Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-28 / 298. szám
4 BLLENZÉK 1933 érne 0tab«r 2 f>. BM Harcok V gazdasági élet annyira üss/«' van kuszáivá. l>ogo/va, Imgj abban ««Miki som ismeri ki inadat, És minthogy ez az összokw- szálódás, a fogaltnak, a tónyok ős a helyzetek összezavarodottsága. az ugyn<‘wzott d*' mokroüktis rendszer alatt történt, a küzdelem látszólag a mai d«‘mokrác-i:i és a fasiz- l mus között folyik. láitszólag. M«rt a küzdelem a gazdasági i eletet illőt«) ellentétes világnézetek és «*zek j hivoi közöt! megy végbe. >\ különbség közöt- ; tűk csak a fenntartási módozatokban van. I Ez az «-gyetlen oszköz. amollyol a nyomort valódi okáról el lohol torolni ős más tényezőkre irányítani a figyelmei. V sovinizmustól elvaküott tömegek képieknek tárgyilagosan gondolkozni és Így elhiszik, hogy nyomoruk oka a másfajtája népek, avagy az ellentéte« eszmét követő tömegei. Csodálkozni lehet azon, hogy az emberek mily könnyedséggel siklatlak el azon roppant j horderejű kérdések melleit, melyek életüket, \ sorsukat érintik. Körülöttünk a történelem legnagyobb csatája viharzik. . mindohlxM azonban semmit sem látnak, vagy nem akarnak látni. Az emberek azl hiszik, ha ök nem vesznek tudomást a harcról, akkor az nem létezik, avagy ha létezik is. őket nem érinti. \Tagv tévedés ez. Mert a gigául kus méretű és általunk fel foghatatlan következményekkel járó küzdelem, az egész emberiség sorsát magában hordhatja. Mindenkinek, aki él. joga van az élethez s az emberhez méltó élethez. S ha Így van, akkor ez a jog nemcsak papíron, vagy elvben létezzék, hanem annak érvényt kell szerezni a valóságban is. A társadalom tehát ugy kell berendezkedjék, hogy ez a természetes emberi jog érvényesülhessen. Ez annál inkább lehetséges, mert e jog érvényesülésének nincsenek természetes akadályai. A töld ugyanis annyit bir termelni, hogy a föld- gömbön jelenleg élő valamennyi ember szükséglete bőven kielégíthető. Egyesek önző érdeke pedig nem lehet indok arra, hogy az emberiség nagy része, állati vagy még ennél is rosszabb sorsban tengesse nyomorult életét. A mai helyzet, az emberiségnek nem válik díszére. Ezt a szégyenfoltot végül is le kell mosni, ha a ..homo sapiens“ elnevezést ismét ki akarják érdemelni az emberek. Ezzel szemben áll az a felfogás, hogy a mai gazdasági és társadalmi berendezkedés természetes s tökéletesebbet emberi elme nem találhat ki. Természeti, megmásíthatatlan; törvény eszerint az, hogy az emberek egymással harcban álljanak a falatért, a mentői nagyobb falatért. Mégis az ismeretek általános terjedésével, mind több ember koponyájában nyer fészket az a meggyőződés, hogy ugy ahogy van, nincsen jól s változtatni kell. Az élet mind bizonytalanabbá válik és pedig mind nagyobb tömegek részére. Az általános elszegényedés nyomort cipelő hullámai, mind szélesebb rétegeket sodornak magokkal. Minden fogózkodás hiábavaló, mert toldozással. félintézkedésekkel sem lehet semmit elérni s agy minden kísérlet a rendszernek kifogástalan miiködésbehozatalára, hiú ábránd marad. A hibás rendszer hívei utolsó kísérletet tesznek ennek megmentése érdekében. A régi* rendszer felbomlásában, nem a fejlődés kezét látják s a demokráciának tulajdonítják pusztulásukat. Azt állítják, hogy a demokrácia ahelyett, hogy a nép erőit a nemzeti eszme köré összpontosítaná, pártokra bomlasztja az országokat, demagógiát üz, növeli és fejleszti a korrupciót, a gazdasági életet kiszolgáltatja az (idegeneknek és ezzel előkészíti a. talajt a bolsevizmus részére. A tömegek kezdik megelégedni az élettel való lehetetlen küzdelmet. Az idegek felmondják a szolgálatot. Kivezető utat követelnek az összeomlásból. Pocol Viktor, RENDSZERESEN ELLENŐRZIK A BIANKÓVÁLTÓK FELBÉLYEGZÉSÉT. A pénzügyminiszter rendeletet küldött a pénz- ügyógazgatóságokhoz. amelyeket arra utasított, hogy a bankok ellenőrzése alkalmával meg kell vizsgálni, nincs-e a bankok tárcájában biankóváltó keltezés és lejárat nélkül. Az ilyen váltók után Ü.4 százalékos bélyegilletéket fizetnek, mint a hathónapos váltók után. A biankóváltókon egyes esetekben ce- j ruzával jegyzik fel a lejáratot és szükség j esetén a lejáratot gumival törlik és későbbi J időtpontra állítják ki. Az esetben, ha az adós j nem teljesiti kötelezettségeit, egyes bankok j a váltót olyan határidőre állítják ki, amilyen j határidőre a bélyeg érvényes. Ezáltal az ál- j iám károsodik és ezért kell az ilyen váltókat az illetéklerovás szempontjából ellen- j őrizni. cE Szab a J-e ötroli re elakadni gyógyítfiiatfadstn beiegebei ? Kiváló orvosaink Icleleíe a CLI J. (Az Ellenzék tudósilójálój:) Orvosoktól interjút kérni nehéz dolog. Órákat kell ücsörögni hófehér folyosókon, előszobákban, rendelőkben és várni, várni, mert elsők a hidegek. Ha végül aztán sikerül szemtől szembe kerülni a frhrrköpenyrges professzor orral, aki ráinnéz átható jóságos szemeivel, ugy érzem, hogy erőm elhagy és elfelejtem mindazt, amit mondani és kérdezni akartam. Választ igv is csak ..holnap“ kapok, amikor aztán megkezdődik az ácsor- gás elölről. Végül kinyílik nesztelenül valamelyik ajtó, megáll előttem a professzor ur, beszélni kezel, vagy átnyújtja válaszát arra a kérdésre, szabad-e állami felügyelet melleit örökre elaltatni azt a beteget, kil az orvosi konzílium gyógyíthatatlannak talált? Boldog vagyok, rohanok és el is felejtem megköszönni a szívességet. I)r. Elfer Aladár egyetemi tanár nyilatkozata: Lord Moynihan törvénytervezetéről olvastam. de még nem vagyok abban a helyzetben. hogy erről nyilatkozhatnék. Különben is a kérdésnek olyan hatalmas jogi és egyéb háttere van. annyiféle szempontból lehel vizsgálni, hogy külön tanulmányt l^é- pez. és nem lehet vele egyszerű ankét formájában foglalkozni. Különben sem szerelek szerepelni a nyilvánosság elöli és ezért bízom a kérdést azokra, akik utánam jönnek; a fiatalokra. V/ok bizonyára többet fognak mondani. Dr. Steiner Pál egy etemi tanár: A Charite szanatóriumban lévő dolgozó- szobájában szívélyesen fogad és a következüket mondja: Az orvos hivatása, az orvosi gyakorlatban adódó sajátos helyzetek, melyek az orvosi munkában nagy erkölcsi erőt követelnek. már abban az esküben vannak kifejezve. melyet mint Hippokrates-féle eskü néven ismerünk. Ez igv szól: ..Halált okozó szert nem fogok senkinek lialál“ kértlésére kiszolgáltatni, még kérésre sem. sftt ilyen- féle tanácsot sem fogok adni“. Az azóta lefolyt idő sokat változtatóit az ember és az, orvos életmódján s az eskün az angol kódex sem változtatott. Bármint vélekedjenek is a jogászok, mi orvosok nem fogunk sohasem emberszerctctcn alapuló orvosi működésünk alaptételén változtatni és nem fogunk a ,,ne ölj" parancsolat ellen véteni, mert erkölcsi felfogásunk tiltja ezt. Bármilyen szánalmas is az úgynevezett gyógyíthatatlan betegek sorsa, korszakalkotó felfedezések «-gyík napról a másikra megváltoztathatják a határt a gyógy ilhatalhii) «‘S gyógyítható hidegségek közölt es lelkiismeretűnk. becsületünk sem engedi, hogy a ma ..gyógyíthatatlan1" hideged halálra ítéljük. Az orvos hivatása céltudatos, erős akarattal és szívvel a betegei gyógyítani, szenvedéseit csökkentéin, de sohasem, még ..ex eonsilio“ sem ölni. I)i. koleszár László főorvos, az EME orvosi szakosztályának főtitkára: Ennek a kérdésnek olyan hatalmas egyedül a jogi háttere, hogy véleményem szerint nem lehet megvalósítani. A mi orvos- nemzedékiinkbe belencvelték azt. hogy az orvos nem életet olt. hanem életet ment. A beteg Iá jdalomnélküli megölése ellenkezik azokkal az alapelvekkel, amelyeken mi. mai orvosok állunk. Nem is tudok elképzelni egy olyan állapotot, mikor ez a terv megvalósulhatna. Hiszen az ember egész élete oda van összpontosítva, hogy gyűjtsön, inig fiatal és erős. azokra a napokra, mikor gyenge és öreg lesz. Ila megvalósulna a terv, szembe találnánk magunkat ezzel a legerősebb ösztönnel, azzal, hogy mindenki biztositsa magát arra az alkalomra, mikor elérkeznek utolsó) napjai és csak a szorgalma által gyűjtött eszközökkel tudja az életét fenntartani. Nem mondok véleményt az Angliában felvetett törvénytervezet fölött, de kitartok amellett, hogy annak sem ma. sem a jövő időkben nem lesz meg a létjogosultsága. „Embert ölni nine« jogunk CL Az egyik legismertebb helyi szaktekintély, szanatóriumi igazgató-főorvos, következőkép nyilatkozik: — Embert ölni nincs jogunk. Tévedések a legszorgosabb vizsgálat és a legpontosabb diagnózis esetén is előfordulhatnak és éppen ezért az orvos altassa el, adjon bármily csillapítót a betegnek, de ne ölje meg. Képzelje el, mennyi visszaélés történne legszigorúbb ellenőrzés esetén is. ha ilyen törvény megvalósulhatna. Kulturáltamban ilyen törvénytervezet nem mehet keresztül. Ha csak egy esetet is ismerne az orvosi tudomány, mikor egy gyógyíthatatlannak hitt beteg meggyógyult, akkor már ez az egy eset is elég volna, hogy vétót emeljen minden ilyen próbálkozás ellen. Azt pedig tudjuk, hogy a mindennapi gyakorlatban gyakran előfor- dul az ilyen eset. Dr. Rófh Marcell kórházi főorvos: — Nem ismerem a készülő angol törvény- tervezet lényegét és határait, mely az orvosnak megengedi, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel sajtolt embertársainak az életéi és szenvedéseit egy halálos dózis morfium- injekcióval lezárja. Az eüthanasia kérdése — a gyógyíthatatlan és menthetetlen beteget szenvedésmentes halálhoz hozzásegíteni — nem először merül fel a jogászi és orvosi körökben. Eddig minden állam törvényhozása mereven elzárkózott ezen jog törvényes elismerése elől és súlyos büntetéssel sújtotta az orvost, aki az eüthanasia elvét a gyakorlatban megvalósítani akarta. A logikus és humánus gondolkozás azt diktálja, hogy nincs értelme egy kétségbevonhatatla- nul halálraszánt és súlyos szenvedésektől sújtott életet meghosszabbítani, vagy fenntartani. midőn a betegnek is határozott kívánsága a szenvedésteli élet lezárása. De meg kell érteni a jogi meggondolásokat is. Egyrészt valóban nehéz eldönteni, mennyire van meg a halálos betegség tudatát magában hordozó embernek a szabad akaratnyil- vánitási képessége. Másrészt pedig a legkiválóbb orvos sem képes minden esetben egy betegség gyógyíthatatlan voltát megdönthetetlen biztonsággal megállapítani. Az eüthanasia kérdése ugy jogi. mint orvoserkölcsi szempontból oly sokrétű, mint az a szövevényes ut. mely az élettől a halálhoz vezet, ezért nehéz a felelősségteljes probléma megoldása is. Az orvos elemi és szent kötelessége a gyógyítás melleit a szenvedéseket is enyhíteni. De épp ennyire kötelessége a még gyógyíthatatlannak és menthetetlennek ítélt életért utolsó pillanatig minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni. Nem tudjuk előre megjósolni, hogy a technika óriási fejlődése mellett és az egész világon lüktető tudományos kutató munka eredményeként, mikor válik egy ma gyógyíthatatlannak minősített betegség — gyógvithatóvá tétele. A kérdés megoldásának két feltétele van; egy magasan fejlett államideálból táplálkozó társadalmi berendezkedés és egy tisztult orvosetikai felfogás. Zaklatott, nyugtalan korunk egyik feltételt sem termelte ki eddig. Véleményem szerint az angol törvényhozás ehhez a kérdéshez csak nagyon óvatos kézzel és szűk keretek között nyúlhat hozza. Dr. Elekes Miklós el megy ógy ászfő orvos: Mivel a gyógyíthatatlan betegek legnagyobb része az elmebetegek köréből kerül ki, megszólaltatjuk városunk egyik legismertebb elmegyógyászát: dr. Elekes Miklóst, aki a következő nyilatkozatot adta lapunknak: — Az eüthanasia kérdése nem mai keletű. Németországban már rég felvetették a kérdést, hogy nem volna-e jobb a gyógyíthatatlan elmebetegek életét, akik óriási méretű terhet jelentenek egy fejlődő társadalomra, elvenni. A kérdéssel kapcsolatban ankétot autóbusz vállalat 1935 december 25-től 1936 január hó 5-ig bezárólag terjedő időre a menetdijakat lényegesen csökkenti a vállalat azon vonalain, melyek a vasúttal párhuzamosan haladnak. Bővebb felvilágosítások szerezhetők a vállalat jegyirodáinál: Cluj telefon 155 és 333. Satu-Maré telefon 99. Baia-Mare telefon 66. Zalău ielecon 99. tartottuk az orvosok, melynek követk1-/un ny«- az volt, hogy érdeken indokolással búi •le elvetették a tervet Az orvotok nagyról/.' elfogadta a lerve/etet szociális v/<-mj>oíitból de ugyanakkor utalt arra, hogy a tervezet íMegvalóttitásá val olvrm törés állna b< ’■'/ orvos ideológiában, mely nagy morál»' ka rokka] jár, ugyanakkor pedig meginogna */ orvos életmentő szerepébe vetett törhetetlen bit is. Véleményein szerint mindez csal u! humanizmus. Nines érlelnie életben tart azokat a sz.ereiirsétlen emberi ket, akikivk Iclki élete sokkal nlarsonyabh < gy állatén. I Furcsán hat ez. a humanizmus, mikor köz tudoinásu. hogy a háborúban egészséges mi! hókat küldtek meggondolás nélkül a halál ha. \ törvénytervezet kétségtelenül hurná mis. Ila megfelelő) óvatossággal látnak hozzá a megoldáshoz, sem tévedés, sem visszaélés nem történhetik. A könnyű halál alkalmazása nem volna egyéb egy szociális bravat kozásnál. amelyhez hasonló tiu atszámi ;■ előfordul az. emberiség életében, l'gyanezen az. elven alapszik példán! a sterilizáció amely már rég van gyakorlatban Amerika néhány államában és Németországban. Nem kel! elfelejteni, hogy az orvosnak nemesük gyógyító, hanem szociális szerepe is vau. * Ezeket mondották városunk orvosai az eüthanasia nj és mégis mindig régi kérdésével kapcsolatban. Megkérdeztük dr. Tata ru Coriolanl. a Ghij-i orvosi kamara elnökét is, aki megígérte, hogy nyilatkozni fog. Nyilatkozata lapzárta után érkezeit, tartalma egyébként nem von le semmit körkérdésünk értékéből, meri nem tudományos értekezést akartunk adni. eaipári felvillanásszerüen óhajtottunk bevilágítani e kétségtelenül érdekes kérdés hátterébe. Nem foglalunk állást mi sem ebben a még nyilt és korántsem lezárt kérdésben. Csupán megállapítjuk a tényeket. Az eüthanasia, a ..szép halál“ problémája megméretett és könnyűnek találtatott . . . . Mátrai Béla. Szemüveg Nagyapónak rossz a szeme. ami nem is valami rendkívüli dolog, hiszen nagyapó 80 éves kis öregur, aki egész nap üldögél a kályha melleit s egész nap olvas. Minden boldogsága, öröme az'olvasás, szép régi történetek böngészése, ugy brief ele jl kezik. hogy enni is elfelejt. így telik cl az élete szépen, csöndesen, a könyvek meg az újságok között, meg nagyanya sze/id kor hatásai közepette. Nagyanya azért korholja nagyapót, mert nagyapó rettentő szórakozott s mindig leeres. kutat holmijai s a legkülönbözőbb dolgok után. A napokban a szemüvegét nem lelte nagyapó. A rosszul látók szokásaként két kezével tapogatta végig a: asztalt, a sokfiókos kommodot, sőt a székek lapját is. Ekkor lépett be nagyangó, akit megállt az ajtóban s elkezdett zsörtölődni. — Mit keres már megint? — .4 szemüvegemet. — Ejnye, ejnye. Mindig keres valamit Nincs az orrán? — Nincs lelkem. Csönd. Majd azt mondja nagyangó: — Nézze meg n földön — nem látja? Sehol sem látja? Mire nagyapó: — Hiszen, ha rajtam volna a szemüvegem. akkor egy-kettőre megtalálnám ... Mozgószinházak műsora: PÉNTEK: CAP1TOL-MOZGÖ: Karácsonyi műsor: A NAGYBÁCSI RENDET CSINÁL! A szezon legmulatságosabb filmje. Főszereplők: Liane Haid és Hermann Thimig, Leo Slezák, Hans Moser. EDISON-MOZGÓ: I. Erdélyi bemutató. «Premier. HEGYEK LÁNYA. Fősz. Harry Weltmann. II. FENEVADAK URA. Dráma a cirkusz életéből. III. PALANCEA- NU. MIJNEÁS-MOZGÓ: I. AZ ÖRÖMÖK VÁROSA. Főszerepben: Dolores del Rio és Pat O'Brien. II. TIGER HAY. Főszerepben: Ag. Robinson és Zita Johann. Előadások 3, 6 és 0. Helyárak 10 és 12—f-3 lej. ROYAL-MOZGÓ: Karácsonyi műsor: CIGÁNYBÁRÓ. Jókai Mór regénye utáq. Johann Strauss zene. 3, 5, 7, 9 órakor. —-. B——— — I NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási I választékban Ellenzék könyvogztályá» j ban kaphat! Orvosok, mérnökök! Minden német (25% redukció!), francia, stb. folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenái, Cluj. A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól Cluj, jelezve, mely szakma érdekli.
