Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-07 / 282. szám
I k A ÂHA 3 Í.O TAXA POŞTALA PI.ATTTA ÎN NUMERAR No. ui.rfţ/n*» Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. ■ !■■ ■■■IIIII H l--------------------------.-niJSi, I* VI. ÉVFOLYAM, 2 8 2. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS fmEsaeismss^msamKamfssszsK SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküíönbözettei több. 19 8 5 DECEMBER 7. francia-ango nynjtanah a belie meoliisÉrlBsérs“ M-sa?e külügyminiszter nagy beszéde a háborús válságról. —* Párisi tanácskozások havai* Noam és Vansíffarf állandó angol külügyi államtitkár lila szériát a Mfteremtaiftattsaek siiiscs aíapia Á keietafrikai háborús válság ügyében a tegnapi nap eseménye Hoare angol külügyminiszter beszéde volt. Az angol külpolitika vezetője hangoztatta, bőgj' a londoni kormány szilárdan kitart eddigi magatartása mellett, amivel együtt jár az is, bogy minden lehetőséget felhasznál a béke mielőbbi létrehozására. A 18-as bizottság ülésének elhalasztása — mondta Sir Sámuel Hoare — nem meghátrálás és csak azért történt, mert Laval belpolitikai okokból az eredetileg kitűzött időben nem vehetett részt a tárgyalásokon. Az elhalasztásnak megvan azonban az előnj'e, hogy módot nyújt a béke létrehozásának újabb megkísérlésére. Lehet, hogy tévedünk — mondta Hoare — de mégis kötelességünk mindent megtenni ebben az irányban. Nehéz észszerű megoldást találni, nem hunyunk szemet a nehézségek előtt, de ha kitartóak és erősek marabunk, legyőzzük ezeket a nehézségeket is — végezte beszédét az angol külügyminiszter, aki előbb pátetikus szavakkal fordult Mussolinihez és az olasz néphez, hangoztatva, bőgj7 távol áll tőle minden olyan törekvés, mely Olaszországot, vagy a jelenlegi olasz kormányrendszert megalázni törekednék. A békealap megteremtésére irányuló francia—angol fáradozásokkal szemben most főleg olasz részről mutatkozik vonakodás. Ez azonban inkább manőver lehet a Laval és Hoare tanácskozásával megnyitandó újabb külpolitikai vitában. Nem valószínű, hog>T az olaszok megtárgyalás nélkül utasítsák vissza a Parisból hozzájuk érkező megoldási tervet. Rómából ennek megfelelőleg kétféle irányú jelentések érkeznek a kormány álláspontjáról. Égjük jelentés szerint hivatalos körök azt hiszik, hogy a külföldi optimizmusnak a béketárgj'alásokkal kapcsolatban nincs komolj’ alapja. A párisi tárgyalások Olaszország részvétele nélkül folynak le és így az olasz kormányt semmi tekintetben nem köthetik. Másrészt viszont ugyancsak Rómából azt jelentik, hogy bár ma is fenn- állanak az okok, melyek miatt Olaszország annak idején visszautasította a népszövetségi ötös bizottság javasiatát, ezúttal mégis megfontolás tárgyává hajlandó tenni az angol—francia szakértők megoldási tervezetét, mely minden valószínűség szerint szintén az ötös bizottsági javaslat alapján épült föl. Lavaí különben, párisi hírek szerint, közölte is Cerutti olasz nagykövettel a megoldási terv tartalmát és hangoztatta előtte, hegy úgy Angiia, mint Franciaország nagyon szeretné, ha még a petróleum-szankciók kérdésének megvitatása előtt Mussolini Í3 résztvenne a háború befejezését siettető tárgyalásokon. Sir Sámuel Hoare ma este érkezik repülőgépen Párisba és holnap fog Lavallal tárgyalni. Vele érkezik Sir George Vansittart állandó angol külügyi államtitkár, ami már magában is arra mutat, hogy az angol és francia külpolitika vezetői a készülő megoldási módot részletesen akarják megbeszélni. Laval kormánj'ának sorsa fölött a ma esti kamarai szavazás fog dönteni. Ha mint bukott ember fog tárgyalni az angol külügyminiszterrel, ez gyengítheti a megbeszélések jelentőségét, bár valószínűnek látszik, hogy az esetleges ujabb kormányban is Laval kezében maradna a francia külügj'ek vezetése. A helyzet mindenesetre döntő fordulat felé érik. Ha a Laval és Hoare tanácskozásától várható megoldási tervezet Rómában visszautasításra talál, akkor a kőolaj-szankciók alkalmazása elkerülhetetlennek látszik. Ezen még változtathat a nem valószínű lehetőség, hogy az angol és francia szakértők által előterjesztett terv ügyében nem jön létre megegyezés a két ország külügyminiszterei között is. Ebben az esetben a kőolaj-szankciók alkalmazása elé komoly nehézségek hárulnának. Az angol álláspont erősítésére szolgál, hogy washingtoni jelentés szerint az Egyesült-Államok kormánya közelebbről teljhatalmat fog kívánni a kongresszustól Roosevelt elnök számára, hogy megítélése szerint bármilyen cikk kivitelét eltilthassa a hadviselő államok részére. Hifire iíOSMnmiiüsifcr ciooztfa A hangulat nyomasztó. Ezt meséli a külföldről érkező, jöjjön bármely ég táj felől. Többé vagy kevésbé sötét érzésekről: szorongásról, félszről, a megfeszített húr elpattanásának ijesztő sejtelméről számol be. A lélekre ráfekszik mindenütt, még a semleges országokban is és a megtorlást szívesen teljesítő vagy a meg- torlásos politikát ellenző területeken egy- oránt az atra cura, a sötét gond. Holnap vagy holnaputcm ... A petróleum, amely talán még karácsony előtt eldönti: lesz-e háború, avagy tovább kínlódik a sebesüli béke — ez a világra jötte óta terheltséggel küz- ködő valami — átható bűzével nemcsak a testiségét, hanem lelkiségét is fojtogatná. A léhák se mernek több tréfát ez árnyékos pillanatokban, mint a természettemos elméletek során sokszor emlegetett bizonytalansági tényt „tehénkedésneki‘ csnfolni. Pedig romboló ez a hangulat és nem vigasztal a költő régi szállóigéje: .4 világ csak hangulat. Hogy minden tünemény. Az érzések fölváltják egymást. Holnap vagy holnapután a sötét hangulatoktól rettegő európai köziélek valóban visszatántorodhat a döntő lépéstől, a. petróleum-harctól és fegyverszünet telepszik a keletafrikai pokolra, majd a megalkuvások paradicsomában, ahol csak az igazán guön- gék, az igazán árvák merülnek az érdektelenség és nemtörődömség mocsarában — idézzü k példának Kínét, amelytől a londoni ! kimÍTtás tanúsága szerint a japánok a mult 1 minden széptani módját elorozták — méois i csak meafogják találni a békefoltozás ujabb j rongyoeskáit. Lehet. Minden lehetséges. És j akkor karácsonyra falán a halasztás ujabb ! reményének a hangulata fogja körülfonni a j Krisztusért fénylő karácsonyfákat. Lehet, va- ‘ lószinü . .. De a mi hangulatunk, a kisebbségi hangulat? ... Ez nem tünékeny. Változatlan rabjai maradunk. Történelmi gond, nemcsak fu- íóhangulat terpeszkedik el az erdélyi magyar közlélekre és megkövülni készül. Nézd román testvér az utcákat, nézd a rejtett hajlékokat: ott nem tagad el az arckifejezés semmit, itt fölösleges volna szóval többet kifejezni, mint az arcvonások némasága. Tegnap óta még szürkébb a tekintet és halványabb az élet üteme. Mert mindig több a megpróbáltatásból. A Titulescu beszéde valami szörnyen megrázott — könnyű dolog volt — pedig nem is volt benne újság, csak a szónoki föltó.lalás volt más, mint amit megszoktunk. De a zavar mindig zavarosabb, ha fölrázzák. Bölcsen tudjuk, hogy a jövő egyre kevesebbet ígér, a megélhetés mind szőkébb körre szorul, hogy szülőföldünk általános gazdasági és szellemi bukásába ez ami külön, még sokkal nagyobb, dusabb, bukásunk áradata szakad le és „minden mindegyt állapotában már nem is volna szabad törődni vele, ha Genf meytorlásos politikája vagy az orosz kérdés. egyszer Barthou, másszor a Monzie látogatás után még jobban beborul az ég fölöttünk. Ámde mégis csak jobban belénk ereszti gyökerét a szörnyű hangulat, ha egyre többször és erősebben sújtanak reá. laaz, nem sokat változtat a helyzeten, hogy Titulescu, akinek a legmesszebbmenő kipillan- tása van' tehetség és helyzet jóvoltából, aki ha Genfben. ha Bueurestiben a barátok, szövetségesek és testvérek, lelkesedök áttörhetett ey nagy mágneses körében beszél és cselekszik, rácáfol réai reménységünkre: hogy vele fönntartás nélkül közölhetjük bizalmas érzéseinket $ ö különleges kisebbségi fölfogást képvisel. Igaz ismét, nem szabad, hogy ez a megérdemelt csalódásunk végzetes visz- szahrtást gyakoroljon reánk és nem szabad, hogy az Istentől, a termeszeit öl és a történelemtől reánk szabott küzdelem elöl meghátráljunk. De a hangulat mégis csak hangulat. Amin óriásra nem dagad és szenvedély lesz belőle: ui magyar magatartás szülője a törvényesség formaságainak alapján. A szent karácsony felé fekete hanaulafban megyünk, de a Krisztus békés igazságának és nemes győzelmének tudatában. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az alsóház ma.i ülésén Hoare külügyminiszter tar- tőül beszédet a külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter beszédét azzal kezdte, hogy Anglia ujabb leszerelési javaslatokkal fordult Németországhoz is, de az erre vonatkozó tárgyalásokat nem lehet addig folytatni, amig az olasz—abesszin viszály teremtette légkör uralkodik. Kínában a helyzet hasonlók épen rendkívül zavaros, bár a japánok állandóan hangoztatják, hogy nem készülnek katonai beavatkozásra. Anglia nincs ellene annak, hogy Egyiptomban visz- szatérjenek az alkotmányos politikai élethez, azonban a jelenlegi kormány belpolitikájába nem avatkozik bele. Az abesszin háború semmi esetre sem fogja arra kényszeríteni Angliát, hogy rendkívüli intézkedéseket foganatosítson Egyiptomban. j Az abess ziniai helyzettel kapcsolatban Ho- Î are kijelentette, hogy Anglia és Franciaor- I saág mindent elkövetnek egy olyan megoldás : érdekében, amelyet úgy a Népszövetség, mint Olaszország és Abesszínia egyaránt elfogadhatnak. A petróleum-tilalmat egyedül a Népszövetségnek áll jogában elrendelni. A 18-as bizottság munkálatainak elhalasztása nem ; gyengeséget jelent, hanem annak tulajdonítható, hogy Lovai személyesen szeretne ezen a nagy fontosságú ülésen résztvenni. Nem akarjuk Olaszországot sem megalázni, sem meggyengiteni — folytatta Hoare. — Leghőbb vágyunk, hogy erősnek és boldognak lássuk ezt az országot. Felszólítom ismételten Mussolinit és honfitársait, vegyék tudomásul, hogy nem akarok semmiféle megkülönböztetéseket csinálni Olaszország hátrányára és szeretném, ha teljesen elvetnék azt a gyanút is, hogy egyéni okokból kifolyólag akarjuk megalázni Olaszországot és akadályokat gördíteni az Olaszország és Franciaország egyetértésének útjába. Nem kívánjuk Mussolini meggyengítését és a fasiszta uralom megsemmisítését. Mussolini és az olasz nép egyet jelentenek Hoare után Austin Chamberlain emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy Mussolini és az olasz nép egyet jelentenek. Olaszország és Anglia között soha sem merültek fel komolyabb ellentétek és a mostaniak sem idegenithetik el egymástól a két népet. i Abesszínia kétségtelenül kissé kellemetlen szomszédság. Alig hiszem, — mondotta Chamberlain —, bogy arra biztathatnék 1 Abesszíniát, hogy az Olaszországra gyakorolt I nyomást a végletekig folytatni fogjuk. Nem í szabad az abesszineket tévhitben ringatnunk Angliának és a Népszövetségnek jövőbeli megtorló intézkedéseivel kapcsolatban. Párisi tanácskozások. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir Sámuel Hoare angol külügyminiszter pénteken, repülőgépen utazik Pársba s szombaton iOg tárgyalni Lavallal, majd elutazik Svájcba. Hivatalos helyen cáfolják az a külföldön terjesztett híresztelést, hogy tervbe verték volna az angol külügyminiszter találkozóját Mussolinival. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reuter távirati iroda utján cáfolatot adtak ki az amerikai sajtó azon binadasaval szemoen, hogy Anglia a keletafrikai beke helyreaditasa érdekében kész a békét kötő Olaszországnak nagyösszegü kölcsönt folyósítani. Megcáfolják azt a hirt is, hogy Anglia kölcsönt nyújt Olaszországnak. Illetékes körökben hangsúlyozzák, hogy az angol flotta mozdulatainak semmiféle politikai jelentősége nincs és egyáltalán nem állanak kapcsolatban az olasz —abesszin konfliktus kifejlődésével, PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az angol és franca keletafrikai szakértők folytatták munkájukat. Úgy hírlik, hogy résziletekbe I menően még nem teljes az egyetértés a két j szakértő delegáció tagjai között s igy kész tervezetet aligha produkálhatnak a Hoare— Laval találkozóm. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Giomale d'Iíália érthetetlennek tartja a külföldi hírforrások túlzott optimizmusát a keletű fnkai megegyezés lehetőségével kapcsolatosan. A fegyverszünetre való hajlandóság csak kombináció, amelynek sok alapja aligha van. A hozzáfűzött messzemenő következtetések Olaszországnak nyújtandó kölcsönről puszta kitalálások. Sir Eric Drummond római angol nagykövet tegnap újra tárgyalást folytatott Suvich olasz külügyi államtitkárral. (Folytatása a 8. oldalon)
