Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-08 / 283. szám

2 ELLENZÉK 19 33 'december fi. mwmm '■ \ kcletafrikai háborús válság küzdőte­rein, a diplomáciai es szankciós vilakh.tn fordulat feli ke/d kiríni a helyzet. A luue- tiren nyilvánvalóan nehézségek tornyosul­nak a gyors és döntő «eredmények elérése elé. A szankciós vitát elhalasztották a jövó bel végéig, ami Hoare kiilügyminiszler leg utóbbi beszéd«' szerint lehetővé teszi az. utolsó békekisérletet a köola j-sz.állitások megtiltása előtt, látnék a békekisérletnek érdekében komoh és nagy erőfeszítés folyik m.\' francia, mint angol részről. A fordulat is ezen a ponton várhat«’». Ha a francia és angol kiilügvek vezetőinek Parisban folyó tárgyalásáról olyan terv kerül ki. melynek alapján Kémiával a siker reményében indul­hatnak meg a tárgyalások, akkor a francia külpolitika kétségtelenül el fogja érni a pet- rédeum-szankeiók elhalasztását is. Ha azon­ban nem hídnak ilyen tárgyalási alapot megteremteni, a petróleum-szankciók meg­szavazása elkerülhetetlennek latszik s akkor a keletafrikai bábom Európára nézve is erősen súlyosbodott körülmények között to­vább folyik. Fáb«’>l vaskarika Az angol—francia megbeszélések Yan- Zeeland belga miniszterelnök indítványa alapján folynak, mely szerint a Népszövet­ség a francia és angol kormányokat meg­bízta a háborús válságból való kibontakozás lehetőségeinek keresésével. Peterson, a lon­doni külügyminisztérium a bessz in szakértő­je és Saint-Querrtiu. a párisi külügyminisz­térium afrikai szakértője egész vezérkaruk­kal hosszú időn át dolgoztak a Laval és Hoare elé terjesztett megoldási terv létreho­zásán. Áliciülag minden résziébe menöleg még nincs is teljes megegyezés a franciák és olaszok között. Annyi azonban bizonyos­nak látszik, hogy az uj terv is tekintettel van .Anglia álláspontjára, hogy megoldás csak a Népszövetség keretein belül keres­hető, aminek megfelelőig a népszövetségi ötös bizottság tervezete szolgált alapul a francia és angol szakértők közös tervének is. Hogy miben áll ez a terv. egyelőre nem lehet világosan látni. Valószínűnek látszik azonban, hogy felhasználja a népszövetségi alapokmány 22-tk szakaszát, mely elfogadja a lehetőségét annak, hogy civilizált népek elmaradottabb területek fölött protektorá­tust gyakoroljanak. A francia külpolitika vezető orgánuma, a Temps elismeri, hogy a megoldási mód nehézségei nemcsak az olasz igényekben vannak, hanem abban is, hogy a le nem győzött Abesszínia beleegye­zését kell megnyerni hozzá. Sőt számítani kell azzal is, hogy a népszövetségi tagálla­mok közül sokan szintén nem néznék jó szemmel, hogy olyan állam, mely az alap­okmányt megszegte, megtorlás helyett még jutalomban is részesüljön. Bármennyire tisz- teletreméRóak legyenek is azonban — irja a Temps — a Népszövetség alapjául szol­gáló erkölcsi elvek, mégis lehetetlen nem számítani a közvetlen adottságokkal, melyek a lehető leggyorsabb megoldást követelik. Olyan megoldást, amely egyaránt számit az abesszin császárság függetlenségének elvével és az olasz terjeszkedésnek az egész világ által elismert jogosultságáról. A Temps ál­tal hangoztatott két elvnek összeegyeztetése az adott esetben valósággal fából vaskarika és érdeklődéssel nézhetjük tehát, hogy ezt a különös készítményt megoldási tervükben hogyan próbálják a francia és angol szak­értők «döáfRtani. A Népszövetség kötelessége ... Olasz részről erősen is hangoztatják, hogy abban az esetben, ha megállítanák a szank­ciók Olaszország afrikai hadműveleteit — mindenesetre jellemző, hogy ez a lehetőség már rákerülhet a félhivatalos Giornale DTtalia hasábjaira — Olaszország akkor is teljes joggal követelhetné Génitől, hogy gyarmati igényeit méltányosan oldja meg az igazság és a népszövetségi alapokmány méltányossági elvei alapján. Nemcsak arról van szó — mondják az olaszok — hogy amint Sir Samuel Hoare Ígérte, a gyarmati nyerstermények méltánvosabb elosztásáról gondoskodjanak, hanem arról is, sőt első­sorban arról, hogy a kivándorlásra szorult olasz lakosság számára megfelelő gyarmati terület adódjék. Ha a Népszövetség szembe­száll azzal a megoldási móddal, amelyet Olaszország keres Abesszíniában, akkor az ő kötelessége, hogy megfelelő más megol­dási módról gondoskodjék. Ez az álláspont nem zárja ki a tárgyalá­sok lehetőségét, sőt bizonyos tekintetben felhívást is tartalmaz erre vonatkozólag a Népszövetséghez. A római kételkedő jelen­ma ez az a bók, amit szívesen hall minden no. főként attól a férfitől, aki közel all hozzá. Éppen ezért minden no arra törekszik, hogy arcbőre minnél tökélet ese bb, minnél üdébb és minnel fiatalabb legyen. A b ársonyos arcbőr elérésének egyik legfontosabb feltétele az, hogy egy olyan elsőrangú minőségű púdert hasz­náljunk, amely az arcbőrnek egységes és fénytelen nüánszot ad. Ezeknek a feltételeknek tökéletesen megfelel az EN V O G U E púder, amelynek ára csak 20 lel. alotaszegi nép egész élete van a gyönyörű darabban CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A szín­ház udvarán a jólismert kispadon szokatlan látvány fogad. Pirosra lakkozott körmii, szépen öltözött magassarku divatos cipős szí­nésznők helyett egy egészen kicsi lány ül a hidegben. Kendő van rajta s a kendő alatt csodalszép kalotaszegi vasárnapi díszruha. Remek, gyöngyös, hímzett szalagos kötény, szinpoinpás „bagazia“, pici piros, hímzett csizma, díszes mellényke. Olyan kicsike minden egyes ruhadarabja ennek a pöttöm lánynak, mint felnőtt nénijeinek meg az édes­anyjának. S ő maga ugyanolyan méltóság­teljes és komoly: teljes öntudattal viseli dísz­ruháját. MŰVÉSZEK — Gyere be lelkem! — hangzik a hivó szó s a ,,művésznő“ neki iramodik. Megyünk mi is utána, fel a színpadra, ahol körülbe­lül ölven kalotaszegi férfi, asszony, fiatal lány s gyerek próbálja Szentimrei Jenő Ka­lotaszegi Balladáját. A szemkápráztatóan szép falusi csoport régi zsoltárt énekel. Csak úgy, mint otthon a templomukban, áhitatos vasárnapokon. Az első, ami meglep, szinte megdöbbent ezek­nek az embereknek ösztönös tehetségük. Olyan természetesek, mint a legjobb, legruli- nosahb színészek. Épp úgy énekelnek, mint otthon. Nom ismerik a lámpalázat, a hiva­tásosoknak is sokszor megbénító betegségét. KALOTASZEG Templomi hangulatban száll a zsoltár, ezúttal — a zsinórpadlás felé. Aztán újra­kezdik a darabot, amely már most a próbán is kibontakozik meseszeriiségében. szépségű­ién. tömör, természetes mondataiban. Szent- imrei Jenő ismeri Kalotaszeget, ismeri és szereti. Úgy meséli el a Csáki biró lánya édes-iszomoru balladáját, hogy elhozza ne­künk vele a falut, a falu lelkét. Megismer­jük, megszeretjük, meglátjuk értékeit, mű­vészetét, szépségét, A BALLADA A falu legszebbje, a biró Marcsa, táncos, fiatal lánya egy idegen, titokzatos jövevény, egy festő prédája lesz. A festő maga az ör­dög. Az elátkozott lány bűvös csizmájában, (amelyre átok tapad, hogy soha meg ne áll­jon a táncban) volt szeretőjével halálra tán­colja magát. Szelíd édesanyja elsiratja. Ez dióhéjban a ballada s ami benne van még: falusi esküvő, táncok, nótázások, szí­nek, hangok, muzsika Ivós Károly remek díszletei közölt. Most csak jeleneteket kapunk a kalotasze­giek produkciójából. Ott van bennük en­nek az okos, értékes, kedves népnek egész élete. A BÍRÓ HÁZÁBAN asszonyok jönnek egy kis beszélgetésre. Pe­reg az orsó. fonnak, ugyanolyan természe­tes mozdulatokkal, mintha nem is lennének színpadon. Bejön a cilerás (Gergely János Náninak becézik, maga készített citerán játszik) s dalolni kezdenek az asszonyok. Furcsa, régi dallamok, igazi falusi nótázás, nagyon ked­ves, kicsit szomorú. FALUSI ESKÜVŐ . . . A házigazda ékes ritmusban kéri vendé­geit. hogy a szegény szakácsnét, aki agyon­égette a kezét, segítsék meg valamivel. Be­szalad a jajgató szakácsnő, be van kötve a keze. versben siránkozik, pénzt nyomnak a markába. Ez szokás, minden esküvőn elismétlik. Gyerekek játszanak a biró udvarán. (Szi­laj György játsza.) MéMóságteljes kis lege­inek, (akiknek még pici csizmájuk is ugyan­olyan díszes, sarkantyus, mint a nagyoké) meg piros-almaarcu kislányok. Bátran éneklik, hogy: bújj, bújj, zöld ág. zöld leveleoske . . . KÁPRÁZATOS ÜGYESSÉG Szász Károly a tőrei pap fia, lesó Kati s Gergely János valamennyien jó színészek. S a táncosok igazán ördögi ügyesek. A pró­ba végén egyetlen hatalmas táncterem a színpad. Játszik a falusi cigány banda, lán­colnak a lányok-legények, olyan szívből, olyan igazán, hogy reng a padló s kipirul­nak az arcok. Csupa tiiz és erő ez a tánc. egyetlen táncoló kavargó, mofcaió káosz az. egész színpad . . . Úristen, hogy fognak ezek táncom az elő­adáson! . . . (M. J. Sportember legelső olvasmánya az Ellenzék. vonalközükig légii jakban érkeztek, vagy diplomáciai manővert szolgálnak, vagy an­nak következményei, hogy a terv időközben megismert tartalmával Kómában nincsenek megelégedve. Talán ennek a következménye a hatalmak közötti egyenlőtlenség újabb hangoztatása is, melyre már Alois! báró ! rámutatott Genf ben, mikor Olaszországot I proletár'-hatalomnak mondta. Olasz lapok i szerint a szankciók is csak a szegényebb j hatalmakkal szemben alkalmazhatók. Anglia I ellen hiába alkalmaznának szankciókat, mert gazdag gyarmati forrásaiból bármikor annyi nyersanyagot szerezhet, amennyit akar. V népszövetségi igazságszolgáltatás te I hát ebből a szempontból is nem az egyenlő I igazságnak, hanem azoknak a hatalmaknak a szolgálatában áll, amelyek katonai, gazda­sági és pénzügyi hatalmuknál fogva amúgy | is a vijág urai. Nyílt kártyákkal Feszült idők külpolitikai helyzetén azon­ban érzelmi érvelésekkel sokat változtatni nem lehet. Tudják ezt Rómában is s a me­revség. melyet a párisi tervekkel szemben \ pillanatnyilag tanúsítanak, azt a látszatot j akarja minden bizonnyal elkerülni, hogy az érzelmi érvelések Olaszország tényleges gyengeségének volnának a jelei. Erre vonat­kozólag az ellenfelek különben akaratlanul is eléggé nyílt kártyákkal játszanak, \nglia épp annyira tisztában van az olasz helyzet­tel, mint ahogy az olaszok is pontosan fel­mérhetik az angol tengeri hatalom katonai lehetőségeit. A petróleum-szankciók lehető következményeit is pontos számításokkal mérik föl mindkét oldalról. Fenyegető gesz- | tikulálás nem tévesztheti meg egyik felet ! sem. Azzal is tisztában vannak már az ér- j j dekelt felek, hogy bármilyen nagyszabású j ütközetek következzenek a harctéren, gyors i és végső döntést a közeljövőben ezek nem i hozhatnak. Az olaszoknak pedig feltétlenül I szüksége van arra, hogy a tavaszi esős idő- j szak beállta előtt teljes eredményt érjenek i el. ugyanúgy, mint ahogy az angoloknak is | legnagyobb érdeke, hogy földközi-tengeri I lekötöttségük miatt ne maradjanak a most» következő fontos pillanatokban teljesen tá- j vol u szélsőkeleti küzdőtértől. \ békáié- | kenységre való hajlandóságnak tehát meg- ! volnának minden oldalról a sürgetően fon­tos imlokai, nem is szólva arról a veszély­ről. hogy a nemzetközi élet többi lappangó tűzfészkei is fellángolhatnak közben. A fenti megoldási terv mégis valósággal fából vas­karika, nagy kérdés tehát, hogy ezt a fel- • adatot a lehetetlen feladatokhoz szokott j Népszövetség keretében is meg lehet oldani, j mikor a háborúskodó felek még teljes erő- j ben állanak egymással szemben. A Kalotaszegi Ballada próbáján A Ívéi Yiiâ^poliiâ§4â|a Fordulat előtt?

Next

/
Thumbnails
Contents