Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-25 / 297. szám

4 ELLENZÉK / 9 J 5 december 2 5. ■■■■■■BBHnaHai Mosoly V Fellegvár oldalában, , wcrpcntin örvényein NagazimilTa&Hex I. CLUJ, STRADA REGI:LE FERDINAND 9. - TELEFONSZÁM: 1452. Legolcsóbban kapható: Bútorszövet, szöveg, kárpitos kellékek! m—iniTTrinn Felekezeti oktatásiunk aktuális kérdései — az iskolaigazgatók megvilágításában Látogatás a kisebbségi Itörépiikolákban. Ot igazgató nyilatkozata ui-ii’.cm telteié. Cigarettám iüMlével cgyirţ me. 'n; púi.u leheltem ,i decemlxn hidegbe, ajkam, ma! pedig a hul ó hópelyhek. után kapkodtam <te hat óra volt. A \.inx utcáin azonban, «kár . '\ik éjsv-tiku «dig volt forgalom. Hgy-kér autó i diekitorátó] eltekintve, melyek a tivoli palo­ták oldalaiig vetődtek, csend volt mindenütt, akárcsak icr körülöttem, a Fellegvár roskadó szegényházai és sziklába vésett menedékei kö­rött. Alattam a Szamos hullámaiban a parti lámpák tükörfénye reszketett, mintha angyalok aranysárga ujjd tapsoltak volna. Felértem a tetőre. Szegényes, rongy'okba buj­tatott gyerekek kiabáltak s vitézkedtek egymással. — Tudod.e. mi az a piros fény ont messze? — szólt társához bölcsen az egyik. — Igen, a porcellán-gvár világit. — Nem ig»z, mert «z a Derma»! — Nem látod, hogy világit a reklámcipő sar­ka?.... Huzdd fel a lábadra lia tudod! A szürkületben is észreveszem, hogy elhullatott coliakat szedegetnek fel a földről. Aztán nagy ordításba kezdenek s elrohannak. Egy rongyokba burkolt, vézna apróság alig tud szaladni a többiek után. Háromszor is d* csík, de lelkesen kiáltoz, hogy- neki is kell, neki is kell! Négy.ötcves lehet a pöl töm kis jószág. Nagy lendülettel kapom el s, kezét. Szörnyen kapálózik, míg felmutatok egy sárga pénzdara­bot. Rámnéz, Széles, akaratos fején a rövidre nyárt szőke hajtüskék háromszor is csillagba futnak. — Hová szaladsz, fiacskám? — Nem! — rázza fejét durcásan. — Hol laksz? — Nem! — Cukor kell? — Nem! — Csak ennyit tudsz mondani? Szép kis le­gény vagy! — Tudok mást is, csak mast sietek! Legalább azt mondd meg, hogy hívnak? — Mackó! — kiáltja és eltűnik a többiek között... Este a bárba mentem. Nagy volt a forgalom, derűs a hangulat. Mintha mindenki nehéz ezre­seket nyert volna a ruletten. Éjfél felé járt már az dő. Egyik hölgyistnerő- sömmel ültünk a focellben. — A táncoló párok boldogan suhantak el mellettünk. A zene lágyan ömlötft szét e tangófényben és az énekes olyas­valamiről énekelt, hogy nincs « világon semmi kincs, csak a szív.., A fellegvári kis vézna gyermek elevenedett meg szemem előtt e pillanatban. Mackó. Kezé­vel egy ráncos bőrű karba kapaszkodott, egy szenvedő arcú, szegény anya karjába. Kosarait tartottak maguk előtt, mely kék és piros színű papircsákókkal volt tele. Mindegyik csákó he* gyében ott virított egy hatalmas tank« pulyka- teái! Mackó megismert. Szélesre nyúlt szájjal mo­solygott rám. Egy kis ijedtség is voit az arcán. Szerette volna, hogy én is mosolyogjak. Szemei érdeklőén néztek rám, mintha c-süt azt mond­ták volna: — Kérem, ne áruljon el engem, a pul y kova disz t. Azokért a meglépett állatokért! Ezüar pénzdarab csúszott a szegény asszony kosarába. Mindketten mosolyogtunk egy pilla, natra. Azrán boldogan eltűntek szemünk elől... Iváni Zoltán, Mozgószinházak műsora: KEDD—SZERDA—CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: Karácsonyi műsor: A NAGYBÁCSI RENDET CSINÁL! A sze­zon legmulatságosabb filmje. Főszerep­lők: Liane Haid és Hermann Thimig, Leo Slezák, Hans Moser. EDLSON-MOZGO: I. Erdélyi bemutató. Pre­mier. HEGYEK LÁNYA. Fősz. Harry Weltmann. II. FENE VADAK URA. Drá­ma a cirkusz életéből. III. PALANCEA- NU. 26-án d. e. 11-kor matiné: Hetényi társulatával Piroska és a farkas és a Három kis malac. MUNKÁS-MOZGÓ: I. AZ ÖRÖMÖK VÁRO­SA. Főszerepben: Dolores del Rio, Pat 0‘Brien és Clenda Parrel. II. DR. MIRA- REL. Főszerepben: Lugosi Béla. Előadá­sok 3, 6 és 9-kor. Helyárak 10 és 124-3 lej. ROYAL-MOZGÓ: Karácsonyi műsor: CI­GÁNYBÁRÓ. Jókai Mór regénye után. Johann Strauss zene. 3, 5, 7, 9 órakor. Első napján d. e. 11-kor matiné: ÚT­LEVÉL A POKOLBA. Másodnapján d. j e 11-kos* matiné: SHIRLEY TEMPLE. I CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Váro­sunk kisebbségi iskoláinak tanulói néhány nappal ezelőtt elhagyták intézetüket, hogy a jólmegérdemelt pihenésben töltsék el a karácsonyi ünnepeket. A diákok és diák­lányok rövid két hétre eltávoztak, az isko­lák vezetői azonban itt maradtak s most az évharmad elteltével, három hónapnak táv­latából készséggel számolnak be az iskoláz­tató szülőknek és nyilvánosságnak intézetük küzdelmeiről, a tanulók előmeneteléről, az újonnan foganatosított rendeletek előnyeiről, hátrányairól és a jövő kilátásairól. Váro­sunk öt kisebbségi középiskolájának igaz­gatója szólal meg lapunk hasábjain, akik­nek széles távlatokat felölelő nyilatkozata minden valószínűség szerint az egész erdé­lyi középiskolai oktatás ügyére is rávilágít. Gönczy László, a református kollégium igazgatója meg van elégedve a tanulók előmenetelével. Hang­súlyozza azonban, hogy egyes tehetségesebb diákok sokkal többet tudnának felmutatni. Tekintve, hogy a mai tanítási módszer — mondotta — elsősorban a szorgalomnak és csak másodsorban ad érvényesülési lehető­séget a tehetségnek, minden igyekezetünk arra irányul, hogy a „tehetség“-gel megál­dott tanulóinkat is fokozottabb szorgalomra serkentsük. —- A tanulók létszámában emelkedés, vagy csökkenés észlelhető? — Tizennégy gyermekkel iratkozott be kevesebb ebben az évben, mint az elmúlt iskolai évben. A tanulók létszáma igy 361. A csökkenés azonban nem jelentett érzé­keny veszteséget, mert olyan fiuk léptek ki iskolánkból, akik amugysern tudtak meg­birkózni a követelményekkel. Az iskolai anyag számukra oly nagy volt, hogy nem voltak képesek elvégezni. Ezek a fiuk idejé­ben ébredtek rá, hogy az ipari pályán több kilátás mutatkozik számukra. Ezeknek a tanulóknak elvesztése eredményezte az év- harmadvégi bukások csökkenését. — A városi, vagy vidéki tanulóknál ész­lelhető-e a létszám csökkenése? És mik az okai? — 1930-tói a nyomasztó gazdasági hely­zet következtében a falusi gyermekek száma állandóan apadt. A harminc százalékos veszteség után, ebben az évben tulajdonképen csak a városi tanu­lók távolmaradása jelenti a létszámcsökke­nést. Ennek okai közismertek. Mint ismeretes, az elmúlt iskolai évben az ország összes középiskoláiban bevezették a VII-ik osztályosok részére a „reál“ és „hu­mán“ szakokat. A diákok szabadon választ­hatnak igy a két szak között. Egyik oldalon matematika és fizika-kémia van. másikon latin és görög. Természetesen az érettségin is ezekből a tantárgyakból fognak vizsgázni a jelöltek. Ezzel az újítással kapcsolatban megkér­deztük Gönczy igazgatót, hogy a VII-ik és VIII.-os diákok melyik szak iránt tanúsíta­nak érdeklődési? .Az igassEatötól megtudtuk, hogy a tanulók mintegy harminc százaléka vá­lasztotta a reál tantárgyakat. — Mindenesetre — mondotta — a jövő fogja megmutatni, hogy azok. akik a reál tárgyakat választották, tényleg a szakmába vágó pályára mentek-e és hogy jobban tud­nak-e érvényesülni az életben, mint elődeik a régi rendszer mellett. Az iskola milyen kapcsolatot tart fenn az iskoláztató szülőkkel? — Szülői értekezletet szoktunk tartani évente többször is. Ezáltal az iskola és szülő közti kapcsolatok kimélyitését szolgáljuk. A legutóbbi értekezleten is közel nyolcvan szülő jelent meg s hangsúlyoztak, hogy a taníttató az iskolában ne csak üzletfelet lás­son, hanem otthonában is igyekezzen a gyermek neve­lését elősegíteni. Rámutaltunk arra, hogy mennyire üdvös, ha a kintlakó tanuló éppen olyan napi be­osztással végezné munkáját, mint a bent­lakó. Ebben pedig csak a szülő lehet a ne­velő. — Milyen eredménye van az „ország őre“ intézményesítésének? — Határozottan jó. A gyermekek jó kedv­vel végzik a reggeli negyedórás fizikai ..mun­kát“. Érre a felfrissülésre és mozgásra szük­ségük van. Bakódy Antal, a római katolikus fiugimnázuim igazgatója kérdéseinkre elmondja, hogy a tanulók lét­száma tízzel emelkedett, az iskolának igy 409 tanulója van. Az évharmadvégi eredményt, a diákok elő­menetelét kielégitőnek véli. A bukási szám olyan, mint az előző év első harmadának végén. A városi és vidéki tanulók létszámá­nak csökkenésében, illetve emelkedésében nincs lényeges, kimutatható változás. Kér­désünkre, hogy a diákok melyik tárgyak iránt tanúsítanak fokozottabb érdeklődést, az igazgató elmondotta, hogy a reál tárgyak iránt nagyobb rokonszenv- vel viseltetnek. Az „ország őre“ intézményesítése jó hatás­sal van. Szeretik a tanulók és tetszik az egyöntetűség — fejezte be nyilatkozatát Bakódv Antal igazgató. Gálffy Zságmond, az unitárius fiugimnázium igazgatója kör­kérdésünk során a tanulók létszámának csökkenésére és annak okaira mutat rá. Ér­dekes nyilatkozata uj megvilágítást ad a kérdésnek. — A tanulók létszáma ebben az évben is csökkenést mutat — mondotta. — A mult évi 164 diákkal szemben az idén 171 diá­kunk van. A tényleges apadás természetesen ennél is nagyobb, ha tekintetbe vesszük a VIItI-ik osztály lé­tesítését. — Miben látja igazgató ur az apadás okait? — A létszámcsökkenés a mai élet vele­járója s bizonyos tekintetben megérthető, elfogadható, sőt helyeselhető is. Áll ez külö­nösen a főgimnázium felső tagozatára vo» ■MM natko/.óan, hol a/ autoszelekció ■>/ ségtelen tultinmlís, ;» kenyérb-len s/ellerrii proletárosztály növekedése elé gátat emel. A helyes kisebbségi iskolapolitika <-|v< niai körülmények kö/ötl. erős, népes alnótagnzut (I IV. ginin. os/t.| jól kiválasztott, szellemileg és erkölcsileg az átlagon felül álló s igy kevesebb tanú lóból formált felső tngo/at (V Vili. os/t.) Csakhogy a/ alsó tagozat is évröl-évre néplelenebbé válik. Oka az, hogy a hét osztályossá fejlesztett elemi iskola végbizonyítványával éppen ugy mehet az ifjii az ipari és kereskedelmi pályákra, mint a gimnázium alsó tagozatának elvég­zését igazoló bizonyítvánnyal. Az elemi oktatás tandíjmentes, a gimnáziu­mi azonban pénzbe kerül s igy a szegé­nyebb szülök az első tauittatási módot ,á- lasztják. — A hetedik és nyolcadik osztályba be­vezetett reál és humán szakok iránt milyen érdeklődés nyilvánul meg a diákok köré­ben? — Az. idei VII-ik osztályos 21 tanuló kö­zül mindössze haton választották a termé­szettudományi szakot, a többi az irodalom szakra iratkozott. A Vili ik osztályban az összes tanulók irodalmisták. — Anyagi nehézségek? — Az iskolai élet legnagyobb nehézsége anyagi okokban keresendő. Az államtól sem­mi anyagi támogatást nem kapván, az is­kolafenntartó egyház csak nagv erőfeszítés­sel tudja az évi egymillió lej körül járó fenntartási költséget előteremteni. A nehézséget fo­kozza az- h*>gy a szülőktől a tandíjak csak részben folynak be. Ozv. Báthory Júzsefné a Református Leánygimnázium igazgatónője az. alábbiakban ismertette az iskola és ez­zel kapcsolatban a lányok időszerű kérdé­seit: — A tanulók létszáma ugyanaz,, mint ta­valy (360) és mégis létszámcsökkenés ész­lelhető, ha tekintetbe vesszük az újra fölállí­tott VIII. osztályt, amely növekedést kellett volna eredményezzen. Az apadás — mondot­ta az igazgatónő — az V., tehát a felső ta­gozat I. osztályában van, ami azt mutatja, hogy a szülök az ősidőktől beidegzett felfo­gás szerint csak a négy osztály elvégzéséig tani Hatják — anyagiak hiányában — gyer­mekeiket. Ez ugy vélem, aggodalomra okot adó jelenség. Bár világos előttünk, hogy gyermekeink gyakorlati pályákra kell men­jenek, mégis szükséges előbb a nyolc osz­tály elvégzése. így szellemileg képzettek és testileg is fejlettebbek, erősebbek lesznek, mikor a kenyérkereseti pályára lépnek. Csak igy alakulhat ki egy müveit, intel­ligens iparos-földművelő s általában gya­korlati pályákon működő osztály, amely helyébe tud lépni a régi magyar közép- osztálynak. — Sok nehézséget látok a VII. és VIII. osztályban bevezetett szakosztályra szakadás­ban. Ézt az intézkedést részben tulkorainak. részben későinek tartom. Korainak, mert a 16—17 éves gyermekeknek, akik még nem ismerték fel egyéni rátermettségüket, alig van idejük a mindennapi anyag elvégzésére s nines idejük valamelyik tárgy külön tanul­mányozására. És későinek tartom, mert kü­lönösen a természettudományi ágnál nincs meg a kellő, szükséges előtanulmány az elő­ző osztályokból, ami miatt legyőzhetetlen feladat előtt állanak a tanulók. Ezt ugy gon­dolom, az érettségi vizsgán fog nagy buká­si arányszámot előidézni. Ezekre a kérdések­re — tekintve azok átmeneti s talán ideigle­nes jellegét — a feleletet csak az idő hala­dása adhatja meg, fejezte be nyilatkozatát özv. Báthory Józsefné igazgatónő. Xántus János a Marianum igazgatója közli, hogy a tanu­lók létszámában emelkedés mutatkozik. 368 diáklány iratkozott be ebben az évben, a (tavalyi 359-el szemben, Hlárom évvel ez­előtt volt még akkora a létszám. A városi és vidéki lányok száma egyenlő arányban emel­kedett. Az igazgatótól megtudjuk, hogy a Mariaiiumban nem vezették be a VII. és VIII. osztály szakokra való beosztását, ami­nek következtében a tanulóknak a természet- tudományi, illetve humán tárgyak iránti ér­deklődése sem mutatható ki, mint a többi középiskolákban. Xántus János meg van elégedve a diáklányok előmene­telével. Az évharmad folyamán az iskolában látogatott inspektorok szin­tén ebben az értelemben nyilatkoztai:. Örömmel közli, hogy az egészségügyi álla­potok is jobbak, mint a mult évben. Az anyagi nehézségek itt is mutatkoznak az ál­lami támogatás hiányában, mint a többi ki­sebbségi iskolákban. * Eddig tart az öt kisebbségi középiskola igazgatójának nyilatkozata. A felsorakozta­tott meglátások, megállapítások, tények és számok maguk helyett beszélnek. László Zoltán.

Next

/
Thumbnails
Contents