Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-04 / 279. szám
BLLfíNTtiK IB38 áéc 4 m h t r 4, MIT IK A ROMÁN SAITÖ Kmlókck, 17 cv literi. ß fi nők. Moszkva. DIMINEAŢA (V. l.ltimiu iiia): i9t$-Lnu l’n- J.ipr.strn uiíiijm keresztül s o^v b-t.il, r.M”-' galléros, nyúlánk honvédő;,zt keresett tV. ,t szállodában. Maniu volt, aki’ a nvagy.rok bzlr.v.ik katonának. —- Megszabadulhattam volna. Je nem kértem felmentésemet — mondott » nem akarok semmiféle kedvezményt igénybe venni. Szabadkezet óhajtok nnnJen vonalon... Arról beszéltünk, hogy az erdélyi románok miként gondolkoznak, nme M.uuu kijelentette: 1 Mi itt nem látunk elég tisztán, gödörben vagyaink. Várjuk Bucureşti üzenetet, mert csak ott láthatnak tisztán. Egyébként keresse fel Vaidat Becsben, ö bizonyára többet mondhat... Vaida \ bécsi városháza mögött lakott. Egy kávéházban találtam meg a lelkes valahoc, kit a rendőrség emberei már akkor nyomon követtek. Úgy tett, mintha cz.t észre sem vette volna. Nagyon megváltozott. Fehéredni kezdett a haja, a nehéz harc jele látszott rajta. A hosszú várakozás brutális a erőszakos tanácsokat adott akkor. Nem találkoztunk aztán csak öt év múlva. Eszembe jutott ismét, mit mondott 1909-ben: — Szeretnék igazságügyminiszter lenni egyszer Romániában, mert sok a tennivaló... Vaidából miniszterelnök l«t, nehéz idők következtek s kétségtelenül most érkezett el a legnehezebb esztendő 1919óta. A jelen Maniut, Vaidá-o és Gogát külön bar- rikidokon találja. Miért felejtettek el a regi ósz- szecartást? Miért nem nvaradcak együtt, mint fiatalkorban, mikor egy szabad országot álmodtak, melyben mindenki, származásra és vallásra ▼aló tekintet nélkül szabadon dolgozhat? A mai évfordulón szükség volna ismét a 17 év előtti összefogásra. DREPTATEA: Tizenhét éve annak, hogy Erdély a régi tűzhelyhez csatlakozott. Az első pillámat lelkesedésében nem láthatták a mai nehéz helyzetet. A világháború után uj szél fujdogált minden országban. A régi politikusok múzeumokba kerültek, intézmények dőltek össze, elveket temettek el. Egyes helyeken általános zür-zavar közötc történt meg ez, másutt jobban ügyeltek és nyomban alkalmazásba vették az uj elveket. — Az otszág azonban tizenhét év után sincs kellően megszervezve. Az évforduló idején Erdély gazdasági kongresszust tarr, melyen tiltakozik az eddig követett pénzügyi politika ellen. Ugyanakkor Bessz arábiábán ínség pusziit. Tizenhét év után a régi erdélyi harcosok sincsenek már jelen. Mint erdők fenyői, egymásután kidőlte. A kisebbségek közben előretörnek. Hí nem mulattunk volna gyöngeséget, nem került volna sor Glondys püspök ismert nyilatkozatára s nem volnának nemzetiségi harcok az országban, A határok „spiritualizálásáig“ román propaganda elemeket kellett volna odatelepiteni. Másként akkuéira minden, ha megfelelő politikát űztek volna. Nem kerülne sor 17 év után gazdasági kongresszusra ünnep helyett. CURENTUL: Mit tettünk 1918 december hó i-től kezdve? Mit tettünk 17 éven keresztül? — Személyi tüntetések, gyűlölet, demagógia pusztította a román lelkeket. Ha egyrészt a december i-i megnyilatkozást nézzük, másrészt pedig a nemzet úgynevezett vezetőinek munkájára tekintünk, nagy aránytalanságot vélünk felfedezni. — Vegyük csak elő a népgyiiléseken elmondott beszédeket, a mandátumért való törekvést, sajtó vitát, leszámolásokat, meggondolatlan kijelentéseket s kössük ezt egy rothadt virágcsokorba ösz- sze, meglátjuk majd, mit jelent ez Alha-IuÜával ízemben, Bűnösök vagyunk egyformán, mindannyian bűnösök vagyunk azokért a szavakért, melyeket meggondolatlanul kimond tunk, melyek aztán átszőtték egész közéletünket. Bölcs nemzedék volt, de hiányzott a bölcs, aki meghallgassa. Ideálista nemzedék volt, ezt azonban meg nem engedett célra használták fel idővel. Jóhiszemű nemzedék volt, melynek szándékait nem értették meg. Akármit alkothattunk volna ezzel a nemzedékkel, mégsem mentünk semmire. Nem egyesek a bűnösök. Mindnyájan, egyformán hibásak vagyunk ebben. Nekünk 1918 december 1. bűnbánó napot jelent. TARA NOAŞTRA: A világsajtó az olasz— abesszin háborúval van elfoglalva. Minden állam nyilatkozott már, nemzeti érdekeivel indokolva magatartását. Csak Szovjet-Qrcszország kivétel. A kommunista sajtó fasiszta-ellenes magatartását nem diktálja „nacionalista érdek.“ — Itáliát tönkre kell tenni s polgárháborút előidézni imperialista háború helyett! — ez Moszkva jelszava, mikor egységes fellépést követel a „támadóval“ szemben. Radek október S-án tartott beszédében bejelentette: „Ha Mussolini megbukik, akkor megbukott a fascizmus is s helyét előbb az anarchia, aztán a kommunizmus fogja elfoglalni.“ A cél tehát teljesen tiszta. A jövő világháborúját. ott készítik elő, ahol leggyöngébbnek tartják az ellenállást erre. Mikor ébrednek az országok erre az igazságra? Mikor fogják Moszkvának a megérdemelt választ megadni? . NIVEA-í Méri á Nii/eéval örömet szerez. Akár NivoaCréme,-fogpaszta, Nlvea-szappan-gyermekszappan vagy más Nivea készítmény legyen az, mindig nagy örömére szolgál annak, aki kapja, mert az ajándék hasznos is. A Nivea készítmények tényleg jók és olcsók' Nlve*-Cr«m»: Lei 16.— — 72.—, Fogpaszta négy tubus lel 27.—, Szappan és gyermokszappan: le) 26—, Fürdoszappan: lei 47— darabonként. A külpolitika az események homlol terében iORtiA: Jthivatolos ftfiipoliliha n cm cguczih a román nép érzésével“ nilPESCll: ,Ahivatalos föüpoKhha a legnemesebb!“ lorga felfogása BUCI RESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hosszas tárgyalások után végre létrejött Vaida—-Cuza—Goga parlamenti kartellje s az uj koalició programját közös megbízottjuk a parlamentben felolvasta. Nem titok, hogy Goga többet akart ennél s mindhárom jobboldali párt egybeolvadását szerette volna, Vaida azonban még nem olvadt fel teljesen, csupán „kartellre1’ volt kapható a jelenlegi parlamenti ülésszak idejére. V parlamentben ismertetett program a belpolitikában semmi újat nem mondott. A nemzeti munka védelmének szükségességét hangoztatja a „str;lin“-ek ellen. Ugyanakkor a „parazita ipar“ részére adott kedvezmények megvonását követeli, bár az egész ipar pusztulását jelentené ezeknek a kedvezményeknek a megszüntetése. A Dimineaţa gúnyosan kérdi: — Az elpusztított iparban akarják támogatni a román elemet? Abban, amit most „parazitának“ neveznek? Nem lehet proporcionális alapon állásokat ígérni olyan vállalatoknál, melyeket háláivá Ítélnek. A kisebbségek A Dimineaţa aztán megállapítja, hogy a jobboldali pártok parlamenti kartelljének programja a kisebbségekre vonatkozóan ellentétben áll az alkotmány rendelkezéseivel s az országban lévő ötmillió kisebbségi a jobboldali program alapján a régi monarchia kisebbségeinek sorsánál is rosz- szabb helyzetbe kerülne. Vaida—Cuza—Goga maguk is belátják programjuk tarthatatlanságát és „nacionalista szellemben " alkotmánymódosítást követelnek. — Vájjon — kérdi a Dimineaţa — Ion Bratianu, Románia alkotmányának megalkotója 192.5-ben figyelmen kívül hagyta j volna a nacionalista elveket? Különös dolog, hogy halála után most a hazafiságból leckét adnak Bratianunak. Ez csak demagógiát jelent. Küliigy Bucuresti-i lapok jelentése szerint a megegyezés Vaida—Cuza—Goga között a belpolitikánál nehezebben ment külpolitikai tt- ren. A Dimineaţa úgy tudja, hogy Vaida antirevizionista törekvéseit, nehezen leheted összeeegyeztelni Cuza célkitűzéseivel. A végső megállapodás a következőket tartalmazza erre nézve: ,,A külpolilkának vezetése a béke szélűmében s az ország határainak tiszteletben tartása a nemzetközi szerződések védelmiben. melyek garantálják ezeket“. A Dimineaţa kifogásolja ezt a szöveget, mert csak: „a mi határaink tiszteletben tartását^ s azoknak a nemzetközi szerződéseknek védelmét említi, melyek biztosítják ezeket. A lap szerint a fogalmazásnak ez a módja Vaida és Cuza felfogásai között középutat jelent, ami Románia hivatalos külpolitikáját nem fedi teljesen. A Ion Bratianu, Take íonescu és Titulescu állal követett külpolitika ugyanis az összes békeszerződések és az összes országhatárok tiszteletben tartását követelik. Azt is kifogásolja a Dimineaţa, hogy a jobboldali parlamenti kartell programja semmit sem szól a Népszövetségről éppen most, mikor az olasz—abesszin háború folytán oly nagy jelentősége van ennek. Cúza a Népszövetségnek ismert ellensége, úgy látszik, hogy az előbbi irányban Vaida álláspontja, az utóbbi irányban pedig Cuza álláspontja győzedelmeskedett. Bizonyos, hogy az utóbbi napokban a külügyi kérdések kerültek a román politikai élet előterébe. Két fontos nyilatkozat hangzott el ebben az irányban az elmúlt napokban. lorga professzor és Grigore Filipescu szenátusi beszéde, melyek közül az első az olaszbarát politikát, a második az angolbarát politikát vette védelmébe. Titulescura vár most már a feladat, hogy tiszta képet adjon ebben a zavaros helyzetben. — - Nincs a világon olyan nemzet — állapi tolta meg lorga, a lörténetiró komolyságával a román szenátusban — mely nnv- nyit adott volna, mint Itália, az emberiségnek. Midőn a gyermekek számát korlátozták Európában, ez a nemzet ezer és ezer erős. intelligens eml>crt adott a világnak. Itália fiai most már nem férnek cl országukban s Abesszíniában keresnek megfelelő helyet terjeszkedésre. Az aduai vereség idején egy angol politikus a parlamentben Londonban a következő kijelentést tette: — Fáj nekünk egy szövetséges nép bal- szerencséje s kívánjuk, hogy köszörülje ki a csorbát Olaszország rövidesen. Itália a tengerparton maradhatott s állandóan szerették volna beledobni a tengerbe. Közben egyik zsarnok kezéből a másik kezébe került Abesszínia s csak néhány nappal előbb történt, hogy detronizált császárát megmérgezték börtönében. Ily körülmények között indult meg Olaszország támadása. Tiszta szívből kívánom az olasz igazság győzelmét, hogy szégyenfolt nélkül térjen vissza dicsőséggel, mely kiterjed mindazon népekre, melyek nyelv cs vérrokonai az olasz nemzetnek. A szenátorok lelkes tapssal fogadták lorga professzor szavait mire a következőket mondta: — Az Önök helyeslése bizonyítja, hogy Románia kényszerűségből fogadta el jelenlegi politikáját s mindent meg kell lenni, hogy ez egy percig se tűnjék fel oly szia- i ben, mintha baráti érzésünk meggyöngült j volna 1 táljával szemben. Mert a politika- ! val nem egyezik a román nép kívánsága. (Taps.) — Indítványozom, küldjünk búzát az olasz gyermekeknek ajándékba s szivünk szerinti politikánkat igy mutassuk meg. A Népszövetség lorga professzor ezután a Népszövetséggel foglalkozott: — A Népszövetség — mondotta — amerikai találmány. Ma már Amerika sem hisz abban, amit annak idején Wilson kigondolt, kinek síremlékét magam is láttam és megállapítottam, hogy a különösebb megbecsülés jelét a sírnál semmi sem mutatja. Wilson a történelemé és Amerika a tenger túlsó partjáról távcsővel nézi, vájjon a Népszövetség az uj háborút megakadályozza? A háborút azonban bizonyos légkör szüli, amit érdekek fiilenek. Nem lehet tehát addig kiküszöbölni, mig az ezt előidéző okok nincsenek megszüntetve, mig az összes népek nem egyesülnek az igazság szellemében, mig a szomszédok megsemmisítésének gondolata nincs kiküszöbölve. Ily körülménjrek között a Népszövetség is, mint hulló csillag ködbe borult anélkül, hogy az emberiséget boldogító nap feljött volna egünkre. — Nincs okunk arra, hogy a Népszövetség ellen panaszkodjunk. A Népszövetség tagjai közül azonban csak két-három hangadó állam beszél, melyek a többi helyett is határoznak. így aztán a Ligi» öazhaiig helyett <v<k \-\h közt jelent uralmi célok elérésére végr/i beszédét buga professzor. Olaszország Hl«r, lorga professzor után Grigore l ilipevM — a konzervatív párt elnöke — szólalt f<;| a szenátusban. I bs szavakkal támadta Rá j hát s azt állította, hogy megszegte az alá írásával megerősített nemzetközi megállapo dásokat. Anglia szankciókat indítványozott I emiatt s ezt ól állam elfogadta. Csupán 1 Magyarország, Ausztria, Albánia és Para* guay jelentették ki, hogy nem alkalmazzál a gazdasági megtorlásokat. Mit kellett tegyünk ily körülmények között? Jobb lett volna, ha Románia az öl állammal szemben Magyarországgal, Ausztriával, Albániával és Paraguaval marad? Középút nem létezett, sem olyan álláspontra nem helyezkedhettünk, hogy mindkét megoldást fogadjuk el magunk részére. Az olasz—abesszin háború kiugrasztotta Angliát elszigetelt helyzetéből s minden állam segítségére számíthat, ha egy' másik megtámadja a jövőben. Ez ma már becsületbeli ügye Angliának. Hinnünk kell tehát Románia hivatalos külpolitikájának helyességében! — hangsúlyozta Grigore Filipescu. Ezzel lezárult a külpolitikai vita első felvonása. A második felvonást Titulescu külügyminiszter érthető kB'áncsisággal várt expozéja fogja megnyitni. Lehet, hogy még ma. A közeli napokban bizonyára sor kerül erre. _______ (st) HA AZ ARC SZÍNE FAKÓ, SZÜRKÉS SÁRGA cs tekintete bágyadt, ha szomorú, hangu'ata nyomort és nehéz álmok gyötrik, ha a bél túlságos rothadási folyamat::, gyomoríájis és epepangás kínozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel éhgyomorra cgy-cgy pohár természetes „FERENC JÓZSEF' keserüvizet innia. Az orvosok ajánlják. A jegyző és a marhamáj A k-i mészáros bajba került, valamelyik hatósággal akadt kis nézeteltérése. Nagy bajában a jegyzőhöz fordult. — Intézze el jegyző ür. majd meglátja, milyen hálás leszek. Kap tőlem valami szép ajándékot. Halvány célzást tett némi hizotö sertésre)! meg egyebekre. A jegyző szeme előtt megje-| lent a sok szép szalonna, a sonka, a hatalmas zsíró rbödön, a hosszú rúd kolbász, májas meg véres hurka, a fiára gondolt, aki szegény a Gluj-j gimnáziumban senyved és akinek jói fog jönni egy kevéske hazai, meg a mészáros is jó embere volt — megfogalmazta a kérvényt, benyújtotta, személyesen is utána járt és a viharfelhő elvonult a mészáros feje fölött. A disznó váratott magára. A mészáros elein te még mondogatta, hogy türelem disznót terem, meg hasonlókat azután már nem is mondott semmit. A jegyző urban végülis felébredt a kíváncsiság. — Mondja csak mester, hízik már az én ajándékom? — kérdezte barátságosan. — Hízik szépen, jegyző ur kérem, hízik, éppen vasárnapra már meg is lesz a kellő súlya. Vasárnapra meg 5s érkezett az ajándék, nagy darab marhamáj képében, A jegyző fejét csóválta, a jegyzoné azonban megsütötte a májat. Másnap azt. mondja a mészáros: — Hogy Ízlett a májacska? Ez még csak előleg. Vasárnapra jön az igazi! Vasárnapra megjött1 a második marhamáj. A jegyző, aki még érezte szájában az előző marhamáj izét, becsomagolta az egész nagy darab májat, postára adta fiának, Cluj-ra. Néhány nap múlva megjött a válasz a fiútól, amely igy hangzott: „Sándor bajba jutván, kérvény készült való, Jegyzőnek akkoron sok máj adatott vala . . Disznó azonban azóta sem jött Most a jegyzőnek csak egy nagy kérdés motoszkál a fejében;: vájjon a vers, amit diákfia költött, megéri-e a 73000 lejt, amibe neki eddig fia taníttatása került? AJURA 66 autóbusz vállalat 1935 december l-töl 9-ig bezárólag terjedő időre a menet- dijakat lényegesen csökkenti a vállalat azon vonalain, melyek a vasut_______________ tál párhuzamosan haladnak. Bővebb felvilágosítások szerezhetők a vállalat jegyirodáinál: Cluj telefon 155 és 333. Satu-Maré telefon 99. Baia-Mare telefon 66. Zalău teleon 99.
