űzetnek a szakoktatásért s a szerződések iktatásáért. Ezek az uj taksák „supra-tak- sát“ jetentenek a valóságban. A pályafutás münden lépésén taksát keil fizetni. Ez a taksa-mán» feji az spurest és «pusztítja:. Anélkül, hogy megkérdenék, jut-e vájjon elég kenyér családjának? Joggal kérdjük ezek után, nőért nem szabnak taksát a parktmenci beszédekre s ekéje javaslatokra? Az ilyen taksát melegebb fogadtatásban részesítené az ország iparossága.

UNIVERSUL: Azok, akiket érdekel külföldi hitelünk, két eseményre figyeltek fel az elmük napokban. November 22-én összeültek a manchesteri kereskedelmi és iparkamarában azok az angol hitelezők, akik nem kapták meg Romániába szállított árukért követeléseiket. Angol lapok szerint 60 cég volt képviselve. Tiltakoztak a valuta-felár ellen azon árukra vonatkozóan, melyeket még a felárrendszer bevezetése előtt szál- litottak le. Energikus közbenjárást kértek s elhatározták, hogy e célból küldöttséget menesztetlek Londonba sz angol kereskedelemügyi miniszterhez. A második esemény a következő: A „Daily Henató“ cimü angol lap a Népszövetség pénzügyi I osztályának legutóbbi jelentésével foglalkozik s megvizsgálja, hogy az egyes államok kincstári papírjai mennyi kamatot hoznak? Kiderül, hogy 3 legmagasabb kamatot Románia adja. örülhetünk-e ennek a hírnek? Az angol ap hozzáteszi, hogy a „romániai hitelélet legjobban van felforgatva-“ A román állampapírok 10.75 százalékot hoznak, ezzel szemben a magyar állampapírok hozadéki 9.81 százalék, a jugoszláv állampapíroké 8.50 százalék, az osztrák állampapíroké 6.25 százalék, : csehszlovák állampapíroké 5.06 százalék, nem beszélve az amerikai USA állampapírokról, melyüknek hozadéki 2.78 százalékot tesz ki. Ez az ellentét a helyzet kedvezőtienségét legjobban bizonyítja. Meg kelj. jegyeznünk, hogy a román állampapíroknak; hivatalosan csak 3—y% százalék a hözadéka. Miután azonban fél, vagy negyedáron lehet vásárolni ezeket, a százalékok is szaporodnak. Az árfolyam miatt jutottunk el tehát a mélypontra. Köszönjük ezt meg kormányunknak.

A’ö/ DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK! 13 étzi tzezon kis és nagy divatlapjai hatalmas választékban kaphatók az Ellenzik kinw kedvezményben részesűlnekl , .

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától Négy hónapja mult annak, hogy Coroiu. aki éveken át tartotta rettegésben Moldova faluit, megszökött börtönéből. Részletesen beszámoltunk annak idején arról, miként hagyta el Siminiceanu börtönőr társaságában a Botosan-i fegyházat, kivel aztán nehány napon keresztül együtt követtek el különböző rablásokat. Coroiu szökésének titka máig sincsen tisztázva. A vizsgálóbíró feltevése szerint «Coroin azért szökött meg. mert megharagudott jóbarátjának: Ursache fegvházigazgatónak leváltásáért. A bandita aztán önként jelentkezett. Vallomása szerint maga is attól tartott, hogy áthelyezik Boto- sani-ból egy másik fegyintézetbe és bekisé- rés közben lelövik, vagy leszúrják. A szökés után sok minden megváltozott a Boto- sani-i fegvházban. Az igazságügyminiszter rendeletére az egész épületet kijavították és megerősítették az őrizetet, nehogy Coroiu ismét kiszabaduljon. Ennek dacára csodálatos dolog került napfényre a néhány hét múlva tartott vizsgálat alkalmával. Az igazságügyi ellenőrző közegek ugyanis megállapították, hogy

valóságos arzenál volt Coroiu bandita cellája. mely telve volt fegyverekkel és kőtörő szerszámokkal oly célból, hogy kiszabadítsa magát a fegyházbói. A terv az volt hogy Coroiu a fegvházban őrzött ösz- szes fegyelmeket fellázítja.

DIGIOSANMARTIN. (Az Ellenzék tudósítójától.) A napokban foglalkoztunk az Ellenzék hasábjain azzal a nagyszerű Me- dias-i magyar szervezkedéssel, mely elsősorban gazdasági alapon igyekszik összehozni és összetartani azokat a magyar családokat, akikre: kisebbségi életünk küzdelmeiben szükségünk van. A Medias-i szervezőknek ez sikerült is, mert az ottani magyarság, ügyvéd, iparos, orvos, munkás, napszámos, hivatalnok, ma már öntudatos, egységes tábort, családot alkotnak.

És ime, alig adtunk hirt a Medias-i magyarok nagyszerű szervezetéről, ma már újabb örömhírrel egészíthetjük ki ezt, még pedig a Díciosanmartin-i magyarság munkájával, mely

a Media,s-iak példájára a napokban szintén megteremtette a szomszédsági szerve- ze-tet és egyben megvalósította annak

Erre újabb megszorító intézkedések következtek. Falakat emellek, lámpákat helyeztek el s mindent megtettek Coroiu szökésének meghiusitására. Kezét-lábát vasra verték és

..vascellába“ helyezték, melyet még 1908- ban egy Pantelimon nevű moldovai haramia őrzésére építettek.

Coroiu csak egy órai sétára hagyhatja el naponta celláját. A tárgyalás megtartásáig megengedték, hogy a szülei által hozott ételeket elfogyassza és minden szombaton megfürdetik. A szökésért azt a büntetést kapta, hogy

hetenként egyszer: pénteken böjtölni tartozik.

Szeretője és bűntársa szintén a Botosani-i fegyhában van elzárva, ezzel azonban csak a szembesítések alkalmával találkozik. Co- roiu egyébként kibékült elhagyott feleségével, aki többször meglátogatta és

két kis gyermekét: Ionéit és Georgitát is bevitte magával a fegyházba.

Coroiu arról panaszkodott, hogy rettenetesen unatkozik, mire egy bibliát kapott olvasásra. Azt hiszik, hogy ügye jövő év tavaszán kerül tárgyalásra. Nincs kizárva, hogy addig .Suceava-ba szállítják, mert a Botosani-i fegyház még a megszorító intézkedések foganatositása után sem alkalmas fogva- tartására.

j egyik gazdasági szervét, a temetkezési

j egyesületet.

‘ Diciosanmartin magyarsága eddig nem

I fejtett ki figyelemre méltó tevékenységet. Most azonban felfigyelt a Medias-iak munkájára.

Munkában

Es a felfigyelést a tettek követték. A Di- ciosanmartin-i magyar párt megmozdult és felkérte a Medias-i vezetőket, hogy látogassák meg őket és egy gyűlés keretében ismertessék szomszédsági és gazdasági szervezkedésüket.

A gyűlésen Páter Tréfán Timoteus és K. Nagy Sándor polgármester vettek részt s egy-egy előadás keretében rámutattak arra, hogy* ha munkásságunkat nem fektetjük gazdasági alapokra, úgy jövőnk el van veszve, társadalmunk szét lesz forgácsolva.

Az emberi szenvedés nagyon sok fajtája és

soha véget nem érő...

és mégis naponta: növekszik azoknak a v/ín/.t akik kigyógyultak szenvedéseikből a „Castro I)" kezeléssel

A mi generációnk olyan zímo, tagja ízen ved emésztőszervi betegségekben, hogy a tudósok arra a megdllopitá/sra jutottak, hogy ezek a beteg ségek az egyes emberek háború utánj lelki és testi állapotával szoros Összefüggésben vannak es nem kezelhető, mint egyszerű betegségi tünetek, hanem az esetek legtöbbjénél magát a vegetatív idegrendszert kell befolyásolni. Megállapították, hogy a „Gastro D“ gyógyszer, olyan kitűnő hatással van a központi és vegetativ idegrendszerre, hogy a legmakacsabb gyomor, bél, epe, vese c- mdjbajokat is tökéletesen kigyógyjtani képes. íme mit ir Sütni litván, Bucureşti, Str. Basjlescu 2.: 3 esztendeje szenvedtem gyomor és máj'oajban. semmiféle gyógyszer sem segített. Az első kanál „Gírttro D“ után mar javulást észleltem, 4 üveg elfogyasztása után tökéletesen meggyógyultam.

A „Gastro D“-t 130 lej utánvéttel küldi, Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Galea Victorjej

124.

Diciosanmartin magyarsága a két előadó szavait megértette és a legnagyobb lelkesedéssel tették magukévá a tervet, melyrek kiviteléhez nyomban hozzáfogtak. Nemcsak üres elhatározással, hanem tettekkel is.

Szervezkedés

A szomszédsági szervezkedést már rneg is ejtették és

az egész város területét megszervezték. Diciosanmartin városában ma már az eszme valóra vált, mert tizenhét kerületre osztva a várost, tizenhét lelkes szomszéd- atya vette kezébe az ottani magyarság irányítását és vezetését, sőt mar az első gazdasági kapcsot is megteremtették: a „temetkezési egyesületet4', melynek jelenleg több mint ötszáz családfő tagja van. íme! Csak egy gazdasági szerv, egy praktikus egyesület és máris egységbe tömöríti a magyarságot. Ha valamelyik családtag meghal, nyomban otl van egy készpénzb?li segítség, mert

minden haláleset alkalmával annyi tiz-tiz lejt gyűjtenek össze az egyes szomszédságok, mint ahány, tagja van az egyesületnek.

Az első tiz lejek már be is folytak és ha bármelyik szegény vagy gazdag ember elhal, ötszáz ember tiz-tiz lejéből azonnal ötezer lej jut a hátramaradottak részére temetési költségekre.

Medias-on és Diciosanmartin-ban ma már tudják, hogy miért dolgoznak és tudják azt, hogy a magyar jövő gazdasági alapokat követel elsősorban. Dr. V. E.

1 hogy Erdély minden nagyobb városa hódol a zseniális magyar zeneszerző. Liszt Ferenc emlékének. A Timisaara-i székesegyház Liszt Ferenc egyházi müveiből állítja össze hangversenyét, amellyel a nagy zeneszerző emlékének hódol:

hogy Jódy Károly színtársulata három hét óta szerepel Tnrdátn, a fíef. Kulturház nagytermében. .4. Turda-i közönség estéröi- estére megtölti a szinháztermet. Jódyék január í-én fejezik be Turda-i szezonjukat, ezalatt az idő alatt az ezidei nagy budapesti sikerek kerülnek bemutatásra;

hogy Timisoara-n az „Aki mer, az nyer“ cimü operett bemutatására készülnek, hogy Pola Negri, a házasságairól, szépségéről és tehetségéről hires ,,némái filmszi- nésznő, ismét filmezik. Nemrégiben mutatták be Mazurka cimü hangosfilmjét. Partnere Willy Forst, aki egyidőre letett a rendezésről és ismét filmszínész lett;

hogy Moszkvában a Shakespeare-kortfe- renciát hívlak egybe, amelyen résztvett. mint európai referens, Erwin Pişcat or is. Leningrad is képviseltette magát a konferencián Szmirnov, Gvozdev és Sollertinskij professzorok, kiváló Shakespeare-szakértők, Radlov rendező, Rádióim forditónő és Akimov diszletfestő személyében;

hogy meghalt Richard Mayr kamaraénekes, a bécsi opera kiváló baritonistája, aki még a dicsőségteljes Mahler Gusztáv-idöszak egyik képviselője volt. Mayr Richard koporsóját a bécsi opera előcsarnokában ravatalozták fel, ahol többek között Weingartner direktor is elbucsuztatta a nagy halottat. Koporsóját ezután körülhordozták az opera épületénél, majd vonaton szülővárosába, Salzburgba szállították, ahol temetése tegnap délután ment végbe;

hogy a budapesti rádióban hétfőn este T. Thury Zsuzsa ..Péter világot lát:: cimü novelláját fogják felolvasni. A közvetítés Budapest II. állomáson, romániai időszámítás szerint este S óra íO perckor lesz.

Az Ellenzék útmutatásának eredménye

4 Medias-i magyarság vezetői oktató munkát végeznek Erdélyben