Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-25 / 297. szám

1935 december 25. ELLENZÉK smmmmmmmamm Válási a* Kllenűcékbeu megjelent .*J<> emberek egye­sülete4 eimii hirfejre. . Mélyen elszomorodva olvastam az Ellen­zék december 11-i számában azt a hirtejet, amely a Satu-iMare-n megalakulófélben lévő, az állatvédelmet fejleszteni akaró egyesület jelentését kommentálja. És még pedig azért elszomorodva, mert az Ellenzék cikkírója, aki még nevét sem irja sorai alá, olyan le­kicsinylő, mondhatom gúnyos és ellenszen­ves hangon ir ezen megmozdulásról, melyet nézetem szerint minden kulturembernek elő­mozdítani, vagy legalább is biztatni volna kötelessége. Úgy tünteti fel cikkíró, mintha egy ilyen állatvédelemmel foglalkozó egyesület elvon­ná az embereket a jótékony „Embervéde- lem“-től. Ez nevetséges és teljesen alaptalan szemrehányás, mely csak rosszindulatból fakadhat. Mert először is az egyletbe való belépés semminemű anyagi áldozattal, sem elfoglaltsággal nem jár, az illető tag nyugod­tan teljesítheti továbbra is emberbaráti kö­telességeit. Csupán csak az a feladata, hogy a lépten-nyomon előforduló, védtelen álla- iok szükségtelen kínzásait, ahol csak teheti, megakadályozza. Másodszor pedig köztudo­mású dolog, hogy éppen városunk tehető­sebb osztálya, amelyből — nemzetiségre való tekintet nélkül — az állatvédő egylet is álakul, mennyit áldoz jótékony célra, A kettő tehát a legcsekélyebb mértékben sem akadályozza egymást! Nevetséges és kicsinyes szörszálhasogatás az a feltevés is, hogy: ,,akik nem léptek be az egyletbe, jó emberek nem lehetnek4*. Az ebből származó „belső viszályoktól“ ne félt­se cikkíró Satu-Maré városának lakosságát! Az egyesületet, azért nevezték „Jó emberek egyesületéinek a „Szamos14 cikkében, mert egyelőre tulajdonképen a szó szoros értel­eiében vett „Állatvédő egyesületinek még nem lehet azt nevezni, csak idővel fog azzá fejlődni, ha mindnyájan lelkesen melléje állunk. Köztudomású dolog, hogy ma már a leg­több államban hatóságilag támogatva mű­ködnek — és még hozzá igen eredményesen — ilyen állatvédő egyesületek. Romániában tudomásom szerint. Bucureşti, Brasov és Si­biu járnak elől e téren követésre méltó pél­dával. Anglia és Németország vezetnek az állat- védelem tekintetében, ott manapság már az emberi brutalitásnak kitörései védtelen álla­tokkal szemben úgyszólván nem is fordul­hatnak elő, vagy ha nagy ritkán mégis elő­fordul, szigorú büntetés alá esik. És nem lehet állítani, hogy ezen országokban az .Embervédelem“ nem állana a legmagasabb fokon. Mi még nem tartunk itt. Mégis erősen hi­szem és remélem, hogy nálunk is lassan mind nagyobb tért fog hóditanii az állatvé­delem gondolata. És az egyesületeik műkö­désének befolyása alatt fel fog nyitni az em­berek szeme és szive és nem lesznek töb­bet oly érzéketlenek és elfásultak a néma állati teremtmények jajával szemben, amely- lyel naponta találkozunk. Mert ma még saj­nos, sokan vannak, akik nem is veszik észre, nem akarnak tudomást venni róla. Én észre­vettem és latiam és habár nem kellemes ez 'i látvány, mégis szeretném, hogy mindenki lásson! Mert én láttáin azt a nyomorult, halálra­ítélt, kínjában nyöszörgő kutyát, akit össze­kötött lábakkal, félig áléi tan sodort lefelé a folyó vize és láttam a lábait, négy véres lá­bat, melyekről cafatokban lógott a kötél ál­tal csontig 'ledörzsölt hús . , , És láttam azt a sok szerencsétlen, kinpad- ra vetett bárányt — húsvéti bárányok vol- lak — akik szántón gúzsba kötött lábakkal fetrengtek egymásra lökve, mint’ valami élet­telen áru a piac sarkában; szomjúságtól ló­gott a nyelvük, szájuk és szemük megtelt porral, már nem is bégettek, mert hang már nem jött tikkadt torkukból; csak a szemük­ben, megtört, szelíd szemükben ült valami szívbe markoló vád . „ . Ls láttam azt a fuvaros-lovat, aki csont­vázzá soványodsva utolsó erejének megfeszí­tésével igyekezett a kátyúba rekedt szekér kímozditásán, akii a kocsis kegyetlen ütle­gelései alatt ziháló oldalakkal ismét és is­méi. nekirugaszkodott, mig végül is reszkető térdeire esve, nem birt többet felállani és láttam, hogy ekkor gazdája — a teremtés ura nehéz csizmáival úgy oldalba rúgta a szegény párát, hogy az — habár a ló nem szokta, talán' nem is tudja fájdalmát hang­gal kifejeznii — felayögött kínjában, mint egy elgyötört ember . . „ Láttam ezeket és még száz és ezer hason­ló esetet és nem tudok, nem is akarok néma közönnyel mellettük elsétálni! Ezért üdvözöl­tem olyan örömmel az állatvédő egyesület szervezkedését és ezért tettem magamévá az ö ügyét. És ezért tartom lelkiismeretlenség- nek az Ellenzék cikkírójától, hogy ezt. a kér­dést fölényes kézlegyintéssel, fagyos ciniz­mussal akarja elintézni. Igaz, hogy7 állatvédelmi' mozgalmunk még csat a kezdet legkezdetén áll, de fejlődésé­ben és felvirágzásában hiszünk! &T Blomberg Corla. Románia veze(on<**-*nn4án,<'k 1935-ift évi tetiesiiménye 165.000-es nézőrekord a NAC 44 mérkőzésén A jubiláló zöld-fehérek méltó iutalma: a nemzeti bajnokság őszi forda lójának megnyerése. — Bőd óla a NAC és az ország gól rekordere CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Évvégi statisztikánk során ünnepi számunkban szá­molunk bo a Nemzeti liga őszi bajnokáról, a NAC-ról. Ez évben 25 éves fennállását ünnepelte a NAC, melynek csapata méltóbban ezt nem is tehette volna emlékezetesebbé, mint ép­pen a bajnoki forduló megnyerésével. 25 éve dogoznak a zöld-fehérek lankadatlanul a sportért. lEz az aránylag nem nagy idő azonban telve van sikerrel, dicsőséggel, de küzdelmes, verejtékes munkával is. Becsü­letes, férfias munkát végzett a NAC a letűnt 25 év alatt, mindenkép méltó arra. hogy példaképül állítsuk egyesületeink elé. Mert a zöld-fehérek nem csupán egyoldalú mun­kát végeznek, nem tizenegy, összevásárolt játékossal érik el sikereiket, hanem elsősor­ban a sport minden ágában nevelő, fegyel­mező, céltudatos munkával, ami olyan szel­lemet alakított ki a klubban, mely a leg­szebb férfiúi erényeket, a hűséget, a becsü­letet, az önfeláldozást termeli ki. Ez a szel­lem és a vezetők okos sportpolitikája a NAC sikereinek titka és ez az, ami a NAC-ot az egész országban, sőt külföldön is becsültté teszi. Huszonötéves a NAC. A magunk részé­ről is csatlakozunk az ünneplők nagy tábo­rához és kívánjuk a NAC-nak. hogy tovább­ra is ezzel a szellemmel és lelkesedéssel dol­gozzanak városuk és az ország sportjáért, melynek fejlesztésében a NAC eddig is ki­vette oroszlánrészét. Sok-sok sikert kívá­nunk a NAC-nak és reméljük, hogy jövőre a NAC csapatáról mint bajnokegyüttesről és a Középeurópai Kupa egyik résztvevőjéről írhatunk. ^ * A NAC legnagyobb sikerei kétségtelenül labdarugócsapatának nevéhez fűződnek. Ta­valyelőtti páratlan bravúrja ma is élénken áll a sportkörök emlékezetében, mikor afri­kai és franciaországi túrájáról 24 mérkőzés után veretlenül tért haza hatalmas propa­ganda és sportsikert szerezve az országnak is. A NAC csapata évek óta a nemzeti baj­nokság egyik legjogosabb aspiránsa, de a sors keze eddig mindenkor keresztülhúzta számításait. Az elmúlt szezonban a Ripensia mögött második helyen végzett az együttes, mig az ősz folyamán váratlanul az első helyre küzdötte fel magát. Amilyen váratlan volt az elsősége, éppen olyan jóleső érzéssel vették tudomásul sportkörökben őszi baj­nokságát, amivel nemcsak Oradea-nak, ha­nem Erdély fulballsportjának a hegemóniá­ját. is megőrizte a fővárossal szemben. A NAC 1935-ben összesen 44 mérkőzést játszott, amiből megnyert, 27-et. vesztett 13-at, mig döntetlenül játszóit négyszer. Adott 125 gólt, amivel szemben kapott 71-et. Negyvennégy mérkőzését 165 ezer ember nézte végig ez évben, ennyit az országban egyik csapat sem ért el. A csapatnak és egy­ben egész Romániának Bodola Gyula a gól­királya, aki 46 gólt rúgott 1935-ben. Bodola, aki ma mindössze 23 éves, egyike az ország legintelligensebb és legtechnikásabb játéko­sainak. Szép és okos játékával mindenütt kivívta magának a közönség rokonszenvét. Jelenleg Oradea-i mozitulajdonos. Utána Kocsis következik 21 góljával, majd Spiel- mann 15, Moskó 12, Kovács 10, Szika 7, Rónay 6, Juhász 3, Borbély 3 és Bartha 2 góljával. A csapat hosszú évek óta Pojár bécsi edzővel dolgozik, akinek keze alatt nagyon sokat tanult a NAC hatalmas játékosgárdá­ja. A vezetőség élén dr. Nistor főügyész áll, aki azon dolgozik, hogy csapatát minél job­ban előkészítse’ a tavaszi fordulóra, hogy jelenlegi első helyezésüket megtarthassák. Mellette dr. Székely ügyvezető elnök és dr. Grünstein Bernát, Glück és iLövenstein Re­zső fejtenek ki nagy munkát az egyesület szineiért, akiknek sok részük van a csapat ezévi szép szereplésében. (Fisch Rezső) Gyökeresen megvállozfalla igazolási szabályait az atlétikai szövetség CLUJ. ‘Az Ellenzék tudósítójától.) Az atlé­tikai szövetség központi tanácsa folyó hó 14-én Bucuresti-ben tartott ülésén gyökere­sen megváltoztatta az atléták átigaz fsának szabályait. Az eddigi szabályok helyett, ame­lyek az atléták vándorlását és ide-oda csá­bítását meglehetős könnyűvé tették, a ta­nács szigorú aj szabályokat hozott, amelyek honorálják az egyesületek nevelő munkáját és megnehezítik az átlépéseket. Az uj sza­bályok főbb elvei a következők: Egy naptári évben egy atléta csak egy I klub színeiben indulhat. Ez alól kivétel nincs. Átigazolás esetén az atléta csak a szezon elejétől: február 1-étől számított hat hónap eltelte után indulhat versenyen. Ekkor is az illető év végéig csak versenyen kívül. Uj egyesülete színeiben tehál csak a következő naptári évben indulhat. 21 évesnél fiatalabb atléta nem igazolható át csak egészen kivételes esetekben (ha szü­leivel más városba költözik, lm egyesülete a szövetségből kilép). Tizenegy nemzet jelentkezett eddig a Szellemi Olimpiára i Berliniből jelentik: Az utóbbi napokban. 1 ismét több nevezés érkezett, a jövő évi ber­lini szellemi versenyekre és ezekkel tizenegy­re emelkedett a résztvevő nemzetek száma. A névsor most a következő: Ausztria, Cseh­szlovákia, Egyesült-Államok, Franciaország, Japán, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyar- ország. Olaszország, Spanyolország és Svéd­ország. Kívülük azonban Belgium, a Délafrikai Unió, Finnország, Görögország, Lettország, Luxemburg és néhány középamerikai állam is kilátásba helyezte a Szellemi Olimpián való részvételét. A németek mellett valószínűleg Japán vo­nul majd fel a legterjedelmesebb kiállítási anyaggal. Nem kevesebb, mint 130 feslmóny- ínyel. illetve rajzzal, mintegy 30 iparművé­szeti tárggyal és 15 építészeti mü modelljé­vel szándékoznak a felkelő nap fiai a kiállí­táson rész tvenni, Svédország 20—25 skulp túrával képvisel­teti magát a versenyen. Az olaszok 1936 ja­nuár—március között egy nagyszabású kiál­lítást rendeznek Rómában, melyen festmé­nyek, szobrok és építészeti müvek egyaránt1 helyet kapnak. Ezen kiállítás anyagából vá­logatják össze a Berlinbe küldendő müveket és itt ejtik meg az olimpiai zenei és irodal­mi versenyekre számba jöhető miivek kivá­logatását is. A DAVOSI SPENGLER JÉGHOK KIKUPA mérkőzésekre eddig a következő csapatok neveztek be: Vörös ördögök, Oxford, Cam­bridge és HC. Klagenfurt. KÉSZÍTIK a JÉGPÁLYÁKAT. A hide­gebb idő beálltával úgy a KKE, mint a sé­tatéri jégpályák előkészítési munkálatait megkezdték. Ha az időjárás továbbra is Ívi­deg marad, pár nap múlva mindkét pályát megnyitják. KISPEST CSAPATA GANNESBEN 1:1 (1:1) arányban döntetlenül játszott a FC Cannes csapatával. ■PRÁGA. A cseh labdarugóbajnokság meg­lepetései: SÍK Nachod—Sparta 1:1). Slavia— Teplitzer FC 3:3. A BEE JÉGHOK KICSAP ATA december 26-ikán Budapesten játsza revánsmérkőzé- sét a prágai HC Rapid csapatával. HIVATALOS Az Északi Tornászliga közleményei, 19január i-től kezdődőké az Északi Tor- nászSfía a következő sportegyesületeket és tor­nászokat igazolta le, akik eddig szabályszerűen kérték leigazolásukat: A Cluj-i alkerületből: S. S. Románia és KKASE, az Aiud.i alkerületből: NTK. A KKASE részére a következő tornászok iga* zokninak ie: Vezető: Alberc János, tornászok: Kádár Ernő, Abraham András, Halász Zoltán, Kádár György, Ágoston Pál, Cserei Attila, Hanitz Antal, Szabó Mihály, Péter János, Lő­rinc* Dezső, Tóth Sándor, Csere; József, Erdé­Minden szaküzletben kapható Romániai vezérképviselet; Leonida & Co. Bucureşti és összes fiókjai; BOSCH-SZOLGÁLAT (Service) Tinrşoaran, Braşovbm, Sibiuban ly 1 Andor, Orbán István, Berkovits Aladár, Sinkovits József, Horváth Tibor. A Románia még nem küldte be leigazolásra versenyzőit. Az Aiud-i NTK részére a következő verseny­zők igazoltattak ic: Székely András, Pohnek Ottó, Polanek János, Debreczeni László, Feí- vinczei Jenő, Kelemen Márton. A többi — igazolást kért — egyesületek és tornászok leigazolása folyamatban van. 1936 január 19—26. között az Északi Liga nagyobbszabásvi nemzetközi versenyt fog ren­dezni, melynek bevételét a nemzeti csapa! olim­piai kiküldetésének céljaira fogjuk fordítani. Cluj, 1936 december 23-án Comitetul Regional Permanent, hogij hatalmas sikert aratott Budapesten u: Uj földesur című Jókai-film. Hunyadi Sán­dor, áld a regényt filmre irta, újabb nagy és őszinte sikert könyvelhet el. Úgy a ma­gyar sajtó, mint a díszbemutatón megjelent közönség megállapította, hogy az Uj földes­ur az eddigi legjobb, legmüvészibb magyar film. A film szereplői közül önzetlen sikere van Csortos Gyulának, Rózsahegyi Kálmán­nak, Jávor Pálnak, Somlay Ariimmalc, Egry Máriának, Lázár Máriának, de a többieknek is, akik jobbnál-jobb alakítást produkálnak. A rendező Gaál Béla maradéktalanul adja vissza a regény hangulatát, azt a színes vi­lágot, melyben a történés lepereg. Hunyadi Sándor a film bemutatója előtt szellemes bevezető előadásában többek között azt mon­dotta, hogy Jókai Mór nem csodálkozna azon, hogy müvét hangosfilmre vették, hi­szen ö irta a jövő század regényét; hogy Fedák Sárinak nagy és meleg sike­re van az Ezüstmenyasszony-ban, melyben kiöregedett színésznői játszik, aki vadházas- társával egy ugyancsak kiöregedett bonvi- vómnal él és aki hites orvostanár fiánál nem érzi jól magát, hanem falura szökik a kiérdemesült bonvivánnal: hogy a Liliom szerepét a következő pén­teken délután fí órakor első ízben alakítja színpadunkon Gróf László, a színház kitű­nő főrendezője; hogy Móricz Zs-igmond filmjét a Nem él­hetek muzsikaszó nélkül-t most mutatták be a magyar fővárosban a filmszakma meghí­vott közönségének. Érdekes, hogy a film fiatal lány szerepét annakidején az akkor Pesten tartózkodó fiatal és nagyon jó film- arcú Kós Dódénak ajánlották fel. A kedves fiatal színésznőnek azonban haza keltett jön­nie Erdélybe; j hogy Satu-Mare-n komoly művészi ese­ményszámba menő klasszikus koncertet rendez a Katolikus Leámjklub december 28-án; hogy Bulla Elma első filmjének, melynek eime: Szerelemmel vádollak, Budapesten, Becsben, Olaszországban. Hollywoodban, Dániában és 60 németországi városban egy­szerre les: a bemutatója. .1 zseniális magyar színésznő igy egy csapetsra európai hírnevet szerez magának; hogy a budapesti kamaraszinház ma dél­után megható, szép gyermekdarabot mat'd be a kicsiknek, melyben Jézus születése és gyermekkora elevenedik meg: hogy színészeink közül azok, akik nem tölthetik családjukkal a karácsony estéi, mint tavaly, most is a kedves Sólymosán Magdánál töltik el ezt a meleg bensőséges ünnepet; hogy a londoni mozik külön gyermek-mű­sorral kedveskednek karácsonykor közönsé­güknek. Walt Disney trükfilmek s egyene­sen gyermekek számára készült darabol: te­rülnek színre ebből az alkalomból; hogy a budapesti színházak és kabarék versenyeznek abban, hogy ki rendez jobb szilveszter estét. A Vigadóban a Városi Szín­házban, a Király Színházban jobbnál-jobb műsor várja a közönséget. .4 Király Szín­házban lép fel Kondor Ibolya s a Vigadó­ban a nemrégen nálunk szerepelt S:ücs László;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents