Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-28 / 298. szám

£ fl LLP fiX ÉK rwtmwsmrsmmmi» 19 3 5 december 2 ff­lirdélyi színészek találkozója a budapesti Király Színházban Beszélgetés Tom fia Bélával az — aj és régi sikereiről MIT IR A ROMÁN SAITÓ IskildtcW, lupin/ l’.u.iiK'v, Itália. t ITTA: A .c; Jui\ varat nul ir.«-i,-/a\ jzta •'op Valet ilr. bűnvádi perrendtartás tervezetet, nflv fontos változás. vezet l>c «/ esküdtszéki tárásban, niuit.in tanácselnököt meghat a'ma/- a, hogt maga u vegyen rés/l •>•/ esküdtek hi­nu, tanácskozásában. Nem tudjuk, nv. okoz* a, hogv az igazságügy mmiwiet n jelenlegi t elid. N. errel svikrtwtt, I eltet, hogv- '/ esküdtek műve­letlenek és analfabéták voltak valamikor. tgv indokolt volt egy hívna o, b;ro jelenléte meg. Reszelésük alkalmivá], liogy jogi felvilágosítást -djón részükre, ha cn\ szükség volna. Ma azon­ban az esküdtek nagy része müve t ember, «ki teljesen tisztában van hivatásával, nem is volt uz utóbbi diákben ellenük panasz. Ha előfor­dul, hogv egy.egv ügyet befejezni nem tudnak, ennek mindig az ügyészség. vagy az idézések hiánya ay oka, «miért nem lehet felelőssé tenni az esküdteké:. Azért sem érheti okot gyanúsítás, mert a’z utóbbi időben több felmentő Ítéletet hoztak. A bizonyítékok össze szedése. és felsoro- asa ugyanis a vizsgálóbíró és ügyész dolga. — Nincs tehát indok a7 esküdtszéki eljárás módo­sítására. Minden módosítás magit nz intézményt szünteti meg egyúttal. Nem -zabád megs/üntet- ni ezt ,i demokratikus «lapon átló ..népbirósá'- got". mely annyi áldást jelentett a világnak. Az esküdtszék épp arra való, hogy a hivatásos bíró kikapcsolásával mondjon véleményt. Vannak politikai kérdések: — például ;i sajtóperek — amelyektől jó. ha a hivatásos birak t 'yo! tartják magukat. ADEVERUL: A szenátusba törvényt nyújtói­tok be. mely az ércpénz forgalmát szabályozza- A törvénynek az * célja, hogy jövedelmet bizto­sítson a kincstárnak. A februári törvény csak n'oo mii-tó lej hasznot jelentett, a jelenlegi terve­zet ezzel szemben 300—350 millió többletet biz­tosit az államnak. A forgalomba helyezett összes pénzmennyiség értéke 22 milliárd lejt tesz ki. ez azonban nincs valóban forgalomban, miután sok pénzt eldugtak cs elzárták s Így 1 0—12 mil­iard forog, a lakosság kezén az országban. Az tij törvénytervezet értelmében mz crcpénz ez­után a forgalomban levő pénznek körülbelül 50 százalékát fogja kitenni. A stibdizációs törvény 2600 millió lej értékű ércpénz kibocsátását en­gedle meg, ezzel szemben 1935 februárjában már 4820 millió lej értékű ércpénz volt forga- omban. Az ércpénz mennyisége és összetétele fontos aliami bevételt jelentett az utóbbi idő­ben. Ezen az utón keres most uj bevételi forrást a pénzügyminiszter. Ezért állított fel pénzver­dét az országban. Óvatosan kell bánni ezzel « veszedelmes fegyverrel. EXCELSIOR: Nehéz. féle.metes időket elünk, mely telve van nyugtalansággal. Az érdekek összeütközése erőteljesebb s a gyűlölet a nép lel­ki egyensúlyát felbontja. Legalább most, kará­csony estjén tériünk magunkba s kérdjük meg: Hova megyünk? Borzasztó nehézségeket kell legyőzzünk. A gazdasági válság, mely a viiágot sújtotta, teljes fejlődésben van. — Általános a zűrzavar, mely lehűti a lelkesedést s legyőzi az optimizmust. A népek nemzeti határaik között erőfeszítésre készülnek. A világválság megnehe­zítette az ügyek intézéséit s olyan feladatokat ró reánk, melyeket lehetetlenség már megoldani. A belpolitikai harcok napról-napra élesebbek. — Hiába dolgoztak a kormányok azon, hogy biz­tosabb alapra helyezzék gazdasági életünket. — Hősi elhatározás volt, midőn meg akarták eza. baditanţ a mezőgazdaságai a tartozásokról. A munka terhét növelte, hogy órárój-órára változ­tak 0 külkereskedelmi forgalom nehézségei, majd a háború réme tűnt fel a láthatáron. S mindennek dacára nem szűnik meg a harc kö­zöttünk. Uj rendboniás, uj gyűlölet hangzik minden oldalról. Fegyverszünetre van szükség. Csupán ezen az utón, az öszes erők összefogásá­val győzhetjük le az akadályokat. A király is ezt kivinja. Felhívást intéz a munka, a bölcses­ség és nyugalom érdekében az ország politiku­saihoz, ..Békesség a földön ,•■ jószándéku embe-: reknek“ — ez Jegyen a román lélek parancsa- TARA NOASTRA: A Reuter-iroda angol háborús készülődésekről beszél. Anglia kész há­borúra is, hogy megvédje a Népszövetséget. Más esetben cserbe hagyta & nem törődött vele, most azonban, mikor gyarmatairól van szó, a Nép­szövetség köpenyege «Iá bújik, — Nem értették meg Itáliát. Itália- megmondta, mit akar s a legborzasztóbb kényszerítő eszközöket léptetik életbe vele szembe. A gazdasági .szankciók bűn­tényt jelentenek egy nagy néppel szemben, melynek múltja tele van civilizációval. Itália nem akar háborút. A bűn Angliát és a Nép- szövetséget terheli. Nem értik meg Itáliát, ezt a szegény országot, mely erői kiterjesztésére meg­felelő helyet keres. Az egyetlen megoldás az, hogy gyarmatokat adnak Olaszországnak. •— Lesz-e háború? Nem lehet előre tudni. Csupán annyi bizonyos, hogy ezért Itáliát nem lehet majd felelősségre vonni. HlDAl’EST. (Az Ellenzék tudósítójától.) \ magyar fővárosban Tompa Béla, az Er­délyből elkerült kitűnő színész egyre-másra aratja legnagyobb sikereit. \ Király színház színpadán mutatkozott l>e a pesti közönség­nek. mely rövid pár hóna}) akiit szivébe zárta Tompa Bélát. a színjátszás sokoldalú í's nagyon lehetséges művészét.. Pár hónap­pal ezelőtt lépett lel előszűr a Viktóriában és ina már meghívásokat kapuit a Belvárosi és a Magyai-szinliázba is. Első szereplését és újabb sikereit a Király színház próbájáról ki jövet, maga mesék el. Első szaván érzik, hogy viss/akivánkozik Erdélybe és legszebb éveinek színhelyére gondolva, nagyon olérzé­kenyül. Mikor észreveszi érdeklődő pillanlá sómat, szinte felrezzen és szinte unottan — mintha ez. nem érdekelné — számol be ön­magáról. a pesti szüli észről. Melyik szerepemben voll o legnagyobb sikerein? ... A leggyöngébb voltam n Vik­tóriában. amelyikben debütáltam. Partner- nőm egy Ki éves kislány volt. Először ját­szott éleiében színpadon. Engem is hozzáido- mitottak, hozzá formálták a szerepemet. Csak jóval az első előadások után kezdtem egyéniségemet érvényesítőn . Marira grófnő- ben és a Ha way rózsájában epizód-komiku­mot játszottam. Estéről-estére mindig kaptam több nyiltszini tapsot. \ pesti közönség ta­lán könnyen tapsol próbál szerénykedni Tompa Béla. Sietünk megjegyezni, bogy ezt maga som hiszi. Az olyan színésznek, mint ő. aki Erdélyben is kedvence, volt a színház közönségének, bizonyára Pesten is kijár a tapsorkán. A DÖNTŐ SIKEREK Szülészetemben — folytatja -— talán fordulópontot jelentettek a Három a kislány Tschöll-papa szerepe és a Fehér ló Giesec- kéje. Ez utóbbit a rádió is közvetítette. Azon az estén, mikor 0 hangszóró közvetítette ezt az operettel, szivemmel-lel kenun el játszot­tam. mert arra gondoltam, hogy az én drága erdélyi közönségem is hallgatja ezt és én most újra nekik játszhatoni. Jelenleg a Xó- tás kapitány őrmesteréi játszom komoly és hangos siker jegyében. VENDÉGSZEREPLÉS A MAGYAR ÉS BELVÁROSI SZÍNHÁZBAN — E pillanatban úgy állok, hogy hn ignz­BUCURESTI. (Az Ellenzék tudósilójától.) A román nőt hirből — külső és belső lényé­nek színes túlzásaiból — jól ismeri a világ, közelről: benső egyéniségének legtitkosabb forrásait viszont csak igen kevesen. A fiatal román irodalom a- román nő megpróbálta­tása, vagy boldogulása, szociális helyzete, vagy esetleges lassú átalakulása mellett mindeddig feltűnő közönnyel haladt el. Egy nemrégiben szenzációs könyvsikert aratott fiatal román szerzőé az érdem, hogy az irodalmi érdeklődést a mai, modern ro­mán nő mindeddig rejtve maradt érzésvilága felé irányította, érdekes szociális izt kölcsö­nözve egyben az igazi fővárosi román nők mindennapi rejtegetett tragédiáinak. Az ér­dekes regény címe: „Maidanul“, amit ma­gyarul igy lehetne visszaadni: „Külvárosi dombok“'. A feltiinéstkeltö munka egyszerre fellebbenti a fátylat a román nőnek úgy családi, mint társadalmi helyzetéről, mely a nyugati megfigyelő előtt nehéznek látszik. A regény szerzője szerényen a ..Mayca Sava1' írói név mögé rejtőzködik, holott valóságban a főváros legelőkelőbb társadal­mának egyik közkedvelt asszonyegyénisége: Iki Savcanu. a parlament köztiszteletben állő elnökének, N. N. Saveanunak leánya. Iki Saveanu alapos és kitűnő ismerője sa­ját nemének, aki tehetségének megelevenítő erejével izgalmas történéseken át csillogtatja meg az 1936. éveleji román fővárosi asszo­nyok megdöbbentő lelki vívódásainak szin- pompás kaleidoszkópját. A szer/,4 Az előkelő asszony komoly intellektusá­nak és mégis inspiráló és bájos női egyéni­ségének nyájas közvetlenségével fogad. — Interjút adni kellemetlen és nem is gotóm megengedi, a Magyar-szinházban •' januári operett újdonságban fogok játszani. Eebruárbaii Bárdos Artúr akar a Belváro­siban egy oly zenés darabban felléptéin«, amelyben Páger Antallal én lennék a fő­szereplő. Ha azonban a mi színházunk, n Király színház is premiert játszik január 16-tól. úgy ezekből a (vendégszereplésekből nem les/ semmi. Ebl>en az esetben nem mozdulhatok innen. Nem is tenném meg ezt, hiszen emu k a színháznak sokat köszönhe- : lek, mert hamar kfifu Itatott. Pesten évek kel- ! lenek ahhoz, hogy valakit megszeressenek, í A Király-színházban mindössze nég\ hónap alatt hal szerepel játszottam és ezerl nagyon hálás vágvök. ERDÉLYI SZÍNÉSZEK EGY CSŐ KORBAN Itt vannak mellettem a lvirály-szinház kötelékében a többi erdélyiek is. Többek kö­zölt Kis Manyi, Kondor Ibolya és Pallói is. IV rektoraim bécsi emberek, de az erdélyi te­hetségeket értékelni és becsülni tudják. Kü­lönbem a színházi konjunktúra egy fokkal sem jobb. mint Erdélyben. Sok a színház és kevés az oinl>erek pénze. Azonkívül állandóan páncélban kell járni és dolgozni, remegni a darabok és szerepek sorsáért. — Mikor látogat el ismét Erdélybe? Időt nem tudok mondani, de biztos, i bőgj- visszamegyek. Nem állandó színésznek. ; Most itt dolgozom ujult erővel és itt tercm- j tek mii vészetemnek uj hazát. Nagyon sajná­lom erdélyi közönségemet és sajnálom az elvesztett baráti kört. Tizennégy év legszebb éveimből, nem lehet ezt soha elfelejteni! Búcsúként hozzáteszi: — Csak azt kívánom olt élő kollegáimnak 's, hogv jól menjen a színház és meg tudják keresni kenyerüket. Ezekkel a szavakkal köszön el Tompa Bé- ! la. aki szeret és nem felejt el bennünket, j Tőle igazán nem irigyelhetjük, hogy Pesten rövid időn belül a legelfoglaltabb színésszé lépett elő s karácsonyi ajándékul Bárdos i Arthurnak, a Belvárosi-színház igazgatójá- I nak 1936—37-i színházi idényre szóló szer- ! zödését kapta. j Úgy látszik, egyelőre nem lesz ideje Tom- t po Bélának Érdélvbe ellátogatni. (k. j.) I érdekes. Alert ha diplomata ad interjút, el- í rejti gondolatait. Ha művész: úgy kiszínezi a valótlanságig, a polgár pedig egyszerűen nagyzol. Mindezeknek csak ritkán sikerül leleplezni egyéniségűket és gondolkodásukat a kérlelhetetlen nyilvánosság előtt — hang­súlyozza, majd igy folytatja: — A szóbeli vallomás elszáll, az interjú: a leírt vallomás viszont várja, hogy mér­legeljék. Kissé nyugtalanít tehát a kérdés: milyen az éle­te, lelkivilága, életcélja és valója a Bucu­resti-i nőknek? Mert hogyan felelhetnék a „többiek“ felha­talmazása nélkül. — Mégis, mi az igazi lényege a Bucuresti-i nők egyéniségének? — Az, hogy mindenekelőtt: asszonyok! Hogy mint vélekednek ők a békéről, meg a többi asszonytestvéreikkel való egyetértés­ről? Nos. szenvedélyesen, egész lelkűkből áhítozzak a béke megvalósulását. — Társadalmi helyzetük? — Az idegen közvélemény elitéi bennün­ket. mint akik csak heveskedésre, bosszúra, reprezentálásra s érzékiségre vagyunk te­remtve. Holott a román nő valójában pol­gárasszony! Nyiltszivü, örömre, vidámságra mindig hajlandó, de a legnagyobb áldozatra is képes. Nemcsak Ízlése van, de élesen fel­fogó esze is. Egyénisége kifejezésében ter­mészetszerűleg alkalmazkodik az éghajlat­hoz, amelynek szeszélyes változata alatt él. Nemcsak élettársnak jó, de anya is tud len­ni, ragaszkodó testvér és munkakörében — bárminő legyen is az — kiérdemli környe­zete rokonszenvét. Nem igaz, mintha a Bu- curesti-i nő nem volna háziasszonynak való. Hogy lénye kacér és a figyelem minden gesztusáért különösen hálás — ez más lapra Négyszemközt a modern román asszonysors regényírójává! Iki Saveanu. a parlament elnökének leánya, a fővárosi előkelő tár­sadalom egyik közkedvelt egyénisége a bojár nőktipusáró! beszél Esős és liideg évszakban űRIPPfl REUMATIKUS FÁJ DA LM A K IDEGESSÉG, FEJFÁJÁS ELLEN csak a 3HU70L 1 doboz 3 tablettával Lei 9* Kapható minden gyógyszertárban. tartozik. Ez minden ország fővárosában igy szokott lenni. — S házaséletük ' — Visszatükrözi a keleti befolyás emlé­keit. A férfi uralkodni akar háziszentélyé­ben. az asszony meg olykor - szabad­ságot kíván venni magának ... a szív jogán. Ezzel magyarázható meg u sok nem-sikerült házasság és az egyre szaporodó válóperek lavinája. — Mi magyarázza a túlzott divatkultuszt? — A Bucuresti-i nő rendkívüli alkalmaz­kodó képesség. A Bucuresti-i nő lelkiilete mindent könnyen átvesz . . . ami uj. Így ért­hető azután, liogy a derék idegen, aki a háromnapos ut után kábultan kiszáll a pá­risi gyorsból, élűmül, amikor a Calea Victo- riei-n megpillantja a Bucuresti-i kirakato­kat. melyek vetekednek a párisi divatkreá­ciókkal eleganciában és Ízlésben egyaránt. Szerelem? — De a román nő azért nem előitélct- nclküli. Vannak talán neki is hibás meg­gondolásai és legjobban reá illik a mondás, hogv ,.a szerelem nem ismer korlátokat“. A Bucuresti-i nő kedveli a sportot és higyje el uram. olvasni is szokott. Hogy nem poli­tizálunk. ez éppen a férfiak szerencséje, akik nem tudom mit csinálnának, ha a he- viilékenv román asszonyokkal a politikai fó­rumon is meg kellene verekedniük. Micsoda szabin háború volna! . .. Szegény rómaiak! Miután Iki Saveanu elragadtatva megfes­tette a falusi román asszony küzdelmes éle­téi. aki szántóföldek göröngyein, meg az égető nap hőségén izzad, hogy kemény mun­kájával megszerezze száraz beteiö falatját, mintegv szembeállította velük a küzdő nő városi típusát, ki a mindennapi élet annyi kisértése közepette is megállja helyét. — Gyöngéje, hibája bizony a román nő­nek is van — fejezte be érdekes mondani­valóit a kamarai elnök leánya — annál is inkább, mert mint említettem: a román nők is igazi nők. a női természet minden jó és kevésbé jó tulajdonságával együtt, amint­hogy hibája mindenkinek lehet, hiszen sem­mi sem tökéletes ezen a földön ... A fiatal irónö lénye egészen átszellemült csevegés közben. Minden nagyvilági szaloá- előkelőség levált róla és szavainak zengése elárulta, hogy e meghitt vallomástételben mélyen átérzett meggyőződését fejezte ki S. I. A SERDÜLŐ IFJÚSÁGNAK adjunk heten­ként legalább egyszer réggé' felkeléskor egy-egy kispohárnyi természetei ,,FERENC JÓZSEF" keserüvizet, mert gyomor-, bél. és vértiszritó hatásának, fiuknál és lányoknál egyaránt, igen fontos eredményeket köszönhetünk. A gyermek klinikákon a FERENC JÓZSEF vizet a kisde­dek makacs szikszórulásáná [ és nagyobb gyer­mekek gyomorbélhurut járnál már régóta kitűnő sikerrel alkalmazzák. Szombat, december 2S. BUCUREŞTI. 18: Jon eseu-Ga ina zenekara- 20,15: Uj lemezek. 20,30: Brediceanu: A szent este, opera. Közvetítés Brassóból. 1.45: Vendég­lőt zene. — BUDAPEST. 11,20: Felolvasás. 13.05: Rendőrzenekar. 14-30: Stepat Eugen ba- 3aLajka-zenekara. 18: Előadás. 18,30: A Mándits jazz-zenekar. 19.45: Békebeli tarka.est. 21.15: Az Operaház. zenekara. 24,10: Sándor György szalon- és jazz-zenekara. z BÉCS. 20,ic: Strauss János: A királynő esip- kebendője, operett. — BERLI-N. 20,4c: Bruck­ner V. szimfóniái«. — LEIPZIG. 23,30 Vidám-est­— PRÁGA. 21.55: Benes: Zöld mezőn, operett. — RÓMA. 21,25: Szimfónikus hangverseny. — TOULOUSE. 21,27: Magyar dal. 23: Operett. 23.45: Argentin zene — VARSÓ. 23,15: Rá­diózenek ar. TÉR és FORMA építőművészet! havi iap. Évi előfizetés L. 1122. Egyes szám L. 132. Korábbi mutatványszám 80'— Lei LEPäßE, ciaj. r;:, Kérjen ingyen szakjegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents