Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-08 / 283. szám
X 1935 é&cember 8. DIVAT Rovatvezető: JULES'ERON ______ A téli divat kiegyensúlyozott stílusa A divatban is, akárcsak -a nagy művészeti stílusok kialakulásában van eg}' bizonyos időtartam, nevezbetnok türelmi időnek, míg az elemek formát öltenek és létrejön a kiforrott stilus. Ennek a fejlődésnek irányvonala rendszerint a leegyszerűsödés felé vezet, így finomul és alakul ki rövid néhány hét aJatt a divat már kiegyensúlyozott stílusa. Délelőttre még mindig az angol kosztüm .a legdivatosabb toalett, amelyhez olyan szívesen vesszük fel a világos selyem blúzokat, a meleg színes zsenipereket és az évtizedek óta még mindig divatos boát. A kabátok gyakran harangszabásnak, dus-an prémezet- tek. Nem egyszer a kabát ujja teljesen szőrméből készüli. A szoknyák azonban mindig szükek, simák, oldalt feLhasitottak vagy ve- giggomboltok. Az idei tél meghozta a kosztümök divatját ;s vele a blúz valóságos reneszánszát. A blúz adja meg igazán a kosztüm karakterét. S ha változtatjuk a blúzt, a kosztüm karaktere is megváltozik. Például a sötétbarna, lágy esésű szövetkosztümhöz kockás, angolos 'haftbluzt, vagy csíkos, tarka gyapjúszövetet viselnek délelőtt, délutánra szatént, vagy fémbeszövésü bársonyt. De nemcsak kosztümhöz nap palira, hanem estére is viselnek blúzokat. Az estélyi blúzok még mindig igen merészek színben és szabásban. Mielőtt estélyi toalettet választunk mindig meg kell gondolnunk, hogy hová is megyünk. A tulöitözöttség éppen olyan kínos, mintha nem öltözködünk fel az alkalomhoz iilően. Zsúrra, vacsorához, színházba, koncertre lehetőleg sötét .színű kis estélyi ruhát vegyünk fel;, amely ne Hegyen Hűl mélyen dekáit ált és ne legyen ujjatlan. Ennek dacára ez a ruha estélyi toalett benyomását keltheti, ha teljesen tőidig ér, derékban testhez simul és a szoknya térdtől kibővül. A legfontosabb azonban az, hogy ennek a kiseslélyi toalettnek az anyaga igazán szép és gazdag legyen egy sima, fekete bársonyruha, egyetlen óriási színes bársonyrózsával a vállon, vagy az öv mellett, elragadóan szép lehel. De ha operai díszelőadásra megyünk, fényes hangversenyre vagy vacsora utáni estélyre, úgy nyugodtan felvehetjük úgynevezett 'báli toalettünket is. A jól öltözködés nagyon fontos kiegészítője a kalap, egy jól megválasztott kalap emeli az eleganciát és eldönti a megjelenés sikerét. Ahogy nincs két egyforma falevél, úgy nincs két egyforma női arc sem. A kalapdivat ezért nincs solia uniformizálva. Idén a kalapdivat hétxől-hétre változik. Mindig újabb és szebb modelleket láthatunk, ami azonban még nem jelenti azt, hogy a régebbiek divatjamúltak. Az újabb és újabb ötletek megkönnyítik az öltözködést, mert ha a ruha nem is a legújabb divntu. egy jól ELLENZÉK ■HM IS megválasztott kalap az egész megjelenést újjá varázsolja. Ma már a bunda éppúgy alkuimazociik a divat változásaihoz, akár a kabát vagy ruha. A szőrmék kikészítése is csodálatos fejlődést mutalt, a legkényesebb prémeket \s uigy preparálják és festik, hogy nemcsak .szebbek, de ,sokkal itartósabbak is. Hogy mi a divatszőrme, nehéz eldönteni. Természetesen vezet a perzsa, klasszikus, mindig elegáns viselet, amely hosszú évekre megoldja a téli elegáns öltözködés kérdését. Mivel a perzsa- bunda kimondottan elegáns délutáni és esti ruhadarab ma i.s, amikor a háromnegyedes bunda a legdivatosabb, nagyon sok perzsa kabát készül teljes hosszban, vagy pedig csak körülbelül itiz centiméterrel rövidebb, mint a ruha. A hátsí.abás bő s a nyakmegoldás a legváltozatosabb. Szép.szabásu nagy gallérokat láthatunk, vagy pedig fiatalos herren fazonokat. Némely perzsabundának elől lágyan redőkbe omló gallérja van, vagy pedig keskeny, oroszos pánt a nyaknál, átkötve, vagy gombolva alkalmazkodik az egyéni ízléshez. Magda éhes volt, délben keveset evett és délután egy fagylaltot csak és két ostyaszeletet. De ahogy ránézett az öregemberre és a szakállába folyó kompót- lére, meg a fogatlan, mohón majszoló szájára, úgy érezte, hogy már nem is olyan éhes, ahogy hitte. Gyuri szó nélkül leült, vajaskenyeret kent. sonkát vett, enni kezdett. Aztán eszébe jutott, hogy Magda is ott van a szobában és félig tele szájjal odaszólt neki: —- Egyen, nagyon finom. —- Köszönöm — mondta Magda és nézte Gyurit, aki a csillár alatt evett a félhomályban. Vera bejött. — Parancsolj — mondta Magdának — egy kis tésztát, jó? Ami itt van, az mind a tiétek. Babáék vacsora után jönnek mindig. Magda kivett egy tésztát. Nagyon jó volt. Mazsola volt benne és olyan édes volt, mint a cukrásztészta. Három kis szeletet evett meg belőle és arra gondolt, hogy kár hogy olyan kicsi szeletekre van vágva, mert ha ez a mennyiség, amit megevett egy darabban lett volna, most még kétszer vehetne belőle legalább és az mégis csak három darab sütemény lenne. Ha pedig igy akarna ugyanannyit megenni, az már kilenc darab tészta és az lehetetlenség... — Kompótot? — kérdezte Vera. —- Nem-nem — válaszolt Magda ijed- emberre, aki kézzel nyúlt az üvegtányérjába és most már az ujjat között is ragadós lé folydogált — hanem, nem mfutatnál be? — A bácsinak? — mondta Vera kedv- telenül és a gyöngysorával babrált — minek az? Aztán mégis az öregember mögé állt és rátette a vállára a kezét. Az. öreg megrezzent és kiejtette a szájából a falatot. — Mi, mi az — motyogta ijedten. Vera kicsit elpirult. Aztán bosszúsan kiáltotta: — Bácsi, ez Röder Magda, a Gyuri barátnője. Be akar mutatkozni neked. — Igen, igen — mondta a bácsi és a szemeivel kereste Magdát, aki pedig ott állt előtte. Aztán észrevette és kezet nyújtott neki. — Van szerencsém — mondta, úgy, mintha valahonnan a mélyből jönne a hangja. .Tóestét kívánok — szólt Magda hangosan és ránézett az elényujtott jobbkézre. A bácsi keze ráncos volt, mint egy múmiáé, kompótos volt és a körmei szomorúan gyászoltak. Mégis meg kellett fognia a kezét. Ragadósak lettek az ujjai a kézfogástól. és minden ok nélkül elpirult ő is. így érezte, hogy kell valamit mondania. ha már be akart mutatkozni.- Hogy tetszik lenni? — kérdezte és rögtön megérezte, hogy nagyon ügyetlen volt. — Lassan, lassan kérem — mondta a ‘ bácsi és hozzátette — hát Bözsike, hogy van? — Bözsike? — Magácska, nahát! — Én nem vagyok Bözsike, kérem- szépen. — Ugyan bácsi — szólt Vera bosz- szankodva — Bözsike az a Dollingerné. — Hát ő nem Dollingerné? — Nem hát, hiszen most látod először. — En azt hittem, hogy Dollingerné. Ne haragudj fiam, ne haragudj. És a bácsi bocsánatkéröen nézte Verát. Aztán hirlelen észrevette Gyurit is, aki még mindig evett. — A, Gyurika, te itt vagy? — szólt I a bácsi örömmel — szervusz Gyurika! j — Jó estét — válaszolt Gyurika ba- | rátságtalanul. j Mióta vagy itt Gyurika? Gyuri intett a kezével és nem felelt. | — Hol van a menvasszonvod. Gyű- j rika? — Ugyan bácsi, nekem nincs menyasszonyom. — Hát az a kicsi, fekete, akivel a múltkor itt voltál? Gyuri és Vera összenéztek. — En nem voltam itt semmiféle kicsi feketével, bácsi... — Bácsi! — kiáltott Vera az öregre. — Az a Nándi volt, aki a fekete Strass lánnyal idejött — az nem a Gyuri volt. Aztán ellentmondást nem tűrő hangon hozzátette: — Feküdjön le rögtön. Késő van. Az öregember morgott valamit. — Vehetek kompótot még? — kérdezte és reszkető kezekkel rakta tele az üvegtányért a puha gyümölccsel, miközben egy pár szirup-cseppet a fehér abroszra hullatott. Aztán rosszkedvűen motyogta: — Akárhogy is küldesz lefeküdni, az a Gyuri volt... Ti négyen kártyáztatok azzal a barna lánnyal és a vőlegényével és Gyurika a sezlonon ült a nappaliban azzal a kis fekete nővel és szorongatta... — Bácsi — kezdte Guri dühösen. — Nekem hiába beszélsz. Te voltál Gyurika, bejöttetek a sötétbe és szorongattad. Én hallottam, hogy hogy kacagott a lány, olyan jó csiklandósan kacagott, — te pedig egészen kivörösödtél Gyurika, mikor kijöttél az ebédlőbe cigarettáért... Az nem Nándi volt, Nándi nincs is Pesten... — Legokosabb 'lesz, ha lefekszik — mondta Gyuri és rettenetesen dühösnek látszott. — Megyek, megyek. Ne haragudj Gyurika, hogyha a kisasszonynak nem szabad volt hallani, — de nekem ne beszéljetek, hiszen azért, mert rossz a fülem, nem vagyok se vak, se ostoba, Gyurika... És a kis öregember roggyanó léptekkel, kezében a telerakott kis üvegtállal, rengő ősz szakállal eltűnt a szomszéd szobában. * — Remélem Magda —. kezdte Gyuri gyorsan —, hogy látja, hogy a bácsi a második gyerekkorát éli és egészen beszámíthatatlan... Magda nem tudta, hogy mit válaszoljon erre. •— Látja, :— folytatta Gyuri —, hogy magát is összetévesztette valakivel? — Igen — mondta Magda szórakozottan — összetévesztett valakivel. 6. Vera ura kicsi ember volt és mosolygósán kövér és az volt a meggyőződése, hogy Culbertson nagyobb tudós, mint Einstein professzor és a bridget valami nagy és szent dolognak tartotta és ha valaki azt mondta neki, hogy nem tud briclgezni, ugv nézett rá, olyan meg- botránkozotl csodálkozással, mintha azt mondta volna, hogy nem ismeri a belüket. A munkája és a bridge között osztotta el az életét Ernő és ha nyomasztó álma volt, mert elrontotta a gyomrát kedvenc eledelével, a füstölt karmonádAZ EGÉSZ CSALAD LEGKEDVESEBB SZERE* f % A Diana sósbarszesz az egész család legkedveltebb szere. A gondos anya tudja, hogy a Diana sósborszeszt a betegségek egész sora ellen használhatja; a bedörzsöléssel elejét veheti a meghűlésnek, elmulasztja a fejfájást, rendbehozza az elrontott gyomrot, esi - lapítja a lázt, zúzott sebeknél enyhülést, gyógyulási hoz. A fáradt testet felüditi, husit, c- meilett erősítő és fertőtlenítő hatású. *) SOSBORSZESZ a legkitűnőbb háziszer! lival, bridgeproblémákat látóit maga előtt, amelyeket nem tudott megfejteni. Ernő együtt érkezett a jegyespárral, akik szintén bridgeziek és sokkal jobban, mint ő, aki csak imádta ezt a játékot, de sohse tudta megtanulni igazán. A .Vera által emlitelt Baba fiatal, barna kislány volt, fekete szemekkel és a szemöldöke kicsit össze volt nőve az orra felett. Sokat nevetett, mert tudta, hogy szép foga van és nagyon büszke volt a vőlegényére, mert az 20 évvel idősebb volt nála és nagyon okos és müveit embernek mutatta magát. Magda nem tudta megjegyezni a bemutatkozásnál a vőlegény nevét, igy csak azt hal lotta, hogy Baba menyasszonyi gyöngédségből Mucusnak szólította őt. Különben nagyon helyes lány volt Baba, karcsú, kisportolt és Gyuri majd Művelte a szemeivel. — Ugye csinos? — súgta oda Magdának, ahogy ott ültek az asztal mellett és kibiceltek Verának. Magda intett, hogy nagyon és hirtelen olyan álmos let, hogy azt képzelte, hogy újra a vonaton van — szinte hallotta a zakatolást... Mert Magda sohasem éjszakázott és mindig kiadósán és becsületesen ahidt. így nagyon megérezte a mult éjszakai álmatlan utazását és már tizenegy óra is lehetett és Veráék csak most kezdtek bridgezni és nagyon előkelőnek érezték magukat abban a biztos tudatban, hogy ők most társadalmi életet élnek. Mucusnak szürkés arca volt, kicsit petyhüdt bőre és kipárnázott válla. Apásán veregette meg néha a Baba szépen ápolt kezét és angyalkámnak szólította öt. Baba nevetett és a haja nagyon szépen csillogott, mert éppen a lámpa alá került. Ernő az első játszma után magyarázni kezdett Magdának udvariasságból a bridgeről és elsorolta a Culbertson módszer összes előnyeit. Magda figyelni akart, mint mindig, ha azt gondolni, hogy most tanulhat valamit, de -nem sikerült egyetlen mondatot sem megértenie abból, amit Ernő beszéli, mert Ernő minden második szava szak- lcifejezés volt és ő álmos volt rettenetesen. Künn néha-néha egy helyiérdekű haladt el, az emeleten zongorázott valaki, a Chopin H-moll valeerét játszotta, nagyon szépen, csak a futamoknál döcögött egy kicsit. De Magda visszaemlékezett a zeneiskolára és arra, hogy a H mól keringő futamait ő sem tudta valami fényesen, soha. Es eszébe jutott, hogy holnap zongoráznia kellene Timárék- nak, hogy lássák, hogy ö egészen szépen tud zongorázni, azért, mert most nincs zongorája... — Maga mindjárt elalszik — hallotta a Gyuri hangját közelről és mégis, mintha messziről jönne. (Folytatjuk.)
