Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-07 / 282. szám

I k A ÂHA 3 Í.O TAXA POŞTALA PI.ATTTA ÎN NUMERAR No. ui.rfţ/n*» Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. ■ !■■ ■■■IIIII H l-----­---------------------.-niJSi, I* VI. ÉVFOLYAM, 2 8 2. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS fmEsaeismss^msamKamfssszsK SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküíönbözettei több. 19 8 5 DECEMBER 7. francia-ango nynjtanah a belie meoliisÉrlBsérs“ M-sa?e külügyminiszter nagy beszéde a háborús válságról. —* Párisi tanácskozások havai* Noam és Vansíffarf állandó angol külügyi államtitkár lila szériát a Mfteremtaiftattsaek siiiscs aíapia Á keietafrikai háborús válság ügyében a tegnapi nap eseménye Hoare angol kül­ügyminiszter beszéde volt. Az angol külpolitika vezetője hangoztatta, bőgj' a londoni kormány szilárdan kitart eddigi magatartása mellett, amivel együtt jár az is, bogy minden lehetőséget felhasznál a béke mielőbbi létrehozására. A 18-as bizottság ülésé­nek elhalasztása — mondta Sir Sámuel Hoare — nem meghátrálás és csak azért tör­tént, mert Laval belpolitikai okokból az eredetileg kitűzött időben nem vehetett részt a tárgyalásokon. Az elhalasztásnak megvan azonban az előnj'e, hogy módot nyújt a béke létrehozásának újabb megkísérlésére. Lehet, hogy tévedünk — mondta Hoare — de mégis kötelességünk mindent megtenni ebben az irányban. Nehéz észszerű megol­dást találni, nem hunyunk szemet a nehézségek előtt, de ha kitartóak és erősek mara­bunk, legyőzzük ezeket a nehézségeket is — végezte beszédét az angol külügyminisz­ter, aki előbb pátetikus szavakkal fordult Mussolinihez és az olasz néphez, hangoztatva, bőgj7 távol áll tőle minden olyan törekvés, mely Olaszországot, vagy a jelenlegi olasz kormányrendszert megalázni törekednék. A békealap megteremtésére irányuló francia—angol fáradozásokkal szemben most főleg olasz részről mutatkozik vonakodás. Ez azonban inkább manőver lehet a Laval és Hoare tanácskozásával megnyitandó újabb külpolitikai vitában. Nem valószínű, hog>T az olaszok megtárgyalás nélkül utasítsák vissza a Parisból hozzájuk érkező megoldási tervet. Rómából ennek megfelelőleg kétféle irányú jelentések érkeznek a kormány ál­láspontjáról. Égjük jelentés szerint hivatalos körök azt hiszik, hogy a külföldi optimiz­musnak a béketárgj'alásokkal kapcsolatban nincs komolj’ alapja. A párisi tárgyalások Olaszország részvétele nélkül folynak le és így az olasz kormányt semmi tekintetben nem köthetik. Másrészt viszont ugyancsak Rómából azt jelentik, hogy bár ma is fenn- állanak az okok, melyek miatt Olaszország annak idején visszautasította a népszövet­ségi ötös bizottság javasiatát, ezúttal mégis megfontolás tárgyává hajlandó tenni az angol—francia szakértők megoldási tervezetét, mely minden valószínűség szerint szin­tén az ötös bizottsági javaslat alapján épült föl. Lavaí különben, párisi hírek szerint, közölte is Cerutti olasz nagykövettel a megoldási terv tartalmát és hangoztatta előtte, hegy úgy Angiia, mint Franciaország nagyon szeretné, ha még a petróleum-szankciók kérdésének megvitatása előtt Mussolini Í3 résztvenne a háború befejezését siettető tár­gyalásokon. Sir Sámuel Hoare ma este érkezik repülőgépen Párisba és holnap fog Lavallal tár­gyalni. Vele érkezik Sir George Vansittart állandó angol külügyi államtitkár, ami már magában is arra mutat, hogy az angol és francia külpolitika vezetői a készülő megol­dási módot részletesen akarják megbeszélni. Laval kormánj'ának sorsa fölött a ma esti kamarai szavazás fog dönteni. Ha mint bukott ember fog tárgyalni az angol külügy­miniszterrel, ez gyengítheti a megbeszélések jelentőségét, bár valószínűnek látszik, hogy az esetleges ujabb kormányban is Laval kezében maradna a francia külügj'ek vezetése. A helyzet mindenesetre döntő fordulat felé érik. Ha a Laval és Hoare tanácskozásától várható megoldási tervezet Rómában visszautasításra talál, akkor a kőolaj-szankciók alkalmazása elkerülhetetlennek látszik. Ezen még változtathat a nem valószínű lehető­ség, hogy az angol és francia szakértők által előterjesztett terv ügyében nem jön létre megegyezés a két ország külügyminiszterei között is. Ebben az esetben a kőolaj-szank­ciók alkalmazása elé komoly nehézségek hárulnának. Az angol álláspont erősítésére szolgál, hogy washingtoni jelentés szerint az Egyesült-Államok kormánya közelebbről teljhatalmat fog kívánni a kongresszustól Roosevelt elnök számára, hogy megítélése sze­rint bármilyen cikk kivitelét eltilthassa a hadviselő államok részére. Hifire iíOSMnmiiüsifcr ciooztfa A hangulat nyomasztó. Ezt meséli a külföldről érkező, jöjjön bármely ég táj felől. Többé vagy ke­vésbé sötét érzésekről: szorongásról, félszről, a megfeszített húr elpattanásának ijesztő sej­telméről számol be. A lélekre ráfekszik min­denütt, még a semleges országokban is és a megtorlást szívesen teljesítő vagy a meg- torlásos politikát ellenző területeken egy- oránt az atra cura, a sötét gond. Holnap vagy holnaputcm ... A petróleum, amely talán még karácsony előtt eldönti: lesz-e há­ború, avagy tovább kínlódik a sebesüli bé­ke — ez a világra jötte óta terheltséggel küz- ködő valami — átható bűzével nemcsak a testiségét, hanem lelkiségét is fojtogatná. A léhák se mernek több tréfát ez árnyékos pil­lanatokban, mint a természettemos elméletek során sokszor emlegetett bizonytalansági tényt „tehénkedésneki‘ csnfolni. Pedig rom­boló ez a hangulat és nem vigasztal a költő régi szállóigéje: .4 világ csak hangulat. Hogy minden tünemény. Az érzések fölváltják egymást. Holnap vagy holnapután a sötét hangulatoktól rettegő európai köziélek való­ban visszatántorodhat a döntő lépéstől, a. petróleum-harctól és fegyverszünet telepszik a keletafrikai pokolra, majd a megalkuvások paradicsomában, ahol csak az igazán guön- gék, az igazán árvák merülnek az érdekte­lenség és nemtörődömség mocsarában — idézzü k példának Kínét, amelytől a londoni ! kimÍTtás tanúsága szerint a japánok a mult 1 minden széptani módját elorozták — méois i csak meafogják találni a békefoltozás ujabb j rongyoeskáit. Lehet. Minden lehetséges. És j akkor karácsonyra falán a halasztás ujabb ! reményének a hangulata fogja körülfonni a j Krisztusért fénylő karácsonyfákat. Lehet, va- ‘ lószinü . .. De a mi hangulatunk, a kisebbségi hangu­lat? ... Ez nem tünékeny. Változatlan rab­jai maradunk. Történelmi gond, nemcsak fu- íóhangulat terpeszkedik el az erdélyi magyar közlélekre és megkövülni készül. Nézd ro­mán testvér az utcákat, nézd a rejtett hajlé­kokat: ott nem tagad el az arckifejezés sem­mit, itt fölösleges volna szóval többet kife­jezni, mint az arcvonások némasága. Tegnap óta még szürkébb a tekintet és halványabb az élet üteme. Mert mindig több a megpró­báltatásból. A Titulescu beszéde valami ször­nyen megrázott — könnyű dolog volt — pe­dig nem is volt benne újság, csak a szónoki föltó.lalás volt más, mint amit megszoktunk. De a zavar mindig zavarosabb, ha fölrázzák. Bölcsen tudjuk, hogy a jövő egyre keveseb­bet ígér, a megélhetés mind szőkébb körre szorul, hogy szülőföldünk általános gazda­sági és szellemi bukásába ez ami külön, még sokkal nagyobb, dusabb, bukásunk áradata szakad le és „minden mindegyt állapotában már nem is volna szabad törődni vele, ha Genf meytorlásos politikája vagy az orosz kérdés. egyszer Barthou, másszor a Monzie látogatás után még jobban beborul az ég fö­löttünk. Ámde mégis csak jobban belénk ereszti gyökerét a szörnyű hangulat, ha egy­re többször és erősebben sújtanak reá. laaz, nem sokat változtat a helyzeten, hogy Titu­lescu, akinek a legmesszebbmenő kipillan- tása van' tehetség és helyzet jóvoltából, aki ha Genfben. ha Bueurestiben a barátok, szö­vetségesek és testvérek, lelkesedök áttörhe­tett ey nagy mágneses körében beszél és cse­lekszik, rácáfol réai reménységünkre: hogy vele fönntartás nélkül közölhetjük bizalmas érzéseinket $ ö különleges kisebbségi fölfo­gást képvisel. Igaz ismét, nem szabad, hogy ez a megérdemelt csalódásunk végzetes visz- szahrtást gyakoroljon reánk és nem szabad, hogy az Istentől, a termeszeit öl és a történelem­től reánk szabott küzdelem elöl meghátráljunk. De a hangulat mégis csak hangulat. Amin óriásra nem dagad és szenvedély lesz belő­le: ui magyar magatartás szülője a törvé­nyesség formaságainak alapján. A szent ka­rácsony felé fekete hanaulafban megyünk, de a Krisztus békés igazságának és nemes győzelmének tudatában. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az alsó­ház ma.i ülésén Hoare külügyminiszter tar- tőül beszédet a külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter beszédét azzal kezdte, hogy Anglia ujabb leszerelési javaslatokkal for­dult Németországhoz is, de az erre vonat­kozó tárgyalásokat nem lehet addig folytat­ni, amig az olasz—abesszin viszály terem­tette légkör uralkodik. Kínában a helyzet hasonlók épen rendkívül zavaros, bár a ja­pánok állandóan hangoztatják, hogy nem készülnek katonai beavatkozásra. Anglia nincs ellene annak, hogy Egyiptomban visz- szatérjenek az alkotmányos politikai élethez, azonban a jelenlegi kormány belpolitikájá­ba nem avatkozik bele. Az abesszin háború semmi esetre sem fog­ja arra kényszeríteni Angliát, hogy rend­kívüli intézkedéseket foganatosítson Egyip­tomban. j Az abess ziniai helyzettel kapcsolatban Ho- Î are kijelentette, hogy Anglia és Franciaor- I saág mindent elkövetnek egy olyan megoldás : érdekében, amelyet úgy a Népszövetség, mint Olaszország és Abesszínia egyaránt el­fogadhatnak. A petróleum-tilalmat egyedül a Népszövet­ségnek áll jogában elrendelni. A 18-as bi­zottság munkálatainak elhalasztása nem ; gyengeséget jelent, hanem annak tulajdo­nítható, hogy Lovai személyesen szeretne ezen a nagy fontosságú ülésen résztvenni. Nem akarjuk Olaszországot sem megaláz­ni, sem meggyengiteni — folytatta Hoare. — Leghőbb vágyunk, hogy erősnek és boldog­nak lássuk ezt az országot. Felszólítom is­mételten Mussolinit és honfitársait, vegyék tudomásul, hogy nem akarok semmiféle megkülönböztetéseket csinálni Olaszország hátrányára és szeretném, ha teljesen elvet­nék azt a gyanút is, hogy egyéni okokból ki­folyólag akarjuk megalázni Olaszországot és akadályokat gördíteni az Olaszország és Franciaország egyetértésének útjába. Nem kívánjuk Mussolini meggyengítését és a fa­siszta uralom megsemmisítését. Mussolini és az olasz nép egyet jelentenek Hoare után Austin Chamberlain emelke­dett szólásra, aki kijelentette, hogy Mussolini és az olasz nép egyet jelentenek. Olaszország és Anglia között soha sem merültek fel komolyabb ellentétek és a mostaniak sem idegenithetik el egymás­tól a két népet. i Abesszínia kétségtelenül kissé kellemetlen szomszédság. Alig hiszem, — mondotta Chamberlain —, bogy arra biztathatnék 1 Abesszíniát, hogy az Olaszországra gyakorolt I nyomást a végletekig folytatni fogjuk. Nem í szabad az abesszineket tévhitben ringatnunk Angliának és a Népszövetségnek jövőbeli megtorló intézkedéseivel kapcsolatban. Párisi tanácskozások. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir Sá­muel Hoare angol külügyminiszter pénteken, repülőgépen utazik Pársba s szombaton iOg tárgyalni Lavallal, majd elutazik Svájcba. Hivatalos helyen cáfolják az a külföldön ter­jesztett híresztelést, hogy tervbe verték vol­na az angol külügyminiszter találkozóját Mussolinival. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda utján cáfolatot adtak ki az amerikai sajtó azon binadasaval szemoen, hogy Anglia a keletafrikai beke helyreaditasa érdekében kész a békét kötő Olaszországnak nagyösszegü kölcsönt folyósítani. Megcáfol­ják azt a hirt is, hogy Anglia kölcsönt nyújt Olaszországnak. Illetékes körökben hangsú­lyozzák, hogy az angol flotta mozdulatai­nak semmiféle politikai jelentősége nincs és egyáltalán nem állanak kapcsolatban az olasz —abesszin konfliktus kifejlődésével, PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Az angol és franca keletafrikai szakértők folytatták munkájukat. Úgy hírlik, hogy résziletekbe I menően még nem teljes az egyetértés a két j szakértő delegáció tagjai között s igy kész tervezetet aligha produkálhatnak a Hoare— Laval találkozóm. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Giomale d'Iíália érthetetlennek tartja a külföldi hír­források túlzott optimizmusát a keletű fnkai megegyezés lehetőségével kapcsolatosan. A fegyverszünetre való hajlandóság csak kom­bináció, amelynek sok alapja aligha van. A hozzáfűzött messzemenő következtetések Olaszországnak nyújtandó kölcsönről puszta kitalálások. Sir Eric Drummond római angol nagykö­vet tegnap újra tárgyalást folytatott Suvich olasz külügyi államtitkárral. (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents