Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-29 / 299. szám

193» december 2«, BtlMNtB* 9 E€ordm S a városunkból kiindul magyar Hím- rendezőt az angol nemzet nek nevezi Baldwin Magyar szr'get a isleworíhi stúdióban* —■ .4 Korda nép Angisában biztos sikert jeleni. — Újabb sitidió színes és plasztika® filmett előállítására LONDON, (december hó.) London fcs;- dlőkeJőbb negyedében, a „Grosvenor Street“c- ben egy ízű rite falu, két emeletes ház vonja magára a járókelők figyelmét. Nem mert érdekesség építészi szempontból, sem agy- hangú külseje irrkttt, hanem, .mert ti kapun egy csillogó érctáblára ez a négy szó van bevésve: London Film. Productions Ci.“ Az angol filmgyártás székhelye előtt nem sétál méltóságteljes léptekkel egyenruhás portás, mint a szemben lévő MoTyneux dv- vatpalotánál, mégis az autók egyre-másna érkeznek oda. Elegáns filmsztárok, irók, filmoperatőrök, szakmaink ások, riporterek és névtelen csinos, fiaiba? teremtések karrier­ről álmodozva lépik át naponta: a varázs- erejű épületnek a küszöbét. Az utóbbiak eűr- íogulran mondják meg a portásnak jövete­lük okát: „Szeretnék Korda Sándor igazgató úrral beszélni — csoki néhány percig“, te­szik hozzá remegve, hogy iái nagyon elfog­lalt direktor- kis időt áldozzon számukra, A portás illedelmesen bevezeti őke? a roldszinten lévő, ízlésesen berendezett szo­bába, ahöi magukra hagyja a szcárjelölteket. Vó*ós közben a fiatal leányok és férfiak megcsodálhatják a művészi bútorokat, átla­pozhatják az összes legújabb angol, meg ímerikarj íilmujságokat, elolvashatják a fa- 4 on csüngő kiáltványt, mdy különböző kér­déseket intéz a filmrajongókhoz s még egy magos diju verseny feltételeit is megismer­hetik. Marad rá idejük, hogy egy cigarettát elszívjanak s a Times-:? az egyetlen napila­pon, mely ott italálható, átböngésszék. Végre amikor már az idegeik csillapítása miatt, fel és alá járnak a szobában, bal ép a portás és végtelen kedvességgel mondja: — 1 am sorry, M. Korda is very occupied, he can­not receive yon to-day, „Sajnálom, Korda ur nagy el van foglalva, ma mem fogadhatja önt.“ Egy csillogó pályafutás Azok, akiknek megadatott a szerencse, hogy az igazgató ur fogadja őket, mâni en­gem is, megismerhetik Korda Sándort, az angol filmgyártás reményét és1 legelismer- iebb rendezőjét. Korda Sándor, mint újság­író kezdte pályáját és hosszú nagy küzdel­met folytatott, ómig megszerezte mai hír­nevét. Clujon is dolgozott, mint filmrende­ző még a háború előtt és kitartó munka ".tán végre Hollywoodba jutott. Annak el­lenére, hogy itten nagy sikert aratott még­sem 'tudott: megállapodni a filmszakma el­dorádójábán. Mint a Paramount stúdiók megbízottja, Londonba került és mivelhogy felismerte a nagy ■!ehetőségeket, melyeket ez a világváros számára nyújtani tud, megala­pította itten a aráját filmgyárát, mely rövid dő alatt a mai Isleworthi kolosszussá fejlő­dött. Oliver Bsidsvünnak, a brit birodalom mi­niszterelnökének fia, a neves író és filmkri- tku.s gyönyörű elismerő szavakkal beszél róla és két öccséről, Korda Vincéről és Zol­tánról. „Miután Alexander Korda, a kiváló magyar rendező — mondja egyik cikkében Baldwin — megnyerte az angol nép csodá­latát kitűnő filmjével, Vffi-ük Henrik ma­gánéletével”, gazdag emberek, akiknek el­helyezni valló pénzük volt, belátták, hogy a legjobb befektetés, ha Kordának tőkét ad­nak filmjeihez. És ma Korda, aki végre a szükséges anyagiakkal is rendelkezik, a leg- muvészibb filmeket gyártja egész Angliában, ö az angol nemzet büszkesége, mert ő jut­tatta az angol filmgyártást a legelső helyre Európában, egyenrangúvá tette az amerikai­val technikailag, mig művészileg talán még fölé is emelte Az Isleworth-i iskola Korda Sándor jclenlLee, Norton, Hall-on, az Isleworth-i stúdióban dolgozik kiváló se­gítőtársaival és művészeivel, ahol mindig nívós filmeket gyárt, melyek közül egyik legismertebb az Orczy' bárónő regénye után készült „The scarlet Pimpernel“. Most szóljunk a stúdióról. Az Isioworthi stúdió egyike Angiid leg­nagyobb és a világ egyik 'legmodernebb film gyárainak. Egész kis város, melynek külön kantonja, fodrászattá, kozmetikája van. A műhelyek is ítz óriási telepen vannak. Egyik épületben csak asztalos munkát végeznek, mig egy másik a filmek kémiai kidolgozásá­ra, a hangkont rollálá sá r a. A főépületben vannak az irodák, dolgozószobák meg a stn- d-Ók. Nagyon érdekes munka folyik ebben a filmvárosban, mély 2 órára van autóval London központját ól és melybe csak na­gyon nehezen lehet betekintést nyerni. A gyár mindig csukott vaskapujánál két por­tás áll, árgus-szemmel őrködve, hogy hivat­francia rendező Kéné Clair felügyelete mel­lett, A legújabb francia „Korda & Company4* film a „The Laying of the Glouríe Ghost“, vagy „The Ghost goes West“, melyben Ro­bert Donat játsza a főszerepet. Partnere az amerikai Jean iParker. Kordáék mind neves színészekkel és szi nésznőkkel dolgoznak. Az ö stúdiójukban forgatta Elisabeth Bergner világhírű filmjét az „Escape me never“-!. Korda nagyon sok fiatal tehetséget fedezett fel. Merk Oberon és Charles Langton-t is ő tette világsztárrá. Mindamellett, hogy sok segítségük van, valamelyik Korda mindig jelen van a felvé­teleknél. Sándor, a vezető, csak délután öt körül néz ki a stúdiókba, miután titkárnő­jével, Miss Fischer-rel elvégezte napi admi­nistrativ feladatát londoni irodájában:. A munka az Isleworthi stúdiókban nagyon komolyan folyik. Reggel 8-kor már minden­ki a helyén van és megkezdődnek a felvé­telek. A jelenetek a legprecízebben és a leg­aprólékosabban ki lesznek dolgozva és ba- pf|||Pf|F bár a színészek mind lelkiismeretesen meg- WmMsm tanult szereppel állnak a felvevőgép elé, ^ legele?ánsabh S a legjobb HÓCIP DK egyes jeleneteket tízszer is megismételnek. ég K&LVCSNW. — 1934-ben Bucures­A felvétel tiben aranyéremmel kitüntetve. A felvétel alatt a termben szigorú csend van és munka közben sem esik semmi han­gos szó, ami nagvon feltűnő, mert más stú­diókban, pld, az UFA-nál, nagy lármával jár a munka és sok nem szalonképes szó zúdul a szegény színészek, meg statiszták lejére. Mielőtt egy jelenetet levesznek, amit stu- di őnyel ven „lőni“-nek, „to shut neveznek, vagv háromszor megismétlik, anélkül, hogy felvételt csinálnának róla. A rendező moz­dulatokat, hangsúlyokat javít ki, megmagya­rázva, miért helytelen, ahogy a színész csi­nálja. mit kell a mozdulattal kifejeznie és megmutatja, hogy kell játszania a jelenetet. Ha minden jól megy és a kosztümpróba is autóbusz vállalat 1935 december 25-íői 1936 január hó 5-ig bezárólag terjedő időre a menetdijakat lényegesen csök­kenti a válla’at azon vonalain, melyek a vasúttal párhuzamosan haladnak, Bővebb felvilágositások szerezhetők a vállalat jegyirodáinál: Cluj telefon 155 és 333. zet komoly, fárasztó munkát végez. A rövid étkező időn kivül, ha nincs is jelenete, a színész benn kell legyen a stúdióban, ahol a szerepet tanulja, kosztüm vagy „make up” próbát tart. A starok mindenesetre keve­sebbszer ismétlik ugyanazt a jelenetet, de az erős fény és a koncentrált munka mindegyik számára kimerítő. Korda Sándornak az az érdeme, hogy ö a fárasztó munkából a legmüvészibbet tudja kihozni intuíciója és technikai felkészültsé­gének segítségével. Ezáltal a művésznek is megadja a munkájáért a legnagyobb elégté­telt: a sikert és ő is kárpótolva van fárad­ságáért Filmjei ma Angliában biztos sikert jelen­tenek és még mindig halad a hírneve. Uj stúdiójában, mely a mostaninál is nagyobb méretű lesz, mely Denhamban most épül, a színes és plasztikus filmek megvalósításával fog kísérletezni. Ha ez is sikerülni fog, ak­kor Alexander Korda, az angolok legnagyobb rendezője, a magyar Korda Sándor végleg be fogia vésni a nevét a filmművészet nagy úttörői közé, ,S. „HERMES“ VASÚII MENETREND teljesen áidoígozo't 2-ik őszi kiadása tartalmazza az időközben tör­tént összes változtatásokat. Nagy menetrendkönyv — 40 — Lei. Zsebmenetrend —-------16*— Lei, lan be ne léphessen a tilos területre. Csak a filmsztárok, meg a gyár saját autóinak tá­rulnak fel a kapuk és rögtön utánuk ismét bezárulnak. Az első épületben, jobbra, a fűm befeje­zési munkálatai folynak, balra, egy kicsit háttérben, [játszik a stúdiók kantinja, meg .a bár. Egyenesen az utón előre haladva érünk a főépület bejáratához. Körülötte van a sok műhely és mell ék épület. A főépületben egy hosszú folyosó megy végig, melyből sok-sok ajtó nyibk. Mindegyikre rá van írva, hogy hová és kihez vezet. Egyik szoba Korda Vince irodája, a mellette lévő Biró Lajosé, egy másik Korda Zoltáné. Szintén a folyo­sóból nyálnak a sztárok öltözői, a görlők közös .szobái, meg a stúdiók, azok a nagy j termek, melyekben a fölvételeket készítik. A Korda-sludiók munkája A Korda-stúdiókban reggeltől estig folyik a munka, sokszor még éjjel sem szünetel. A telefonközpontban, egyfolytában bereg a telefon és dolgoznak a kisasszonyok, akik olyan szépek, hogy az ember azt hiszi, hogy legalább is statiszták. A titkárnők is nagyon kozmetikának és csinosak. Sok magyar van I köztük, mint az egész üzemben. A három Kordán kívül, — akik mind ren­dezők — Zoltán neves Hímje a „Sanders of j the River, — Bíró Lajos, a hires magyar drámaíró fejt ki értékes munkát, mint mű­vészi szakértő és szcenáríum k ti tikos. A leá­nya, aki gyakran jön ki vele, a stúdiókban sokat segií neki. Biró Lajos maga is ir fil­meket, melyek közül a legsikerültebbek egyike a nagy Jannings némafilm „The Last Command”. Lengyel Menyhért, akinek gyö­nyörű villája van London mellett parkkal és golfpályával, szintén lelkes segítője Kordá­nak és sok jó film szerzője. A Korda-gyárban nemcsak maguk a Kor­dák rendeznek, hanem sok idegen munka­társuk is van. így Lothar Men des, aki Amerikából jött j át, hogy Condrad Veidt „Jew Süss“~ét ren- ] dezze, Wellsnek a „Csodatevő ember” című ! müvéből készit filmet Kordánál. Az isle- j worthi stúdiókban van egy rész, ahol az j arjgo5 filmek francia verzióit forgatják, a * fordítást Henry Jeanson végzi, a világhírű kielégítő volt, pontosan kimérik a gép és a szereplők között lévő távolságot. Gyakran megjegyzik krétával a padlón a lábak he­lyét és miután mindezt elvégezték, kezdik csak a felvételeket. Ezek alatt különböző reflektorokat használnak. A felvételek alatt egy titkárnő folyton jegyzi az elfogyott tekercs mennyiségét és egy hangmérnök speciális fülkéből kontrol­lálja a beszédet. A külső jelenetek egy részét a stúdió ud­varán és kert jében forgatják. És habár Kor­da. lehetőleg mindent a természetből vesz fel, nála is lehet trükköt találni. Ezeknél a technikai rész érdekesebb, habár művészileg is magas nívón állnak. A laboratóriumban Miután a filmtekercs kész, a laborató­riumba kerül, ahol kidolgozzák. Onnan a kontrollomoz jut. aki egy kis gépen lefor­gatja magának, de nem vetítve figyeli, ha­nem nagyitó gépen át. 0 jelöli ki, melyik jelenet a legjobb, ő vágja ki a fölösleges ré­szeket. ő ragasztja össze és ismét végignézi, a hangot is megfigyelve. Aztán megmondja, hogy melyik^ .jelenetet kell még pótolni és miután mindezen művészi és technikai rész készen van, a filmet levetitek a stúdió mozi­jában, ahol csak színésznők, színészek és szakemberek nézhetik meg. Ha a film elbír­ta a kritikát, nyilvánosság elé kerül, ahol a közönség dönt a sorsa felöl és a színész si­kerére vagy bukására vonatkozólag. A fölvételek alatt úgy a művész, mint a rendező, a fényképező és az összes személy­A PAJOR SZANATÓRIUM (Budapest. Vas utca 17.) UJ OLCSÓ KÓRHÁZI OSZTÁLYA A Vas-utcai dr. Pajor szanatórium a gazdasági helyzethez alkalmazkodva, kórházi osztályt nyi tott szanatóriumi ellátással napi 3.— pengő ápo lási díjjal. A különszoMk árait is lényegesen le szállította. Különleges gyógy tényezői: rádióinké zelések; bélffirdők (enteroclesner, Darmbad) szív betegeknek kímélő és pihenő kúrák (elektrocardi hograph), szénsavas fürdők, stb. Nagyszabású viz gyógy, zander és ortopäd gyógy termek, aszthma szobák, sebészeti osztály elsőrangúan felszerelt mütőtermeivel plasztikai sebészet, emlőplasztika, orrkorrekció, armegfkcalkás, ránceltüntetés) stb., urológiai osztályán a legmodernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékel­tebb átalányárban stb- — Téjékozást nyújt szí­vességből dr. Bíró Géza gyógyszerész Clnj, Piára Unirii. Évek óta nem jelent meg ehhez hasonló könyv! T. E. LÄ WHENCE: A BÖLCSESSÉG HÉT PILLÉRE Az intelligence Service legendás hirü tisztjének „Arábia koronázatlan királyának“ egyedülálló emlékműve: felejthetetlen öné’etleirása. — Kér kötet, 800 oldal, eredeti illusztrációkkal, 4 tér­képpel, az eredeti angol kiadás változtatás nél­küli magyaT fordítása. — Ára angol vászonk - résben Lei 316*— az Elísrjzék köny vosztáiyábar, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállítjuk- — Kérjen a könyvről részletes ismertető füzetet. kaphat minden ÁRUSZOBÁT IS- Podmaniczky-u. S. igényt kielégítő, MÉRSÉKELT Teljes kényeieni, központi intés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-43,294-Isi

Next

/
Thumbnails
Contents